A törvényhozás egészségügyi bizottsága ezeket az ajánlásokat tárgyalta tegnapi ülésén. A kormánypárti többség egyebek mellett elutasította azt az ajánlást, hogy a gyógyszertári beteggondozásért külön díjazásban részesüljenek a gyógyszerészek. Az elképzelést a szaktárca sem támogatta, mert álláspontja szerint a kérdést rendeletben kell szabályozni. Többen úgy vélték, a rendeletalkotáshoz is törvényi felhatalmazás szükséges, ám az ajánlás így is elbukott.

Horváth Tamás, a gyógyszerészkamara elnöke szerint elveszett a remény, hogy a szakma bármit is elérhessen tárgyalásos úton. A gyógyszerészek hét hónapos egyeztetésen vannak túl az egészségügyi tárcával, és több kérdésben egyet is értettek a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításának lehetséges irányairól. Ezek azonban nem öltenek testet a kormány salátatörvény-javaslatában, ráadásul tegnap a beteg- és gyógyszerbiztonságot jobbító ajánlások sem kaptak zöld utat. Az elnök szerint rafinált az a módszer is, hogy a kormány "salátába csomagolta" a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, holott az korábban külön érkezett véleményezésre.

Miden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. Sommásan ennyi a Gazdasági Versenyhivatal véleménye a patikaliberalizáció eredményéről. Mi is lehetne más, hiszen a szabad verseny egyik intézményét kérdezték meg a szabad versenyről. Mit várnánk a vezérkartól a honvédség szükségességének firtatásakor, vagy a gyermekektől a csokoládéboltok tekintetében? A versenyhivatal azonban csupán csak egy nézőpontból vizsgálja a gyógyszer-kiskereskedelem helyzetét, méghozzá kereskedelmi szempontból. Sokak szerint csakis ez lehet az egyetlen aspektus. Mások ugyanakkor állítják, éppen ezt, a verseny kizárólagosságát hirdető nézőpontot fújta el a most tomboló válság hurrikánja. Van, ami a versenynél, az olcsóságnál is fontosabb, s akit megcsapott a melaminos étel, a hamis méz, a rothadt, újracsomagolt, ám igen olcsó, az árversenyben győztes hús szaga, az sejtheti, mi is lehet ez. A minőségi élet fontossága. A világszerte járványszerűen terjedő hamis gyógyszerek (Angliában már tíz százalékra becsülik) egyelőre minket talán kevésbé zaklatnak. A szakemberek szerint csak idő kérdése és itthon is teret hódítanak a filléres, általában az interneten árult, ismerősnek tűnő, hatástalan, rosszabb esetben káros szerek. Mindezek ellenére az internetes gyógyszerrendelést tovább erőltetik, majd a piac kiszűri a csalókat. Most kiderült, a piac nem fogja, alkalmatlan rá. Ám a hozzáértők nem is emiatt aggódnak elsősorban, hanem a magyar lakosság ijesztő méreteket öltő halálozási adatai okán. Bár a szigorúbb szabályozás, a drasztikusabb büntetések a közlekedési baleseteket jelentősen visszaszorították, az egészségügyben éppen homlokegyenest ellenkező módszerekkel próbálkoznak ugyanezt a célt elérni. Vajon mi lenne az utakon a KRESZ liberalizációjánál? Mindenki menjen, ahogy akar, majd idővel az autósok alkalmazzák a helyes közlekedési morált, s nem az erősebb kocsi győz? Úgy tűnik, a liberalizáció, az egészségügyből történő horribilis méreteket öltő forráskivonás jelentősen rontja a lakosság életkilátásait. Mindez ordít az OECD születéskor várható élettartamra vonatkozó vizsgálataiból. Az utóbbi időkben születettek már négy-öt évvel kevesebbre számíthatnak, mint pár éve világra jött társaik. Mind a patikusok, mind az orvosok hiába kiáltanak vészhelyzetet, a társadalomban mindez a sorozatos lejáratások miatt alig vált ki reakciókat. A gondokat fokozza, hogy manapság jól kivehetően a munkaképes korú népesség halálozási adatai romlanak jelentősen. Egyre korábban halunk, erőnk teljében. Akkor, amikor az iskolában tanultakat már jelentős mennyiségű hasznos tapasztalat is segíti. Elmegyünk úgy, hogy az állam már oly sokat költött a taníttatásunkra, s kellően sok kudarcunkkal mi is megfizettük a tanulópénzt. Ilyen helyzetben fokozottabban kellene vigyázni a munkaerőre, mert a szakmai jártasság megszerzése pénzben ki sem fejezhető, s mi mindezt veszni hagyjuk. Az egészségügy a munkaerő megőrzésével, vagy kisebb betegségek után a gyors gyógyítással ilyenformán nem kis részben járul hozzá a GDP-hez. Mi történik azonban ma a mindennapokban? Amint valamilyen tünet jelentkezik, a beteg vagy egy közeli hozzátartozója legtöbb esetben először patikába megy segítségért (öngyógyszerezés). Ha nem javul, később fordul csak orvoshoz. Amennyiben már a patikában sikerülne megtalálni a legjobb gyógymódot, vagy a szükséges eseteket azonnal orvoshoz sikerül irányítani a kór előrehaladását megelőzve, s a szövődmények kialakulása előtt, akkor jelentős költség- és időmegtakarítást lehetne elérni. Mint minden folyamatban, itt is a kezdetek kezdetén, a tervezésnél lehet a legtöbb költséget megtakarítani. Ha a hibát a tervezés során észrevesszük, az még csak 1 forint pluszköltség (radír vagy tinta kérdése), ha a kivitelezés során, akkor 10 forint, a kivitelezés után ez már 100 forint veszteséget jelent. A betegség kezelése esetén a tervezés az alkalmazandó terápia megválasztását jelenti. Így tehát az egészségügyben alapvető fontosságú a helyes diagnózis felvétele, s az ismert protokollok, eljárásrendek alapján a terápia helyes megválasztása. Egy laikus, aki az öngyógyszerezése során önmaga diagnosztizálja magát, rendkívül sok esetben tévedhet. Egy amerikai felmérés szerint a doktorok fele rosszul diagnosztizál. Fordítva cselekszik, mint kellene. A helyes sorrend esetén számba kell venni az összes tünetet, s ezek alapján meg lehet találni a betegséget. Ám az esetek felében először a betegséget rögzítették, s aztán megkeresték a betegség tüneteit a betegen. Azaz megpróbálták a beteg állapotát a betegségre illeszteni, még akkor is, ha ez nagyon nem stimmelt. Egyes - nem túl jelentősnek ítélt - tünettől nagyvonalúan eltekintettek. Egy hétköznapi ember gyakrabban jár el így, mert a sztereotípiái ezt parancsolják, így vagyunk bedrótozva. Azokban az országokban, ahol gyógyszereket patikán kí vül is lehet árulni, mindezért tömegével jelennek meg az orvosnál a félre(ön)kezelt, azaz gyógyszermérgezett betegek. Az Egyesült Államokban a kórházban kezelt betegek mintegy húsz százaléka ilyen. Az orvosi diagnózisok felállításában ott azóta jelentős előrelépések történtek. A patikán kívüli gyógyszerforgalom magyarországi előretörésével várhatóan nemcsak a hamis gyógyszerek, hanem a gyógyszermérgezettek száma is jelentős emelkedést fog mutatni. De még ez a gond is eltörpül a pénzkivonás következményei mögött. A kevesebb pénzből a betegeket nem tudják kellő minőségben meggyógyítani. Ez az idejekorán hazabocsátott, a nem teljesen meggyógyított betegek számának megsokszorozódásában jelentkezik elsősorban. E betegek kis idő múlva ismét megjelennek az egészségügy valamely szintjén, s ezzel tovább csökkentik az amúgy is szűkös forrásokat. Kevesebb pénz jut az újonnan megbetegedettekre, és így azok közül még többen maradnak betegen, a nem elegendő kezelés miatt. E spirális hatás következményeként az egészségügy lép elő betegtermelővé. Futószalagszerűen. A betegek is érzik ezt, s egyik orvostól a másikig rohannak, hogy valaki végre gyógyítsa már meg őket. A kutatások szerint a gyógyulásra, vagy a lassan romló betegek - mint például a magas vérnyomásúak - életminőségére nagy hatással van a beteg együttműködése, hogy egyáltalán beszednie az orvosságot? Magyarországi kutatások szerint a betegek negyven százaléka egy év múltán nem veszi be a számára elrendelt tablettát. Csoda, hogy meghalunk? A kutatások más országokban azt is igazolják, hogy a gyógyszerészek ezt az arányt nagymértékben befolyásolják. A szakmaiság növelésével a betegek nagyobb mértékben együttműködővé válnak. Nem mindegy, ki, mikor esik ki a munkából. Ezek országos léptékben, dolgozók százezreinél, millióinál összegeződve jelentősen befolyásolják a humán erőforrás állapotát, a munka termelékenységét. Csak összehasonlításképpen: ma Magyarországon az egy foglalkoztatottra jutó GDP az EU-átlag 53-55 százaléka körül van (GKI). Úgy gondolom, a "reform" patikákat érintő intézkedései közül egyik sem szolgálja az egészségügy e területének jobb működését. Eredményeként a patikák magyar tulajdonosait lassan, de biztosan lecserélik tőkeerős külföldiekre, akik a csere idejére ilyen-olyan akciókkal csábítgatják magukhoz vevőiket. Gyakorlat a betegek villanyszámlájának kifizetése, s a havonkénti plazmatévé kisorsolása is. A piacszerzés idejének lezárultával a befektetők nemcsak kiadásokat, költségeket kívánnak a számláikon viszontlátni, hanem hasznot is. Minél előbb szeretnék visszakapni azt a pénzt, amelyet a nyújtott pluszszolgáltatásokkal itt elköltöttek. A hosszabbított nyitva tartás, az ügyelet, a házhoz szállítás ugyanis ma is veszteséget termel. A tőkeszegény magyar patikus nem azért nem végezte, mert lusta, hanem mert nem volt rá pénze. Kétségünk ne legyen, hogy a beetetés korszakának befejeztével a befektetők e szolgáltatások miatt kieső jövedelmükért kamatostul benyújtják a számlát. S ezt is majdan nekünk kell fizetnünk. A befektető a haszon miatt fektet be, s nem biztos, hogy az üzletpolitikája, azaz a haszon elérésére alkalmazott eszköze a jó minőség biztosítása. Célt érhet másképpen is. Az állam ezzel szemben az egészségügybe, az oktatásba is az állampolgárai, a jó minőségű munkaerő miatt fektet a GDP és a termelékenység növeléséért. E változtatások tehát nem szolgálták a lakosság egészségi állapotának javítását. Pontosabban nem azt szolgálták.

