H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
2008.10.29 Nem figyelnek a patikusok javaslataira - Magyar Hírlap
A patikaliberalizáció moratóriumát, a gyógyszerészi szakma presztízsének és a betegellátás biztonságának helyreállítását kérik a gyógyszerészek a kormánytól.
A több száz gyógyszerész részvételével megrendezett tegnapi nagygyűlés előtt a szakmában működő öt szervezet képviselője tájékoztatta a nyilvánosságot azokról a két év óta tapasztalható gondokról, amelyek mára válságot okoztak. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta: a testület tavasz óta folyamatosan tárgyalt a szaktárcával, a szakmát érintő törvények módosításának lehetséges irányairól, de egyetlen érdemi javaslatukat sem látják viszont a tervezetben. Egyebek mellett nem esik szó a benyújtandó módosításban arról sem, hogy az új patikák létesítését valódi többletszolgáltatáshoz, folyamatos nyitva tartáshoz kell kötni.
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke azt mondta lapunknak, hogy az összefogás azt is célozza, ne egy pénzügyi befektető diktáljon arról, mi történjen a patikában.
A nagygyűlésen részt vett Székely Tamás egészségügyi miniszter, az orvosi, valamint a szakdolgozói kamara elnöke is. Az SZDSZ kivételével minden parlamenti párt képviseltette magát szakpolitikusával.
2008.10.29 A liberálisok foglya a kormány - Magyar Nemzet
Mizsei Bernadett A gyógyszerészek felháborodtak Székely Tamás sikerpropagandáján
A kormány neoliberális politikája eredményezte azt, hogy válsághelyzet alakult ki a gyógyszerészetben - jelentette ki Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a szakma tegnapi nagygyűlésén. Székely Tamás egészségügyi miniszter és a pártok is képviseltethették magukat, ám a patikaliberalizáció élharcosa, az SZDSZ nem kapott meghívást. A rendezvényen, ahol több százan gyűltek össze, a szakma kinyilvánította: a patikaliberalizáció a hamis nyilatkozatokkal ellentétben nem vált be, hiszen mind a betegjogok, mind a gyógyszerészi kompetenciák sérültek. Hiába létesültek új patikák, azokat nem az elmaradt falvakban, hanem a nagyvárosokban nyitották meg, ahol ugyanakkor veszélybe kerültek az általában családi vállalkozásban működő gyógyszertárak . Erős István, a Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság elnöke felszólalásában rávilágított: a változtatások bevezetésekor nem voltak meg a megfelelő személyi feltételek. A piacon megjelenő multinacionális cégek ugyanis szakasszisztenseket vagy pályakezdőket állítottak a pultok mögé, akik alacsonyabb végzettségük révén nem képeseket átadni a betegek számára szükséges információkat. - Nem akarjuk a multinacionális cégek láncait felépíteni - jelentette ki Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár -tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke. Hozzátette: "amit ma látunk, az csak a kezdet, hiszen a kis láncok készítik elő a nagyobbak bevonulását." Az elnök szerint néhány éven belül 3-4 nagybefektető fogja ellátni a magyar gyógyszerpiacot. Hávelné úgy látja, a kormány "fogolyként vergődik a liberálisok csapdájában, és elengedte mind a gyógyszerészek, mind az egész magyar egészségügy kezét". Székely Tamás minisztert megszólítva kijelentette, lejárt a liberalizmus ideje. Székely hangzatos számadatokkal próbálta alátámasztani a kormány álláspontját, miszerint a patikaliberalizáció sikeres volt, ám felszólalásának hitelességét bekiabálásokkal és általános felháborodással minősítették a szakma megjelent képviselői.
KEVÉS A SZAKÁPOLÓ. Nincs elég szakápoló Magyarországon, ezért az idős betegek ápolásának feltételei nem mindenhol megfelelők mondta Papp Zoltán, a Nemzeti Egészségügyi Tanács elnöke. A testület az Idősügyi Tanáccsal együtt hozott állásfoglalásában leszögezte: e téren az egészségügyi és a szociális tárcának a mostaninál jobban kellene együttműködnie. Falus Ferencországos tiszti főorvos úgy véli, mintegy 15 százalékkal javulna az ellátás hatékonysága, ha a rendelkezésre álló eszközöket a két tárca közösen használná fel. (Z. N.)
FELFÜGGESZTÉST KÖVETELNEK. Az egri kórház átadási-átvételi folyamatának felfüggesztésére szólítják fel az egészségügyi minisztert az egri kórházvédők - közölte Pócs Alfréd, a bizottság tagja. Információik szerint nem áll a HospInvest rendelkezésére az intézmény működtetéséhez szükséges gyógyítói létszám. - Egy virtuális, csonka kórház jönne létre, és egyetlen osztályon sem lesz ügyeleti és készenléti beosztás az átadás tervezett időpontjától mondta a kórházvédő. Kosztura László, a HospInvest Zrt. régióigazgatója viszont állítja: a HospInvest rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel, ezért november 1-jén átveszi az egri súlyponti kórház üzemeltetését. Elmondása szerint a személyi állománya természetesen létező személyekből áll.
2008.10.29 Még mindig keserű a pirula a patikusoknak - Napi Gazdaság
Megszakadtak az egyeztetések a kamara és a tárca között, közben véglegesítik a javaslatot
A Fidesz egyetért a Magyar Gyógyszerészi Kamarával abban, hogy a kormány maga okozta a gyógyszerellátás gondjait, alkalmatlan politikájának következtében nemcsak a patikák kerültek válsághelyzetbe, hanem szétrombolták a korábban jól működő etikus gyógyszerellátási modellt és a szakmai és hivatásbeli értékrendet is. A válság nemcsak a patikusok egzisztenciáját, hanem a betegek gyógyszerhez való hozzáférését is veszélyezteti - olvasható a Fidesz népjóléti kabinetjének közleményében.
A legnagyobb ellenzéki párt jelezte: a gyógyszer-gazdaságossági törvény hamarosan sorra kerülő módosításakor a Fidesz módosító javaslatok benyújtásával támogatja a Magyar Gyógyszerészi Kamara szándékait. Mint írják, közösen kell fellépni a kormány azon szándéka ellen, amellyel el akarja venni a kamaráktól azt a jogot, hogy etikai ügyekben döntéseket hozzon. Ezt a hatáskört egy, a kormányzat által felállított testületnek adná - jegyzik meg a közleményben.
A Fidesz álláspontja szerint a hivatásrendi Magyar Gyógyszerészi Kamarának vissza kell kapnia mindazon jogosítványait, amelyeket az MSZP-SZDSZ kormányok elvettek. Ezen jogosítványok gyakorlásához szükséges a kötelező kamarai tagság, annak érdekében, hogy a gyógyszerellátás etikai kontrollja a szakma kezébe kerüljön vissza - olvasható a közleményben.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara - megköszönve a Fidesz támogatását - úgy fogalmaz: a köztestület tovább tárgyal a párttal annak érdekében, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításakor a jogszabályba beépüljenek azok a kamarai javaslatok, amelyeket az egészségügyi tárca - korábbi ígéretei dacára - nem vett figyelembe.
A kamara ugyanakkor kész arra, hogy folytassa az Egészségügyi Minisztériummal azokat a tárgyalásokat, amelyeket a tárca szeptemberben egyoldalúan szakított meg. A kamara várja a minisztérium javaslatát az egyeztetés konkrét időpontjára vonatkozóan.
Az Egészségügyi Minisztérium közleményben tudatta: komolyan veszi a kamara véleményét és a gyógyszerellátás kérdéseit. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásról szóló törvényjavaslatot elküldte a kamarának, amelyről jelenleg is aktív egyeztetések folynak. A szaktárca az etikai hatáskörök átalakításának szándékától épp a kamara javaslata miatt állt el, így a végső törvénytervezetben ez már nem szerepel.
A minisztérium álláspontja szerint a patikák számának növekedése megkérdőjelezhetetlenül a jobb gyógyszerellátást és a jobb hozzáférést teszi lehetővé. A patikaalapítás szükségtelenül korlátozó szabályai feloldásának köszönhetően 279 közforgalmú gyógyszertár kapott engedélyt 2008 júliusáig. Olyan településeken, ahol egyáltalán nincs vagy nem volt folyamatos gyógyszerellátás, összesen 27 fiók- és 10 kézi gyógyszertár létesült. A lakosság gyógyszerhez jutását tovább segíti, hogy 702 kiskereskedelmi árusítóhelyen vált lehetővé 407 gyógyszer (fájdalomcsillapítók, vitaminok, savlekötők) közvetlen, gyógyszertáron kívüli elérhetősége.
Míg tavaly összesen 959 készítmény ára csökkent átlagosan 23 százalékkal, 2008 első kilenc hónapjában 746 gyógyszert érintett az átlagosan 13 százalékos árcsökkenés. A betegek tehát jól jártak, mivel 2008-ban átlagosan 5-7 százalékkal kevesebbet fognak gyógyszerre költeni, mint 2007-ben.
A tárca felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvény rendelkezéseinek eredményeképpen több új hatóanyag finanszírozására nyílt lehetőség. Az elmúlt másfél évben több mint 47 új hatóanyag támogatását tudták megkezdeni, amelyek olyan betegeknek nyújtanak esélyt a sikeres kezelésre, akik számára a korábbiakban semmilyen más alternatíva nem állt rendelkezésre.
