| 2008.09.30 MEGKEZDŐDÖTT TATABÁNYÁN A FECSKENDŐGYÁR ÉPÍTÉSE - Napi Gazdaság
Megkezdték a Tatabányai Ipari Parkban az amerikai Becton Dickinson (BD) egyszer használatos fecskendőket gyártó üzemének építését.
A cég eredetileg a Pest megyei Veresegyházán építette volna fel ezt az üzemet, de a terv ott a lakosság tiltakozása miatt meghiúsult. A BD több mint százéves amerikai gyógyszeripari cég és világelső az egyszer használatos orvosi üvegfecskendők gyártásában. Tatabányán 100 millió euró ráfordítással hozza tető alá új üzemét. A cég azért jött Magyarországra, mert közel fekszik termékeik európai felvevőpiacaihoz, ugyanakkor hazánk képzett munkaerővel, felkészült alvállalkozókkal és fejlett munkakultúrával rendelkezik. Az egyszer használatos orvosi fecskendők iránti piaci kereslet folyamatosan nő, a tatabányai új üzem ennek kielégítését szolgálja.
2008.09.30 A terápiás szerekről a preventív készítményekre tolódik a hangsúly - Napi Gazdaság
Becslések szerint tíz éven belül megduplázódhat a lakosság gyógyszerköltése. A bővülő piacon azonban csak azok a gyártók maradnak "életben'; amelyek fejlesztéseik súlypontját a kezelésről a prevencióra helyezik át.
Mindeközben a betegek gyógyszerfogyasztásának monitorozását is szorgalmazzák a kutatók. Becslések szerint 2020-ban a világ lakossága kétszer annyit költ gyógyszerekre, mint napjainkban - derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) legfrissebb felméréséből. A lendületes bővülési ütem legfőbb mozgatórugói a népességnövekedés, az elöregedés, a túlsúlyosak számának megugrása és a tehetősebb társadalmi rétegek bővülése. Mindezen tényezők komoly hatást gyakorolnak a ó szerek és a megelőző kezelések iránti keresletre. A globális gyógyszerpiac összértéke 2020-ra - megduplázódva - 1300 milliárd dollárra emelkedik. A jelentés azonban arra is rámutat, hogy a gyógyszeriparnak alapjaiban kell megváltoztatnia működési modelljét annak érdekében, hogy a növekedési lehetőségeket a lehető legjobban ki tudja használni. A tanulmány azt állítja, hogy a gyógyszeripar fordulóponthoz érkezett. A gyógyszercégek kénytelenek szembesülni a gyenge pénzügyi lehetőségekkel, az emelkedő értékesítési és marketingkiadásokkal, a fokozott szabályozói megkötésekkel, nem utolsósorban pedig megkopott hírnevükkel. A szakemberek szerint egyre inkább olyan készítmények kifejlesztésére kényszerülnek a gyártók, amelyek inkább a megelőzést (prevenciót), semmint a hagyományos terápiás célokat szolgálják. A PwC szakértői állítják: a preventív egészségügyi ellátás iránti növekvő igények hatalmas lehetőséget jelentenek mind a szolgáltatók, mind a gyógyszeripar számára. A gyártók felismerve 1 a megelőzésben rejlő hatékonyságot, wellnessprogramokkal és védőoltásokkal bővítik prevenciós eszközeiket. Jelenleg 245 tiszta vakcina, illetve 11 kombinált vakcina áll klinikai fejlesztés alatt, becslések szerint ez a piac 2015-re akár 42 milliárd dollárt is érhet majd. A vásárlót közvetlenül célzó forgalmazási csatornák fokozatosan háttérbe szorítják a hagyományos nagykereskedelmet - vélelmezik a kutatók. Azt mondják, hogy a vény nélkül kapható (OTC), öngyógyításra alkalmas gyógyszereket gyártó ágazat bővülésével, illetve az elektronikus úton rendelhető készítmények elterjedésével radikálisan átalakul a jelenlegi gyógyszerpiac. A PwC megállapításai szerint a receptre kapható legtöbb gyógyszer kiadása teljesen "önműködővé" válik: az orvosok megírják a receptet, ellenőrzik a térítési feltételeket és "rátöltik" a vény szövegét pácienseik intelligens egészségügyi kártyájára, illetve elküldik e-mail-címükre. A betegek a szöveget internetes gyógy szertárukhoz továbbíthatják ahol webes biometrikus J , eszközzel ellenőrzik a személyazonosságukat majd így kiküldik gyógyszerüket a megadott címre. Az automatizált gyógyszer-kereskedelem megjelenésével párhuzamban '' lehetőség nyílik a gyógyszerfogyasztás folyamatos kontrolljára is. A betegek gyógyszerhasználatának teljes körű megfelelőségét megfigyelő és biztosító megoldások évi több mint 30 milliárd dollár árbevételt jelenthetnek. A könyvvizsgáló cég egy tanulmányra hivatkozva hangsúlyozza, hogy az amerikaiak 20 százaléka sohasem a recepten szereplő utasítások alapján veszi be az orvosságot, vagy mások gyógyszereit szedi. Ráadásul a páciensek 60 százaléka nem is tudja, milyen gyógyszert szed rendszeresen. Ezek a tények nemcsak a biztonságra és eredményekre vannak hatással, hanem kockázatot és árbevételkiesést okoznak a gyógyszergyárfok számára. E kedvezőtlen tendenciák megszüntetése érdekében a gyártóknak új technológiákat kell alkalmazniuk és személyre szabottbeteg-együttműködési monitoringtechnikákat kell kifejleszteniük, ami segítené a klinikai vizsgálatokat és eredményeket is. A k+f tevékenységet az új technológiák iránti fokozódó szükségletek hajtják majd - áll a tanulmányban. Megjegyzik azt is, hogy a gyógyszeriparban végbemenő technológiai változások átalakítják a gyógyszergyártó vállalatok üzleti stratégiáit. A génalapú diagnosztika szerepe a személyre szabott gyógyszerezés fejlesztésében már eddig is lerövidítette az ilyen termékek k+f időtartamát. Az emberi géntérkép további kutatása egyre több fejlesztési lehetőséget kínál. Amennyiben például a tesztelés visszaigazolja, hogy egy gyógyszer biztonságos és hatékony, úgynevezett élő engedélyt adnak ki, amely lehetővé teszi a vállalatnak a szer korlátozott forgalmazását, majd további, úgynevezett in hfe típusú vizsgálatokkal lehet kiterjeszteni az engedélyt a páciensek szélesebb körére. NAPI 1 Jelenleg az OECD-tagállamok egészségügyi kiadásaiknak csupán három százalékát fordítják megelőzésre, pedig az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint a szívbetegség, agyvérzés és cukorbetegség akár 80 százaléka, illetve a daganatos megbetegedések 40 százaléka megelőzhető lenne.
2008.09.30 Kérdőjelek a HospInvest-ügy körül - Világgazdaság
A Gazdasági Versenyhivatal egyelőre azt vizsgálja, hogy kiterjed-e a versenyjog hatálya az egészségügyre
A HospInvestegri kórház ügyében októberben határoz a Gazdasági Versenyhivatal. Első lépésként vélhetőleg arról, a versenyjog hatálya egyáltalán kiterjed-e az egészségügyre, illetve az adott esetre. Ha igen, akkor jöhet a fúzió jóváhagyásának kérdése.
Torjákné Amberger Teréz, a GVH irodavezetője a Világgazdaságnak rámutatott, nehéz a hivatal dolga, ugyanis uniószerte nincs egységes gyakorlat arra, hogy az egészségügyi intézményi szolgáltatóra vonatkozik-e a versenyjog, vagy sem. A HospInvest kérelmet nyújtott be, hogy húsz évre irányítást szerezhessen az egri kórház felett. Miközben a versenytörvény a vállalkozások piaci magatartására terjed ki, a közegészségügyi és szociális szférában általában nem piaci tevékenység folyik. Ám például a nálunk is egyre gyakoribb funkcionális privatizáció (amikor a korábban önkormányzati egészségügyi szolgáltatót az intézményi ingatlan tulajdonjogának megszerzése nélkül gazdasági társaság működteti), már felveti a versenyjog alkalmazását. Különösen akkor, ha az adott cég mint a HospInvest is kórházi hálózat kialakítására törekszik. E tranzakcióknál már számíthat a 15 milliárd forintos fúziós küszöbérték, csakhogy nincs egyértelmű jogszabály, amely megmondaná, hogy a korábban költségvetési formában működő intézmény mely bevételei minősülnek árbevételnek.
Nem megvásárolta az egri kórházat, hanem a működtetését kívánja átvenni a HospInvest mondta lapunknak Kollányi Gábor vezérigazgató. Hozzátette: reméli, novembertől a kiskunhalasi, a gyöngyösi, a hatvani és a parádi kórház mellett az egrit is a társaság működtetheti.
A HospInvest 2004 óta folyó tevékenységét számos vita, bírálat övezte, ezek mára elcsitultak, s az említett kórházakban közel kétmilliárd forintos fejlesztést hajtottak végre. Az egri kórház működtetésére beadott pályázatuk hatmilliárdos fejlesztést tartalmaz. Eredetileg júliustól vették volna át az intézményt, de a tüntetések, sztrájkok ezt megakadályozták. Az intézmény megbízott vezetője egy számára küldött, fehér port tartalmazó boríték után le is mondott. Végül megkötötték a szerződést az önkormányzattal, ám a közigazgatási bíróság az önkormányzat döntését formai hibára hivatkozva a közelmúltban megsemmisítette. Emiatt a működtetésbe adást pártoló megyei önkormányzat a Legfelsőbb Bíróságnál keresi a jogorvoslatot. KKNTE
A HospInvest egyik tulajdonosa az EBRD
A 840 millió forintos alaptőkével rendelkező HospInvestnek kisebbségi társtulajdonosa az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A társaság hálózatként egy-egy régióban működő egészségügyi intézményrendszert hozna létre, amely költséghatékonyan működhet.
2008.09.30 Könnyen megcsappanhat Lenkei doktor \"életereje\" - Napi Gazdaság
Miközben jogerősen megtiltották Lenkei Gábornak, hogy 22 termékét forgalmazza, a vitamincentrumok tovább terjeszkednek. A Dr. Lenkei vitamincentrum újabb 11 városban nyit boltot még az idén, az élelmiszer-hatóságnál pedig állítják: a betiltott termékek új csomagolásban ismét kaphatók.