A szerző gyógyszerész, minőségbiztosítási mérnök

2008.11.26 Részt kérnek a támogatásból a gyógyszerészek - Napi Gazdaság

Baka Zoltán Horváth Tamás szerint átlagos költségszintet figyelembe véve havi húszmillió forint feletti forgalom tudja csak biztosítani, hogy egy patika minimális nyereséggel működjön. Az elnök hangsúlyozta, hogy ez abban az esetben állja meg a helyét, ha a gyógyszertár betart minden vonatkozó munkajogi és egyéb normát. A gyógyszertári piacon ugyanis jelentős hiány van gyógyszerészekből, szakasszisztensekből, így a meglévő állománnyal kell biztosítani például az ügyeletet, túlórákat is.

A gyógyszertárak sehogy sem férnek bele a vállalkozások támogatására kiírt különböző pályázatokba, mert olyan alapvető feltételeket nem tudnak teljesíteni, mint az árbevétel-növekmény vagy a foglalkoztatás bővítése - állítják a Magyar Gyógyszerész Kamaránál, ahol viszont már elkezdtek gondolkozni azon, miként lehetne a patikákat integrálni a gazdasági válság hatásainak tompítására szolgáló, bőven ezermilliárd forint feletti állami csomagba. Az új helyzethez igazodva ugyanis a kormány lazítana a feltételeken, és bár azokat is nehezen teljesítik a patikákat tulajdonló vállalkozások, azért nem adják fel a reményt, hogy a speciális szolgáltatásokat kínáló iparág is forrásokhoz juthat.

Szakértők szerint a gyógyszeripar kevésbé kitett a válságnak, ezzel együtt a patikák már érzékelik a kedvezőtlen hatásokat. Horváth Tamás, a kamara elnöke lapunknak elmondta, hogy több jelzés is érkezett hozzájuk, miszerint egyre nehezebb a folyószámlahitelek megújítása. Az elnök szerint csökkenti a forrásokat az is, hogy míg a gyógyszerekre lényegében változatlan összeget költött az elmúlt pár évben a gyógyszerkasszából az állam, a patikaliberalizáció eredményeképpen ugyanazon a pénzen jóval több gyógyszertárnak kell osztoznia. Míg két éve még valamivel több mint 2000 gyógyszertárat tartottak nyilván, a liberalizáció után számuk közelíti a 2500-at (további 600 helyen pedig patikán kívüli eladóegység működik). Tapasztalataik szerint a növekvő patikahálózat mellett megfigyelhető a külföldi tulajdonosok térnyerése is: Horváth Tamás szerint egy, a magyar gyógyszerpiacon évek óta jelen lévő német cég közel 20 százalékkal bővítette 120 gyógyszertárból álló érdekeltségét. Úgy tudják továbbá, hogy az EBRD külön keretből finanszírozná a régióban egy több száz gyógyszertárból álló lánc létrehozását, amiből 100 egység Magyarországon működne. A kamara információi szerint több offshore (vagyis egy igen kedvező adózású államban működő, a valódi tulajdonosok kilétét elfedő szerkezetű) cég is pozíciókat szerzett már a piacon.

 

2008.11.25 Tudatosan óvjuk magunkat - Hajdú-Bihari Napló

 

Az idősebbeknek a gyógyszerek árának csökkentése a legfontosabb szempont. Budapest (FH) - A lakosság többsége elsősorban a gyógyszerkészítmények ára és minősége alapján ítéli meg a gyógyszergyárak szerepét, a fiatalabb korosztály szerint ugyanakkor az egészségmegőrzés támogatása is elvárható a cégektől derül ki a webbeteg.hu egészségportál és a Szinapszis Kft. ezerfős kutatásából.

Az idősebbek úgy tartják, a támogatásra szánt pénzt inkább a gyógyszerek árának csökkentésére kellene fordítani. Fontos az ár. A válaszadók legnagyobb része, azaz csaknem 40 százalékra a kedvező árat, 36 százaléka pedig a készítmény hatékonyságát emelte ki, amikor arról kérdezték őket, hogy mi alapjón ítélik meg a gyógyszergyárakat. A felmérés arra is rámutat, hogy majdnem minden negyedik lakos legfőbb elvárása a jó mellékhatás profil, míg 19 százalékuk a készítmény megbízhatóságát, 16 százalékuk pedig a részletes, jól érthető betegtájékoztatást tartja kiemelkedően fontosnak. A gyógyszergyártóti megítélésében a szponzorációs, támogató tevékenység a lakosság 64 százalékának fontos valamilyen szinten. Az idősebbeknél azonban magas azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a támogatásra szánt pénzt sokkal inkább a gyógyszerek árának csökkentésére kellene fordítani. Programok szervezése. A támogatandó célok között egyébként szinte minden válaszadó az ingyenes szűrővizsgálatok szervezését, az egészségügyi ellátórendszer és egyéb, egészségügyi oktatási programok támogatását jelölte meg. A felmérés szerint a 45 év felettiek az általános közfeladatok szponzorálását is előtérbe helyezik, a 36 év alattiak jelentős része ugyanakkor az egészségmegőrzéshez kapcsolódó szabadtéri programok támogatását említette, mint kívánatos szerepvállalást. Elemzők szerint ez annak a kezdeti jele, hogy a magyar társadalomban megjelent az igény a tudatos egészségmegőrzésre.

 

2008.11.24 On-line a hamis potencianövelők ellen - drinfo.hu

 

On-line a hamis potencianövelők ellenÚj internetes szolgáltatás segíti a merevedési problémákkal küzdő férfiak legális potencianövelő gyógyszerekhez jutását az Egyesült Királyságban, hasonló témában hazánkban is jelent meg egy weboldal Hardboy.hu néven.

 

Angliában eddig egyedülálló, a Lloydspharmacy patikalánc által elindított szolgáltatás Online diagnózist, illetve receptküldést is kínál a honlapra látogatóknak. A kezdeményezés egyik célja, hogy visszaszorítsa a világhálón keresztül kapható hamis és illegális potencianövelők virágzó piacát.

Andy Murdock, a Lloydspharma igazgatója úgy látja, az új lehetőség révén a férfiak bizalommal fordulhatnak majd az internethez merevedési zavaruk kezelése céljából, „abban a biztos tudatban, hogy megbízható forrásból eredeti gyógyszerhez jutnak majd”. Murdock azt is megjegyezte, hogy jelenleg is sok férfi igyekszik a világhálón keresztül beszerezni potencianövelő szereket, azonban „sajnos a legtöbb online forrás nincs felügyelet alatt, így megvan a kockázata, hogy a betegek olyan hamis gyógyszerket kapnak, amelyekben kevés a hatóanyag, ha van egyáltalán.”

Kétségtelen, hogy egyes interneten keresztül elérhető „gyógyszerek” veszélyes, egészségre káros anyagokat tartalmazhatnak. Különösen azok a páciensek lehetnek veszélynek kitéve, akik vérnyomáscsökkentőt szednek vagy eleve alacsony vérnyomásúak, hiszen a potencianövelő szerek csökkentik a vérnyomást. Murdock szerint azonban az új szolgáltatás „kiküszöböli ezt a problémát”.

A honlap működésének lényege, hogy a látogatók ingyenes kérdőívet tölthetnek ki, amelyet aztán egy szakorvos elemez, és adott esetben előírja a megfelelő terápiát. A tervek szerint az év végéig a szolgáltatást igénybe vevők szükség esetén mindhárom gyógyszerből kapnának mintát kipróbálásra, és maguk dönthetnék el, hogy melyik használ leginkább. Az egyszerre felírt mennyiség elsőre legfeljebb 8 tabletta lehet, mivel a folyamatos terápia csak sikeres próbakezelést követően kezdhető meg. A szolgáltatás díja 4 tablettánként 45 font, és a betegekkel minden esetben közlik az esetüket véleményező szakorvos nevét. A gyógyszert a Lloydspharma ellátó rendszerén keresztül postai úton küldik ki.

