Nem tartjuk jĂł Ăśtletnek a gyĂłgyszer-automatĂĄk lĂŠtesĂ­tĂŠsĂŠt, pontosabban ennek az engedĂŠlyezĂŠsĂŠt - nyilatkozta HankĂł ZoltĂĄn.

Lánchíd Rádió – Délelőtti kalauz

2009. 07. 02.

Műsorvezető: No de lássuk azt, hogy az egészségügyi szaktárca miért kívánja rendeletben meghatározni azt, hogy lehessen gyógyszer-automatákat telepíteni, elsősorban a kitelepülésekre. Jó ötletnek tartja-e ezt a Magyar Gyógyszerészi Kamara? A vonalban van Hankó Zoltán a szervezet alelnöke, jó napot kívánok.

HankĂł ZoltĂĄn: Kezeit csĂłkolom, jĂł napot kĂ­vĂĄnok.

Műsorvezető: Jó ötletnek tartják?

Hankó Zoltán: Nem tartjuk jó ötletnek a gyógyszer-automaták létesítését, pontosabban ennek az engedélyezését, de erre már 2007 óta egy miniszteri rendelet lehetőséget ad, igaz ne a gyógyszertáraknak, hanem azoknak az üzleteknek, amelyek gyógyszertáron kívüli gyógyszerek forgalmazására engedélyt kaptak.

Műsorvezető: Tehát pl. ugye ezek benzinkutaknál lehetséges, nem?

Hankó Zoltán: Elvileg lehetséges lenne, de az elmúlt két évben egyetlen üzlet, vagy üzemeltető sem állított gyógyszer-automatát.

Műsorvezető: Mi ennek a veszélye?

HankĂł ZoltĂĄn: Most akkor Ăşgy gondolja, ezek szerint, a minisztĂŠrium, hogyha a gyĂłgyszertĂĄron kĂ­vĂźl gyĂłgyszert forgalmazĂł Ăźzletek nem akarnak automatĂĄt ĂĄllĂ­tani, akkor majd a gyĂłgyszertĂĄrak meg fogjĂĄk ezt tenni.

Műsorvezető: No, hát úgy látom, hogy nem azon lelkesülnek éppen, hogy ezt megtegyék. De mi a legnagyobb baj ezekkel az automatákkal?

Hankó Zoltán: Több gondunk van velük. Az egyik egy gyógyszerbiztonsági kérdés, ti. a gyógyszer-automatáknál nem lehet azokat a törvényi előírásokat betartani, amelyek pl. ma is a hatályos jogszabályainkban benne vannak. Például kimondja az egyik jogszabály azt, hogy 14 éven aluli személyeknek gyógyszert nem lehet gyógyszertárban kiadni. Most a gyógyszer-automatáknál, bármilyen technikai felszerelést is kitalálnak erre és próbálják megoldani az automatáknak a létesítői, ezt biztonságosan nem lehet kizárni. Hasonlít egy kicsit ez a helyzet ahhoz, mint ami a cigarettáknál és az alkoholnál lenne, mert ott sem engedélyezi jelen pillanatban a jogszabály, hogy Magyarországon automatákon keresztül árusítást.

Műsorvezető: No hát ennek ellenére azért hozzájuthatnak, hogyha nagyon akarnak, a másik pedig…

Hankó Zoltán: de az a boltosnak a felelősségén múlik, elnézést kérek…

Műsorvezető: Így van, de úgy elgondolkodtam azon, amikor majd ott a kistelepülésen a nyugdíjas szemüveges odamegy az automatához, és akkor nem tudja, hogy melyik gombot kell megnyomni. Meg olyan jól elbeszélget az automatával, hogy mikor vegyek be belőle, kedves, és hányat vegyek be, és hogyha ez lesz a hatás, utána mit csináljak? És majd az automata szépen válaszolgat ezekre a kérdésekre.

Hankó Zoltán: Hát az Uniónak a bírósága néhány héttel ezelőtt gyógyszerellátással kapcsolatos szabályozási kérdésekkel foglalkozott. És ott az egyik nagyon jelentős lényeges megállapítása az volt, hogy a gyógyszerésznek a személyes jelenléte, és a szakmai és az egzisztenciális függetlensége a garanciája annak, hogy a beteg mindenkor és mindenhol minőségi, biztonságos és hatékony gyógyszerellátásban részesüljön. Na most az automatákkal ezt a bírósági verdiktet nyilvánvalóan nem fogjuk tudni teljesíteni.