Ezt reméli Székely Tamás szakminiszter az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény módosításától, amelyet hamarosan tárgyal az Országgyűlés. A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt is elmondta: a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) év közben is módosíthatná a kórházakkal kötött finanszírozási szerződéseket, s a regionális állami tisztiorvosi szolgálatok bevonásával más intézménynek adhatná át a betegellátási feladatot. Erre akkor kerülhetne sor, ha például az adott intézmény nem az előírt orvosi protokolloknak megfelelően látná el a betegeket. A kihasználatlan kapacitásokat is a páciensek szükségletének megfelelően más súlyponti vagy országos intézménynek adnák át, a teljesítményvolumen-korlátot kényszerből túllépők veszteségét elkerülendő.
A kormány négy egészségügyi tárgyú törvény módosítását javasolja. Ezek között van a gyógyszer-gazdaságossági is. Mivel az Alkotmánybíróság (AB) technikai okok miatt júniusban megsemmisítette a gyógyszercégek orvoslátogatói után fizetendő évi 5 millió s a gyógyászati segédeszközöket gyártók orvoslátogatói után fizetendő évi egymillió forintos díjfizetést, éves szinten 10 milliárd forinttól esik el a tb-kassza. Ezért – az AB döntését figyelembe véve – a szaktárca átalakítaná a díj befizetésére vonatkozó szabályokat. Mentesülnének a befizetés alól a betegszabadságon, a gyesen, a táppénzen lévők vagy más ok miatt tartósan nem dolgozó orvoslátogatók.
A miniszter azt is javasolja, hogy a gyógyszerészeknek is biztosítsák a doktori cím használatát, így is elismerve a betegellátásban végzett tevékenységüket. A megváltozott körülményekhez igazítva kisebb módosítás várható az egészségügyről és a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi törvényekben is.
A Fidesz egyetértését fejezte ki, és módosító javaslatok benyújtásával támogatja a szervezet szándékait. Csalódását fejezte ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), miután tíz javaslatukból csak egyet épített be a kormány a jövő évre szóló tervezetébe. A szervezet tagjai többek között azt kezdeményezték, hogy valódi többletszolgáltatáshoz kössék a patikalétesítés engedélyezését, szigorítsák a tulajdonosi kört, vagyis például zárják ki az off-shore cégeket. Korábban beszámoltunk arról, hogy az MGYK szerint a két éve elfogadott, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-
ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabály több törvényt durván megsért. A leginkább családi vállalkozásban működő patikák nagy része a csőd szélére került, mert képtelenek érvényesülni az egyre intenzívebben terjeszkedő gyógyszertárláncok mellett. Egyre nehezebb fenntartani a kisebb patikákat, ezért tulajdonosaik félnek a készletfelhalmozástól, így kevesebb gyógyszerhez jutnak hozzá a vásárlók. A kormány - mint egyre több esetben - most is a világgazdasági válság mögé bújva akar kihátrálni kötelezettségei alól. A kamara viszont kategorikusan kijelenti: "a gyógyszerellátás gondjai nem a nagyvilágból gyűrűztek be, azokat a kormány maga okozta". Annak érdekében, hogy a jelenlegi kritikus helyzetről nyíltan tárgyalhassanak, október 28-ra nagygyűlést szerveztek, amelyre a szakma képviselői mellett Székely Tamás egészségügyi miniszter is meghívást kapott. Emellett kampányt indítanak, hogy szórólapok formájában közvetlenül tájékoztassák a lakosságot az őket érintő helyzetről. - Javaslataink a törvény alkalmazhatóságát segítették elő, és stabilizálták a gyógyszerellátás helyzetét - jelentette ki Horváth Tamás, a MOK elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kamarák jogkörének elfojtásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: ha egyes etikai kérdéseket olyan szervezet vizsgál a jövőben, amely állami irányítás alatt áll, a politikai befolyásolás elkerülhetetlenné válik. A Fidesz módosító javaslatok benyújtásával támogatja az MGYK szándékait, és egyetért a szervezettel abban, hogy a kormány maga okozta a gyógyszerellátás gondjait.
2008.10.18 EüM: komolyan vesszük a gyógyszerészeket - orientpress.hu
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásról szóló törvényjavaslatot elküldtük a kamarának, melyről jelenleg is aktív egyeztetések folynak. Az Egészségügyi Minisztérium az etikai hatáskörök átalakításának szándékától épp a kamara javaslata miatt állt el, így a végső törvénytervezetben ez már nem szerepel - tudatta a szakminisztérium.
Az Egészségügyi Minisztérium véleménye szerint a patikák számának növekedése megkérdőjelezhetetlenül a jobb gyógyszerellátást és a jobb hozzáférést teszi lehetővé. A patikaalapítás szükségtelenül korlátozó szabályai feloldásának köszönhetően 279 közforgalmú gyógyszertár engedélyezésére került sor 2008. júliusáig. Olyan településeken, ahol egyáltalán nem, vagy nem volt folyamatos gyógyszerellátás, összesen 27 fiók- és 10 kézi gyógyszertár létesült. A lakosság gyógyszerhez jutását tovább segíti, hogy 702 kiskereskedelmi árusítóhelyen vált lehetővé 407 gyógyszer (fájdalomcsillapítók, vitaminok, savlekötők) közvetlen, gyógyszertáron kívüli elérhetősége.
2007-ben 959 készítmény ára csökkent átlagosan 23 százalékkal, 2008. első kilenc hónapjában 746 gyógyszert érintett, ami közel 13 százalékos ármérséklődést jelent.
A betegek tehát jól jártak, mivel 2008-ban átlagosan 5-7%-kal kevesebbet fognak gyógyszerre költeni, mint 2007-ben.
A gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezéseinek eredményeképpen több új hatóanyag finanszírozására nyílt lehetőség. Így az elmúlt másfél évben több mint 47 új hatóanyag támogatását tudtuk megkezdeni, amelyek olyan betegeknek nyújtanak esélyt a sikeres kezelésre, akik számára a korábbiakban semmilyen más alternatíva nem állt rendelkezésre.
A Magyar Gyógyszerészeti Kamara észrevételeire továbbra is számítunk és a partnerség jegyében továbbra is nyitottak vagyunk az egyeztetésekre.
A Fidesz egyetért a Magyar Gyógyszerészi Kamarával abban, hogy a kormány maga okozta a gyógyszerellátás gondjait, alkalmatlan politikájának következtében nem csak a patikák kerültek válsághelyzetbe, hanem szétrombolták a korábban jól működő etikus gyógyszerellátási modellt, és a szakmai és hivatásbeli értékrendet is. A válság nemcsak a patikusok egzisztenciáját, hanem a betegek gyógyszerhez való hozzáférését is veszélyezteti - olvasható a Fidesz Népjóléti kabinetjének közleményében.
Mint a közleményben áll, a gyógyszer-gazdaságossági törvény hamarosan sorra kerülő módosításakor a Fidesz módosító javaslatok benyújtásával támogatja a Magyar Gyógyszerészi Kamara szándékait.
'Ennek érdekében folytatjuk a tárgyalásokat a Magyar Gyógyszerészi Kamara képviselőivel. Közösen kell fellépnünk a kormánynak azon szándéka ellen, mellyel el kívánja venni a kamaráktól azt a jogot, hogy etikai ügyekben döntéseket hozzon. Ezt a hatáskört egy, a kormányzat által felállított testületnek adná' - szögezi le a közlemény.
Tízezer helyett néhány száz, de igen lelkes alapellátó orvos részvételével tartotta meg nagygyűlését a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombaton. Éger István elnök elmondta: "Noha a népszavazás eltörölte a vizitdíjat – s ezzel sírt ásott a több-biztosítós rendszernek is –, a kormány kompenzáció címen adott többletjuttatása csupán a praxisok fennmaradásához elegendő. Az egészségügyben dolgozók számára most valósággá vált a rabszolgaság." A testület azt gondolta, hogy a tavasszal, az új egészségügyi miniszter kinevezésével békésebb idők jönnek, ám most "csendesebben, de talán még erőszakosabban folytatódik a korábbi gyakorlat". Ezt azzal az egészségügyet érintő jogszabálytervezettel példázta a MOK-elnök, amelyet a kamara a napokban kapott a tárcától véleményezésre. Éger kijelentette: ebben nyoma sincs azoknak a testületi javaslatoknak, amelyeket augusztusban fogalmaztak meg, és "tálcán nyújtottak át" Székely Tamás miniszternek.
Ezzel szemben a tervezet megvonja az elsőfokú etikai ítélkezés jogát a kamarától, ami azért is sérelmes, mert Éger szerint a miniszter a kisebbségi kormányzásra hivatkozva azt mondta nemrég: ne kérjék tőle a törvények megnyitását. Egy új jogszabállyal ráadásul megpróbálják helyhez kötni a kezdő orvosokat, úgy, hogy előírnák: négy évig abban a kórházban kell dolgozniuk, ahol gyakorló éveiket töltötték, s ennek tömeges külföldre vándorlás lenne a vége.