A kezdeményezés létjogosultságát a Lloydspharma szerint az is alátámasztja, hogy saját kutatásaik alapján tíz férfi közül négy inkább „csendben szenvedne”, semmint beszélne orvosával merevedési zavaráról. Becslések szerint a 40 év feletti férfiak 40%-ánál jelentkezik a probléma.

 

2008.11.22 Érkezik az elektronikus taj-kártya? - Népszava

 

L. T.–P. T. Jövőre talán már digitális lapocskára cserélhetjük mostani taj-kártyáinkat, ám a részletekről és főleg a finanszírozásról keveset tudni.

Informá­cióink szerint először a budapestiek kapnak a bankkártyához hasonló plasztik azonosítót, 2010 tavaszára pedig mindenki lecserélheti kártyáját. Az új adathordozó több egyszerű betegazonosítónál: a biztosított jogviszonyának igazolásán kívül plusz információkat is tartalmaz, így a tulajdonos vércsoportját, betegségeit, akár teljes korábbi kórtörténetét is. Így kiszűrhetők az ismételt vizsgálatok, a társadalombiztosítás pedig bármilyen egészségügyi tranzakciót azonnal el tud számolni.

Az ötlet nem új, már két éve csúszik a csipkártya hazai bevezetése, noha az EU tagállamaiban 2008-tól kötelező az egységes betegazonosító használata. Magyarország készült is a bevezetésre, 2004-ben a Nyugat-Dunántúlon sikeres tesztelések folytak, a kabinet mégis elállt az ötlettől. Vélhetően az akkor 25 mil­liárd forintra becsült költségek miatt. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke szerint is a finanszírozás jelentett problémát.

Úgy tudjuk, a kormány a jövő héten újra előveszi az elektronikus betegazonosító ügyét. A közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos, Baja Ferenc jegyzi a javaslatot, amelyről szerdán dönthet a kabinet. Arról, hogy ­milyen szolgáltatások kapcsolódjanak a kártyához, az OEP dönt. Megtudtuk: az Új Magyarország Fejlesztési Terv jövő évi akcióprogramjában mintegy 4 milliárd forintos uniós forrás van a plasztiklap és a hozzá tartozó rendszer kiépítésére. Az OEP-nek két hete van arra, hogy benyújtsa a keret tervezett felhasználását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Csakhogy értesüléseink szerint a részletekről nem egyeztettek sem az egészségügyi tárcával, sem az OEP-pel. Lapzártánkig egyik helyen sem tudtak érdemi információval szolgálni.

 

2008.11.22 A csempészek új slágerterméke a gyógyszer - hir6.hu

 

Csempészet, azon belül is egyre inkább a gyógyszercsempészet jellemző ezen a határszakaszon. Erről is és másról is nagyon sok mondanivalónk volt egymásnak - mondta péntek délelőtt Gyulán a magyar és román határmenti főügyészek találkozója utáni sajtótájékoztatón a házigazda, dr. Veress Gabriella Békés megyei főügyész.

Hagyományteremtő jelleggel ült asztalhoz csütörtökön és pénteken Gyulán három határ menti román és magyar megye ügyészségi vezetője, hogy megvitassák és megbeszéljék, miben és hogyan tudnának a jövőben szorosabban együttműködni.

Dr. Veress Gabriella Békés megyei főügyésztől megtudtuk, tavaly a legfőbb ügyész, Kovács Tamás társaságában Bukarestben és Brassóban járt, és itt fogalmazódott meg az az igény, hogy adjanak egymásnak randevút a határ két oldalán dolgozó vádhatóságok vezetői.

A házigazda szerepét elsőként Gyula és a Békés Megyei Főügyészség vállalta magára, s mint a kétnapos megbeszélésekről megtudtuk, kiderült, hogy sok megvitatandó közös téma van, amelyekben a jövőben előre kell lépni. A fürdővárosi találkozóra ellátogatott Kovács Tamás legfőbb ügyész is

A nagy érték, kis helyen

„A határokon átnyúló bűnözés tekintetében szükséges a szorosabb együttműködés, mert ha példaképp hónapokig tart, míg egy bűncselekmény gyanúja miatt valakit a szomszédos ország hatósága kérésére le tudunk tartóztatni, akkor megvan annak a veszélye, hogy árkon-bokron is túljut" - hangsúlyozta a Békés megyei főügyész.

A Hír6.hu konkrétumokat firtató kérdéseire válaszolva a főügyész elmondta, hogy a magyar-román határszakasz jellemző bűncselekménye a csempészet. Ehhez hozzátette, a cigaretta után a gyógyszer az új slágertermék. Ezzel kapcsolatban arra a nehézségre hívta fel a figyelmet, hogy kis helyen elrejthető, kis tömegű, ugyanakkor adott esetben nagyon nagy értékű áruról van szó. Megtudtuk azt is, hogy a gyógyszert Magyarországról viszik Romániába, fordított esettel elvétve találkoznak.

A jövőben rendszeressé teszik a Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint a túloldalon Szatmár, Bihar és Arad megye ügyészségei vezetőinek találkozóját.

 

2008.11.21 Nincs pénz a népegészségügyi program céljaira - Magyar Hírlap

 

SÁNDOR CSILLA Kevés pozitív, annál több kritikai észrevétel hangzott el a népegészségügyi program öt évét értékelő konferencián a parlamentben.

A résztvevők többsége a források kivonását bírálta. S okat tettünk, de nem eleget a hatékony egészségmegőrzésért - összegezte Kökény Mihály az ötéves népegészségügyi program tapasztalatait. Mikola István, a polgári kormány egészségügyi minisztere arra emlékeztetett, a 2002-ben a balliberális kormány által átkeresztelt újabb koncepció a 2001-ben elfogadott Egészséges nemzetért népegészségügyi program alapfaira épült, vagyis nem öt-, hanem hétéves évfordulót kellene értékelni. Aktív kormányzati beavatkozást sürgetett Jakab Zsuzsa, az Európai Betegségmegelőzési Központ vezetője, mert az unió régi és újonnan csatlakozó tagországaiban élő emberek születéskor várható időtartama közötti hatévnyi különbség nem csökkent. Székely Tamás egészségügyi miniszter a következő években a fejlesztésre fordítható pályázati forrásokról tartott előadást. A kormány célkitűzése, hogy 2013-ra három évvel növekedjen a születéskor várható élettartam. "A lakosság egészségügyi állapota és az ország gazdasági helyzete között szoros, egymásra ható kapcsolat van. Magyarország számára sorskérdés, hogy versenyképes legyen a magyar munkaerő a világpiacon, ehhez pedig jelentősen javítani kellene a lakosság egészségi állapotán" - mondta Ádány Róza, a Debreceni Egyetem docense. Hozzátette, professzionális szakembergárdával, a betegségmegelőzésre összpontosító, országos monitoringrendszer felállítására lenne szükség. Ezenkívül az alapellátás tényleges reformját, egy új modell bevezetését sürgette, amelyben a háziorvos és a nővér mellett népegészségügyi szakember, egészségpszichológus segíti az egészségmegőrzést. A gyökeres változás alapja a finanszírozási rendszer átalakítása lehet, a fejkvóta alapú finanszírozás ugyanis nem ösztönöz minőségi ellátásra. "Nincsenek összhangban a népegészségügyi programban rögzített célok az elért eredményekkel" - mondta Bábiné Szottfried Gabriella, Sződliget polgármestere. Előadásában utalt arra, hogy hazánk világviszonylatban élen áll a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések rangsorában. A sikertelenség egyik alapvető oka, hogy a program költségvetési támogatása az indulás évében évi kétmilliárd forint volt, tavaly már csak 583 millió, vagyis reálértékében negyedére esett vissza a finanszírozás. Bábiné hozzátette, állampolgáronként éves szinten 58 forint jut az életminőség és az egészségfejlesztő programok támogatására. A polgármester arra figyelmeztetett, az eltérő anyagi forrásokból gazdálkodó önkormányzatok nem képesek arra, hogy egyformán magas szintű ellátást nyújtsanak lakóiknak, ez oda vezet, hogy sérül az azonos szintű egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos jog.

 

2008.11.20 Hónapokat várnak az életmentő gyógyszerre - Magyar Nemzet

 

Bár harminc nap a hivatalos elbírálási idő azoknál a gyógyszereknél, amelyekhez egyedi méltányossággal juthatnak hozzá a rákos betegek, az előírt bonyolult adminisztráció miatt gyakran több hónapot kell várni a gyógyulást jelentős mértékben elősegítő készítményekre - értesült lapunk. A méltányossági rendszer célja az lenne, hogy a betegek olyan korszerű onkoterápiás kezelésekhez is hozzájuthassanak, amelyek még nem kerültek be a finanszírozási rendszerbe. A kérelmeket azonban visszaküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) abban az esetben, ha hiányosan kitöltött dokumentum jut el hozzájuk, vagy nem csatolják a kötelező mellékleteket.