Erezhetően csökkent a forgalom mostanában a Lenkei Gábor által működtetett Dr. Lenkei vitamincentrumokban - értesült lapunk. A kereslet visszaesésének egyik oka az a sajtóértesülés, miszerint a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az ÁNTSZ 2005ben hozott határozatát, melyben megtiltotta 22 étrend-kiegészítő - Lenkei Gábor cégének termékei - forgalmazását. Noha Lenkei cáfolja, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (OÉTI) állítják, hogy a tiltó határozat ellenére azóta is forgalmazza - más néven, de változatlan összetétellel ugyanazokat a készítményeket. Az Életerő nevet viselő vitamincentrumok vezetője lapunknak elmondta, hogy a betiltott szerek több mint két éve nincsenek forgalomban, a jelenleg a polcokon lévő készítmények az OÉTI meghatározása szerint új termékek, és jogszerűen vannak a piacon. Az esetleges termékazonossággal kapcsolatban Lenkei csak annyit mondott: nincs ezzel összefüggő határozat. Megjegyezte azt is, hogy perújítást kezdeményeztek a termékek betiltását illetően, mivel az Európai Unió tudományos bizottságának legújabb anyaga perdöntő bizonyítékként szolgálhat az ítéletben foglaltak ellenében. A szóban forgó termékekkel szembeni legfontosabb kifogás az volt, hogy a készítmények némelyike túl nagy dózisban tartalmazott bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek - a szakemberek szerint - veszélyeztethetik az egészséget. A vitamincentrum tulajdonosa az eljárást a gyógyszergyártói lobbi újabb csapásaként értelmezte. Emlékeztetett arra, hogy néhány éve hatalmas felháborodást keltett - főként a patikapiac szereplői körében - a Cenzúrázott egészség című könyve, amelyben rámutatott, hogy a gyógyszergyárfok mesterségesen gerjesztik a társadalom "betegségtudatát". Nem sokkal később Lenkei sorra nyitotta Életerő elnevezésű vitamincentrumait, amelyek az egészséges életmódra való törekvést hirdetik, aminek záloga a rendszeres vitaminfogyasztás. Lenkei Gábor vitatja azt a megállapítást, amely szerint a termékei - a gyógyszerekhez hasonlóan - szintetikus készítmények. Az EU-csatlakozás óta az étrend-kiegészítők forgalmazásához még az OÉTI engedélyére sincs szükség, jóllehet egyes termékekben olyan összetevők találhatók, amelyeket jellemzően a gyógyszerek előállításánál használnak. A Lenkei Gábor és Zarka Éva tulajdonában lévő Free Choice Kft. 2005-ös árbevétele 347,6 millió forint volt, amit 2006-ban egymilliárd forint fölé sikerült tornázni. A tavalyi eredmény ennek több mint a duplája, 2,5 milliárd forint lett. Vélhetően a bírósági döntés következtében tapasztalt forgalomcsökkenés jelentősen visszaveti az árbevételt, ám ennek tényét és becsült mértékét a cégnél nem kommentálták. Azt viszont elmondták: jelenleg tizenhárom Dr. Lenkei vitaminüzlet működik országszerte, ebből négy bevásárlóközpontokban. A társaság honlapjáról kiderül, hogy még az idén újabb 11 városban terveznek üzletnyitást, például Gyöngyösön, Kaposváron, Miskolcon és Veszprémben. A terjeszkedés végső célját firtató kérdésünkre Lenkei Gábor úgy fogalmazott: azt akarják, hogy a magyar emberek egészségesek legyenek, és tudják, hogy a vitaminok alapvető élelmiszerek. Nincs meghatározott boltszám, ám szándékaik szerint az lenne az ideális, ha legalább minden nagyvárosban elérhetők lennének a készítmények. A patikák számára nem jelent komoly konkurenciát a Lenkei-birodalom viharos gyorsaságú terjeszkedése. A gyógyszerészek tapasztalatai szerint nem csökkent a kereslet, mivel a betegek tudják, hogy a patikákban kapható étrend-kiegészítők és vitaminok alaposan bevizsgált, megbízható termékek.
2008.09.29 Egri diagnózis - Magyar Nemzet
PILHÁL GYÖRGY A HospInvest Zrt. - bár a kórházterületen dolgozik - nagyon rossz bőrben van. Egyre lesújtóbb adatok jelennek meg újabban a sajtóban az MSZP-csókos cégbirodalomról, legutóbb a Teva Magyarország Zrt. kórházi üzletágának vezetője, Zrínyi Miklós rohant ki a bolsevik kórházhalmozók ellen.
Zrínyi úgy nyilatkozott a Hír Televíziónak, hogy nekik speciel 543 millió forinttal tartozik a HospInvest, de ők valószínűleg csak csepp a tengerben, érdemes lenne mélyebben belenézni a kártyákba. Ehhez képest különösen érdekes, hogy a haláltusáját vívó csapat nem a gyógyintézmény korlátjába kíván belekapaszkodni, helyette az egri Markhot Ferenc Kórház működtetési és vagyonkezelői jogát készül megszerezni. Az sem zavarja őket, hogy a szakma, a város és az ország közvéleménye másképpen gondolkodik (halkan fogalmaztam), nekik, HospInvestéknek éppen elég, hogy Heves megye közgyűlése (bigott, itt felejtett bolsevik csapat) mellettük áll. A kalandor zrt. egyébként hatmilliárdos fejlesztést ígért Egernek, ha az az adósságait nem képes rendezni. Nagyvonalú brigád, b*r kicsit félénkek, erre utal, hogy rendszeresen mintegy harminc őrző-védő emberrel (kigyúrt, kopasz fej, "értelmes" tekintet) járőröznek az egri kórház környékén. Igen jámbor fajták. Igaza lehet orvos ismerősömnek, aki állítja, az egészségügyben még mindig rengeteg mozdítható pénz lapul, csaknem annyi, mint a hadiiparban. Hiszen beteg ember mindig volt, van, lesz - ha pedig a markunkban van, itt kénytelen zümmögni tovább a szerencsétlen. A kórházhiénák a kiszolgáltatott emberek vámszedői. A mindenkire leselkedő halálban ott lapul a pénz.
2008.09.29 Doktor Nulla - Magyar Nemzet
SESZTÁK ÁGNES Csúnya mi? Doktor Nulla egy olyan doktor, akinek a szava nem oszt és nem szoroz. Doktor Nulla nem ért a gyógyításhoz
Csak a pénz érdekli, a beteg nem, műhibát műhibára halmoz, embereket tesz el láb alól, műtéteket cserél össze, rossz terápiát alkalmaz, Istennek hiszi magát, törvények felettinek, szembeszegül a feletteseivel, megszegi a szabályokat, mohó és folyton elégedetlen. Doktor Nulla a Gyurcsány-kormány teremtménye, minden rossz előidézője és megvalósítója. Doktor Nullákkal mindent meg lehet tenni, hiszen feszt hallgatnak. Nem szóltak a tizenhatezer kórházi ágy megszűnésekor, nem szóltak az OPNI bezárásakor, nem tiltakoztak egységesen a Budai Gyermekkórházért, és a civilekre hagyták a Schöpf-Merei Ágost Kórház bezárása elleni akciókat. Belenyugodtak abba is, hogy bizonyos intézmények élére olyan orvosokat neveztek ki, akik nem szakmai, hanem pártkapcsolati nexusaikról híresek. Doktor Nullák belenyugodtak, hogy kórházi orvos nem írhat receptet a hazamenő betegnek, azzal keresse fel a háziorvosát. Elszenvedik, hogy emiatt elátkozzák őket a betegek, akiknek a hozzátartozói látogatási időben nem a mama hogyléte iránt érdeklődnek, hanem a betegjogi biztost keresik, hogy feljelentsék a kezelőorvost. Tűrik, hogy a betegek mindenféle menüket követeljenek rajtuk, sőt ahol harminc betegre egy nővér jut, ott a mama szeretne friss pirítós kenyeret reggelizni, de úgy, hogy vajazza is és etesse is a nővér a mamát. Mert neki kijár, megmondta Horvát Ágica. Doktor Nulla elmegy olyan vitára, ahol az a téma, hogy bizonyos pszichiátriai intézménybe a bejutás ideje 11 év. Nem 11 hónap vagy 11 nap, hanem ugyanennyi év. És ezen elvitatkozgatnak. Miközben nem vitatkozni kellene, hanem azonnal kirúgni azt az apparátust, amelyik ezt a helyzetet előidézte. Üres a műtő, betelt a havi várólista. Sztrájkoltak már ezért? Nem. Pedig egy orvossztrájk úgy buktatná meg a kormányt, mint a pinty. A hatalom olyan helyzetbe hozta Európa egyik legjobb szívsebészét, hogy elhagyta a pályát. És Doktor Nulla kolléga ezt nézte. Sőt, talán azt is gondolta magában, hogy na, hálí istennek, egy izgágával kevesebb. Nem siettek tiltakozni, nem tettek semmit. Félnek. Féltik az állásukat, a paraszolvenciájukat, az előmenetelüket. Miközben mindennap újra és újra megalázza a hatalom őket. Dermesztő üzenete van az egészségügyi kormányzat legújabb aljasságának. Az úgynevezett korbácsrendelet azt mondja ki, hogy az orvos nem írhat fel drágább gyógyszert, ha annak van olcsóbb változata is. Különben saját költségén mehet büntető tanfolyamokra. Nos, a kérdés: Ha a pórnépnek csak az olcsóbb gyógyszer írható fel, akkor kinek jár a drágább? Másképpen: Kinek gyártják, miért forgalmazzák a költségesebb medicinákat, ha az orvos nem írhatja fel a betegének? Szánalmas az orvosok érvelése: dadognak, hebegnek, habognak, ugyanis ezt az orvtámadást épeszű ember meg nem magyarázhatja. Kedves Doktor Nulla! Vegye csak elő a belgyógyászat tankönyvét. Hány oldal, hány kötetben? Miért nem lehet egyszer bátran, csengő hangon kimondani: az orvos évekig tanul azért, hogy megállapítsa, hogy milyen gyógyszert írjon fel a betegének. És ebbe ne szóljon bele a laikus adminisztráció, de csend az egészségügy bürokratáinak is. Ne a magyar betegen spóroljon a kormányzat, hanem saját szennyes trükkjén gondolkozzon el! Előbb receptet tilos írni, aztán a drágább gyógyszerért jár a büntetés, végül az orvosi diploma a sertésgondozáshoz lesz csak elegendő. Doktor Nullák, meddig tűrnek?
2008.09.25 Dzsungelharc az OEP irányításáért - Magyar Hírlap
Kacsoh Dániel A minisztérium belső harcai állhatnak az OEP főigazgatói posztjára meghirdetett pályázat eredménytelenségének hátterében. A szakértő szerint azonban legitim vezetés nélkül nem indulhatnak meg a szükséges strukturális változások az intézményben. A következő pályázat kiírása még odébb van
Ahogy várható volt, nem hirdetett nyertest a múlt hét végén az Egészségügyi Minisztérium az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatói posztjára kiírt pályázaton, s az eredménytelenség miatt továbbra is a megbízott főigazgató, Rendek Vilma vezeti az intézményt. Miniszteri kinevezéséig Székely Tamás töltötte be a tisztet. Korábban felröppentek olyan hírek, melyek szerint azzal a feltétellel fogadta el a tárca vezetését, hogy szükség esetén újra elfoglalhatja korábbi posztját.
Erre azonban nem valószínű, hogy módja lesz, már csak a kormányzat gyenge lábakon álló mandátuma miatt sem. Ha ugyanis kormányváltás lenne, igen kevés az esélye, hogy az új kormány Székelyt fogja felkérni.
Gaál Péter egészségpolitikai szakértő szerint az eredménytelenség hátterében az állhat, hogy egyik jelölt sem felelt meg a koalíciós szakítás után kinevezett tárcavezető által meghatározott irányvonalnak, a tárca azonban hivatalosan nem indokolt. Mindenesetre a szakértő úgy látja, egy kisebb mozgástérrel és legitimációval bíró megbízott vezető nem valószínű, hogy el tudja indítani a szükséges strukturális változásokat az OEP-nél, noha ez lenne az elsődleges feladata, nem pedig a napi ügyek görgetése. Gaál szerint jelenleg csak az utóbbihoz adottak a feltételek.
Úgy tudjuk, a minisztériumban belső harc folyik az OEP által követendő irányvonalról, s ennek következménye lehet, hogy nem hirdetett győztest a tárca. A pályázók között volt egyébként Ungár Klára jelenlegi főigazgató-helyettes, Gusztonyi Ágnes, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet vezetője és Kiss József, a pénztár egyik korábbi vezetője is. Visszalépett azonban László Imre, a fővárosi Szent Imre Kórház főigazgatója, mondván, a jelenlegi körülmények között semmiképpen sem tudná megvalósítani elképzeléseit.
"Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár regionalizációs átalakításának befejezéséig a tárca nem tervezi újabb pályázat kiírását" reagált megkeresésünkre a minisztérium.
Kitelik Székely Tamás ideje?
Értesüléseink szerint már nem sokáig marad hivatalában Székely Tamás egészségügyi miniszter. Egyes források október közepét, mások január első hetét emlegetik a tárcavezető utolsó napjaiként. A kérdés nagy valószínűséggel az MSZP közelgő, októberi kongresszusán dőlhet el. Ha információink helytállók, akkor ez is magyarázhatja, miért nem találtak vezetőt az OEP élére a pályáztatás ideje alatt.
