A társadalombiztosítás húsz éve tartó hiányának megszűnését tette első helyre – ez a biztosítottak jogviszonyának ellenőrzésével és az így befolyt járuléktöbblettel magyarázható. Tavaly év eleje óta 700 ezerrel csökkent azoknak a száma, akiknél nem tisztázott, milyen jogon jár nekik az egészségügyi ellátás. Megvalósult az első Gyurcsány-kormány idején kitűzött cél is: a jogosult, de fizetésre nem kötelezettek után (gyerekek, nyugdíjasok) az állami költségvetés fizeti az egészségbiztosítónak a 4350 forint biztosítási díjat.

Nagyra értékeli Horváth Ágnes azt is, hogy tavaly megszűnt a gyógyszerkassza hiánya. Ez a gyógyszer-gazdaságossági törvény eredménye, amely megosztotta a kiadásokat a piaci szereplők (beteg, patika, gyártók, biztosító) között – mondta. A gyártók tavaly 23 milliárd forint adót fizettek be a biztosítónak, s átlagosan 23 százalékkal mérséklődött a medicinák termelői ára.

A gyógyszergyártók számítása szerint tb-támogatás csökkentése miatt átlagosan 14 százalékkal nőtt a betegek terhe. Vesztesnek érzik magukat a gyógyszerészek is. A 2040 gyógyszertár fele üzemgazdasági szempontból veszteséges, ennek oka a gyógyszertárakra kivetett szolidaritási adó és az, hogy a szabad gyógyszertár-alapítás miatt – 207 új patika létesült – csökkent az egy gyógyszertárra jutó árrés – állítja a kamara.

A múlt évben negyedével csökkent az aktív kórházi ágyak száma, ez tette lehetővé a járóbeteg-szakellátásban a betegforgalom növekedését – sorolta a miniszter. Az új egészségügyi struktúra kialakítását 15,5 milliárd forinttal segítették, 13 mentőállomást építettek, és szétválasztották a mentési és a betegszállítási feladatokat. A várólisták nyilvánossá tétele és a betegeknek az ellátásukról kötelezően nyújtandó elszámolás további lépés a valódi biztosítási rendszer kialakítása felé – tette hozzá Horváth Ágnes.

Számvetés
Szufficites lett a tb-alap
Megszűnt a gyógyszerkassza hiánya
Közel ezer orvosság ára csökkent
Létesült 207 új patika
Patikán kívül kapható 421 orvosság
Új mentőállomások alakultak
Reformétkezés lett a kórházakban
Nyilvánosak lettek a várólisták
Elszámolást kapnak a betegek

Két év a szakma szemszögéből

Székely Krisztina, Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke: „A legnagyobb gondnak azt tartom, hogy az elmúlt két évben megszűnt a párbeszéd az egészségügyi tárca és a szakmai szervezetek között, s ez minőségi romlást okozott a jogalkotásban is. A gyógyszerárak negyedévenkénti változtatása kiszámíthatatlanná tette a gyógyszerpiac mozgását, nehéz helyzetbe kerültek a betegek és az orvosok, hiszen ha az olcsóbb szert választják, bizonytalanná válik a terápia hatása. Az árcsökkentések is végesek, az idei mérséklések a termékek 67 százalékánál nem érik el az öt százalékot. Azt remélem, az új miniszter hatályon kívül helyezteti a szakmailag, etikailag, egészség-gazdaságtani szempontból is hibás rendeletet, amely anyagilag büntetné az országos átlagnál nagyobb értékű, tb-kontóra gyógyszert felíró orvosokat.”

Varga Ferenc, A Magyar Kórházszövetség elnöke: „Átgondolt, a szakmával is egyeztetett reformra van szükség, ám az elmúlt két évben nem vették figyelembe a véleményünket. Így a kórházi kapacitáscsökkentések nem a szükségleteknek és a területi ellátási kötelezettségnek megfelelően alakultak. Helyes a kórházak munkájának nyilvánosságra hozatala, ám fontos lenne előbb meghatározni, mi az orvosi műhiba, ennek híján félelmet kelthetnek a lakosság körében. A kezelésekről adott elszámolások gyakran a kórházi szemeteskosarakban kötnek ki, ezért azt javasolta a szövetségünk: csak akkor állítsák azt ki, ha a beteg vagy a szolgáltató kéri. A finanszírozás ugyan javult, de nem kompenzálta az inflációt és az új munkarenddel járó kórházi kiadásokat, így tavaly őszszel 64 milliárd volt az adósságállomány.”