Több olvasónk arról tájékoztatta lapunkat, hogy nekik vagy beteg rokonaiknak hónapokat kellett várniuk, amíg megkaphatták az igényelt készítményt. Egyikük, Ujfalusy Gábor szeptember végén arra panaszkodott, hogy csak négy hónap elteltével küldték meg számára az engedélyt. A tüdőrákban szenvedő férfi akkor egyenesen azt mondta, azért van szükség erre a tortúrára, mert az OEP úgy számol: a betegek egy része úgyis meghal néhány hónap alatt. Azt nem tudni, hogy rajta segített volna a gyógyszer, vagy sem, ha időben megkapja, de tegnap arról értesültünk a rokonoktól, hogy Ujfalusy Gábor elhunyt. Az OEP sajtóosztályán időt kértek arra, hogy a konkrét eseteknek utánanézzenek. Az általános helyzetről elmondták: nem állítják, hogy minden kérelem elbírálása harminc napig tart, de "a hiánytalanul beküldött kérelemről beérkezésétől számított legkésőbb harminc napon belül döntés születik". Megtudtuk azt is, hogy a kérelmek közel negyven százaléka kerül hiányosan az egészségbiztosítóhoz. A Magyar Rákellenes Liga (MRL) elnöke szerint azonban gyakran "mondvacsinált indokokkal" küldik vissza a kérelmeket. Vasváry Artúrné úgy véli, ha a háttérben az húzódik meg, hogy a biztosító nem rendelkezik kellő pénzforrással, ezt nyíltan meg kellene mondania, ahelyett, hogy "különböző kifogásokat keres a kérelem elhárítására". Strommer Szilvia, a liga lelkisegély-szolgálatának vezetője lapunknak elmondta: rengeteg beteg fordul panasszal a szervezethez. Megtudtuk, az is előfordult, hogy az OEP egy jelenleg érvényben lévő jogszabályra hivatkozva azért utasított vissza egy kérelmet, mert vényíró gép hiányában a receptet csak kézzel tudta kitölteni az orvos. A Rákbetegek Országos Szövetségének elnöke, Bodor Mária úgy nyilatkozott: a betegek nem kapnak kellő információt a dokumentáció kitöltéséhez, és az OEP nem teszi egyértelművé a kritériumokat. Hozzátette azonban, hogy úgy tapasztalta, gyakran az orvosok is hibát követnek el, mert nem tájékozódnak kellőképpen. Magyar Tamás, a Péterfy Sándor Utcai Kórház onkológus főorvosa szerint érhetetlen, hogy miért kell ennyit várni az életmentő gyógyszerekre.  Mint mondta: a for mai hiányosságok három napon belül ellenőrizhetők, a gyors visszajelzéssel pedig heteket nyerhetnének. Felhívta a figyelmet arra, hogy komolyan veszélyeztetheti a betegek állapotát, ha egyszer megkapják a háromhavi adagot, de az új igénylést követően esetlegesen újra hetek vagy hónapok telnek el a következő adag megérkezéséig.

 

2008.11.20 Újrarajzolhatja az OEP az ellátási térképet - Népszabadság

 

Egészségügyi salátatörvényt tárgyalt a parlament Danó Anna

Meglehetős fenntartásokkal fogadta az ellenzék tegnap a parlamentben a kormánynak a gyógyszer- és a kórháztörvény javításáról szóló módosító javaslatát. Az egészségügyi salátatörvénnyel a kormány az Alkotmánybíróság által kifogásolt passzusok korrekcióját végezné el. Négy törvényt módosítana a kormány az úgynevezett egészségügyi salátatörvénnyel, amelynek a tárgyalását tegnap kezdte meg a parlament. Az Alkotmánybíróság által "javításra ítélt" reformtörvények részei a módosító csomagnak: így például újratervezték azt a rendszert, amely a kapacitások elosztását végső soron az egészségügyi miniszter személyes döntésére bízta. Eszerint évente változhat, hogy melyik kórház mennyi és milyen tevékenységre vállalkozhat a közfinanszírozás keretében. A kormány tervei szerint a jövőben a biztosító tenne javaslatot a kapacitáselosztásra, ezt még módosíthatnák a regionális egészségügyi tanácsok, a végső állapotot viszont az ÁNTSZ regionális tisztifőorvosa hagyná jóvá. Ha a javaslatot jóváhagyja az Országgyűlés, megkezdődhetnek az újabb átcsoportosítások az egyes intézmények feladatai és kapacitásai között. Székely Tamás szakminiszter szerint a változások nyomán enyhülnek a jelenlegi finanszírozási feszültségek és újrarajzolható az ellátási térkép. Az egészségbiztosító több jogosítványt kaphat, az eddigieknél szabadabban dönthet majd arról, hogy hol, milyen és mennyi feladatot finanszíroz közpénzből. Minőségi paramétereket alakítanak ki, s azokkal az intézményekkel, amelyek ezeket nem teljesítik, szerződést bonthatnak. Szintén e módosító csomag részeként területi ellátási kötelezettség terheli majd a szakrendelőket. Ez azt jelenti, hogy minden biztosítottnak kijelölnek egy olyan szakrendelőt, amely nem utasíthatja el az ellátását. A Fidesz, a KDNP és az MDF a javaslatban foglaltaknál alapvetőbb változásokat vár a kormánytól, szónokaik ugyanakkor nem zárkóztak el attól, hogy támogassák a jogszabályjavaslat egyes elemeit. Soltész Miklós,a KDNP képviselője kifogásolta, hogy a javaslatban nincs szó a kórházi teljesítmények korlátozásának feloldásáról, a várólistákról. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a kormány a hazai kisvállalkozók (patikusok) helyett a multinacionális patikaláncokat védi. Bár az SZDSZ nevében Bőhm András nem ígért támogatást a javaslat elfogadásához, de felhívta a teremben ülők figyelmét arra, hogy a reform nem a patikusok, az orvosok érdekeinek megvédéséről, hanem a betegről szól. Azt pedig, hogy a reform iránya jó volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az uniós országok egészségügyi rangsorában egy év alatt tíz helyet léptünk előre.

 

2008.11.17 Szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak a gyógyszercégek - Világgazdaság

 

KONTROLL. A korábbinál szigorúbb és gyakoribb ellenőrzésekre számíthatnak a gyógyszercégek – tudtuk meg az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) illetékesétől.

Holchacker Péter elnökhelyettes lapunknak elmondta: a felügyelet egyre nagyobb hangsúlyt fordít a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ismertetés kontrolljára. Vizsgálatokat hajt végre ezen cégeknél, illetve a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-gyártók, -forgalmazók által támogatott konferenciákon. A gyógyszerpiac ellenőrzésének keretében 25 esetben vizsgálódtak a helyszínen, s 59 döntést hoztak. A hatóság már több céget is megbüntetett azért, mert a szórólapjukon nem valós, vagy nem bizonyított információkat közöltek. A bírság mértéke átlagosan három-öt millió forint, ám akadt olyan meghatározó piaci szereplő is, amelynek a büntetése meghaladta a 10 millió forintot. Holchacker Péter rámutatott: a fokozott ellenőrzésre azért van szükség, mert ez is hathatós eszköze a gyógyszerkiadás kontrolljának. Reményeik szerint az intenzív kontroll számottevő megtakarításokat is eredményezhet az Egészségbiztosítási Alapban.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületénél egyetértenek a vizsgálatokkal, ám annak végrehajtásával kapcsolatban aggályaik vannak. Székely Krisztina elnök azt mondta: az ő érdekük is, hogy szabálysértő módon egyetlen cég se szerezzen versenyelőnyt. Ám az EBF-nek figyelnie kellene az arányokra, vagyis például egy szórólap lábjegyzetében szereplő, esetleg téves információt nem szabadna ugyanúgy megítélni, mint az orvosok tömeges, kizárólag marketingcélokat szolgáló, külföldi utaztatását.

 

2008.11.17 Két év alatt közel kétezer készítmény ára csökkent - Népszava

 

Előléptünk az uniós rangsorban Az eddigi huszonnegyedik helyről a tizennegyedikre ugrott hazánk a tagállamok egészségügyi rendszerének összehasonlításában. A hazai egészségügy legfőbb sikerei: két év alatt 40 százalékkal csökkentek a gyógyszerárak, s közel négyszáz új patika nyílt. A Fidesz mindennek az ellenkezőjét állítja: a patikaliberalizáció megbukott, az emberek terhe pedig folyamatosan nő.

Eddigi huszonnegyedik helyéről hazánk tízet lépett előre a tagállamok egészségügyi rendszerének rangsorában. Többek között ez olvasható az egészségügyi tárca legújabb tanulmányában. Az elemzésben az áll: a gyógyszer-gazdaságossági törvény versenyt teremtett a gyártók között, két év alatt közel kétezer készítmény ára csökkent majd negyven százalékkal, valamint félszáz új hatóanyag kapott állami támogatást. A gyógyszer-támogatási rendszer átalakításának legfőbb eredménye a betegek terheinek csökkenése. Idén hét százalékkal kevesebbe kerül egy-egy készítmény, másrészt csökkent a gyógyszerkassza kiadása. A minisztériumi tanulmány kitér a politikailag vitatott patikaliberalizációra is: közel négyszáz új patika kapott engedélyt, s ezzel több olyan településen oldódott meg a gyógyszerellátás, ahol eddig egyáltalán nem volt patika. A legkeresettebb gyógyszerek ára nem csökkent, a patikaliberalizáció során pedig a vidéki kisgyógyszertárak csődközelbe jutottak. A Fidesz ezért felszólította a kormányt: sikerpropaganda helyett hallgassa meg az emberek és a szakmai szervezetek véleményét. Csakhogy a minisztériumi elemzés a Szonda-Ipsos októberben készített, ezerötszáz fős reprezentatív felmérésén alapul: a megkérdezettek kétharmada helyesli a patikaliberalizációt, minden negyedik ember pedig úgy gondolja: javult a gyógyszertári ellátás színvonala.