2008.09.25 Felszámolási eljárást kezdeményeznek a HospInvest ellen - hirtv.hu
Felszámolási eljárást kezdeményez egy gyógyszergyártó és -forgalmazó cég a HospInvest Zrt. ellen. A Teva Magyarországnak hónapok óta több száz millió forinttal tartozik a kórházbirodalmat építő magáncég. Az Észak-Magyarországon terjeszkedő befektetői kör egyelőre nem tud az eljárásról.
Jelenleg egy 193 millió forintos lejárt tőketartozás követelésünk, illetve egy 350 millió forintos kintlévőségünk van a Hospinvest Zrt.-nél" nyilatkozta Zrínyi Miklós, a Teva Magyarország Zrt. kórházi üzletágának vezetője
A TEVA Magyaroszág Zrt.-nek nem először gyűlik meg a baja a HospInvesttel. Az első jelentős adósságot még 2005-ben halmozta fel a Heves megyében kórházbirodalmat építő magáncég a gyógyszerforgalmazóval szemben. Akkor a 275 millió forintnyi lejárt követelés miatt felszámolás is indult a részvénytársaság ellen, amit állítólag hitelből sikerült rendeznie a cégvezetésnek. A tartozásállomány úgy tűnik, most ismét körbeért, amit a Teva menedzsmentje szerint csak bírósági úton, vagyis újbóli felszámolás megindításával lehet és kell kezelni.
Az ehhez szükséges iratok már a Fővárosi Bíróságra bekerültek. Tulajdonképpen az alapproblémát az jelenti, hogy ez egy ilyen visszatérő folyamat, és sajnos már a múltban is - ahogy ezt említettem - hasonló helyzetben voltunk, úgy hogy valószínűleg ez a lépés a részünkről indokolt ebben a szituációban is mondta el Zrínyi Miklós.
A kórházbirodalom elnöke egyelőre nem tud a céggel szemben kezdeményezett felszámolási eljárásról. Kollányi Gábor furcsállja a tőketartozásról megjelent számokat és arra sem emlékszik, hogy a Teva Magyarország Zrt. korábban már indított volna hasonló jogi procedúrát a céggel szemben.
A havi gyógyszerforgalomhoz képest - úgy, hogy általában itt azért olyan 90 napos fizetési határidők vannak - tehát a függő számlák értéke, ami a gyógyszerkereskedelemre vonatkozik, az 2-3 milliárd forint között mozog. Ahhoz képest itt az egy nagyságrenddel kisebb számokat én furcsának értelmezem, de ismétlem magam, tájékozódnom kéne ahhoz, hogy konkrétat tudjak mondani nyilatkozta a hírTV-nek Kollányi Gábor.
A pénzügyi követelésen túl az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozói is nyomás alatt tartják a HonpInvestet. Az intézmény érdekvédői ugyanis általános és határozatlan idejű sztrájkot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a magánbefektető október 1-jén átveszi az intézmény működtetését.
2008.09.24 Fontos az új és a régi orvosságok harmóniája - Világgazdaság
Dr. Dávid Tamás, Rózsa Iván Ma az egészségügy több szereplője a gyógyszereket egyszerűen kategorizálja: vagy innovatív, vagy generikus készítményekről beszél. Pedig a beteg nem e szerint választ, sőt, még csak nem is az olcsó vagy, a drága terméket keresi.
Ő meggyógyulni szeretne, vagy mint például a vakcinák esetében, megelőzni a betegséget. A gyógyulás ismérve pedig az, hogy az alkalmazott terápia legyen hatékony és a lehető legkevesebb mellékhatással járjon.
Miért is e rövid bevezető? Azért mert laikus fejjel (is) nézve érthetetlen számunkra az a vita, amely a gyógyszerek ilyen nemű megkülönböztetése mentén folyik. Illetve nem is maga a vita az, amit nehezen értünk meg, hanem az irány, ami a disputa mögött húzódik.
Önmagában az, hogy hazánkban van egy generikus program, mindenképpen üdvözlendő. A generikumok előnyben részesítése az innovatív és általában drágább készítményekkel szemben olyan módszer, amely a fejlett nyugat-európai országokban is teljes mértékben elfogadott és általánosan alkalmazott a gyógyszerkassza kiadásainak mérséklésére. Azt tudni kell, hogy ez kizárólag gazdasági célokat szolgáló program, azaz semmilyen egészségügyi szempont nem kap szerepet a gyógyszerkiválasztásban. Mielőtt a hazai tapasztalatokról beszélnénk, érdemes röviden áttekinteni, mi is a generikus és az innovatív gyógyszer között a különbség.
Innovatív vagy originális szerről beszélünk, ha a készítmény új hatóanyagot és terápiás lehetőséget biztosít, és amelyet egy-egy gyógyszercég 12-15 éves kutatással fejlesztett ki. A kutatásban több száz akár több ezer kutató vesz részt világszerte, szorosan együttműködve. Ez nemcsak hosszú, de rendkívül kockázatos folyamat, hisz annak során bárhol elbukhat az ígéretesnek vélt molekula. Több százezer vizsgált molekulából már csak 25 kerül klinikai tesztelésre, ötből lesz törzskönyvezett gyógyszer és mindössze egy termel profitot. Ráadásul a kutatás csillagászati összegeket emészt fel, egy-egy gyógyszer kifejlesztése hozzávetőleg egymilliárd dollárba kerül.
Ahhoz, hogy a befektetett horribilis pénzmennyiség megtérüljön, az innovatív gyógyszer kifejlesztője 20 éves szabadalmi védettséget kap a kutatása elején. Ha ebből levonjuk a kutatásra fordított évtizedet, láthatjuk, a gyógyszergyáraknak nyolc-tíz évre van szükségük (Európában 10 év garantált), hogy a befektetései megtérüljenek és a további fejlesztésekhez szükséges profitot előteremtsék. Ugyanis a szabadalmi védettség lejárta után bárki lemásolhatja a készítményt.
A másolt, generikus terméket az eredeti készítmény dokumentációjának felhasználásával könnyen elő lehet állítani, ekkor már nincs szükség magas szintű kutatásra és fejlesztésre, nem kell dollármilliárdokat elkölteni, ezenkívül a generikus gyártó kockázata jóval kisebb, hiszen megengedheti magának, hogy csak azokból a termékekből készítsen másolatot, amelyek hatékonyak, sikeresek és széles körben elterjedtek. Így juthat el a készítmény olcsóbban a betegekhez. A generikumok az eredeti gyógyszerrel megegyező hatóanyagot tartalmaznak (itt a biológiai készítményektől most tekintsünk el), de a segédanyagaik és a technológia, amellyel előállították őket, valamint az egyéb paramétereik eltérhetnek. Öszszességében a generikumokról elmondhatjuk, általában jól használható másolatai az eredeti készítménynek, azokat legtöbbször helyettesíteni tudják.
Mivel a másolt gyógyszerek általában olcsóbbak, nemcsak a betegnek jelentenek kiadáscsökkenést, hanem a társadalombiztosítás gyógyszerkasszájának fenntarthatóságát is segítenek megvalósítani. Hazánkban is pontosan ez a folyamat figyelhető meg, 2007-ben hosszú idő óta először nem volt deficites a gyógyszerkassza, és várhatóan a 2008. év is hasonló eredménnyel zárul.
Ha azonban a dolgok mögé nézünk, akkor már nem ennyire üdítő a helyzet, a problémák közül most csak néhányat emelünk ki.
Elsőként: a generikus program nem egyenlő az olcsóság programjával. A generikus program fő célja a gyártók közötti verseny megvalósulásával a lakosság terheinek a könnyítése. Ez praktikusan annyit jelent, hogy az orvosnak kötelessége a beteg számára az olcsóbb szer felajánlása, és a páciens maga dönthet arról, él-e ezzel a lehetőséggel vagy nem. Ha nem óhajtja igénybe venni a felajánlott készítményt, a különbséget meg kell fizetnie, mivel a biztosító mindig a legolcsóbb gyógyszer meghatározott százalékát téríti. A legolcsóbb gyógyszer nevesítése azonban felveti azt a problémát, hogy esetleg a negyedévenkénti árkorrekció után (fixesítés) új készítményre kell átállítani a beteget, ez pedig elbizonytalanítja őt, s emellett az is elképzelhetővé, hogy számára nem a megfelelő készítményt választják ki. A jól működő modell az lenne, ahol mindenki az anyagi lehetőségeihez mérten választhatna a gyógyszerek közül, és nem lenne rákényszerítve arra, hogy a legolcsóbbat kérje.
A hazánkban működő generikus program alkalmazásának másik problémája, hogy nem segíti a generikus-innovatív készítmények egészséges egyensúlyát. E program nem azt jelenti, hogy kizárólag generikus készítményeket használhat a beteg, sőt! Amikor a generikus árverseny hatására a medicinák árai csökkennek és ez mérsékli a lakosság és a társadalombiztosító terheit, akkor arról is kell beszélnünk, a szufficitet hogyan költik el. A jelenlegi elképzelések szerint a megmaradt pénzt az egészségbiztosítási alap és a központi költségvetés egyéb területeire csoportosítják át.
A generikumok által elért megtakarítást azonban hasonlóan a fejlett nyugati világban bevált gyakorlathoz éppen hogy az új, innovatív készítmények támogatására lehetne és kellene felhasználni, azaz mindenképp a gyógyszerkasszában kellene tartani. Ezáltal folyamatosan frissülhetne a hazai gyógyszerkincs, az új, modern készítmények hamarabb juthatnának el a magyar betegekhez, a szabadalmi védettség lejárta után pedig a jól működő generikus programnak és versenynek köszönhetően az árcsökkentés és megtakarítás újabb termékek támogatását tenné lehetővé. Ha nincs jól működő generikus programunk, akkor lesznek ugyan másolt termékeink, de azoknak az ára magas marad a verseny hiánya miatt ha viszont nem lesznek új gyógyszerek, akkor nem lesznek generikusok sem. Nagyon fontos fenntartani ezt a körforgást, mert hosszú távon biztosítja az új termékek támogatását és a kassza betarthatóságát, sőt, ezáltal lesznek érdekeltek az innovatív készítmények gyártói is a program támogatásában.
Az elmúlt két évben igen kevés új terápiás megoldást nyújtó készítmény kapott helyett az OEP által támogatott gyógyszerek listáján. Nem lehet végső cél az, hogy az állam a lehető legkevesebbet költse gyógyszerár-dotációra, mivel az olcsóság túlhangsúlyozása, valamint a nagy értékű kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripar folyamatos és egyre fokozódó megsarcolása nem teremt értéket. Az új készítményekre pedig nemcsak az árverseny-generálás miatt van szükség, kötelességünk a betegeknek lehetőséget biztosítani a legmodernebb terápiás megoldásokhoz, mivel egy új, innovatív készítmény akár évekkel is meghosszabbíthatja az életét vagy javíthat az életminőségén. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy nem csak a generikus verseny biztosíthat fedezetet újabb készítmények befogadásához. A régi esetleg elavult készítmények támogatásának felülvizsgálatára is nagy szükség lenne. Részben ezért is javasolja a piac több szereplője a protokollokon, illetve a tudományos bizonyítékokon (és egészség-gazdaságtani értékeléseken) alapuló kezelések irányelveinek jogszabályba építését. Ehhez azonban a szemléletváltáson túl elengedhetetlen az informatikai rendszer korszerűsítése, amelynek segítségével a transzparens ellenőrzés megteremti a fenti megközelítés kereteit. Az itt megtakarított pénz segítségével elérhetővé válnának a legkorszerűbb készítmények, s ezzel újabb lehetőség nyílna a betegek gyógyulásának elősegítésére.