Műsorvezető: Azt mondja a minisztérium, hogy hát nem akarják ők feltétlenül ezt kötelezővé tenni, ők csak arra gondolnak, hogy így a kistelepüléseken a gyógyszerellátást lehetne javítani ezekkel az automatákkal.

Hankó Zoltán: Én emlékszem rá, hogy 2006 végén, 2007 elején az akkori minisztériumi vezetés is a gyógyszerpiaci liberalizáció egyik óhajaként, igényeként fogalmazta meg azt, hogy a kistelepüléseknek a gyógyszerellátása javuljon. Most azt látjuk, hogy az előtte zökkenőmenetesen működő kézigyógyszertárak, fiókgyógyszertárak, amelyek kifejezetten a kistelepülések gyógyszerellátását voltak hivatottak megoldani, ezek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, egyre több zár be közülük. Na, most egy teljes körű szakembernek a felügyelete alatt biztosított ellátással szemben egy 50 vagy 100 gyógyszernek az elérhetőségét biztosító automatával a kistelepüléseknek a gyógyszerellátását rendbe rakni, hát, én nem tudom, hogy ezt valaki komolyan gondolhatja-e.

Műsorvezető: Mindenféleképpen kérdéses. Nem keresnek ilyenkor valami hátsó indokot? Ugye, hányszor előfordult már, amikor valaki ilyen új ötlettel állt elő, például említsük szépreményű Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, aki kitalálta, hogy akkor minden egyes kórházba minden betegnek legyen egy kis széfje, hogy be tudja tenni a karikagyűrűjét műtét előtt. Aztán belehajszolták a költségekbe az intézményeket, és ott állnak, nem tudnak a sok kis kasztnival mit csinálni, szóval, hogy valami olyasmi van a háttérben, hogy van egy kedves jó rokon, egy jó barát, akinek nagyon sok ilyen eszköze van, mert ő behozta külföldről, és ő szeretné jó áron értékesíteni. És ehhez kell egy miniszteri rendelet, és akkor nosza, rajta.

Hankó Zoltán: Hát nem kellett keresgélnünk ezeket a csoportokat vagy személyeket. Ön említette előbb a korábbi miniszter asszonynak nevét, ugye, ő írta alá annak idején azt a rendeletet, amelyik az üzleteknek már most is az automaták állítását lehetővé teszi. Na most a történethez hozzátartozik, hogy akkor hónapokon keresztül folyt a minisztériummal egy egyeztetés a gyógyszertáraknak a felszereléséről, gyógyszertárakkal kapcsolatos személyi, tárgyi feltételekről, és egy szóval nem említették akkor, hogy egy ilyen módosításra készülnek, megjelent egyszer csak a Közlönyben a rendelet, és onnantól kezdve tudtuk, hogy erre lehetőség van. Néhány héttel a rendelet megjelenése előtt azért eljöttek hozzánk már olyan hírek, hogy vannak olyan személyek, akik járják a különféle gyógyszerforgalmazó cégeket, és közlik velük, hogy nyugodtan szerződjenek le velük, mert a minisztériumtól ígéretet kaptak arra, hogy mit tudom, szeptember közepére-végére kint lesz a hatályos jogszabály. Na, most a jelenlegi helyzet ennél lényegesen jobb, mert nyilván tudjuk a befektetői szándékot és a hátteret, sőt, azt hiszem, hogy többé-kevésbé a befektetőket is tudjuk, nyilván velük elkezdődött a minisztériumban az egyeztetés, de annyival korrektebb most a helyzet, hogy leültek mivelünk is tárgyalni erről.

Műsorvezető: Na, hát legalább egy picit előrébb léptünk, nyilván önök azért ragaszkodnak ahhoz a bizonyos uniós bírósági normatívához, vagy határozathoz, hogy a gyógyszerész személyes jelenléte, azt semmi mással nem lehet pótolni, ugye?

Hankó Zoltán: Igen, és amikor ön az interjú elején említette az Alkotmánybíróságot, ezt tegnap egy sajtótájékoztatón szóba hoztuk, nyilván itt a gyógyszerbiztonsági kérdések az egyik része annak a megkeresési lehetőségnek, amiről gondolkodunk, a másik pedig egy jogalkotással kapcsolatos probléma, mi úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi törvényi felhatalmazó rendelkezések nem teszik lehetővé azt, hogy miniszteri rendeletben egy ilyen kérdés szabályozva legyen. És tekintettel arra, hogy 2006 végén az akkori törvényalkotással kapcsolatban mi nagyon megégtünk, nagyon kellemetlen helyzetbe kerültünk, nem szeretnénk, hogyha még egyszer hasonló probléma állna elő.

Műsorvezető: Köszönöm szépen, Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnökét hallották.