A MOK változatlanul kéri az orvosi életpályamodell bevezetését, az eszközpótlási átalány visszaállítását a finanszírozásban, a működtetési jog rendezését és az ágazatban dolgozók jövedelmének harmincszázalékos emelését 2009-től. (A tárca a hét végén közleményben hozta nyilvánosságra álláspontját: most, a gazdasági válságban nincs mód béremelésre.)
Gerle János MOK-alelnök szerint a válságért azok a felelősek, akik az egészségügyből közgazdaságtant csináltak. A megalázó fizetésekről szólva megemlítette, hogy egy megyei kórházban óránként kétszáz forintért ügyelnek a belgyógyászok, és az alapellátásban dolgozó fogorvosok is hasonló cipőben járnak. Horváth Tamás, a gyógyszerészi kamara elnöke kijelentette: olyan rombolás történik az ágazatban, amelyre az ország újkori történelmében még nem volt példa. Az egyik hozzászóló hungarikumnak nevezte a háziorvosi szolgálatot, mert, mint mondta, egy átlagos praxis havi bruttó hétszázezer forintból működik, abból fizeti az orvost, az asszisztenst, a takarítót és a rezsit.
November 8-án újabb nagygyűlést tart a Magyar Orvosi Kamara, ahová a járó- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó huszonötezer gyógyítót várják. Az összejövetelen akár munkabeszüntetésről is dönthetnek. Az alapellátásban dolgozók tömeges szerződésbontásával kapcsolatban Éger István azt mondta, hogy 2009. január 1-jéig négyezer, ezt célzó orvosi nyilatkozatnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy lépni tudjanak.
2008.10.13 Pszichiátriai vészhelyzet? - Népszabadság
A tárca szerint is az összeroppanás fenyeget.
"A felnőtt pszichiátriai ágyak száma a 2006. év szeptemberi állapothoz képest 22 százalékkal, 870-nel csökkent. A tízezer lakosra jutó pszichiátriai ágyak száma ma már abszolút számban is kevés. Ezen a területen nem történt meg a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a pszichiátriai ágyak számának csökkentése mellett a szociális ellátóhelyek száma nem nőtt megfelelően, így az ellátórendszerben korábban is meglévő jelentős űr még tovább növekedett. A pszichiátriai betegek száma összességében nem csökkent, több területen jelentősen nőtt. Akárcsak az igény a különféle pszichiátriai járóbeteg-ellátási formák iránt. Ezek fejlesztése azonban nem történt meg kellően. A pszichiátriai járóbeteg-ellátás nem vette át a feladatokat. A pszichiátriai gondozók jelenleg is nagy fokban túlterheltek, komoly fejlesztések nélkül az ellátás öszszeroppanása fenyeget. Hasonlóan túlterheltek a gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozók és szakrendelők is" - összegez az Egészségügyi Minisztérium honlapjára szombaton felkerült Lelki egészség országos programjának tervezete. Az anyag egyebek mellett kitér arra is: elengedhetetlen lenne, hogy a pszichiátriai osztályok infrastruktúrájukban, egyszerűen fizikai adottságaikban elérjék a többi osztály színvonalát. A jelenlegi, sok helyen elhasználtnak, sőt helyenként egyenesen lepusztultnak minősíthető állapotok nemcsak a stigmatizációt fokozzák, hanem a betegek és a személyzet diszkriminációjának tekinthetők. Mindezekkel lényegében elismerik: az átalakulás ezen a területen nem sikerült. A több tíz oldalas vitaanyagról a következő két hétben várják az észrevételeket.
A napokban az egészségügyi világszervezet, a WHO is bemutatta a magyarországi pszichiátriai ellátás helyzetének vizsgálati eredményét. E szerint, ha nem történik változás, vészhelyzetbe kerül a magyar pszichiátria. Az anyagot dr. Matt Muijen, a WHO európai regionális tanácsadója mutatta be, és egyben ajánlásokat is adott. Szerinte a legégetőbb gond, hogy nincs meg a szociális és rehabilitációs ellátórendszer, ahová a súlyos betegek az akut baj után kerülhetnének. Hiányzik a háziorvosok érdekeltsége és kompetenciája a betegség felismerésében. A WHO felmérése szerint is kevés a kórházi ágy, de még drámaibb a helyzet az ápolói létszám terén. A kutatás rámutatott, hogy a pszichiátriai gyógyszerek forgalmának növekedése nem hoz egyértelmű javulást az ellátásban, sőt, egyre inkább a közösségi szolgáltatásokban, a betegek rehabilitációjában, a stigmák visszaszorításában látják a szakemberek a helyzet javításának kulcsát.
2008.10.11 Kézi vezérlésű gyógyszerészek - Magyar Hírlap
Niczky Emőke Nem hajlandó szakítani a szocialista egészségügyi kormányzat a korábbi liberális gyakorlattal a gyógyszerészek szerint. Sérelmezik, hogy a tárca a törvény küszöbönálló módosításánál figyelmen kívül hagyta a szakma lényeges javaslatait.
Több sérelmük is van a gyógyszerészeknek az egészségügyet érintő törvények módosításával kapcsolatban. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint a kormány az etikai szabályozás módosításával végzetesen hibás útra tévedt. Mint mondta: a tervezet elvonja a kamaráktól az etikai normaalkotás és ítélkezés jogát, ehelyett miniszteri rendelettel szabályozza a gyógyszerészi hivatás etikai rendjét. Ráadásul olyan testület kezébe adja az etikátlan magatartás elbírálásának és büntetésének jogát, amelyet a miniszter hoz létre. Hankó Zoltán szerint semmi biztosítéka annak, hogy az első fokon ítélkező testületekben csak a szakma képviselői vegyenek részt. "Ha az etikai szabályokat nem a köztestületi kamara alkotja meg, félő, hogy közvetlen politikai szempontok is érvényre juthatnak a szabályozásban" – mondta. Az egyre súlyosabbá váló etikai gondok az alelnök szerint akkor oldódnának meg, ha a gyógyszerészek doktorátusának lehetővé tétele mellett a kormány visszaállítaná a Molnár Lajos liberális miniszter által eltörölt kötelező kamarai tagságot, és felhatalmazná a kamarát az etikai normaállításra, a vétségek szankcionálására.
Sérelmezi az MGYK azt is, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvényhez benyújtott módosító javaslatai hiányoznak a jelenlegi tervezetből. Nem szerepel benne például az sem, hogy az államnak 2010 után is legyen joga a patikalétesítés szabályozására. A kamara még a tavasszal javasolta, hogy minden új gyógyszertár vállaljon folyamatos nyitva tartást vagy ügyeletet. "Különösen érthetetlen a kormány visszalépése, hiszen ezekben a kérdésekben korábban már egyezségre jutottunk, és erről a minisztérium a nyilvánosságot is tájékoztatta" – mondta Hankó Zoltán. A kamara nem hajlandó lemondani a módosításokról, ezért eddig még nem alkalmazott lépésekre kényszerül. Ezek előkészítése megkezdődött.
Vihar az ortopédus körül
A HospInvest gyöngyösi kórházában vállalna munkát az egri kórházvédők egyik legradikálisabb aktivistája – áll a cég közleményében. Pócs Alfréd ortopédus egri kórházi állása mellett tavaly december 31-ig szakrendelést folytatott Gyöngyösön, de határozott idejű szerződését nem hosszabbította meg a HospInvest. Az orvos eljárást kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, és úgy nyilatkozott, hogy a jövőben is a gyöngyösi kórházban kíván dolgozni. Kollányi Gábor elnök szerint az orvos megtévesztette a HospInvest ellen küzdő egri kórház dolgozóit. Pócs Alfréd azt mondta lapunknak, hogy az eredeti állapot helyreállításáért és azért harcol, hogy a hatóság mondja ki: a zrt. jogtalanságot követett el, mert egyedül neki nem hosszabbították meg szerződését, és ezt nem is indokolták. Szerinte egri szakszervezeti munkája miatt támadta őt a cég. Az orvos tudomása szerint nem működik ortopédiai szakrendelés Gyöngyösön.Van olyan praxis, ahol nem kérnek pénzt, míg máshol több ezer forintot kell fizetni ugyanannak az injekciónak a beadásáért. Egy nemrég módosított kormányrendelet szerint az egészségügyi szolgáltató maga dönthet, hogy kér-e a pénzt a nem kötelező vakcina beadásáért. A jogszabály csak annyit mond ki, hogy az összeg nem lehet több annál, amennyit a páciens az oltóanyagért fizetett a patikában . A téma azért került ismét a figyelem középpontjába, mert most indult a pneumococcus elleni államilag támogatott védőoltás országszerte. Mint ismert: a szülő kérésére minden két éven aluli gyermek térítésmentesen kaphatja meg a felső légúti betegségeket, torok- vagy mandulagyulladást, sőt akár tüdő-, illetve agyhártyagyulladást is okozó pneumococcus elleni oltóanyagot. Esetükben tehát a vakcina beadásáért sem kell fizetni. A kettő-öt éves korosztályból a veszélyeztetettnek minősített kisgyermekeknek hetvenszázalékos tb-támogatás jár, így esetükben már a háziorvos dönt, hogy kér-e pénzt a szülőktől az injekció beadásáért. Az erőteljesebb védettséget egy több oltásból álló sorozat biztosítja. Hetvenszázalékos tb-támogatás mellett alkalmanként 4-5 ezer forintot kell fizetni a patikákban az oltóanyagért, a háziorvos is maximum ennyit kérhet el annak beadásért. Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke elmondta: pontos felmérés nincs, de szerinte kollégáinak legalább a háromnegyede térítésmentesen végzi ezt a munkát.