Az ehhez szükséges rengeteg munkán és szemléletváltáson túl azonban még fontosabb lenne ezen irányelvek betartása és betartatása. Ennek elengedhetetlen követelménye egy jól működő, hatékony és transzparens ellenőrzési rendszer megteremtése, ahol a hatóság partnerként kezeli a gyógyító orvosokat. A kezelés és ellenőrzés hatékonyabbá tétele tehát további források felszabadítását tenné lehetővé. Ezen összegek gyógyszerkasszán belül tartása nagyban hozzájárulna a gyógyszeres terápiák hatékonyságának további javításához, valamint a betegségek gyors, sikeres és komplikációmentes gyógyításához, hiszen túl a gazdasági sikereken és kedvező sajtóhíreken ne felejtsük el: az egészség a legfontosabb.
A szerzők: dr. Dávid Tamás ár- és támogatási menedzser, Sanofi-Aventis Zrt.; Rózsa Iván kommunikációs vezető, Sanofi-Aventis Zrt.
2008.09.24 Egyedi azonosítókat kaphatnak az élelmiszerek - Napi Gazdaság
Kiss Melinda A kormánybiztos szerint hiába a jó rendőrségi munka, ha a bíróságokon kevés a terület jellegzetességeit ismerő bíró, az ügyek elhúzódnak és nincs egységes ítélkezési gyakorlat sem. Ezért tanulmányozzák az élelmiszer-hamisítási ügyekben született közép-európai ítéleteket és a tapasztalatokat beépítik a jogszabálytervezetekbe.
Egy rövidesen elinduló kísérleti program keretében a nagy értékű élelmiszerek, gyógyszerek és autóalkatrészek egyedi azonosítókat kapnának, a tapasztalatok értékelése után pedig kiterjesztenénk a védett termékek körét - közölte Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság kormánybiztosa egy a rendőrség gazdaságvédelmi nyomozói számára szervezett, az élelmiszerekkel összefüggő bűncselekményekkel kapcsolatos képzésen. Ez a fajta nyomon követés azért szükséges, mert az utóbbi időben egyre több ilyen terméket hamisítanak, a felderítést pedig nehezíti az uniós belső piac szabadsága és az elkövetők nemzetközi tevékenysége. Példaként a táplálékkiegészítőket és az interneten rendelhető gyógyszereket említette. Még nem dőlt el, hogy milyen technológiát használnak az egyedi azonosítókhoz, de a döntés előtt az ORFK szakértőit is megkérdezik.
Kondorosi elmondta, eddig három nagyobb ellenőrzési akciót tartottak a hatóságok, de további ellenőrzésekre, az érintett hatóságok szorosabb együttműködésére és az új büntető törvénykönyv hatálybalépéséig a meglévő jogszabályok - mintegy négy tucat kormány- és miniszteri rendelet - széles körű, összehangolt alkalmazására is szükség lenne. A meglévő élelmiszerjogi szabályozás alkalmazásával is lehet eredményeket elérni, de az bizonyos, hogy a korábbi gyakorlattal szemben hamarabb kell büntetőjogi szakaszba terelni az ügyeket - tette hozzá. Kezdeményezi majd egy egységes, a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekben részt vevő hatóságok számára egyaránt elérhető feketelista létrehozását, amihez - ha a parlament megválasztja - az új adatvédelmi biztos segítségét is kéri. Ígéretet tett az élelmiszer-bűnözéssel kapcsolatos jogalkotás felgyorsítására is.
2008.09.24 Megálljt parancsoltak a kórházrombolásnak - Magyar Hírlap
Az Alkotmánybíróság nem díjazta az egészségügyi ámokfutást
Törvényben és nem miniszteri rendeletben kell szabályozni a kórházi kapacitásokat az Alkotmánybíróság szerint. A közjogi testület ezért megsemmisítette tegnap a 2006-ban elfogadott és 2007. április 1-jén hatályba lépett kórháztörvény egyes rendelkezéseit, amelyek túlságosan széles jogkörrel ruházzák föl az egészségügyi tárca mindenkori vezetőjét az egyes kórházak ágyszámainak meghatározásában. Az AB kimondta azt is, hogy a regionális egészségügyi tanácsok határozathozatali rendje sérti többek között az ellátás biztosítására kötelezett önkormányzatok alapjogait. A testület szerint az egészséghez fűződő jogot törvényben kell szabályozni, és az államnak akkor is garantálnia kell az egészségügyi szolgáltatások teljesítését, ha az az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozható.
Az egészségpolitikai elemző szerint két dolog következik az AB határozatából: egyrészt "el kellene felejteni" a közfinanszírozott szolgáltatások korlátozását és az új kapacitások létrehozását célzó Biztonság és partnerség programot, másfelől szakmailag pontosan és jól kell tervezni az E-alap költségvetését. Gilly Gyula elmondta, hogy az AB-nak ezzel a határozatával megsemmisült a 2002 óta regnáló kormány utolsó egészségügyi bástyája, most jöhet a bocsánatkérés a társadalomtól, az orvosoktól és a bezárt intézmények dolgozóitól. Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szerint az egészségügyi struktúra újraszabályozására, valamint olyan kormányra van szükség, amelyik élvezi a társadalom többségének bizalmát.
2008.09.24 Sok kárt okozott a patikaliberalizáció - Világgazdaság
Dr. Bodrogi József, Hankó Zoltán A gyógyszerpiaci liberalizáció és a radikális forráskivonás következtében az üzemgazdasági értelemben veszteséges gyógyszertárak száma legalább 700, és sok száz patika került nehéz helyzetbe. Haladéktalanul intézkedni kell, hiszen a tb által támogatott gyógyszerforgalomból az ágazat 2006-ban 63 milliárd forintos árréstömege az idén csupán 50,5 milliárd, miközben a patikák száma körülbelül 15 százalékkal nőtt.
A gyógyszerellátással kapcsolatos mélyebb összefüggések keresését indokolja az is, hogy a kormány új egészségügyi vezetése Bizalom és partnerség címmel közzétett programtervezetében az egészségügyi ellátásoktól a minőség javulását várja, ugyanakkor a gyógyszerellátásra fokuszálva a lakossági és biztosítói kiadások egyidejű csökkenését ígéri. Kérdés tehát, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben, a gyógyszerre szánt központi és lakossági források egyidejű csökkentése mellett, lehet-e a gyógyszerellátás minőségének javulásával számolni. A kérdésre a teljesség igénye nélkül két szempontból keressük a választ.
A lakossági gyógyszerellátás alapvető minőségi tényezője a gyógyszerek tér- és időbeli hozzáférhetőségének biztosítása: jogos elvárás, hogy a szükséges gyógyszerek ne csak a városokban, hanem a kistelepüléseken is beszerezhetők legyenek, illetőleg sürgős esetben a patikák normál nyitvatartási idején túl is lehessen gyógyszerhez jutni. E két igény megfogalmazásakor azonban nyilvánvalóan ésszerű kompromisszumra van szükség, mert a hozzáférhetőség nem lehet korlátlan: vannak olyan kistelepülések, amelyek gyógyszerfogyasztása nem elégséges egy gyógyszertár fennmaradásához, és az ügyeleti ellátás sem szervezhető meg mindenhol. Beavatkozásra van tehát szükség, amelynek célja a gyógyszerészetileg indokolt és gazdaságilag aktuálisan lehetséges megoldás megkeresése.
A politika, a társadalom és a szakma között kialakult korábbi kompromisszum lehetővé tette, hogy azokon a (kis)településeken, ahol a gyógyszerfogyasztási és árrésviszonyok közepette rentábilisan nem működtethető közforgalmú gyógyszertár, ún. fiókgyógyszertárak létesüljenek, amelyek a teljes körű gyógyszerellátást rövidebb nyitva tartással biztosítják. Azokon a jellemzően 1000-1500-nál is kisebb lélekszámú településeken pedig, ahol létezik háziorvosi rendelés, azonban még a fiókgyógyszertárak sem működtethetők rentábilisan, a kompromisszum a háziorvosnak tette lehetővé a rendelőben ún. kézigyógyszertár tartását. Ezzel a megoldással a liberalizációt megelőzően mintegy 3300 helyen volt biztosított a gyógyszerellátás. Ez egy jól működő rendszer volt, abból a szempontból mindenképpen, hogy országosan az ötvenet sem érte el azoknak a kistelepüléseknek a száma, ahol az orvosi ellátás mellett nem volt gyógyszertári szolgáltatás.
Ma az új gyógyszertárak döntő többsége a városok eddig jól ellátott térségeiben és a bevásárlóközpontokban nyílik. Ez egyrészt az adott települések ellátásának átstrukturálódását okozza, másrészt a város és a vidék közötti korábbi egyensúlyt is megbontja: a városok és plázák forgalomelszívó hatása az eddiginél is erőteljesebben érvényesül. Ez a második éve tartó erőteljes forgalomcsökkenés negatív hatásával együtt a kistelepülések kis patikáinak olyan bevételkiesést okoz, amely a korábban is borotvaélen táncoló vidéki gyógyszerellátást szinte lehetetlen helyzetbe hozza. Az üzemgazdaságilag veszteséges patikák döntő hányada ebből a körből kerül ki.
A csökkenő fedezeti hányad először a tartalékok felélésével jár, aztán a nagykereskedővel szemben adósodik el a gyógyszertár, majd a nehezedő feltételek a működtetés minőségi elemeit kezdik ki: a romló készletezés ellátási zavarokat generál, és a hozzáférési esélyegyenlőség sérülését okozza. A leépülő patika végül a munkatársait sem tudja fizetni. Ennek a leépülésnek már az elején másodlagossá válik a generikus helyettesítés (hiszen az tovább növeli a veszteségeket), egyre kevésbé érvényesül a szakmai kontroll (mert megnő az eladási kényszer), és háttérbe szorulnak a minőségi tényezők. Mivel ez a folyamat sok vidéki gyógyszertárat érint, a vége könnyen az ottani ellátás elsorvadása lehet. Mielőtt tehát a vidék megmentése érdekében újra előtérbe kerülnek a mozgó patikák és a gyógyszer-automaták, vagy kistérségi centrumokból akarnák a környező települések ellátását biztosítani, jó lenne végre azokat az elmaradt intézkedéseket foganatosítani, amelyek a gyógyszerellátás működőképességét garantálják. A kistelepülési patikák megszűnése miatti forgalmi koncentráció drámai mértékben megnöveli a hozzáférés társadalmi költségeit, és komoly orvosszakmai kockázatokat is hordoz.
Az új gyógyszertárak létesítésének következményeit az ágazati szaklétszámban bekövetkező változások szemszögéből is érdemes elemezni. Már a liberalizáció kezdetét megelőzően is jól látható humánerőforrás-problémák voltak az ágazatban, mivel az utolsó 15 évben mintegy 600 új patika és 700 új fiókgyógyszertár létesült, s a szaklétszám növekedése az igényekkel alig tudott lépést tartani. A 2000 gyógyszertárban és a 700 fiókgyógyszertárban 2006-ban az átlagos statisztikai létszám szerint 4900 gyógyszerész, 6600 (szak)asszisztens és 2830 egyéb beosztású személy dolgozott. A liberalizáció kezdete óta alig 3 százalékkal nőtt a gyógyszerészi és asszisztensi ágazat statisztikai létszáma (5020 és 6800), ugyanakkor a gyógyszertárak számának növekedése 2008. júliusi adatok szerint már 15 százalék körüli (több mint 320 új patika kapott engedélyt). Mivel a szakágazati aggregált heti működési idő kb. 3-4 százalékkal növekedett, az eltelt másfél évre a munkavégzésre egyidejűleg rendelkezésre álló szakképzett létszám legalább 8 százalékos csökkenésével kell számolni.