 

2008.11.15 A gyógyszerészszakma cáfolja a patikaliberalizáció hasznosságát - Magyar Hírlap

 

Összefüggésekből kiragadott számokkal befolyásolja a kormány a közvéleményt - véli a Magyar Gyógyszerészi Kamara az egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatával kapcsolatban.

Székely Tamás miniszter a többi közt azt mondta, hogy a gyógyszergazdaságossági törvény miatt folyamatosan csökkennek a gyógyszerárak, illetve csökkentek a betegek terhei is, úgy hogy a kezelési napok száma nem változott. A gyógyszerészeknek ettől eltérő a tapasztalatuk. A kamara nyílt levele szerint a betegek 2007-ben a támogatott készítményekre térítési díjként tizenöt, a nem támogatottakra pedig tizenegy százalékkal fizettek többet, mint 2006-ban. Mindeközben nyolc százalékkal csökkent a fogyasztás. A testület kifogásolja, hogy az egészségügyi tárca évek óta olyan állításokat fogalmaz meg, amelyeket összefüggéseiből kiragadott adatokra alapoz, és a folyamatok sajátos értelmezésével befolyásolja a közvéleményt. Hankó Zoltán kamarai alelnök szerint a betegterhek még mindig jóval magasabbak, mint a patikaliberalizációs törvény életbe lépése előtt. A gyógyszertárakban ugyanakkor egyre nehezebb biztosítani a szakmailag indokolt létszámot, mert az egyre-másra nyíló patikák elszívják a szakembereket. \"Szerintem Székely Tamás pontosan látja a helyzetet, ám azt kell bizonyítania, nincs szükség a törvény módosítására, noha arról korábban már sikerült meggyőznünk a tárcát\" - mondta az alelnök.

 

2008.11.14 Fidesz: Kudarc a patikaliberalizáció - Magyar Nemzet

 

Eredményesnek véli Székely Tamás egészségügyi miniszter a patikaliberalizációt, mert a gyártók, forgalmazók körében kialakult verseny a gyógyszerárak csökkenéséhez vezetett.

Emellett 345 közforgalmú gyógyszertár kapott engedélyt. A Fidesz és a szakma viszont úgy látja: a gyógyszerek nem olcsóbbak, a vidéki kisgyógyszertárak pedig sorra csődöt jelentenek.

 

2008.11.14 A többség elégedett a patikaliberalizációval - Népszabadság

 

Danó Anna Elégedettek az emberek a gyógyszerpiaci változásokkal - állítja egy, a kormányzat által rendelt kutatás. A kamara továbbra is szorgalmazza a gyógyszertörvény "javítását".

Elégedettek az emberek a patikaliberalizáció eredményeivel - így összegezte csütörtökön Székely Tamás egészségügyi miniszter a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Szonda Ipsos által készített októberi közvélemény-kutatás megállapításait.

A felmérést azért rendelték, mert a Magyar Gyógyszerész Kamara azt akarja kikényszeríteni, hogy a kormány "a betegek érdekében" enyhítsen a gyógyszertörvényen. A kamara kampányt is indított, hogy a kormány "javítson" a gyógyszerpiac liberalizálásáról szóló törvényen. A "javítás" azt jelentené, hogy a döntéshozók töröljék a két év múlva életbe lépő törvényből a patikai liberalizációt lehetővé tevő passzust.

Székely Tamás elmondta: a felmérés keretében 1500 embert kérdeztek meg. Csak 29 százalékuk észlelte egyáltalán, hogy a gyógyszerek értékesítése körül "történt valami", kétharmaduk pedig kifejezetten kedvezően ítélte meg a változásokat. Minden negyedik patikai vásárló szerint javult a gyógyszerellátás színvonala az elmúlt egy évben, s csak hat százalékuk vélte úgy, hogy az rosszabb lett. A felnőttek 14 százaléka állította, hogy ő vagy valamelyik közvetlen rokona patikán kívül is vett orvosságot. A megkérdezettek 60 százaléka szerint az, hogy nem csak a gyógyszertárakban lehet orvossághoz jutni, érezhetően nem változtatta meg a patikák működését.

A tájékoztatón elhangzott: a Gazdasági Versenyhivatal kifejezetten kérte, hogy a kormány ne engedjen a lobbiérdekeknek, sőt a verseny erősebb kényszerén alapuló szabályozás fenntartását szorgalmazta a patikai és a gyógyszerpiacon egyaránt. Székely Tamás elmondta, hogy mostanra egyensúlyba került a gyógyszerkassza. Mérséklődtek a betegterhek, és megállt a gyógyszerkiadások emelkedése. Az OEP idén három százalékkal több támogatást fizetett ki a patikai készítményekre, mint egy évvel korábban.

A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke, Horváth Tamás kérdésünkre azt mondta, hogy véleménye szerint ezek az adatok másként is értékelhetőek, őket mindenesetre nem befolyásolják abban, hogy fenntartsák követeléseiket.

2008.11.14 Vélemény - Metropol

Bodzsár Erzsébet Az elmúlt évben Szegeden tizenkét új gyógyszertár nyílt, Új-Szegeden egymás szomszédságában kettő. Állítólag kétharmaduk franchise-rendszerben működik, patikalánchoz tartozik.

Annak ellenére, hogy a belváros már telített, néhányan még itt is belevágnak, többségük azonban a kiskörúton kívül próbál szerencsét. Eszközökben nem válogatnak, emblémákkal, reklámszatyrokkal, zeneszóval színezik a vásárlásunkat. Az egyik helyen az orvosság mellé ajándékba szívtonikot adnak, kell is, a meglepettségemet orvoslandó. Ezzel csábítanak, meg színes lufikkal, vázákkal, tálakkal, hátizsákokkal. Továbbá kedvezményt kapok, ha kiváltom a törzsvásárlói kártyát. Benézek a konkurenciához is, kettőjük között kétszáz méter lehet a távolság, közelharc ez a javából. A szépen felújított patikában jól látható helyen felirat: Nil nocere! azaz: Ne árts! Amit kérek, nincs, de azonnal megrendelik, majd házhoz szállítják. Tudakolják, korábban mit szedtem, a jövőre nézvést tanácsokat adnak, és pár szelet finom csokoládét. Versenyeznek a pénzünkért. Szentmihálytelken, valamint a kistelepülések egy részén sajnos nem, több helyen ugyanis bezártak a gyógyszertárak, januártól számosan tervezik. A torta újraszeletelése tehát még tart, mi pedig ámulva nézzük a tűzijátékot. "Félreérthetetlen: teljes mellbedobással csábítanak!'

 

2008.11.13 A Miniszterelnöki Hivataltól vesznek el pénzt az egészségügyre - privatbankar.hu

 

Jövőre a gyógyító munkára további tízmilliárd forintra lenne szükség a költségvetésben, és a közvetlenül a betegágy mellett foglalkoztatott ápolókat speciális pótlékkal kellene díjazni - mondta Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke.

Abban bízom, hogy összességében a gyógyító munka költségeit még a jövő év során egy tízmilliárd forint körüli összeggel meg tudjuk emelni - közölte a kormánypárti politikus.

Hozzátette: ebből a tízmilliárdból hárommilliárd átcsoportosítását támogatta az egészségügyi bizottság, egyetértésben a kormánnyal. Megjegyezte: ezt az összeget a Miniszterelnöki Hivatal költségvetéséből csoportosítják át a gyógyító kasszába.

Kökény Mihály azt mondta, az egészségügy működőképessége szempontjából arra mindenképpen szükség lenne, hogy a közvetlenül a betegágy mellett, több műszakban foglalkoztatott ápolóknak valamilyen támogatást, speciális pótlékot adjanak. Erről még folyik a gondolkodás - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mi lenne a plusz tízmilliárdos forint forrása, a bizottsági elnök kifejtette: részben átcsoportosítással oldanák meg, de szerinte az év során egyéb lehetőségek is megnyílhatnak. Kökény Mihály kitért arra, hogy a pénzügyi válság miatt annyi változás van a korábban reálértéket tartó egészségügyi finanszírozásban, hogy nem lesz lehetőség bérnövekedésre és a 13. havi fizetés biztosítására. Szerinte ezeket leszámítva nincs az egészségügyet érintő más elvonás.

Mint fogalmazott, a stabilitásért valamilyen áldozatot az egészségügyben is hozni kell.

Kökény Mihály elmondta, hogy a Fidesz 70 milliárd forintos módosító csomagot akart "átnyomni" a bizottságon az egészségügy számára, és az ellenzéki párt adócsökkentést is akar. A szocialista politikus szerint a hét folyamán tartott egészségügyi bizottsági üléseken az derült ki, a Fidesz a partnerséget úgy képzeli el, hogy minden javaslatot, amit tesz, azt az MSZP-nek el kell fogadnia.

 

2008.11.12 Egyre nagyobb megszorítás az egészségügyben - Magyar Hírlap

 

Súlyos visszavágásokat tervez a kormány a 2009-es költségvetés egészségügyi fejezetében – mondta Mikola István (Fidesz) az egészségügyi bizottság ülése előtt, amelyen meghallgatták Székely Tamás egészségügyi minisztert.

