A Gazdasági Versenyhivatal elégedett a gyógyszertárak működésével, a szakmai kamara képviselője viszont azonnali lépéseket sürgetett, mert szerinte nincsenek biztonságban a betegek. Több tucat etikai és szakmai szabályt sértő jelenséget sorolt Horváth Tamás, a Magyar  Gyógyszerészi  Kamara (MKGY) elnöke szerdán a parlamenti szakbizottságban, amelyek szerinte a két évvel ezelőtt bevezetett  gyógyszerpiaci  liberalizáció felülvizsgálatát indokolhatják. Az elnök példatárából egyebek mellett kiderült: Hódmezővásárhelyen maga a polgármester kérte az orvosokat, hogy a betegeiket a városi kórház gyógyszertárába  küldjék a receptekkel. Emiatt tönkremehet a város többi patikája. Vácon az önkormányzat támogatta a négy orvosi rendelővel rendelkező egészségház építését, ahol a befektető egy 300 hívőt befogadó templom-kápolna létesítését azzal a feltétellel vállalta, ha az új szakrendelőben patikát létesíthet. Megkapta. Horváth Tamás szerint a betegbiztonságot is veszélyezteti, hogy bárki szervezhet tanfolyamot a  gyógyszertári szakasszisztensek pótlására. Az Egészségügyi Továbbképző Intézet vidéki városban szervezett asszisztens záróvizsgáján megjelent hallgatók többsége még soha nem készített kúpot, szuszpenziót, nem osztott port és nem olvasott receptet, a gyógyszertant pedig egy ápoló végzettségű szakember oktatta. Hasonlóan veszélyes az a jelenség is, hogy több újonnan nyílt  gyógyszertár  heti hatnapos, átlagban 12 órás nyitva tartás mellett egyetlen  gyógyszerészt  foglalkoztat, aki viszont nem tud mindig bent lenni. A távollétében egy szakasszisztens látja el a betegeket, rajta kívül csak kereskedők szolgálnak ki. A Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője és a szaktárca képviselője viszont nem látta aggasztónak a helyzetet. A GVH képviselője, Torjákné Amberger Teréz közölte: a  gyógyszertári ellátás a verseny körülményei között sem dőlt össze, folyamatosan nyílnak az új patikák, a 87 megszűnt nem ad okot aggodalomra. A lakosság hozzáférése az orvosságokhoz javult. Az elnök által említett anomáliák korábban is előfordultak, visszaszorításukra a szakhatósági ellenőrzés elegendő. Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke arra kérte az egészségügyi minisztert, adjon tájékoztatást az ágazatban várható gazdasági-pénzügyi helyzetről. Különösen arra kíváncsi, hogy a gazdasági válság enyhítését célzó kormányzati intézkedések hogyan érintik az ágazatot. Harmincmilliárd az egészségügyi alapból? A pénzügyi tárca tervei szerint 30 milliárd forintot vonnak ki az Egészségbiztosítási Alapból a válságkárok menedzselésére. Információink szerint az összeget részben a gyógyszertámogatásokra és a gyógyító ellátásokra költhető keretből vennék el. Arról még nincs döntés, hogy milyen arányban osztozna a két kassza az elvonáson. Szakértők óva intenek az egészségügyi közkiadások további mérséklésétől. Lapunk kérdésére Sinkó Eszter rendszerelemző-közgazdász elmondta, hogy az elmúlt két évben a nemzeti összjövedelem 0,8 százalékát vették ki az ágazatból, ez csak a  gyógyszerkasszát  100-150 milliárd forinttal érintette. Véleménye szerint a további elvonással már a betegek érdekei sérülnének.