A nehezedő helyzetet fokozza, hogy a határon túli magyar anyanyelvű területekről a gyógyszerészek beáramlása megállt, és elindult a fiatal, nyelveket beszélő szakemberek nyugat-európai országokba vándorlása. A növekvő igényekkel a képzés nem tart lépést: a négy gyógyszerészképző helyen az idén 180-nál kevesebb a frissen diplomázottak száma, és ez nem elegendő az új patikákba és a nyugdíjba vonulók pótlására (főleg úgy, hogy a gyárakba, a közigazgatásba és az intézeti gyógyszerellátásba szükséges utánpótlást is ebből a körből kell megoldani). További súlyosbító tényező, hogy nagyon rossz szerkezetű a korfa: jelentős a nyugdíjaskorúak és a nyugdíj előtti éveikben lévők aránya. A munkaerőhiány a bérigény növekedését és a fluktuáció felpörgését is eredményezi, valamint olyan patikai tevékenységek elhanyagolását, amelyek a nagy munkaerőigény mellett veszteségesek (pl. magisztrális gyógyszerkészítés).
A gyógyszertár szakmai tevékenységével szemben támasztott követelmények ma már messze meghaladják a gyógyszerbiztonsági előírások és a logisztikai jellegű feladatok teljesítésének kötelezettségét: a társadalom joggal várja el a minőségi ellátást, hogy a beteg a patikában az orvosságokkal kapcsolatos valódi többletinformációkhoz jusson, tanítsák meg a különleges készítmények használatára, figyelmeztessék a lehetséges kockázatokra, szűrjék ki az egymással nem szedhető medicinákat, azaz a gyógyszerész a gyógyszeres terápia valódi irányítójává váljék. Az egészség- és a gazdaságpolitika pedig joggal várja el, hogy a több százmilliárd forintos támogatás költséghatékony módon kerüljön utalványozásra, aminek az előfeltétele a beteg együttműködő készségének (szaknyelven compliance-ének) biztosítása.
A gyógyszerész megfelelő tevékenységével érhető el, hogy a beteg ne csak megvegye, hanem adekvát módon használja fel orvosságait. Jogos elvárás, hogy a gyógyszerész kapcsolódjon be az egészséges életmód promóciójába, a prevencióba, valamint a krónikus betegek gondozásába. Ennek a tevékenységnek a végzését a különösen a városokban kialakult szakemberhiány ma már komolyan gátolja.
A szaklétszám, a felkészültség és a minőség közötti összefüggés világos. A gyógyszertári szolgáltatás minőségének többet kell jelentenie a csillogó officinánál és a villogó reklámoknál: a felkészült szakembereket is megfelelő létszámban kell tudni biztosítani. A szakember-ellátottság alakulását nyilván másként ítéli meg a patikalétesítésben érdekelt vállalkozói-befektetői kör, az államigazgatás és a szakma. Abban azonban minden felelősen gondolkodó szereplő egyetérthet, hogy gyógyszerész nélkül a patika nem működhet, mert a betegnek szüksége van rá. A patikaliberalizáció hatásainak elemzésekor és a szükséges korrekciók tervezésekor ezt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A szerzők: dr. Bodrogi József közgazdász (ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ) és Hankó Zoltán alelnök (Magyar Gyógyszerészi Kamara)
2008.09.23 Folyamatban lévő ügyekről is beszélnének
Szigeti Ildikó Napi Gazdaság A gyógyszerügyet kifelejtették a koncepcióból
Noha a gyógyszerpiac szereplőit kellemetlen meglepetésként érte, hogy - lényegében - kihagyták őket az ágazati reform alapjaként titulált egészségügyi koncepció első változatából, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) ennek ellenére nem csupán véleményezte az anyagot, de kiegészítő javaslatokkal is élt. Mint azt a kamara alelnökétől megtudtuk, a tárca vezetőjéhez címzett levelükben a koncepció legnagyobb értékének a partnerséget tekintik, illetve azt, hogy politikai viták helyett a szakmai programok megvalósítására koncentrál. Hankó Zoltán tájékoztatása szerint felhívták a döntéshozók figyelmét arra is, hogy az elmúlt években elkövetett hibák korrekciója és a biztonságos működéshez szükséges feltételek és források biztosítása nem várathat magára.
2008.09.22 Szigorú az ellenőrzés, ajánlott betartani a gyógyuláshoz rendelt táppénzes időt - Világgazdaság
Csökkent a táppénzkiadás Nógrádi Tóth Erzsébet
A táppénzszabályok szigorítása, az aktív korú népesség fogyása, a minimálbéren foglalkoztatottak széles köre, a táppénzes esetek és a táppénzes napok számának a csökkenése miatt az idén is megtakarítás várható az egészségbiztosítási alap táppénzkaszszájában mondta a Világgazdaságnak Bogdán Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzbeli ellátási főosztályának a vezetője. A 106,8 milliárd forintos kasszából az év első nyolc hónapjában 65,4 milliárd fogyott el.
Szerepe van a takarékosságban a keresőképtelenséget ellenőrző 276 úgynevezett felülvéleményező orvosnak is, ők tavaly több mint 74 ezer alkalommal vizsgálták meg a betegek ebben az állományban tartásának a jogosságát, s 5,6 százalékukat nyilvánították keresőképessé. A munkáltatók kérésére további 1016 ellenőrzést végeztek olyan esetekben, amikor a foglalkoztatónak gyanús lett a látszólag egészséges dolgozó hosszas táppénzes állománya.
A 276 doktor megbízásos szerződéssel dolgozik az OEP-nél, közel harminc főállású ellenőrző főorvos koordinálja a munkájukat. A vizsgálatot viszonylag objektív szempontok szerint összeállított 1500 oldalas irányelvkötet segíti, amely az egyes betegségek gyógyulásához ajánlott táppénzes napokról szól. Ez nem szentírás ugyan, hiszen minden páciens másként gyógyul, ám arra mindenképpen alkalmas, hogy az országban egységes szempontok szerint állapítsák meg és korlátozzák az orvosok a keresőképtelenség idejét. Korábban nem volt ilyen jellegű szakmai ajánlás a keresőképtelenségi állományban tarthatóság idejére. A főosztályvezető asszony példával is szolgál.
Újabban előtérbe kerültek a különféle szorongásos betegségek, amelyeknél a keresőképtelenségi időt tíz hétben állapították meg az orvosok, ezt követően szükséges az addig folytatott terápia felülvéleményezése. Az ugyancsak gyakori lumbágónál a könnyű, közepes és nehéz munkát végzők táppénzes állományban tartását maximum 10, 21, illetve 49 napban állapították meg, ám itt is egyénileg döntenek a páciens sorsáról.
Jogosulatlanul csupán néhány esetben vettek föl táppénzt a betegek mondta Bogdán Zsuzsanna, hozzátéve: vannak olyan ellenőrizhetetlen kórképek derék-, fejfájás , amelyekkel elhúzhatják a betegek az állomány idejét. Ám a szabályok szigorítása miatt ez sem tarthat a végtelenségig. A munkaviszonyban lévőknél ugyanis a keresőképtelenség első 15 munkanapjára a távolléti díj 80 százalékát fizeti a munkáltató. Ha a biztosított továbbra is keresőképtelen, úgy egy év folyamatos biztosítási idő esetén legfeljebb egy évig járhat a táppénz. Aki a biztosítotti jogviszony megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné, legfeljebb 45 napig kaphat táppénzt. Orvosszakmai vélemény alapján ez 45 nappal méltányosságból meghosszabbítható.
2008.09.20 Hiányos HospInvest-beadvány - Magyar Nemzet
TOLCSVAI L. LÁSZLÓ Az ÁNTSZ szerint sincs garancia arra, hogy a cég képes működtetni az egri kórházat
A HospInvest Zrt. nem kaphat működési engedélyt az egri Markhot Ferenc Kórház működtetésére és vagyonkezelésére, mert nem képes biztosítani a szükséges feltételeket az üzemeltetéshez - tudatta lapunkkal Nagy Kálmán KDNP-s honatya, miután betekintést nyerhettek a veszprémi ÁNTSZ-nél a működési engedély kiadásához szükséges iratokba. Deák Gábor, a magántársaság alelnöke viszont bízik abban, hogy október 1-jén átvehetik a hevesi megyeszékhely kórházát. Nagy Kálmán harmadmagával minden olyan dokumentumba betekintést nyert az Észak-dunántúli Regionális ÁNTSZ-nél, amely nem tartalmaz személyes adatokat. A borsodi képviselő elmondta, hogy az iratok áttekintése alapján egyértelművé vált: a feltételek valóban hiányosak, a közép-dunántúli népegészségügyi intézet pedig ismét hiánypótlásra szólította fel a HospInvest Zrt.-t, mondván, gyakorlatilag semmilyen bizonyítékot nem adott be a működőképesség biztosításának szavatolásával kapcsolatban a cég. Nem tisztázott, miképpen biztosítanák átvétel esetén egyes osztályokon a szakellátást, mivel a magáncég vezetői erre utaló anyaggal nem látták el az ÁNTSZ-t. Az orvos-politikus úgy véli, legkésőbb október második feléig minden kérdésre meg kell kapni a választ. Emlékeztetett Perédi Győzőnek, az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete jogtanácsosának lapunk kérdésére adott válaszára, miszerint a HospInvest a márciusban elnyert működtetői és vagyonkezelői pályázatban megfogalmazottak alapján - a teljes kórházat köteles birtokba venni, mert ezúttal új intézményként kezelendő a Markhot. Nagy Kálmán megjegyezte: az üzemeltetés és vagyonkezelés nyertese semmilyen olyan információval nem szolgált, ami arra utalna, hogy egyes osztályokon milyen képzettségű és mekkora létszámú stábot képes biztosítani. Éppen ezért róttak szeptember 16-án hiánypótlási kötelezettséget a HospInvestre, miután kiderült: nem lehet tudni, vajon mennyi munkaszerződést sikerült megkötnie a pályázat győztesének. Deák Gábor, a befektető társaság alelnöke lapunknak úgy fogalmazott tegnap délután, hogy október 1-jén mindenképpen átveszik a kórházat, s a hiánypótlást folyamatosan teljesítik. Azt állította, hogy semmilyen körülmények között nem mondanak le a még mindig a Heves megyei önkormányzat által fenntartott súlyponti egészségügyi centrum működtetési és vagyonkezelői jogáról, hiszen pályázatot nyertek, ez a siker pedig kötelezettségekkel jár.
MILLIÁRDOS TARTOZÁS. A Fidesz tegnap ismét felhívta a figyelmet a HospInvest Zrt. magas tartozásaira. Herman István Heves megyei frakcióigazgató rámutatott: a cégnek 2,6 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettsége van, amelyet év végéig vissza kell fizetnie. Emlékeztetett: még 2005. január 1-jéig visszamenőleg kellett volna igazolnia, hogy nincs hatvan napnál régebbi tartozása, ám a HospInvest máig nem mutatta fel a három évre visszanyúló banki igazolást.
2008.09.20 Eger: a szakmai tartalom a lényeg - Népszabadság
Az egri kórház és a HospInvest esetében nem az a döntő kérdés, lesz-e működési engedély, hanem a szakmai tartalom, vagyis hogy minden szakterület megkapja-e az engedélyt - közölte tegnap Bujdosó László főorvos, az ÁNTSZ közép-dunántúli régiójának igazgatója.
Az egri kórház működési engedélyéről a veszprémi székhelyű tisztiorvosi szolgálatnak kell döntenie, mivel az ottani ÁNTSZ elfogultságot jelentett be. Október 15ig születik döntés arról, "milyen kapacitásokkal, szakmai tartalommal" működhet az egri kórház.