További súlyos milliárdokat vonnak ki az egészségügyből – figyelmeztet a Fidesz. Pesti Imre, a párt szakpolitikusa nem tudja elfogadni, hogy a 13. havi bért a kormány a kórházakból akarja kisajtolni.
Levette a lélegeztetőgépről, s ezzel halálra ítélte a kormány az egészségügyet a Fidesz szerint. Pesti Imre, a párt szakpolitikusa úgy látja, hogy az egészségügy liberális vezetésének két éve után a kisebbségi kormánynak nem áll szándékában orvosolni az ágazat betegségeit. A törvényhozás egészségügyi bizottságának tagja szerint a jövő évi költségvetésből látszik: a kormány 40–50 milliárd forintot von ki az ellátásból, ezenfelül hat-hét százalékkal csökkenti a kórházak finanszírozását, ráadásul a járulékok egy részét szociális ellátásokra fordítják.
Elfogadhatatlannak tartja a politikus, hogy a kormány a kórházakból próbálja "kisajtolni" a dolgozók 13. havi fizetését, bár csődközeli helyzetük miatt erre képtelenek az intézmények. A várólisták, a kórházi teljesítménykorlát után a dolgozók fizetését is elveszik. Pesti Imre emlékeztetett rá, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő korábban azt ígérte, az egészségügy megtakarításait kizárólag az ágazat fejlesztésére fordítják majd, ám a jövő évi költségvetési javaslatban százmilliárdos léptékű elvonás szerepel, és az Egészségbiztosítási Alap hatvanmilliárdos többletének is csupán az egytizedét fordították az ellátás javítására az elmúlt időszakban. A politikus szerint humanitárius katasztrófa fenyeget.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár várható átalakításával kapcsolatban Pesti Imre azt mondta lapunknak, hogy a helyi sajátosságokat egy helyi pénztár talán jobban tudja kezelni, ám a hét kis hivatalra bontott OEP gondolatát azért nem tudja elfogadni, mert Magyarországon nem volt közigazgatási reform, nem szűnt meg a megyerendszer. Emellett a szakpolitikus szerint a betegellátás biztosítására kötelezett önkormányzatok jogosítványait is sérthetik a régiós pénztárak tervezett feladatai, hogyha a pénztár kedvére válogathat, melyik kórháztól vásárol szolgáltatást. Azt pedig, hogy az etikai ítélkezést kivonják a kamarák hatásköréből, Pesti Imre a reformokat bíráló testületek ellen korábban indított támadás folytatásaként értékelte.
Mozaiksztrájkkal folytatták
Hidegzuhanyként érte a Magyar Orvosi Kamara vezetését annak a törvénycsomagnak a tartalma, melyet két nappal ezelőtt kaptak meg véleményezésre. Nem csak az keltett döbbenetet, hogy a miniszter által korábban kért vagy éppen tőle függetlenül kidolgozott szakmai anyagok, javaslatok, követelések halvány szándékként sem lelhetők fel a hamarosan parlament elé kerülő, az egészségügyet érintő törvényjavaslatokban.
Az is meglepő, hogy a mindenfajta szakmai egyeztetés nélkül született módosító anyagok a korábban a kamarával megkötött, kompromisszumos megegyezéseknek éppúgy ellentmondanak, mint a szaktárca saját, Biztonság és Partnerség néven futó programjának, így még az sem jelenik meg bennük, amiben egyetértettünk – mondta el mai sajtótájékoztatóján Éger István kamarai elnök.
A részletekre térve kiemelte: a kamara 30 százalékos béremelési és törvényben garantált bérfelzárkóztatási követelésével szemben 2009-re alig 8-10 százalékos béremelkedés várható az ágazatban, ami nem tartja a pályán vagy az országban az orvosokat, szakdolgozókat, de akadályozza az érdemi utánpótlást is. Ez nem lehet célja annak az egészségügyi kormányzatnak, amelyik a humánerőforrás hiányát tartja a legégetőbb problémának, s amelyik kérésére olyan kodifikált joganyagot készítettek a kamara szakértői az alapellátás orvosutánpótlásának lehetőségeiről, amelynek megvalósítása pénzbe nem kerül, ám nyugalmat hozna, s amelyek a törvénycsomagból szintén hiányoznak.
Azt azonban már közbotránynak nevezte Éger István, hogy a kamarai törvény tervezett módosítása szerint elvonnák a kamaráktól az etikai ügyekben való ítélkezés jogát, s azt egy hatósághoz, az Országos Etikai Tanácshoz rendelnék, melynek tagjai közül csak egyetlen egy képviseli az adott szakmát, azaz egy orvos vagy gyógyszerész, illetve szakdolgozó kapna benne helyet a szakhatóság és az intézménytulajdonos képviselője mellett. Fiatal kora ellenére Égert ez a legsötétebb ötvenes évek Állami Rendtartási Hatóságra emlékezteti, akkor ítélkeztek szakmaetikai kérdésekben kívülállók a mostani, csaknem 20 éves gyakorlattal szemben, amikor a hivatásrendi köztestület a maga által kidolgozott, kötelező etikai normák alapján, de a szaktudás birtokában bírálta el a tagjai ellen benyújtott kifogásokat.
Az elnök úgy ítélte meg, hogy a javaslatok nyomán várható felháborodás miatt az október 11-én és november 4-én a Körcsarnokban 10.30-kor kezdődő országos orvos-nagygyűléseken döntés születhet az érdekérvényesítés komolyabb eszközeinek bevetéséről.
Forrás: Weborvos - kávé
Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében szeptember 16-án hozott döntésében a római szerződés gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó 82. cikkének értelmezésével kapcsolatban kimondta, hogy visszaél a gazdasági erőfölényével az a vállalat, amely a párhuzamos export megakadályozása érdekében megtagadja a nagykereskedők szokványos megrendeléseinek teljesítését.
Az alapügy - nem is olyan egyszerű - tényállása a következő. Az Egyesült Királyság területén székhellyel rendelkező, gyógyszerkészítmények kutatásával és gyártásával foglalkozó GlaxoSmithKline plc (GSK plc) görögországi leányvállalata, a GSK AEVE tevékenysége körébe tartozik a GSK-csoport által szállított gyógyszerkészítmények görögországi importja, tárolása és forgalmazása. Görögországban a GSK AEVE rendelkezik többek között a Görögországban vényköteles, a fejfájást csillapító Imigran, az epilepszia-gyógyszer Lamictal és az asztma kezelése szolgáló Serevent termékek forgalomba hozatali engedélyével. Az 1316/1983. sz. görög törvény 29. cikkének rendelkezései szerint mindenki, aki gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyével rendelkezik, köteles a piacot rendszeresen ellátni az általa előállított vagy importált termékkel. A GSK AEVE a nevezett gyógyszerek forgalmazására több gyógyszer-nagykereskedővel kötött szerződést. Az érintett gyógyszer-nagykereskedők aztán ezeket a gyógyszereket szabadon forgalmazták mind a görög, mind pedig más uniós tagállamok piacain. A GSK AEVE 2000 októberének vége felé a szóban forgó gyógyszereknek a hazai piacon - az önhibáján kívüli okból - fellépett hiányára hivatkozva jelezte, hogy átalakítja értékesítési rendszerét. Azon év november 6-ától kezdődően nem teljesítette a nagykereskedők megrendeléseit, hanem saját maga kezdte értékesíteni a gyógyszereket a görög kórházaknak és gyógyszertáraknak a Farmacenter AE társaság közvetítésével.
A GSK AEVE 2000 decemberében nemleges megállapítás iránti eljárást indított a görög versenybizottságnál (Epitropi Antagonismou) annak érdekében, hogy a versenybizottság kimondja: az új közvetlen értékesítési politikája - amelynek jegyében közvetlenül értékesíti a gyógyszereket a görög kórházaknak és gyógyszertáraknak - nem sérti a római szerződés 82. cikke rendelkezéseinek megfelelő, a monopóliumok és oligopóliumok ellenőrzéséről, valamint a szabad verseny védelméről szóló 703/1977. görög törvény 2. cikkét. Valamivel később, 2001 februárjában - úgy ítélve meg, hogy a görög piac gyógyszerellátása bizonyos mértékben normalizálódott -, a kórházak és a gyógyszertárak készleteit ismét feltöltötték, a GSK AEVE ismét szállítani kezdett az érintett gyógyszerekből a korábbi gyógyszer-nagykereskedőknek, és röviddel ezután a Farmacenterrel folytatott együttműködést is beszüntette. Ezt követően a GSK AEVE visszavonta a nemleges megállapításra irányuló kérelmét, viszont 2001 februárjában újabb ilyen nemleges megállapítás iránti kérelmet nyújtott be értékesítési politikáját illetően, amit 2001 decemberében újabb ilyen tárgyú kérelemmel cserélt fel.