Az ellenzéki politikus azt mondta, a tárcavezetőnek választ kell adnia, mit tesznek a gazdasági-pénzügyi válsághelyzetben, amikor a társadalmi problémák az egészségügyre is ránehezednek. Az emberek egy része elszegényedik, hajléktalanná válik, elveszti a munkáját, nem tud fűteni és sokuk kórházba kerül majd. Mikola István emlékeztetett rá, hogy a Gyurcsány-kormány nagy európai forrásokat ígért, azt, hogy az egészségügy a 2009-es év nyertese lesz, most viszont tőzsdei alkufolyamatokban, egy megszorító intézkedéscsomag keretében, az alkotmányos, mindenkinek járó egészségügyi ellátást megcsonkítva a terület keretszámait folyamatosan visszavágják. Hozzátette, megkérdezik a minisztert arról is, hogyan kívánja a megszorításokkal az ágazat érdekeit képviselni, hogy néz majd a dolgozók szemébe a 13. havi bér elmaradása miatt.

 

2008.11.11 A jövő év közepétől működnének a regionális pénztárak - Világgazdaság

 

A beteg választhat kórházat Nógrádi Tóth Erzsébet Nem érinti a beutalási rendszert, nem korlátozza a betegek intézményválasztási szabadságának a feltételeit, ha a mostani 19 megyei pénztár helyett hét regionális szervezete lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) – mondta a Világgazdaságnak Vojnik Mária, az egészségügyi tárca államtitkára annak kapcsán, hogy a kormány legutóbbi ülésén döntött a decentralizációról.

Továbbra is megmarad az egységes, szolidáris alapú társadalombiztosítás, a szervezeti változtatással csupán a biztosítási elvet erősítenék, s a betegek jobb kiszolgálását szeretnék elérni. Ám a regionális működéshez szükség van a parlament előtt lévő egészségügyi „salátatörvények” módosítására is. A kormány terve szerint a változások előkészítése fél évet igényel, így jövő júliustól állna fel az új rendszer – tette hozzá.

Akár jó is lehet a változtatás – véli Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke –, hiszen a regionális pénztárak szorosabb kapcsolatban lehetnek a terület kórházaival, illetve a betegellátás minőségét felügyelő állami népegészségügyi szolgálatokkal, mint a fővárosban lévő OEP-pel. Megmarad a kórházak területi ellátási kötelezettsége is, tehát elvileg mind a 128 intézmény talpon maradhat. Ám jelentős különbség lesz, hogy megszűnik a tb szerződéskötési kötelezettsége az intézményekkel, az is előfordulhat, hogy bizonyos tevékenységre egy-egy osztállyal állapodik majd meg – értelmezi a kormány szándékát az elnök. Felelősség terheli a hatóságokat is, hiszen ha a még elfogadható távolságon túli kórházzal köt új szerződést a biztosító, úgy a betegek biztonságos ellátása csorbulhat. Arra is ügyelni kell, hogy a feladatokat átvállaló kórház alkalmas-e a többletgyógyításra – hangsúlyozta Varga. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha rossz minőségű ellátást tapasztal az OEP, ám ez esetben – egyeztetve az ÁNTSZ illetékeseivel is – a feladatot és az ellátásához szükséges pénzforrást más intézményhez rendeli – jegyezte meg Vojnik Mária.

Kérdésünkre azt is elmondta: a hatályos jogszabályok szerint – néhány ellátást kivéve – ma is csak akkor térhet el a beteg a beutalási rendtől, akkor választhat a területén kívül kórházat, ha van beutalója, illetve a fogadó intézettől engedélye, különben maximum 100 ezer forint részleges díjat kellene fizetnie az ellátásért. Ám ez a rendelet nem vált gyakorlattá – ismerte el.

Az OEP megbízott főigazgatója, Rendek Vilma úgy látja: megerősödik a tb biztosítói szerepe azzal, hogy a pénzforrásokkal szabadabban gazdálkodhat. Az OEP már tervezi az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének és az Egészségbiztosítási Alapból származó források felhasználásának fokozott ellenőrzését, valamint az ehhez szükséges informatikai rendszerek megteremtését. Megtudtuk azt is, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban az OEP és igazgatási szerveinek működési költségvetése tartalmazza az ellenőrzési rendszerek fejlesztéséhez szükséges nyolcvanfős többletlétszám fedezetét.

2008.11.11 Többletpénz: örülnek a patikusok, újrakezdenék a tárgyalásokat - vg.hu

Van remény arra, hogy többletpénzt kapjanak a patikusok, hiszen az OEP idei gyógyszerkasszájában tetemes megtakarítás várható. A gyógyszerészek kamarája örül és ismét tárgyalna.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara örömmel vette a Világgazdaság mai számában megjelent írást, amelyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerügyi főosztályvezetője arról számolt be, hogy év végére 27-30 milliárd forintos megtakarítás várható a gyógyszerkasszában. Molnár Márk úgy fogalmazott: a pozitív változásban a gyógyszerár csökkentések, a cégek forgalomarányos befizetései mellett szerepe van annak is, hogy a patikusok támogatták a generikus programot, s az olcsóbb készítmények vásárlására biztatták a pácienseket. Ezért a kormány mérlegeli, hogy a pénzmaradványból juttat a gyógyszerészeknek.

A kamara úgy fogalmazott: az OEP főosztályvezetőjének véleménye visszaigazolja a kamara korábbi nyilatkozatait a patikák nehéz gazdasági helyzetére vonatkozóan. A pénzmaradvány pedig azt erősíti meg, hogy a jelenlegi helyzetben is van forrás a probléma kezelésére, a nehéz helyzetben lévő gyógyszertárak részbeni kompenzálására, ezért a lehető legrövidebb időn belül ebben a kérdésben a tárgyalások újrakezdését várja a kormányzattól.

2008.11.10 Pozitív a gyógyszerkassza - Világgazdaság

NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET A patikusok segítettek; az árlicit bevált; új orvosságokhoz jutnak a súlyos betegek Ugyan az év első tíz hónapjában az egészségpénztár gyógyszerkasszájának időarányos költése hárommilliárd forinttal több volt a 250,7 milliárdos előirányzatnál, év végére - az orvoslátogatói díj alkotmánybírósági eltörlésének ellenére is - 27-30 milliárd forint pénzmaradvány keletkezhet.

A becsült megtakarítás úgy valósul meg, hogy a biztosító ez évben - vényforgalmi szemléletben - 3 százalékkal többet költ gyógyszerekre a múlt évinél, ennek az az oka, hogy a korábban külön keretből finanszírozott orvosságok átkerültek a patikai gyógyszerkörbe. A kormány azt mérlegeli, hogy a megtakarításból dotálja a patikusok generikus programban való részvételét. Nekik is köszönhető, hogy a betegek többsége áttért az olcsóbb készítmények alkalmazására - tájékoztatta a Világgazdaságot Molnár Márk, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerügyi főosztályának vezetője. A maradvány több tényezőre vezethető vissza. A 304 milliárd forintos költségvetési előirányzatot ugyanis 35-37 milliárddal növeli a gyógyszercégekre kivetett adó, amely nagyrészt a 12 százalékos forgalomarányos befizetésből áll. Emellett november elsejéig 751 készítmény ára átlagosan 15 százalékkal csökkent. Ez – a gyógyszerpiac konszolidációjának következményeként - némileg alatta maradt a múlt évi ármérsékléseknek, akkor 959 készítmény átlagosan 23 százalékkal lett olcsóbb. A gyógyszerek tb-listára kerülésére meghirdetett árverseny eredménye, hogy számos, úgynevezett első generikus orvosság (a lejárt szabadalmi védettségű készítmények első másolata) támogatását kezdte meg a biztosító, amelyekhez gyorsan és igen kedvező áron jutnak a betegek - állítja Molnár Márk. Elmondta: 2007 eleje óta az elért megtakarításoknak köszönhetően 47 új hatóanyag került föl az egészségbiztosító listájára. Előkészület alatt áll az a jogszabály, amely további nagyszámú beteget juttat hozzá a legkorszerűbb gyógyszeres kezelésekhez, így például kiegészül a mellékveserákos, a súlyos szív-ér rendszeri betegek, a veseelégtelenségben szenvedők gyógyszerpalettája. Megtudtuk azt is, a közeljövőben várható jogszabálymódosítás révén 2000-2500 gyulladásos bél-, ízületi és bőrbetegségben szenvedő ember jut a legmodernebb terápiákhoz. Növekszik az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló készítmények utáni támogatás is. A vényforgalom elemzéséből kiderült: a múlt év októberétől enyhén emelkedő a trend a tb-támogatásokban, de ez augusztusban megtört. Ennek a szezonális gyógyszerfogyasztás-csökkenés az oka Ám szeptembertől ismét a szokásos forgalom tapasztalható, az augusztusi 14 millió doboznál kétmillióval többet váltottak ki a betegek.

TÁMOGATÁS. Megközelítően a tavalyival azonos összeget vittek el szeptember végéig a gyógyszerártámogatások

 

2008.11.06 Kampányol a kamara - Magyar Hírlap

 

"A kormány tehetne ellene!"

A Magyar  Gyógyszerészi Kamara most induló kampánya során kártyanaptárt kapnak azok a betegek, akik például készlethiány vagy az alacsony ártámogatás miatt nem tudják kiváltani orvosságukat. A naptárakkal a testület arra hívja föl a figyelmet, hogy "a kormány tehetne ellene".