2008.09.16 Az egészségügyi koncepció délibábja - Magyar Nemzet
Az emberi erőforrás kérdését röviden elintézik: a képzést, továbbképzést kiemelik, a bérezésről semmit sem mondanak
MARKOS ANDRÁS
A puding próbája az evés. 2002 óta a magyar egészségügyben már többször próbálták megetetni velünk a pudingot, de mire doktor Molnár, az elhíresült Zöld könyv kiadója és doktor Horváth széfmesterné feltálalta volna, kiderült, hogy puding nincs, sőt a főzéshez használt edényt is ellopta valaki. Ennek ellenére a kormányzat folyamatosan állította, hogy de van, de van, miközben csak virtuális puding létezett óriási kommunikációs költségvetéssel. A mostani programtervezet, amelyet a kormány jegyez, hasonló kommunikációs termék. Ha veszi valaki a fáradtságot, és előveszi az elmúlt évek programjait, ugyanazokkal a panelekkel találkozik. Mintha valakiknek fogalma sem lenne a mai magyar valóságról. Megállapítják, hogy nemcsak a társadalom, hanem az egyén is felelős az egészségéért. Korszakalkotó megállapítás! Arról nem írnak, hogy az egyén minek a következtében él egészségtelenül, miért nem tud egészségesen táplálkozni. Hogy a munkanélküliség hatására lesz mentálisan beteg. Hogy idegesíti és elkedvetleníti az a tény, hogy nem tudja eltartani a családját, kigazdálkodni gyermeke oktatását, és nem képes kifizetni a közüzemi díjakat. Ha meg beteg lesz, nem tudja kiváltani azokat a gyógyszereit, amelyeket az állam nem vagy alig támogat. A konvergenciaprogramra hivatkozva tervezik a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását, hogy "javuljon a társadalom elégedettsége, és az egészségügyi ellátórendszer hosszú távon fenntartható fejlődési pályára álljon". Eddig azt hittem, hogy a kormányzati cinizmusnak is van határa. A konvergenciaprogram a megszorításokról szól! Ezért társadalmi elégedettségről beszélni már a pofátlanság kategóriájába tartozik. Ha minden forrást a hiány ellentételezésére fordítunk, akkor bizony csak "hadikommunizmus" van, és az nem fejlődési pálya, ragyogó jövővel. A fejlesztés kapcsán leszögezik, hogy a lakosság egészségi állapota és az ellátórendszer hatékonysága akkor javítható rövid idő alatt, ha azokat az irányokat erősítik, amelyek a lakosság egészségi állapotának legnagyobb javulását eredményezik. Nem tudom, hogy mit jelent a rövid idő. Egy év, öt év, húsz év? Egy teknősbékánál vélhetőleg huszonöt év. De egy ember élettartamához mérve a rövid idő bizony igen rövid. Az egészségügy javulása több feltételtől függ, amiről nem szól az anyag. A betegségi mutatóktól kezdve a gazdasági, kulturális állapoton keresztül a tudatos kormányzati politikáig. Magyarországon ma a népesség döntő része számára nem létezik semmiféle rövid út, mert hiányoznak az alapfeltételek. A népegészségügy szűk másfél oldalt kapott. Ebben olyan szlogenek vannak, hogy szemléletváltásra van szükség, és mindenki felelős a saját egészségéért. A feltételekről, a körülményekről, a ma valóságáról semmi. Halkan jegyzem csak meg, nem kellene-e egy kicsit a társadalmi körülményeket javítani, munkahelyeket teremteni, az elvégzett munkáért tisztességes bért fizetni? Akkor talán a polgárok tudnának magukról "öngondoskodni", és egészségtudatosabb magatartás is kialakulhatna. Az egyénen akkor lehet számon kérni saját egészségét, ha a kormányzati intézkedések éppen nem annak egészséges életmódja ellen hatnak. Mint például a dohánytermékek és szeszes italok reklámjainak tiltása és ezen termékek pénzügyi eszközökkel való befolyásolása. A nemzeti szakmai programok megvalósításánál levő egyes vezérszavak inkább az érzékekre hatnak, mint a filmekben az árva gyermek, a kiskutya és a vörös naplemente a tenger felett. Említhetném a Közös kincsünk a gyermek című fejezetet. A "közös kincs" egy része nem tudja elvégezni az iskolát, a tanórán összeesik, mert otthon nem evett, és úgy nő fel a lakótelepek tövében, mint a vadalma. A terv szerint a "közös kincsnél" az esélyegyenlőség úgy érvényesül, hogy "az új generáció egészségesen nő fel, és számukra már evidencia lesz az egészségtudatosság". A nemzeti rákellenes programnál és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésénél kijelentik, hogy az új rendszerben a szűrések, életmódjavító programok miatt csökken a megbetegedések száma. Minden beteg időben kerül be a gyógyítás-gondozás rendszerébe. Hogy ez mikorra realizálódik és hogyan, azt a kormányzati propaganda jótékony homálya fedi. Az ellátórendszer fejlesztésénél a radikális átalakítás helyett a folyamatos fenntartható fejlődés a cél. A közelmúltban részben szétvert ellátórendszer hiányát vajon mikorra és mekkora összegből lehet majd pótolni? A háziorvosi ellátás erősítésénél a vezérszó: az orvos nemcsak gyógyítója a betegnek, hanem egészségének menedzsere is. A valóságban a háziorvosi státusoknál sok a betöltetlen állás, az orvosok ingáznak, s nagy részük nyugdíjhoz közel áll, vagy betöltötte már a korhatárt. Leterheltségük az átgondolatlan adminisztrációs terhek miatt folyamatosan nő. A járóbeteg-szakellátás fejlesztése következtében minden kistérségben azonos eséllyel, azonos szakmai feltételek mellett lesznek elérhetők a szakorvosi szolgáltatások. Tehát "rövid idő" alatt a területi ellátási különbségek megszűnnek. Ez sztahanovista vállalásnak tűnik. A fekvőbeteg-szakellátásnál javítani akarják a rehabilitáció és ápolás szakmai feltételeit. Rehabilitációs orvost manapság lámpással is alig lehet találni, a szakápolókról nem is beszélve. Az igazságos és egyenletes hozzáférés tárgyában, amiről az anyag ír, elég megnézni a jelenlegi, 2008. évi állapotokat a várólista témakörben. Az intézmények finanszírozásában a kormány a stabil és kiszámítható működés biztosítását, valamint a szolgáltatók közötti minőségi versenyt tartja meghatározónak. A díjtételek és belső arányainak meghatározásánál a terv szerint az egészségpolitikai célkitűzésekből kell kiindulni. Szerintem meg azokból a statisztikai adatokból, amelyek a magyar lakosság mortalitási és morbiditási helyzetét jellemzik, és amelyek területileg nagy eltérést mutatnak. Növelni akarják az egészségbiztosító szerződéskötési szabadságát a szektorsemleges szolgáltatói verseny, a jobb ellátás, az igazságosabb hozzáférés érdekében. Ez felveti azt a kérdést, amely nemrég az egész társadalom idegeit borzolta. Az esélyek nem egyenlők, emiatt egy olyan intézmény, amely nem kapott felújításra pénzt, de jó orvosai, szakszemélyzete van, a lakosság elégedett, hátrányba kerül egy olyannal szemben, amelyet különböző módon, akár baráti-elvtársi kapcsolatok révén "felpumpáltak". Tudjuk, hogy miközben a bankszektort többször is konszolidálták, az egészségügyet egyszer sem. Mindig fontosabb volt a pénzügyi szektor, ahol nem egy-két milliárd úszott el közpénzekből, következmények nélkül. Először hasonló kondícióba kellene hozni az intézményeket. Mert különben olimpikonok és paraolimpikonok versenyének leszünk szenvedő résztvevői, nem beszélve azokról a befektetői körökről, amelyek játszva kifizetik egy új intézmény beruházását, majd kijárják, hogy a társadalombiztosítás közpénzen finanszírozza azokat. A tervezet ebből a szempontból politikai veszélyek tömkelegét hordozza magában. Az új járóbeteg-szakellátási központok és egyéb intézmények létrehozásáról csak annyit, hogy talán megvan a létrehozásukra szánt összeg, de mi lesz a finanszírozásukkal? A költségvetés és a járulékbevételek adottak, vagyis a rendszerben több forrás nem keletkezik. Máshonnan veszik el vagy csökkentik az egyéb beavatkozásokra eddig adott pénzeket? Pedig a kormány még a járulékterhek csökkentését is tervezi. Mi lesz az amortizációval, az inflációs rátával, a megemelkedett energia- és élelmiszerköltségekkel? Hiányzik az anyagi háttér és a garancia az elképzelésben! Az egységes informatikai fejlesztés évek óta visszaköszönő téma. 1990 óta több tíz milliárd elfolyt a közvetett költségekkel együtt, de a rendszer még mindig akadozik. Újszerű az e-recept bevezetése, az internetes időpontkérés és társaik. Egyik oldalon a konvergencia szorító szükségszerűsége, a másikon meg a rongyrázás. János bácsiék nemigen fognak interneten tömegesen bejelentkezni, és azok sem, akik a felmérések szerint a legrosszabb egészségi állapotban vannak. Csak városokban gondolkozik az előterjesztő? Milyen nem ismert klientúra vár az informatikai megrendelésekre? A magyar egészségügyben tényleg ezek a legfontosabb kitörési pontok? Az emberi erőforrás kérdését röviden elintézik. A képzést, továbbképzést kiemelik, a bérezésről semmit sem mondanak. A motiváltság tényezői közül a kormányzat a bérek javításának lehetőségét, úgy tűnik, nem ismeri. Miközben leírják azt, hogy a szakma és a kormányzat közös feladata és felelőssége megerősíteni a megrendült közbizalmat. A terv mindenféle statisztikai számítást, kimutatást mellőz, így a kormányzati gondolat nem gúzsba kötve, hanem szabadon szárnyalhat 2010-ig, azaz mintegy másfél évig. Ezzel az alkotással így sikerült bebizonyítani azt, hogy többször is be lehet lépni ugyanabba a folyóba. A szerző szociológus
2008.09.16 Az elmarasztó ítélet ellenére a HospInvest októbertől átvenné az egri intézmény működtetését - Népszava
Bíróság tesz pontot a kórházügyre? Losonczi Gergely
Hatályon kívül helyezte a bíróság a szocialista többségű hevesi megyegyűlés azon határozatát, amely a következő húsz évre a HospInvestre bízta az egri Markhot Ferenc kórház működtetését. A megyegyűlés felülvizsgálati kérelmet nyújt be a jogerős döntés ellen, s a vállalattal együtt úgy látják: a határozat nem jelenti azt, hogy a funkcionális privatizációról kötött szerződés semmis lenne. A beruházás ellen kezdettől fogva tiltakozó hevesi Fidesz máris arra szólította fel a megyei önkormányzat szocialista politikusait, hogy tűzzék napirendre a megállapodás felbontását.
Jogerősen hatályon kívül helyezte a Heves Megyei Bíróság a megyei önkormányzat határozatát, amely a HospInvest Zrt.-t nyilvánította az egri kórház vagyonkezelésére kiírt pályázat győztesévé. A tanácsvezető bírónő az ítéletet azzal indokolta, hogy a vállalat pályázati dokumentációjához csatolt banki igazolás nem felelt meg a kiírásban foglaltaknak. Czuczai Zsuzsanna szerint a megyegyűlésnek érzékelni kellett volna, hogy az ajánlat érvénytelen, ennek ellenére jogszabálysértő módon határozott a pályázati anyag elfogadásáról. A Markhot Ferenc kórház üzemeltetésbe adását célzó pályázaton az indulhatott, aki pénzintézeti nyilatkozatot nyújtott be arról, hogy 2005. január 1. óta mindig eleget tett fizetési kötelezettségének. A későbbi nyertes számlavezető pénzintézetének az idén január 3-án kiadott igazolásában azonban az állt, hogy a vállalat számláján sorban állás az elmúlt két évben, jelen igazolás kiállítása napjáig nem fordult elő.