A versenybizottsággal folytatott tárgyalásokat követően a GSK AEVE beleegyezett, hogy korlátozott - a tagállami fogyasztást 18 százalékkal meghaladó - mértékben továbbra is szállít a gyógyszer-nagykereskedőknek. Mindeközben a korábban a GSK AEVE-vel szerződésben álló, illetve más gyógyszer-nagykereskedők, valamint egyes görög gyógyszerész- és nagykereskedő egyesületek eljárást indítottak GSK AEVE-vel szemben a görög versenybizottságnál. Azt kérték, hogy állapítsa meg, a GSK AEVE és a GSK plc által a szóban forgó gyógyszerekkel kapcsolatosan alkalmazott értékesítési politika a már említett 703/1977. törvény 2. cikke és az római szerződés 82. cikkének értelmében vett erőfölénnyel való visszaélésnek minősül. A versenybizottsági eljárással párhuzamosan - 2001 áprilisa és 2002 novembere között - az érintett és egyéb gyógyszer-nagykereskedők számos keresetet nyújtottak be az athéni elsőfokú bírósághoz, arra hivatkozva, hogy a gyógyszerellátás GSK AEVE általi megszakítása, valamint a Farmacenter közvetítésével történő forgalmazás tisztességtelen és versenyellenes piaci magatartásnak és a GSK AEVE szóban forgó gyógyszerek piacán fennálló erőfölényével való visszaélésnek minősül. Kereseteikben a felperesek azt kérték, hogy a bíróság a GSK AEVE-t kötelezze egyrészt arra, hogy lássa el őket a 2000. január 1-jétől október 31-éig terjedő időszak havi átlagának megfelelő gyógyszermennyiséggel havonta, másrészt pedig hogy fizessen nekik - a kamatokat és az elmaradt hasznot is magába foglaló - kártérítést. Egyes kereskedők még azt is kérték, hogy a GSK AEVE a jövőben az említett időszak havi átlagánál bizonyos százalékkal nagyobb gyógyszermennyiséget szállítson.
A bíróság 2003 januárja és októbere között a kereseteket - az elmaradt haszon megtérítésére irányuló kérelmet leszámítva - elfogadhatónak nyilvánította, azonban azokat mint megalapozatlanokat elutasította, arra hivatkozva, hogy a szállítás GSK AEVE általi megtagadása nem volt indokolatlan, ezért nem minősülhet erőfölénnyel való visszaélésnek.
A nagykereskedők az ítéletek ellen fellebbezést nyújtottak be az athéni fellebbviteli bírósághoz. A fellebbviteli bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy mivel a római szerződés 82. cikke értelmezésének kérdése merült fel, előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz fordul. A görög bíróság arra volt kíváncsi, hogy a római szerződés 82. cikke által tiltott gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül-e, ha egy - bizonyos gyógyszerek nemzeti piacán erőfölényben levő - gyógyszeripari vállalat megtagadja a gyógyszer-nagykereskedők által hozzá intézett megrendelések teljesítését amiatt, hogy ez utóbbiak egyéb tagállamokba irányuló párhuzamos exportot folytatnak.
A vállalat világszerte számos terápiás területen szervez klinikai kutatásokat a gyógyszercégek számára. Ezek közül kiemelkedik a szív- és érrendszerre, a pszichiátriai, az onkológiai, a központi idegrendszer betegségeire kifejlesztett készítmények és az oltóanyagok klinikai vizsgálata. Ám a szakma szabályai szerint a gyógyszercégekről soha nem adnak ki információkat a vizsgálatokat öszszefogó társaságok. Azt azonban elmondta az elnök: 2007-ben a cég részt vett a harminc legnagyobb forgalmat produkáló medicina, illetve a tíz legjelentősebb biotechnológiai gyógyszer közül kilenc fejlesztésében.
Az új molekulák kifejlesztése időigényes és költséges, és drága azok állatkísérletekben, valamint a betegekkel történő klinikai vizsgálatokban való tesztelése is, amelyet szigorú protokollok szabályoznak. Ha a gyógyszergyártó által benyújtottak megfelelnek ezeknek a protokolloknak, azt követően kerülhet csak sor arra, hogy az adott országok illetékes hatóságától engedélyt kérjenek e vizsgálatokra. Magyarországon ezt az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezi.
Megjegyzésünkre, miszerint többször hallani: a multinacionális gyógyszercégek szívesebben választják a kevésbé fejlett országokat e vizsgálatokra, mivel az számukra lényegesen olcsóbb a fejlettekhez képest, Dennis Gillings azt válaszolta: a klinikai vizsgálatok díját egyfajta komplex mátrix alapján döntik el, amelyet – annak bonyolultságától függően – globálisan határoznak meg a gyártók. Ezt a díjat az országok közötti fejlettségbeli eltérés csupán nagyon kis mértékben változtathatja. A költségeket egyébként a gyógyszerek klinikai vizsgálatát kérő cégek fizetik, egyetlen ország biztosítója sem finanszírozza azokat. A vizsgálat költségének 35-40 százaléka az abban részt vevő intézményeké, 60-65 százaléka pedig a globálisan megszervezett kutatási költség.
Hazánk kiemelkedő helyet foglal el a nemzetközi gyógyszervizsgálatokban. A Quintiles magyar leányvállalata a kelet-közép-európai régióban folyó kutatások központja is egyben, és ez az ország számára nagy elismerés. A hazai cég 130 munkatársának 94 százaléka felsőfokú végzettségű, 14-en PhD-fokozatot szereztek, és 30 orvos van közöttük. Az egészségügyi intézményekben pedig sok olyan orvos dolgozik, akiket szívesen fogadnak a nemzetközi klinikai vizsgálatokban, hiszen nagy tudásúak, korábban számos tapasztalatot szereztek e területen.
Befejeződött az a 3,6 milliárd forint értékű egészségügyi informatikai mintaprojekt, amelyet a Nemzeti fejlesztési terv részeként az ország három elmaradottnak tartott régiójában két év alatt valósítottak meg. A következő hetekben bírálják el azt a további 8 milliárd forintos uniós pályázatot, amelyet a kórházak és rendelőintézetek fejlesztésére, benne az informatika korszerűsítésére fordíthatnak a tulajdonosok – tudtuk meg Burány Sándortól, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárától.
A három régió informatikai beruházásáról tegnap adtak számot a projektek irányítói. Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház főigazgató főorvosa a Világgazdaság kérdésére elmondta: a fejlesztés eredményeként Észak-Magyarország térségében az egészségügyi intézmények 85 százalékában már nem a beteget, hanem a diagnosztikai leleteket „utaztatják”, a rendszer segítségével a lakosság 80 százaléka bekapcsolódott az online egészségügyi adatszolgáltatásba, a távol maradó intézményeknél az önkormányzat nem vállalta a beruházáshoz szükséges önrész kifizetését. A rendszer működtetésére közhasznú társaságot alapítottak, amely a vele szerződött kórházaknak és rendelőknek online szolgáltatja a kért betegadatokat, a kht. éves működési költsége 35 millió, ezt a tulajdonos gyógyító intézetek a náluk végrehajtott fejlesztések arányában adják össze. Lehetőség van rá, hogy a rendszerbe bekapcsolódott falusi háziorvosok az interneten kérjenek például szakrendelői időpontot betegüknek.
Az Észak-Alföld kórházaiban tízéves múltja van az információtechnológia alkalmazásának, amellyel professzionálisabb lett a betegellátás – mondta Udvardy Miklós, a debreceni egyetem professzora. Azzal, hogy összekapcsolták az intézetek informatikai rendszereit, a nemzetközi színvonalhoz közelítették a napi betegellátást. A diagnózishoz, a beteg kórtörténetéhez való gyors hozzájutással javult és költséghatékonyabb lett a gyógyító munka. Hasonlóan fogalmazott Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának igazgatója is. A dél-dunántúli kórházakban most szeretnék bekapcsolni a rendszerbe a háziorvosokat és a védőnői szolgálatot is.
2008.10.08 Hír TV – A magyar beteg
19:30
Műsorvezető: Pataky Enikő
Műsorvezető: Átalakuló patikapiac. Láncosodás. 250, de inkább 300 új gyógyszertár az országban. Sok száz veszélyben. Általánosan 10-15 %-os árrés, ami egyébként az egyik legalacsonyabb Európában. Piacosítás pro és kontra. No és a legfrissebb költségvetési előirányzati számok. Jó estét kívánok kedves nézőink! Első témánk kulcsszavai ezek. Következzenek a részletek!
A stúdióban a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Horváth Tamás. Jó estét kívánok elnök úr! Na hát a legfrissebb. Megvannak a jövő évi költségvetési irányszámok. Az egészségügyet érintik talán – szakértők megfogalmazása szerint – a legfájóbban, a legfájdalmasabban a büdzsé számai. Gyógyszertámogatásra 300 milliárd forint a 2009-es előirányzat, ami valamennyivel kevesebb, mint a tavalyi volt. A gyártók és a forgalmazók nadrágszíján is húz egyet a kormány:– 1 milliárddal többet kell fizetniük a kasszába. Mielőtt belemegyünk a patikapiaci általános helyzetelemzésbe, mi a véleménye ezekről a számokról?