 

2008.11.06 Kampány a patikaliberalizáció ellen - Népszabadság

 

D. A. N. Kampányt indított a Magyar Gyógyszerész Kamara, hogy a kormány "javítson" a gyógyszerpiac liberalizálásáról szóló törvényen. Az akció keretében országszerte ezer patikában mindazok a betegek, akiknek nem sikerül konfliktusmentesen kiadni a gyógyszereiket - például mert az túl drága vagy épp nincs raktáron -, naptárat kapnak. A naptárak szöveget is tartalmaznak, az egyik felirat azt állítja: "Az ön gyógyszere azért nincs készleten, mert árrése nem fedezi a költségét."

 

A naptárakat szerdán eljuttatták az országgyűlési képviselőkhöz is. A döntéshozóknak szánt névre szóló borítékokat a frakciók képviselői - az egészségügyi reformot képviselő és a gyógyszerészek tiltakozását kiváltó patikaliberalizációt levezénylő szabad demokraták kivételével - átvették.

A kamara október végén döntött arról, hogy kampányt indít a patikák védelmére. Azt szeretnék elérni, hogy töröljék a két év múlva életbe lépő törvényből a teljes patikai liberalizációt lehetővé tevő passzust. A miniszter meggyőzésére pedig "bizonyítékokat" gyűjtenének arról, hogy nem jó a szabályozás.

 

2008.11.03 Kistelepülési patikák - KlubRádió

 

Kovács Olivér (műsorvezető): - Kezdjük is a patikákkal. Vendégem Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. Jó napot kívánok! Hankó Zoltán (Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke): - Jó napot kívánok!

Műsorvezető: - Önök a múlt héten tartották a nagygyűlésüket. Nagyon sok érdekes dolog elhangozott ezen. Például az is, hogy átalakul és sajnos nem kívánt irányba alakul át a gyógyszerhez jutás lehetősége Magyarországon. Én, mint nagyvárosi ember valószínűleg szerencsés helyzetben vagyok, minél kisebb településen él valaki, annál rosszabb lesz a helyzet, és ez idővel fokozódhat.

Hankó Zoltán: - Többek között erre az anomáliára is igyekeztünk felhívni a figyelmet. Már az elmúlt hónapokban is több alkalommal - részben a különféle államigazgatási egyeztetéseken, részben pedig amikor a sajtó nagy nyilvánosságát vettük igénybe annak érdekében, hogy a problémáinkat, gondolatainkat bemutassuk mindenkinek. Itt Ön a zsákfalvakat említette, és ennek kapcsán azt, hogy a hozzáférhetőséget amennyire lehet azért jó lenne az egészségügyi szolgáltatásokban megfelelő szinten biztosítani. A másik két elemet is ehhez a gondolathoz hozzáraknék. A hozzáférhetőség mellett nagyon lényeges az esélyegyenlőség, és a minőségnek a biztosítása is. ez, hogy ha lefordítom hétköznapi nyelvre, akkor valahol azt jelenti, hogy például a gyógyszerhez tudjon hozzájutni az egészen kistelepülésen élő beteg is; és tudja megvásárolni ezt a gyógyszert a nagyvárosban élő beteg is, mert hiába van gyógyszertár - most már úgy néz ki, hogy talán több is, mint amennyire szükség lenne a városban - ha drága gyógyszert nem tudja megfizetni, akkor mit sem ér vele. A harmadikként említettem a minőséget, mindehhez az is szükséges, hogy garantált gyógyszert és garantált gyógyszerészi szolgáltatásokat kapjon a beteg.

Műsorvezető: - Mert ugye a patikában nem úgy működnek a dolgok, mint mondjuk egy hentes boltban, bár sokat beszélgettek itt erről az elmúlt évekből. Végül is valamiféle ilyesmi folyamatnak volt az eredménye az is, hogy liberalizálták a patikapiacot, nevezetesen azt mondták, hogy igen is lehessen patikát nyitni mondjuk egy bevásárlóközpontban is. Ami ellen ugye a gyógyszerészi kamara folyamatosan tiltakozott mondván, hogy a patikában azért többet kap az ember, mint egy gyógyszertár. Nem az történik mint egy boltban, hogy leveszi a polcról az árut, odamegy a pénztárhoz és fizet és egy jó napottal elengedik.

Hankó Zoltán: - A bevásárlóközpontokkal kapcsolatos politikai és szakmapolitikai vitákon valamennyire túl jutottunk. Tulajdonképpen itt amikor a betegnek a gyógyszertári gyógyszerhez jutását próbáljuk meg szabályozni, akkor előbb említettem, hogy minőséget is kell tudnunk biztosítanunk. Most miből áll a minőség? Egyrészt abból, hogy egy garantált minőségű gyógyszert kap, nem lejártat, nem hamis gyógyszert. Ugye az utóbbi években egyre többet foglalkozunk vele Európa szerte és Magyarországon is. ez egyre komolyabb problémát jelent.

Műsorvezető: - Hivatalos gyógyszerellátásba még nem jutott be hamis gyógyszer.

Hankó Zoltán: - Így van. Ott még az zárt forgalmazási rendszernek az előnyeit élvezzük mindannyian, tehát beteg is és gyógyszerész is. tehát nem kell attól félni, hogy azok a csatornák, amelyeken a gyógyszereinket beszerezzük azok hamis gyógyszereket forgalmaznának. Tehát ettől nem kell egyenlőre félnünk. De ugye ez a minőség, ami a gyógyszertári szolgáltatások kapcsán igénye kell hogy legyen társadalomnak, betegnek, mindenkinek az még egyszer említem, a jó minőségű és garantált gyógyszer mellett egy tisztességes, jó minőségű felvilágosítást, tájékoztatást is igényel a gyógyszerész részéről. Mert hiszen a beteg nincs abban a helyzetben általában, és az esetek jelentős hányadában, hogy a gyógyszerének a jóságáról, az árának az értékarányos voltáról és a gyógyszernek a szükségességéről ő meg legyen győződve.

Műsorvezető: - Általában még a betegtájékoztatót sem szokták az emberek elolvasni.

Hankó Zoltán: - Igen, és azt sem szabad elfelejteni, mivel az esetek jó részében olyan betegségről van szó, ami érzelmileg őt motiválja, vagy megviseli, ezért az érzelmi elfogódottság is adott esetben korlátozza őt abban, hogy egy valójában racionális vásárlói döntést hozzon. Ehhez mindenképpen szükséges a szakembernek a segítsége, és hozzáteszem, hogy egy olyan szakemberé, aki szakmai döntéseit függetlenül tudja meghozni, és az etikai és a hivatás etikai szempontoknak alárendelve tudja meghozni.

Műsorvezető: - Visszatérve a zsákfalvakra, illetve kistelepülésekre. Az Önök becslése szerint, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, nevezetesen nyilván a nagyobb teleülésen lévő patikák a betegeknek az egy részét, meg a receptek egy részét elszívják, és csak azok váltanák ki a kistelepülésen a receptjét, akik egyébkén nem járnak el nagyobb településre, és itt nyilván kevesen vannak. E miatt a patikának egyre rosszabb lenne a pénzügyi mérlege. Szóval Önök szerint körülbelül hány százalékuk tűnhet el ezeknek a kistelepülésen lévő patikáknak, illetve hány embert érinthet idővel ez a probléma.

Hankó Zoltán: - Most egyfelől tendenciákról tudunk beszélni, és Ön említette a városokban fokozódó verseny következtében ugye az erősödő forgalom elszívást. Tehát a kistelepülésekről ugye ennek a következtében a gyógyszerforgalomnak egy része áttevődik a nagy városokba. Nyilván ez a kistelepüléseken forgalomcsökkenést, és ezáltal bevétel kiesést okoz a gyógyszerészeknek. Ettől függetlenül az elmúlt két évben magának az ágazatnak is egy viszonylag jelentős összforgalom csökkenéssel kellett szembenéznie. A kettőnek az együttes hatása jelenti azt, vagy okozza azt a problémát, amire igyekeztünk felhívni a figyelmet, hogy a kis gyógyszertáraknak a működőképességét biztosítani kell. Igyekszünk nagyon precízen fogalmazni, mert elég sokszor ért minket a vád az elmúlt években...

Műsorvezető: - Hogy a pénzüket féltik.

Hankó Zoltán: - Egyrészt a pénzünket féltjük, másrészt farkast kiáltunk. Ugye üzemgazdasági értelemben, jogkövető magatartást feltételezve durván számításaink szerint pillanatnyilag egy 700 gyógyszertárat az, amelyik nagyon kritikus helyzetben működik.

Műsorvezető: - Ez körülbelül mennyi embert szolgálhat ki?

Hankó Zoltán: - Átlagban 3 és 5000 közötti lakosság számról lehet beszélni gyógyszertáranként. Én ezt most fejben nem szeretném ezt a szorzást elvégezni, de nagyjából lehet azt mondani, hogy az ország lakosságának durván 25-30 százalékát érintheti.