A bíróság döntése ellenére a megyegyűlés és a HopsInvest is úgy értékelte, hogy a szerződés nem semmis, s az átalakulás folytatódhat. A megyei közgyűlés szocialista elnöke tudatta lapunkkal, hogy az ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróságnál felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek, mert szerintük a pályázati eljárásban és a nyertes kihirdetésekor valamennyi jogszabálynak megfelelően jártak el. Sós Tamás szerint a keresetben mindössze azt sérelmezték, hogy a csaknem 1500 oldalas pályázati dokumentációban egy darab banki igazolás bizonyos formai követelményeknek nem felel meg. A HospInvest elnöke azt mondta: ők mindenben jogszerűen jártak el, a pályázati kiírásnak megfelelően pályáztak. Kollányi Gábor is úgy látja, hogy az ítélet nem érinti a szerződés érvényességét, így terveik szerint október 1-jén megkezdik a kórház üzemeltetését. A megyei közgyűlés jogi képviselője szerint a döntés önmagában nem teszi érvénytelenné azt a szerződést. Novák Rudolf a távirati irodának azt mondta: a kontraktus felbontása csak polgári peres eljárás keretében kezdeményezhető.
A banki igazolás miatt a megyegyűlés Fidesz-frakciója tett bejelentést, s annak alapján az Észak-magyarországi regionális közigazgatási hivatal kezdeményezett eljárást. Tatár László, az ellenzéki párt frakcióvezetője az ítélethirdetés után fel is szólította az önkormányzat szocialista vezetését, hogy tűzzék napirendre a szerződés felbontását. Ezt vélhetően azonban megelőzi a felülvizsgálati eljárás, amelynek megindításához még szükség van ahhoz is, hogy az ítéletet írásban megkapja a megyegyűlés. A bíróság közigazgatási eljárást folytatott, ítélete ezért jogerős, s a döntés ellen csak felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, de ennek joghalasztó hatálya nincs.
Tiltakozások sorozata
A megyei önkormányzat február végén döntött arról, hogy a következő húsz évben a HospInvest működtetheti a Markhot Ferenc Kórházat. A határozat ellen a Fidesz, civil szervezetek és a kórházi dolgozók zöme is tiltakozott. A munkavállalók a nyár végére is megosztottak voltak abban, hogy együttműködjenek-e a vállalattal, amely végül többségükkel már szerződést kötött, a hiányzó létszámot pedig kívülről pótolná. A továbbra is ellenálló orvosok és ápolók egy része a közelmúltban éhségsztrájkot kezdett a kórházban.
Ők azt követelik, hogy a megye bontsa fel a HospInvest szerződését. A vállalat hét év alatt hatmilliárd forint értékű beruházás megvalósítását ígérte a kórházban, amelynek adósságállománya ebben az évben már több százmillió forintra rúgott.
2008.09.16 Mennyire valós az egészségpénztári taglétszám? - Napi Gazdaság
Tagdíjfizetés: engedett szüneteltetés B. Varga Judit
Magas az egészségpénztáraknál azoknak az aránya, akik csupán statisztikai tételt jelentenek, díjat egyáltalán nem fizetnek - állapítottuk meg korábbi cikkünkben (Napi, 2008. augusztus 19.). A Stabilitás Pénztárszövetségnél erre reagálva elmondták: az egészségpénztárak alapszabályai lehetőséget adnak arra, hogy az egyes pénztárak maguk bírálják el, kit minősítenek pénztári tagnak. Az egyes pénztáraknak értelemszerűen nem éri meg a nem fizető tagokat oly módon megtartani, hogy az az aktív tagok vagy a pénztár költségeit terhelje - mondta el Juhász Istvánné főtitkár. Mint hozzátette: amennyiben alapszabályuk lehetővé teszi, a nem fizető tagokat mindössze nyilvántartják rendszerükben, nem azonnal szüntetik meg a tagsági viszonyt. Kormányrendelet szerint a pénztáraknak negyedévente kell adatot szolgáltatniuk a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) a fizető, illetve nem fizető tagok létszámát illetően. A pénztártörvény pedig lehetővé teszi, hogy a nem fizető időszakban a pénztárak a tag hozamát megterheljék a mindenkori pénztári egységes tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, legfeljebb a hozam mértékéig. Amennyiben utóbbi bekerül az adott pénztár alapszabályába és van hozam, amelyből a levonás megtörténhet, akkor a többi pénztártagot egyáltalán nem terheli a nem fizető tag utáni költség.
Az OTP Egészségpénztár (Ep.) esetében nem fizető tagnak azokat nevezik, akik egyéni egészségszámlájának egyenlege legalább 12 hónapon keresztül nulla forint - tudtuk meg Studniczky Ferenc ügyvezetőtől. Alapszabályuk értelmében minden tagnak módjában áll kérni a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetését. Ez előnyös megoldás, hiszen a tagdíjak nem fizetése miatti szüneteltetések hátterében többnyire az áll, hogy a munkáltató megszünteti a pénztártag munkavállalója részére biztosított egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást vagy a tag elveszíti munkahelyét, az élethelyzet rendezésekor viszont bármikor újrakezdeti a tagdíj fizetését. Elmondta továbbá, hogy a lehetőség miatt valóban növekedett a tagdíjfizetést szüneteltetők száma, de mindez nem jelenti azt, hogy a szüneteltetők végérvényesen megszűnnének tagok lenni. Az OTP Ep.-nél jelenleg a szüneteltetők aránya 1,91 százalék.
Studniczky megjegyezte: a nem fizető tagok nagyságrendje nincs hatással az aktív tagok költségeire, hiszen a legtöbb nem fizető pénztártag egyéni egészségszámlájának egyenlege nulla forint.
Így nem vagy csak minimális arányban tudnak egészségpénztári szolgáltatást igénybe venni, ezért ezzel kapcsolatosan a pénztárnál munkateher és költség csak elhanyagolható mértékben jelentkezik, ugyanakkor soha, egyetlen nem fizető tagnál sem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy - általában anyagi körülményeinek változásával - ismét tagdíjfizetővé váljon.
A pénztárak nemcsak nevükben önkéntesek, hanem tényleges tevékenységükben is - hangsúlyozta Lehoczky László, az MKB Ep. ügyvezető igazgatója. Éppen a leginkább rászorultak kerülnek olyan helyzetbe, hogy átmenetileg vagy tartósan nem tudják vállalni az egyébként az állami támogatás miatt anyagi előnyt eredményező egyéni befizetéseket. Lehoczky is úgy véli, hogy a tagok és a szektor lehetőségeinek fenntartása szempontjából is hasznosabb, ha a nem fizetőket a pénztárak türelmes, alapos információnyújtással, akár hosszabb időn keresztül is tagként megtartva segítik, hogy pénztári megtakarításaikat bármikor újrakezdhessék. Éppen ezért az MKB Ep. a nemfizetőket pénzügyi kereteik elköltésében nem korlátozza. A nem fizetés kezdetéig felhalmozott tőkéjük és hozamuk nem csökkenhet, csak a nem fizetés időszakában termelt hozamból kerül sor a jogszabály engedte működésialap-elvonásra, amivel a nemfizetők miatti költségek döntően kompenzálhatók. Kedvező - tette hozzá -, hogy a tavaly nem fizetők több mint 10 százaléka az idei első félévben újra befizetéseket kezdett teljesíteni.
A mi tagpénztáraink gyakorlata - reagált a Stabilitás tagjainak véleményére Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége elnöke - azt mutatja, hogy igenis merülnek fel költségek akár a szüneteltető, akár a díjat nem fizető tagokkal kapcsolatban. Lukács az évente kötelezően kiküldendő egyéni számlakimutatást (ez nem kötődik tagi forgalomhoz) vagy a folyamatos felszólítások nyomda- és postázási költségeit említette. Ezek a költségek - hangsúlyozta - értelemszerűen a pénztár működési alapját terhelik, tekintettel arra, hogy nullás egyenleggel rendelkező tagtól nincs mit levonni. Lukács úgy véli, a jelenlegi, nem transzparens szabályozás következtében a tagok számára átláthatatlan, hogy a szolgáltatási időszakra (például az egészségpénztári tag munkaviszonya alatt felhalmozott, majd ezt követően nyugdíjasként csak fogyó számlára) mely költségek vonatkoznak. Szemléltetésképpen elmondta: amennyiben egy pénztár a befizetést nem teljesítő tag költségeit a hozamból kompenzálja, a tag egyszer levont működési költségei akár meg is duplázódhatnak. A pénztár működésének a tagok számára való átláthatósága miatt szükségesnek tartaná a pénztártörvény módosítását. Az új szabályban minden pénztárra nézve kötelezően meghatároznák, hogy a tagok számára legyenek egyértelműek ezek a költségek. A Lukács által vezetett Patikapénztárnál - mint arról szintén beszámoltunk - rendszeresen felülvizsgálják tagjaikat és a nemfizetőket (tehát nem a szüneteltetőket) felszólítják, szükség esetén fel is mondják tagsági viszonyukat. A Patikánál és az Új Pillérnél - tudtuk meg - kizárólag a befizetésekből vonnak le költséget, a hozamot csak a valós vagyonkezelési költséggel csökkentik, még a négyévenkénti patikakártya-csere díját sem terhelik a tagra. A Patikapénztárnál a 80 ezer fizető tag mellett mindössze 41 ember szünetelteti a tagdíjfizetését, ami ezrelékekben kifejezhető arány.
Egészségpénztári létszám (ezer fő) 2006 2007 2008. 2008. I. n. év II. n. év Tagok száma 614,72 733,23 780,02 802,73 Tagdíjfizetést szüneteltetők 8,79 11,14 21,11 23,18 Forrás: PSZÁF
2008.09.15 A mindenható piacok káros mítosza - Magyar Nemzet
MUNKATÁRSUNKTÓL Hallatlan kárt okozott az amerikai nemzetgazdaságban és a világpiacon is a piacok mindenhatóságába vetett mítosz.
Az eredmény: a tengerentúlon eddig hárommillió ember feje fölül vitték el a tetőt, néhány hónapon belül további kétmillió kerül ugyanebbe a helyzetbe, tíz-egynéhány millióan pedig veszélyben vannak - jelentette ki Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a Figyelőnek adott interjújában, amely a gazdasági hetilap legutóbbi számában jelent meg. A korábban (1996-tól 2000-ig) a Világbank fejlesztési politikájáért felelős első alelnöki posztját betöltő, a nemzetközi szervezet vezető közgazdászaként is dolgozó szakember szerint az Egyesült Államokban a Wall Street az úr. A pénzügyi szféra ellenáll minden olyan újításnak, amelyben saját profitkilátásai korlátozását sejti. Stiglitz szerint kevés szó esik arról, hogy a bankvezetők is felelősek a hitelválságért. Márpedig emiatt nem mentegetni, hanem büntetni kellene a pénzintézetek vezetőit, például fizetésük csökkentésével vagy megvonásával. "Ha egy gyógyszergyártó csak akkor dobhat a piacra egy terméket, ha azt már milliószor tesztelte, és annak hatékonyságára a gyógyszergyári menedzserek személye is garancia, akkor miért nem lehet ugyanezt alkalmazni a pénzpiaci intézmények vezetőinél?" - érvel a neves szakértő. A Nobel-díjas közgazdász szerint arra van esély, hogy Barack Obama elnökké választása esetén növeli az állam szerepét a piacok ellenében az Egyesült Államok gazdaságpolitikájában. Stiglitz elsősorban olyan problémamegelőző intézkedéseket tart szükségesnek, amelyeket egy hatékony, kis költségvetésből fenntartott kormányzat is sikeresen alkalmazhat. Ebből a szempontból a közgazdász jó példának tartja Venezuelát, Bolíviát és Malajziát, ahol a kormányok az országaikban megtermelt vagyon igazságos elosztása érdekében politizálnak, a tömegek élet- és tudati színvonalát növelik, s ezzel a jövőt építik. A hitelválsággal kapcsolatban Stiglitz emlékeztetett: a hitelkártyaüzlet a világ legigazságtalanabb profittermelő üzletága. A bankok lehúznak minden bőrt a kártyák tulajdonosairól és elfogadóiról, visszafojtják a versenyt, s ezzel drágítják az életet. Ráadásul a pénzintézetek páholyban érzik magukat, mert ha baj van, az egyébként az állam szerepének korlátozását hirdető George W. Bush elnök rögtön kimenti őket a pácból. Ráadásul ezeket a mentőöveket is az adózó polgárokkal fizettetik meg, ami további eladósodást és inflációs nyomást jelent. A közgazdász szerint a jövő amerikai kormányzatának ezzel szemben meg kell reguláznia a bankokat. "Illúzióim azonban nincsenek fűzi mindehhez hozzá Stiglitz. - A válság következményei egyelőre beláthatatlanok.