Horváth Tamás: Valóban. Tehát azt lehet látni – ha röviden kéne fogalmazni -, hogy a 2009-es költségvetésnél a 2008-ast kopírozták le egészen pici eltérésekkel. És ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 2008-as terv az a 2007-es ténnyel azonos – a számok -, akkor azt kell mondani, hogy úgy gondolja a kormány, hogy három éven keresztül ugyanazokkal a számokkal lehet számolni. Hol van például az infláció? Hogy mélyebben ne is menjünk bele, de hol van például az infláció?
Műsorvezető: Gyakorlatilag pénzkivonást jelentene az ágazatból? Az Ön kollégája, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István fogalmazott úgy, hogy kétségbeejtő a költségvetés.
Horváth Tamás: Ezt meg tudom erősíteni. Én azt gondolom, hogy a mi részünkről, tehát a gyógyszertárak helyzete valamelyest bővülést kellett volna hogy indokoljon. Látnunk kéne a költségvetésben azt, hogy mi az az eszköz, vagy pénzben, vagy technikában, amivel annak a 700 gyógyszertárnak a helyzetét javítja a kormány, amely jelenleg állami támogatást igényel és kap.
Műsorvezető: Önök semmit nem látnak ebből?
Horváth Tamás: Én nem látom ebben a költségvetésben. Hát hiszen, arról beszélünk, hogy ugyanazok a számok. Akkor mi változott?
Műsorvezető: Szó szerint? Tehát ezek, amikor azt mondja, hogy kopírozva látja ezeket a számokat.
Horváth Tamás: 1-2 milliárdos eltéréssel. Gyakorlatilag a teljes E-alap, de a gyógyszer előirányzatra teljesen ugyanaz. 300 milliárd, 9 milliárd a külön keret, 4 és fél milliárd a méltányosság, és az úgynevezett, tehát 35 és fél milliárd az pedig a gyártói befizetések, a céltartalék képzés gyakorlatilag.
Műsorvezető: Ez véletlenül alakulhatott így, kérdezhetem álnaivan?
Horváth Tamás: Hogy ezek a számok kerültek a költségvetésbe? Szerintem a József nádor téren tudják megválaszolni, én csak azt tudom, hogy ez így nem jó.
Műsorvezető: Miközben azt sem érhetjük itt sokan, hogy, hát nyereséggel zárt az OEP
Horváth Tamás: …masszív nyereséggel…
Műsorvezető: … masszív nyereséggel, eközben deficitessé válik.
Horváth Tamás: Hát igen, és, hogy, már elnézést, de hát itt egy 70-80 milliárdot sikerült megspórolni, ráadásul egy konvergenciakeretben megállapított tervhez képest volt ilyen megtakarítás…
Műsorvezető: Mi történt a felhalmozódott többlettel?
Horváth Tamás: Lehet, hogy ez is a József nádor téren tudják megválaszolni, én megint csak a mi részünkről mondom, én azt gondolom, hogy akik ebben részt vettek, akik ebben tulajdonképpen közreműködtek, és ráadásul bajban vannak, joggal támasztják azt az igényt, hogy hát valamit ebből kérnénk visszapótolni, egész egyszerűen, hogy működjön a rendszer a továbbiakban is.
Műsorvezető: Na, most akkor ez a keret, ez a költségvetési keret milyen helyzetben találja most, promt az egyébként átalakuló félben lévő patikapiacot?
Horváth Tamás: Sokszor elmondtuk, hogy 2007-2008 egy olyan változást indított be, amely gyakorlatilag 20%-ot meghaladó forráskiesést okozott. Forgalomcsökkenés volt …
Műsorvezető: …mekkora?
Horváth Tamás: 16%-nál nagyobb. Ugyanakkor, az általános forgalomcsökkenés mellett a gyógyszertárak száma megnőtt, több mint 15%-kal. A bevezetőben említett gyógyszertárszám igaz, csak én 350-re korrigálom. Tehát a klasszikus eset állt elő, kisebb a torta és több szeletre próbáljuk osztani.
Műsorvezető: Ez baj?
Horváth Tamás: Ez nagyon nagy baj. Ez azért nagy baj, mert két évvel ezelőtt is, ha feltételezzük, hogy volt egy egyensúlyi állapot, amely egyensúlyi állapotban jelentős számú gyógyszertár éppen, hogy el tudta látnia feladatát, gazdaságilag, és éppen, hogy működött, akkor egy ilyen változás gyakorlatilag több száz gyógyszertárat hoz olyan helyzetbe, hogy a működésképesség határára kerül.
Műsorvezető: De ez csak a piac korrigálását jelenti. Olvastam valahol, a GFK gyógyszer- és egészségügyi divíziójának vezetője mondja, hogy egy polarizált patikapiac alakul majd ki a liberalizáció eredményeként. A legnagyobb piaci szereplőknek jó üzlet lesz a gyógyszer, az alsóbb 10-20%-nyi kis patika pedig a lehető legkisebb raktárkészlettel, személyzettel ás infrastruktúrával a minimális szolgáltatásokat fogja majd nyújtani.
Horváth Tamás: Jó, én erre azt mondom, hogy mondjuk a lehető legkisebb patikák pl. vidéken vannak. Ezek a patikák biztosítják a vidék ellátását. Ezeknek a patikáknak általában van fiókgyógyszertáruk, legalább egy, de lehet, hogy kettő, sőt, olyan is van, amelyik még három helyen folytat gyógyszerellátást. Magyarul, nem tudja a készleteit csökkenteni. Nem tudja a költségeit tovább csökkenteni. Nem is értem, amiről beszél ez a megközelítés, komolyan mondom. El kéne már felejteni, el kéne felejteni, hogy innét közelítjük meg az egészet, hogy makroszámokba azt mondjuk, hogy polarizálódik. De kérdezem én, a vidéket ki fogja ellátni, eben a polarizálódott rendszerben?
Műsorvezető: Ezek az összefogó, vagy egységesült multik, patikaláncok erre nem kínálnak megoldást? Kínálhatnak megoldást?
Horváth Tamás: Nézze, én azt látom, hogy a gyógyszertár-létesítések jellemzően, elmondtuk sokszor, nagy forgalmú helyeken van. Mi történik? Azokon a helyeken létesítenek gyógyszertárat, ahol nagy a forgalom, én úgy gondolom, hogy ez össztársadalmi szinten, ennek a hasznossága nem létezik, szükségtelen, egyrészt. Másrészt pedig a létesített gyógyszertáraknak egy jó része, az gyakorlatilag ezeknek a nagy forgalmúaknak az önkonkurenciája, saját maga nyit saját magára, hogy biztosítsa a további forgalmi pozícióját. Gyakorlatilag vidéki ellátást nem fejlesztettek, sokszor elmondtuk, hogy nem igaz, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény ezt a helyzetet, hogy a vidéki ellátást, a hozzáférést javítaná, nem tudta teljesíteni.
Műsorvezető: na, de hát mégis, európai példák is vannak arra, hogy ez nem ördögtől való…
Horváth Tamás: Már micsodára?
Műsorvezető: Már pl. az, hogy, hát a piacnyitásról beszélünk most, hogy beengedjünk multi-láncokat, most hogy az külföldi tulajdonú vagy magyar tulajdonú, arról is beszélhetünk, de kiírtam itt, Norvégiában pl. három tulajdonos kezében van az összes közforgalmi gyógyszertár, vagy Nagy-Britanniában vannak láncok 1200-1300 gyógyszertárral, ma már minden tizedik gyógyszertár az Európai Unióban egy lánchoz tartozik.
Horváth Tamás: Jó. De az szeretném elmondani, nem erre indultunk el, rendszerváltás után.
Mv.: Ez tény. Sőt, más ígéreteket is kaptak.
Horváth Tamás: Azért rögzítsük: 1994-ben egy olyan törvényi szabályozást alkotott a magyar országgyűlés egyhangú döntéssel, ami nem ebbe az irányba vitte. Nagyon egyszerű oka volt. Hogyha röviden kellene megfogalmaznom, azt tudom mondani, amit annakidején ugye ezzel kapcsolatban mondtunk, hogy mindenki számára, a beteg számára, az állam számára, a gyógyszerkassza számára az a legolcsóbb, hogyha a tulajdonos és működtető ugyanaz, mert hogyha van tulajdonos, aki ebből az egészből pénzt akar kivonni, profitot akar kivonni, márpedig a láncok jellemzően így működnek, akkor ez összességében drágább lesz. Valakinek ezt meg kell fizetni..
Mv.: Az egyéni gyógyszerész is így működik..
Horváth Tamás: Hogy?
Mv.: Az egyéni gyógyszerész is, tehát az alanyi jogon gyógyszerész is így működik, hát ő is a profitért dolgozik, nem? Mindenki a pénzért dolgozik.
Horváth Tamás: Nézze, ma volt a parlament egészségügyi bizottságában a magántőke szerepvállalásának a tapasztalatairól egy napirendi pont. És ebben ugye egyértelműen ott volt, hogy a ’90-es években az úgynevezett egzisztenciavállalkozások irányába indult az egészségügy, ezen belül jellemzően a gyógyszertárak. Itt azt jelenti, hogy aki ezt a tevékenységet végzi, az a tudását viszi ebbe az egészbe, és jellemzően nem von ki belőle profitot, hanem valószínűleg a vállalkozásába forgatja vissza. Ezzel szemben a befektetési célú magánbefektető az nyilvánvalóan a befektetésért valamit látni akar. Az, hogy most nem lát..