Műsorvezető: - Most arra kérem Önt és a hallgatókat, hogy hallgassuk meg együtt a közlekedési híreket, és innen folytassuk! Arról beszélgettünk az imént, hogy ha folytatódnának a tendenciák, nevezetesen az, hogy ha csökken a kistelepüléseken, a szákfalvakban lévő a patikáknak a forgalma, akkor nagyon sok ember kerülhetne veszélybe. Mi lehet a kiút ebből a helyzetből? Ugye ezen a múlt heti Magyar Gyógyszerészi Kamaragyűlésen nagyon érdekes hozzászólások hangzottak el, és minthogyha kezdene valamiféle politikai konszenzus is kialakulni.

Hankó Zoltán: - Igen, erre a nagygyűlésre, amit több gyógyszerészi szervezettel közösen hoztunk létre, meghívtuk a miniszter urat és a politikai pártoknak is az egészségpolitikusait. Miniszter úr egyrészt tájékoztatást adott arról, hogy milyen törvénymódosító javaslatokat terjesztettek be a Parlament elé. A parlamenti egészségpolitikusoknak viszont e kötetlenebb lehetőség volt a hozzászólásra. Az volt a tapasztalatunk - és itt elsősorban a két nagy pártnak az egészségpolitikusaira utalok, tehát az MSZP-nek és a Fidesznek az egészségpolitikusaira - hogy a jelenlegi helyzet megítélésében nagyon sok közös vonás volt. Azt mondták mind a ketten, hogy a jelenlegi szabályozási rendszernek a korrekciója a közeljövőben elkerülhetetlen.

Műsorvezető: - Tehát ez azt jelenti, hogy megmenekülhetnek a kistelepüléseken lévő patikák valamilyen módon?

Hankó Zoltán: - Egyfelől remélem, hogy ezek a gyógyszertárak megmaradhatnak, más felől azt is remélem, hogy tudjuk egy kicsit stabilizálni az ellátásnak a minőségét is.

Műsorvezető: - Fogunk majd még beszélhetni erről a témáról. Most abban a reményben búcsúzhatunk el egymástól, hogy talán itt a kistelepülésen élő embereknek a gyógyszerellátása nem kerül komolyabb veszélybe. Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk.

Hankó Zoltán: - Én köszönöm a meghívást!

2008.11.03 Patikaliberalizáció: a betegeknek tetszik

Szükségtelen korlátozni a versenyt - vélik a az egyik oldalon, míg a kamara és a Fidesz bukásról beszél. A Népszava cikke a „pró” oldalt erősíti.

Noha nem egyértelműek a patikai piacon 2007-ben kezdődött nyitás eredményei, a Gyurcsány-kormány első komoly reformintézkedése, a patikaliberalizáció távolról sem kudarc. A betegek több helyen és könnyebben vásárolhatnak medicinákat, bővült az orvosságok köre és mérséklődnek az árak. A gyógyszerész­kamara káoszt emleget és patikaalapítási moratóriumot sürget, míg a Fidesz a ­liberalizációs törvény visszavonását is felvetette. A kormány és a szaktárca hallani sem akar ezekről, korlátozásra pedig a Gazdasági Versenyhivatal szerint sincs szükség.

A patikapiac 2010 januárjától válna teljesen liberalizálttá, s a kormány ebbéli szándékát a jelek szerint az sem akaszthatja meg, hogy a közelmúltban ismét összecsapott e témában az egészségügyi miniszterrel a gyógyszerészszakma. Utóbbi sikertelennek ítéli a tavaly bevezetett patikaliberalizációt, a múlt heti gyógyszerésznagygyűlésen pedig azt hangoztatták: több száz gyógyszertár bajban van, 700 ráfizetéssel működik, új patikák pedig olyan helyen létesültek, ahol már nem volt rájuk szükség. A szakmai szervezetek emiatt petíciót fogalmaztak meg, melyben követelik az állami szabályozás fenntartását, a gyógyszertár-létesítés újraszabályozását, kizárva a lehetőségből "a nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes tulajdonosi köröket", sőt patikaalapítási moratórium bevezetését is sürgetik. A Fidesz is úgy ítéli meg, válsághelyzetbe kerültek a patikák, a kormány intézkedéseivel szétrombolta a korábbi gyógyszerellátási modellt, ezért az ellenzéki párt a liberalizáció visszavonását sürgeti.

Székely Tamás egészségügyi miniszter azonban azt mondta, nem függesztik fel a patikaliberalizációt, amíg nem igazolódik be, hogy az a betegeknek hátrányos. Márpedig a kormány és a szaktárca közlése szerint a Gyurcsány-kormány első reformintézkedése bevált, a betegek jól jártak a piacnyitással, mert több helyen és könnyebben juthatnak medicinákhoz, javult a színvonal, a verseny pedig többletszolgáltatások nyújtására ösztönzi a gyógyszertárakat. Nem mellékes az sem, hogy az év első kilenc hónapjában 746 gyógyszer ára csökkent, átlagosan 13 százalékkal.

Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) lapunkat arról tájékoztatta: ez év októberéig 380 új gyógyszertár létesítését engedélyezték, közülük 25 van külföldi többségi tulajdonban, 70 hálózatban működik, kétszázat pedig magánszemély üzemeltet. A piacnyitásnak tudható be, hogy kialakult a versenyhelyzet a régi gyógyszertáraknál is, közülük 60 meghosszabbította nyitva tartását, olyan arányban vállalnak házhozszállítást, mint az újak, vagyis érdekeltté váltak a magasabb szintű szolgáltatásban. A statisztikákból kiderül az is, hogy 70, ötezer lakosnál kisebb településen létesült új gyógyszertár, közülük 39 helyen eddig egyáltalán nem volt patika. Bár néhány megyében - például Nógrád, Somogy, Borsod -, ahol a lefedettség ritkább, a falugondnoki hálózat is részt vesz a lakosság gyógyszer-ellátásban, de összességében nincs ellátatlan terület az országban.

Egyértelműen kedvezőek a betegek visszajelzései a patikán kívüli gyógyszer­árusítás bevezetéséről is. Októberre már több mint 700 helyen lehetett így országszerte bizonyos medicinákhoz jutni. A tapasztalatok szerint a benzinkutak, drogériák, posták, áruházak szívesen foglalkoznak a többletfeladattal, a patikáknál pedig nem jelentkezik drasztikus forgalomkiesés. A kezdeti félelmek nem igazolódtak be, a liberalizáció miatt eddig még senkit sem ért baj vagy mérgezés. A nem vényköteles gyógyszerek értékesítését elsőként megkezdő Mol több mint száz benzinkútjánál nagy a kereslet például a fájdalom- és lázcsillapítók iránt. Patikán kívül orvosságokat a gyógynövényüzletek és drogériák, a töltőállomások, a posták és az élelmiszer-, illetve vegyiáru-üzletek árulnak.

Pró és kontra

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke: A patikalétesítés minden ésszerű korlátjának feloldása, a forráskivonás, a gyógyszerek patikából történt kivitele és az olcsóbb gyógyszerrel való kötelező helyettesítés miatt meggyengültek a döntően családi kisvállalkozásként működő patikák. A szakmai tulajdonlást egyre inkább kiszorítja a nagyobb tőkeerő és a több pénz. A gyógyszerellátásban máris hatalmas teret nyertek a külföldi patikaláncok és a multinacionális vállalkozások. Több száz patika van bajban, ráadásul olyan helyen létesültek gyógyszertárak, ahol már nem volt rájuk szükség, ezért patikaalapítási moratóriumra lenne szükség. A gyógyszerellátás és az egészségügy helyzetét a káosz jellemzi, mást mond és mást tesz a minisztérium. A tárca sorra figyelmen kívül hagyta a kamara javaslatait a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításánál.

Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke: A gyógyszertárak nemcsak egészségügyi intézmények, hanem piaci szereplők, így helyt kell állniuk a szabadpiaci körülmények között is. Komolyan kell venni a szakmai szervezetek véleményét, de a patikaliberalizáció megállítását semmi nem indokolja, mivel itt sem célszerű megőrizni a monopolhelyzetet. Az élet bebizonyította, hogy a patikaszabadság növelése és a gyógyszertáron kívüli árusítás javította a hozzáférhetőséget, a verseny pedig a szolgáltatás minőségét emelte. Vannak persze nehéz helyzetű kis patikák, ezeknél meg kell nézni, miként lehet segíteni, de a gyógyszertárak jövedelmezőségét nem lehet állami pénzből fenntartani. Gondjaikat azonban orvosolni lehet, ezt szolgálja a szolidaritási díj, amelyet nagyobb, nyereséges patikák nyújtanak átcsoportosítással a kisebbek javára.

GVH: Fenn kell tartani az új rendszert

Semmi nem indokolja a korábbi szabályozáshoz való visszatérést, a jelenlegi versenyhelyzet korlátozását - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet szerint a patikai piacon 2007-ben kezdődött nyitás kedvező eredményekkel szolgált, lehetővé tette a fogyasztói igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, ezért fenn kell tartani a liberalizáción és a verseny erősebb kényszerén alapuló szabályozást, miközben ellen kell állni a lobbinak. A GVH kitért arra, hogy a gyógyszerek közötti versenyt erősítő intézkedésekkel - az árlicit, a támogatási lehetőségből történő kiesés és az abból fakadó forgalom- és profitcsökkenés veszélye - tömeges árcsökkentéseket sikerült elérni. A szervezet felidézte: az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a területet szabályozó törvényekkel, s néhány kisebb jelentőségű hibát leszámítva alkotmányosnak és összességében fenntarthatónak nyilvánította az új modellt.

(Népszava)