Mv.: De eközben szolgáltat is.
Horváth Tamás: Természetesen. Ez..
Mv.: Akkor mi ezzel a baj?
Horváth Tamás: Hát nézze, még egyszer mondom, nem erre indultunk el. Tehát, és ha már egyszer nem erre indultunk el, akkor azt is el kell mondanom, hogy azért itt mégiscsak mondjuk 2000 olyan vállalkozás jött létre, amelyik akárhogy is, de nemzeti és szakmai kézben van. Jellemzően olyan betéti társaságok működtették a gyógyszertárakat, amelyek vagy gyógyszerász, vagy gyógyszerész családok, vagy pedig több gyógyszerész állt össze benne. A láncok nem így működnek. Még egyszer mondom, ott van egy pénzügyi befektető a háttérben, aki szeretné látni az ő befektetésének a hasznait és szeretné kivinni onnét.
Mv.: Gyógyszer-gazdaságossági törvény. Több ízben lobbiztak a miniszter úrral. Hol tartanak most?
Horváth Tamás: Hát ma egy furcsa nap van. Mondom, említettem ezt a bizottsági ülést és délután háromnegyed ötkor megérkezett a minisztériumból a kamarához véleményezésre a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításának a tervezete. Legnagyobb megrökönyödésemre, mindazokból, amit az elmúlt hónapokban tárgyaltunk, amit a minisztériummal egyeztetetünk, gyakorlatilag lényegi pontot nem tartalmaz. Összesen három ponton érint minket ez a módosítási javaslat. Az egyik az úgynevezett szolidaritási díj, ami azt jelenti, hogy a nagy forgalmú gyógyszertáraktól elvonás, ez polarizáltabb lett. A maximált árral kapcsolatos problémánál egy kis kiegészítés történik, ami nem fogja egyébként megoldani a problémát. Biztos tudja, hogy itt fogyasztóvédelem a gyógyszertárakat masszívan büntette, hiszen nem volt szabályozva eljárás rendje, hogy a gyártó által meghatározott maximált ár, mint információ, hogy jut el a patikához. Erre most az van, hogy majd az ÁNTSZ a honlapján közzé teszi..
Mv.: Az az ÁNTSZ, amelyik egyébként jelentősen megcsorbított vagy megkurtított..
Horváth Tamás: Igen..
Mv.: ..eszközökkel bír jelenleg.
Horváth Tamás: Így van. És a harmadik pedig gyakorlatilag, jeleztük ugye, hogy nekünk 2007-ben 2 milliárd forintnyi készletleértékelődési veszteségünk keletkezett abból, hogy az akkori támogatásfixesítések miatt gyakorlatilag bent ragadtak készleteink. Talán ezen enyhíteni tud az a módosítás, ami szintén ebben a tervezetben van, ami azt, több változat van, de körülbelül 60-90 nappal később lépne hatályba egy fixesítés..
Mv.: Pénz nyernek, gondolom...
Horváth Tamás: Pénzt nem nyerünk, elnézést. Egy pici mozgásterünk marad arra, hogy a készletekkel hozzáigazodjunk a változáshoz. Tehát ezért mondom, hogy megvan az esély rá, hogy a készletleértékelési veszteségeinket csökkentsük. De kérdezem én, hogy mindaz, amiről beszéltünk, amivel stabilizálni lehetne ezt a nyilvánvalóan problémás ágazatot, tehát a gyógyszertár létesítés, a tulajdonlás és a gyógyszerészi szakmai kompetenciáknak, ezekről szóló javaslataink, semmi nincs benne. Márpedig ez így nem működik.
Mv.: És akkor most mi lesz? Tehát tárgyaltak és ennek ez az eredménye..
Horváth Tamás: Hát, ma egy válságnap van, tehát..
Mv.: Ez az érdekvédelem válsága? Mégiscsak Önök a legnagyobb szakmai érdekképviseleti képviselete a gyógyszerészeknek.
Horváth Tamás: Nem mondanám, helyesebben, lehet mondani, válságot még lehet kezelni, hogyha az ember megtalálja rá az eszközt. Tehát most arról van szó, hogy társszervezetekkel leültünk gyakorlatilag október 28-ára egy gyógyszerész nagygyűlést hívunk össze, ahol hát ebben a helyzetben, amit, még egyszer mondom, nyilvánvalóan az ígéreteket nem tartották be, azt, amiről egyeztettünk, nem szándékozik a kormány megvalósítani, meg kell találnunk ebben a helyzetben a cselekvőképességünket, hogy mit tegyünk
Mv.: A teljes szakma összefog.
Horváth Tamás: Így van. Itt teljes egység van, teljes egység.
Mv.: Köszönöm szépen, hogy ezt elmondta. Ott leszünk mi is. Köszönöm, hogy eljött. És folytatjuk.
Horváth Tamás: Köszönöm szépen.
2008.10.06 Elvonási tünetek - Magyar Nemzet
A 2009-es költségvetés tervezetében reálértékben 40-50 milliárd forinttal csökken az egészségügy finanszírozása. Az orvosi kamara elnöke szerint ez csődhelyzetet idézhet elő. Ismét az egészségügy esik áldozatul a költségvetési terveknek. A számos megszorító intézkedést követően ugyanis jövőre nemhogy javul, rosszabbra fordul az ágazat helyzete. Ígéretei ellenére a kisebbségi kormány elvonja az egészségügytől a reformokkal megtakarított milliárdokat. A reálértékben 40-50 milliárd forinttal csökkenő finanszírozás mellett az Egészségbiztosítási Alap 5,2 milliárd forintos hiánnyal zár. A tervek szerint a reformok hozta pénzből a négyszázalékos járulékcsökkentés költségeit finanszírozná a kormány. A háziorvosi ellátás kerete kétmilliárd forinttal csökken. Fogászatra százmillióval, gyógyszertámogatásra pedig negyvenmillió forinttal jut kevesebb az idei évinél. Bár kórházaink nagy része csak nehézségek árán tud működőképes maradni, jövőre 6-7 százalékos megszorítás vár rájuk. Az Országos Mentőszolgálatnak is szembe kell néznie az újabb elvonással, mert költségvetésüket a kormány a 2007-es szinten fagyasztja be, vagyis csupán egy százalékkal, 230 millió forinttal kap többet a szolgálat a két évvel ez előttihez képest. - Totális csődhelyzet alakulhat ki, ha ilyen mérvű elvonást hajtanak végre az egészségügyön. Az alapellátást és a kórházi szakellátást komoly veszély fenyegeti, a mentőszolgálat pedig működésképtelenné válhat - mutatott rá Éger István.A Magyar Orvosi Kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy ha nem kapnak fizetésemelést az orvosok, 2009. január elsejétől a tömeges szerződésbontások miatt összeomolhat az alapellátás. A Magyar Kórházszövetség elnöke nem akart nyilatkozni addig, amíg nincs hivatalos testületi álláspont. Varga Ferenc annyit azonban elárult: ilyen finanszírozási tervek mellett aggályosnak látja a kormány Biztonság és partnerség névre keresztelt egészségügyi programjának megvalósulását.
2008.10.04 Jövőre újra deficitbe fordul az egészségkassza - Népszabadság
Danó Anna Az alap terhére csökkentik a járulékot Nominálisan ugyan nem, de reálértéken durván csökken jövőre az egészségügyi kassza.
Az ideinél néhány milliárddal kevesebb jut a háziorvosoknak, a kórházaknak. A kormányzat ugyanis nem akarja pótolni az összességében négyszázalékos járulékcsökkentést, valamint több, eddig állami kiadást is a járulékfizetőkkel akar finanszíroztatni. Elolvadt az egészségügyi reform pénzügyi sikere 2009-re, a potyautasok kiszűrésével több tízmilliárdos többletbevételhez jutó Egészségbiztosítási Alap jövőre 5,2 milliárdos hiánnyal zár. Ennek az a magyarázata, hogy a Molnár Lajos-féle egészségügyi reformtörvények sikeréből, a többletből finanszírozza a kormány a minimálbér kétszeresénél kevesebbet keresők és munkáltatóik összesen 4 százalékos járulékcsökkentését. (Jövő év április elsejétől a minimálbér kétszeresénél kevesebbet keresők az eddigi 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 26,5 százalékot, míg a munkaadóik az eddigi 3 százalékos egészségbiztosítási járulék helyett 1,5 százalékot fizetnek.) Az előterjesztők tovább szűkítették a költségvetési kiadásokat is. Bár ténylegesen 1449,9 milliárdot költhet az ágazat a gyógyításra, a gyógyszerre mint az idén, nominálisan csökkent az összeg. A gyógyításra költhető keret egy százalékkal kevesebb lesz, mint az 2008-ban. Ezen belül körülbelül kétmilliárd forinttal csökken a háziorvosi keret, százmilliót lecsíptek a fogászatból. A kórházak sem járnak jól, ők reálértékben 6-7 százalékos veszteséggel számolhatnak. Számukra mindez azért is rossz hír, mert a kiadásaik egy része már így is fedezetnélküli költség, hiszen az energiaköltségek állandó növekedését eddig sem kompenzálták az ellátásért kapott díjak. Sőt az OEP információ szerint kötelező közalkalmazotti béremeléseket sem kapta meg valamennyi intézmény. (A 2008-as 5 százalékos béremelés fedezete a tulajdonos önkormányzatok számláján jelent meg, s volt aki nem adta át az összeget a kórházának vagy szakrendelőjének a járandóságot.) A gyógyszerkiadásokra lényegében majdnem ugyanannyi költhető, mint az idei mintegy 340 milliárdos keret. Újdonság, hogy ezt az összeget megosztották a havi finanszírozásban elkölthető 300 milliárdra, további mintegy 35,7 milliárdot úgynevezett céltartalék alapba címkéztek az előterjesztők. Hasonló módon "tettek félre" egy másik összeget a kórházi gyógyításra költhető keretből, 27 milliárdot bérpolitikai intézkedésekre. Ezen összegek felhasználhatóságát erős kormányzati kontroll köti. Reálértéken 40-50 milliárddal jut kevesebb jövőre az egészségügynek - állítja a költségvetési tervezetről Sinkó Eszter közgazdász. Sajnálatos az is - mondta lapunknak a szakember, hogy a kormány az Egészségbiztosítási Alapból, a járulékfizetőkkel fizetteti meg az idei évtől a gyedkiadások felét. Ez a tétel korábban teljes egészében az állami költségvetést terhelte. Ha ez 45 milliárdos gyedfinanszírozás nem lenne, akkor az egészségügyi kasszát jövőre a reálértéket megközelítő keretek között lehetne finanszírozni. A szakember szerint az egészségügy már eddig is nehezen viselte az évek óta tartó megszorításokat, az ellátórendszer mára minden tartalékát felélte, így megjósolhatatlan, mit hozhat az ágazatnak ez a költségvetés. Hasonlóan szkeptikusan értékelte a javaslatot a HealthCapital egészségügyi tanácsadó cég. Közleményük figyelmezteti a döntéshozókat arra a korábbi kormányzati ígéretre, miszerint a reform által megtakarított forintokat nem vonják el, hanem az egészségügyre fordítják. Mindez azért is fontos, mert a működőképesség megőrzésének feltétele az orvosok megtartása, ehhez pedig európai bérekre lenne szükség. Az elemzők szerint az államnak pótolnia kellene a járulékcsökkentéssel járó bevételkiesést. A közlemény jelzi azt is, hogy az egészségügyi közkiadásokat a konvergenciaprogram eddig is jelentősen mérsékelte, további pénzkivonás már szakmailag sem vállalható.
2008.10.03 Egy hét múlva a patikákban az új influenzavakcina - mr1
Hétfőn kezdik el kiszállítani az orvosi rendelőkbe az újfajta influenza elleni oltást, amelyet egy hét múlva már a gyógyszertárakban is lehet majd kapni - írja a Magyar Nemzet.
Az ÁNTSZ 1,3 millió vakcinát rendelt. Bár az oltást az idősek és a veszélyeztetettek ingyen kaphatják meg, kevesen élnek ezzel a lehetőséggel - írja a lap. Az influenza elleni oltás hatóanyagának három összetevőjét is megváltoztatta az idén az Egészségügyi Világszervezet. Azután döntöttek így, hogy kutatók bejelentették: súlyos influenzajárvány fenyeget, mert a vírusnak új típusa jelent meg.
2008.10.03 Visszatérhet az orvoslátogatói díj - hirsarok.hu
Esély van arra, hogy néhány hónap kihagyás után a gyógyszergyártóknak mégis regisztrációs díjat kell fizetniük az orvoslátogatóik után. Az érintett cégek nem lepődtek meg az újramelegített kormányzati szándék hallatán, sőt a gyártók vetették fel a témát a miniszterrel folytatott egyeztetésen.
A minisztérium közlése szerint májusban egyeztető fórumot hívtak életre, amelyen a gyógyszerpiac szereplőivel folyamatosan egyeztetik az aktuális kérdéseket.
Az Alkotmánybíróság júniusban döntött a személyenként és évente fizetendő 5 millió forintos díj eltörléséről.
Kökény Mihály, az Országgyűlés szakbizottságának elnöke az Alkotmánybíróság döntését követően leszögezte: nem mondhat le az ágazat a díjból befolyó többmilliárdos bevételről, így a befizetési kötelezettség várhatóan ősszel visszakerülhet a gyógyszertörvénybe. Az alkotmányossági követelményekkel kiegészített új szabályozást az országgyűlés őszi ülésszakára tervezik benyújtani.
Vegyes a szabályozás megítélése
A gyógyszergyártók meglehetősen vegyesen kommentálták a díj újbóli bevezetésének hírét. A sanofi-aventis/Chinoinnál - miközben értik a célját - ellenzik. A cég illetékesei azt mondják: az intézkedés hatékonysága több szempontból megkérdőjelezhető volt, sőt valószínűleg az Európai Unió releváns szervei is elmarasztalóan nyilatkoznának róla.
A Pfizernél árnyaltabban fogalmaznak
Mario Gattino, a Pfizer magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója azt mondta: ez a "hungarikum" jelentősen befolyásolja a társaság felső vezetésének a magyarországi üzleti környezetről kialakított véleményét. Szerinte nyilvánvaló, hogy a kabinet ezt a bevételi forrást a jövőben is megtartaná, ám olyan megoldást kell találni, ami minden érintett számára elfogadható. Elfogadhatónak tartana egy, a mostaninál jóval alacsonyabb összegű díjat, amelyet fokozatosan - a gazdaság talpra állásáig - néhány éven belül nullára lehetne csökkenteni. A díj kirovásával párhuzamosan a gyártók számára kedvezményeket kellene adni a kutatás-fejlesztési beruházásokhoz, így támogatni a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
A vizitdíj sem tűnt el végleg
Az eredetileg 300 forintos önrészt - szintén más csomagolásban - ismét bevezetné az egészségügyi kabinet. A díjat a márciusi népszavazás hatására törölte el a parlament április elsejétől. Az ismételt megjelenés egyik oka, hogy a vizit- és kórházi napidíjból jelentős, csaknem 7 milliárd forintos bevételre számítottak idén az E-Alapban. A másik érv, hogy - szemben az orvoslátogatói díjjal - az egészségügyi önrész Európa-szerte elterjedt formája az egyéni felelősségvállalásnak.Az Egészségügyi Minisztérium a lapunk által közölt cikk nyomán cáfolta, hogy visszaállítaná a vizitdíj intézményét. Mint írja, a márciusi népszavazáson az állampolgárok a vizitdíj eltörlése mellett foglaltak állást. Ám arról nem szólt a tárca, hogy más formában sem hozná vissza a díjat.
A lapunk által megkérdezett szakértők úgy vélik, nem véletlen, hogy eredménytelenül zárult az OEP főigazgatói pályázata, amelynek alapján szeptember 18-án kellett volna a kormányfőnek kineveznie az új főigazgatót. Lapunk úgy tudja, Székely Tamás a miniszteri feladatok ellátását csak azzal a feltétellel vállalta, hogy - a koncepció eredményes kidolgozását követően - visszatérhet korábbi munkahelyére, az OEP élére.
Bár még nem fogadták el az egészségügyi koncepciót, lapunk úgy tudja, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) már megkezdték a javaslatban szereplő tervek némelyikének megvalósítását. A Napi információi szerint az OEP megbízott főigazgatója elindította a koncepcióban tervezett szervezeti és működési változtatások előkészítését.
A hamarosan a kormány elé kerülő dokumentum alapján a kötelező egészségbiztosítás szervezetét decentralizálnák és az OEP jelenlegi feladatainak oroszlánrészét hét regionális pénztár venné át a jövőben. A központi szervezet tevékenysége az E-Alap kezelésére és folyamatos monitorozására, a nyilvántartási rendszer működtetésére és az új egészségügyi technológiák, gyógyszerek befogadására korlátozódna. A regionális pénztárak - a területi kirendeltségeik útján - közvetlenül dönthetnének a szolgáltatásvásárlás és a finanszírozási szerződések ügyében.
Az Egészségügyi Minisztérium közölte: mivel az OEP főigazgatói posztjára kiírt pályázat eredménytelenül zárult, a megbízott főigazgatóként dolgozó Rendek Vilma a továbbiakban is ellátja feladatát. A pénztár regionalizációs átalakításának befejezéséig a tárca nem tervezi pályázat kiírását. A minisztérium a Biztonság és Partnerség című programjában meghirdette, hogy az egészségügyi reform részeként szükséges a kötelező egészségbiztosítás biztosítói szerepének megerősítése, a forrásokkal való gazdálkodás és szolgáltatásvásárlás felelősségének és szabadságának kiterjesztése.
A szaktárcánál elmondták: a koncepcióban meghatározott célok megvalósítása érdekében át kell alakítani az egészségbiztosító szervezetét, így decentralizálásra, a regionalitás kialakítására van szükség. Hangsúlyozták azt is, hogy a biztosítói szerep és a szolgáltatásvásárlás követelményrendszerének erősítésével jobb ellátáshoz jut a lakosság. A jogszabályok módosításának előkészítése - amiben az egészségbiztosító is részt vesz - jelenleg is zajlik.