2008.09.15 Ózdon meghátrált a vevő - Magyar Nemzet
Áttették az egri HospInvest-ügyet a Dunántúlra - Visszautasították a képviselőt Tolcsvai L. László
Az országos tiszti főorvos elfogultságra hivatkozva az Észak-magyarországi Regionális Intézettől más regionális intézményhez helyezte át a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórház funkcionális privatizációja működési engedélyének kiadási eljárásával kapcsolatos ügyet. Nagy Kálmán KDNP-s országgyűlési képviselő tegnap nem tekinthetett bele azokba az iratokba, amelyeket a HospInvest Zrt. adott be az egri kórház működési engedélyének megszerzése érdekében. Közben kiderült, a cég visszalépett az ózdi kórház privatizációjától. Falus Ferenc országos tiszti főorvos telefonon kereste meg szerdán este Nagy Kálmánt, s közölte: hiába szeretne az egészségpolitikus ügyfélként részt venni a HospInvest Zrt. kérelmére vonatkozó működési engedély kiadási procedúrájával kapcsolatos eljárásban, nem teheti meg. A KDNP-s képviselő szerint ennek a részvételnek azért lett volna jelentősége, mert ha betekintést nyerhetne az iratokba, akkor a szükséges jogi lépések megtétele sem okozna gon dot számára, ami halasztó hatályú lehetett volna. Ráadásul Falus kijelentette, átteszik az ügyet a Közép-dunántúli Regionális ÁNTSZ-hez elfogultság miatt. A képviselő elmondta: érthetetlen, hogy mikor és miképpen keletkezett elfogultság, a borsodi engedélyeztetési eljárás ugyanis már hónapok óta tart. Megjegyezte: csütörtökön - Falus telefonhívása előtt - Parádon adott át Gyurcsány Ferenc egy idősek otthonát, ahol találkozott a Markhot fenntartójával,Sós Tamással, a Heves megyei önkormányzat szocialista elnökével, s eszmecseréjüket követően gyorsultak fel az események az egri funkcionális privatizáció körül. Nagy Kálmán hangsúlyozta, meg kell előzni a bajt, s ebben a munkában az ÁNTSZ vezetőinek is részt kell vállalniuk Falus Ferenccel az élen, mielőtt még helyrehozhatatlan döntést hoznának. Tegnap arra szintén fény derült, hogy tendert bontottak, s az ózdi kórházra két privatizációs pályázat érkezett, az egyik jelentkező, a HospInvest Zrt. azonban visszalépett. Benedek Mihály MSZP-s polgármester, frakciója, a Fidesz, illetve Bélteczki János főorvos, a Magyar Orvosok Szövetségének alelnöke egyetért abban: az Almási Balogh Pál Kórház jól működik, tehát ésszerűbb, ha önkormányzati fenntartásban marad. PÉCSETT IS SZOLIDÁRISAK. Szimpátiatüntetést szerveznek az egri Markhot Ferenc Kórház HospInvest Zrt. ellen küzdő dolgozói mellett Pécsett. A megmozdulást hétfőn este 7 órakor tartják a helyi 400 ágyas klinika előtt. Az egyik szervező, Koós Norbert lapunkat arról tájékoztatta, hogy Pécs mellett Budakeszi, Debrecen, Dunakeszi, Győr, Kalocsa, Kecskemét, Martonvásár, Monor, Nagykanizsa, Pécs, Sárospatak, Szentendre, Szombathely, Tatabánya már szervezi az egriek melletti kiállást, de további városok is jelezték csatlakozási szándékukat. - Közös ügy ez a harc minden magyar számára, minden, magát magyarnak tartó szervezet kötelessége, hogy segítse Egert - fogalmazott a pécsi akció egyik szervezője.
2008.09.15 Kivéreztették a Sportkórházat - Magyar Hírlap
Salánki Miklós Molnár Lajos és legjobb tanítványa, Horváth Ágnes egészségügyi miniszterként olyan "betegségeket" okozott az amúgy is gyengélkedő magyar egészségügynek, hogy évek kellenek a sikeres gyógyításhoz.
Berkes István főigazgató szerint a Sportkórház kivérzett, és csak sürgős beavatkozással menthető meg. Lehangoló a málló vakolatú épületek, az egykor szépen gondozott, ma elhanyagolt kert látványa az Alkotás úti Országos Sportegészségügyi Intézményben, ahol négy éve szerkezetkészen áll az új, korszerű épület, befejezetlenül. Az elmúlt évben a Sportkórház tervezett megszüntetését széles körű összefogással sikerült ugyan megakadályozni, de vajon az életben maradásért folytatott elkeseredett, idegőrlő küzdelem mennyire befolyásolhatta sportolóink pekingi szereplését. - A Sportkórház nem csupán egy egészségügyi intézmény - magyarázta Fröhlich Péter orvosigazgató -, hanem egy olyan országos intézmény amely működteti a sportorvosi hálózatot, és részt vett a sportorvosi szakképzésben is. Ezért olimpiai pontokban nem mérhető kárt okozott, hogy például megszüntették a belgyógyászatot, harmadával csökkentették a sportorvosi hálózat anyagi támogatását. Ezért a rendelők számát 166-ról 100-ra kellett csökkenteni, s ez a fővárosban zsúfoltságot is okozott. Berkes István főigazgató szerint az elmúlt évek bizonytalansága miatt több kitűnő kolléga távozott az intézményből, a megszüntetésről szóló információk rombolták a kórház hírnevét. A szűkös anyagi lehetőségek miatt korszerűsítésre, fejlesztésre alig volt lehetőség. Az egészségügyi reformban elhatározott gyors kivégzés helyett lassú kivéreztetés történt. Pedig az Országos Sportegészségügyi Intézet megszüntetése minden európai gyakorlatnak ellentmond. Fröhlich Péter példaként említette Japánt, ahol megszüntették sportegészségügyi központot, de az eredmények visszaesése után gyorsan vissza is állították. Jó lenne más kárából tanulni... - A sporttudomány szerepe egyre jelentősebb az élsportban. A Pekingben nyolc aranyérmet nyerő Michael Phelps edzésein az orvosok mellett biofizikusok is részt vesznek, és egy egész csapat munkája a kiemelkedő teljesítmény. Már a kiválasztásnál is fontos a legkorszerűbb módszerek használta. A Sportkórházban is régóta működik kutatóosztály amelynek a létszámát a \"haláltusában\" húszról négy főre csökkentették. Az osztály vezetője, Györe István szerint ma már az élsportban lehetetlen lépést tartani a nemzetközi élmezőnnyel tudományos háttér nélkül. Példaként említette a sportgenomikát, amelyben genetikai vizsgálattal kimutatható, hogy a fiatalok fizikailag melyik sportágra alkalmasak. A vizsgálatok hatása csak négy-nyolc év múlva mutatkozhat meg az eredményességben. A legújabb sportorvosi, tudományos módszerek használatához szükség lenne egy korszerű épületre is, amelynek az építkezése 2002-ben el is kezdődött, majd 2004-ben leállt. Az adófizetőknek az építkezés eddig 2,8 milliárd forintjukba került, a befejezéséhez és berendezéséhez három-négy milliárd forintra lenne szükség. Legelőször viszont az Egészségügyi Minisztériumnak dönteni kellene a Sportkórház sorsáról, mert az olimpia után ismét felvetődött, hogy a nagy múltú, nemzetközileg is elismert intézményt felszámolják. Erre a legnagyobb ellenzéki párt már az olimpia utolsó napjaiban felhívta a figyelmet. Bánki Erik, az Országgyűlés sportbizottságának fideszes elnöke javasolta, hogy hozzák létre a Nemzeti Sportegészségügyi Központot, megnyugtató finanszírozással, és az ország egész területén növelni kellene a sportorvosi rendelők számát. A szakemberek szerint az intézmény jelenlegi 1,3 milliárd forintos költségvetését kétmilliárdra kellene emelni, s ebből az összegből a kórház és a sportegészségügyi hálózat is működtethető lenne. Bíztató, hogy Gyenesei István sportért felelős önkormányzati miniszter kiállt az intézmény mellett, és nyilatkozatiban cáfolta a Sportkórház megszüntetését. Berkes professzor szinte naponta tárgyal, küzd az intézmény jövőjéért. - Azt kell megérteni, hogy itt nem néhány ezer sportoló egészségügyi ellátásáról van szó - hangsúlyozta a főigazgató -, hanem például a sportorvosi hálózat működéséről is, azaz a népegészségügy és emellett az élsport területén jelentkező feladatok megfelelő ellátásáról, valamint a jövő szempontjából létfontosságú sportszakorvos-képzésről. A finanszírozással kapcsolatban felvetődött, hogy be lehetne vezetni egy kiegészítő biztosítást, amellyel a versenyző havi ezer-kétezer forintért biztosíthatná magának a sportegészségügyi ellátást. Bizakodó vagyok, mert ha a politikusok felelősen, a magyar sport érdekét figyelembe véve döntenek, akkor egykét év múlva már az új épület felavatásán is beszélgethetünk.
2008.09.13 Visszaállítják a vizitdíjat - Napi Ász
Nem vonják vissza a gyógyszercégek 12 százalékos forgalomarányos adóját, söt, az Alkotmánybíróság által júniusban megsemmisített orvoslátogatói díj visszaállítását kezdeményezi a szaktárca, különben képtelen lesz fedezni a vizitdíj megszüntetése okozta költségeket.
Az egészségbiztosítási alap idei gyógyszer-költségvetélében 35 milliárdos cégbefizetéssel számoltak a törvényhozók, ebből 8-10 milliárd az orvoslátogatók után fizetendő díj összege. A tárcavezető szerint az Alkotmánybíróság nem a díj kivetelét tartotta alkotmányellenesnek, hanem azt mondta ki: arra az időszakra nem lehet díjat fizettetni, amikor nem dolgozik az orvoslátogató - például gyermekgondozás, tartós betegállomány, szabadság. A bírák úgy vélik, így ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet is megadóztattak, és ez sérti az alaptörvényt. A miniszter szándéka csak a gyógyszertörvény módosítósával válhat valóra, ám kérdés, a jelenlegi politikai hangulat kedvez-e az elgondolásnak. SZÉKELY KRISZTINA, az Innovatív Gyógyszergyártök Egyesületének elnöke szerint vissza sem vonták, csupán felfüggesztették az Európai Unió bizottságához másfél éve benyújtott beadványukat. Várják ugyanis, hogy az Ab döntése alapján töröljék a díjat a gyógyszer-gazdaságossági törvényből. A gyártók szerint a díj diszkriminatív, nem jár érte ellenszolgáltatás sem, ezért a korábban az unióhoz ez ügyben benyújtott beadványukat sem vonták vissza, csak felfüggesztették. A gyártók egyébként jövő héten tárgyalnak a minisztériummal. Azt szeretnék, ha a támogatott gyógyszerek listája negyed év helyett félévente módosuljon. A hatályban lévő, de be nem vezetett szabályt is eltöröltetnék, amely büntetné a túl sok gyógyszert felíró orvosokat. A minisztérium egy gyors válasszal reagált kérdéseinkre. - A vizitdíjról a márciusban tartott népszavazás során született döntés, így ennek értelmében április elsejétől a vizitdíj fizetés megszűnt - közölte Bálint Orsolya, sajtóreferens.
2008.09.12 Milliós automaták hazai patikákban - Magyar Nemzet
Gyógyszerkiadó automatát vásárolt két hazai gyógyszertár. A soproni és kaposvári patikákban elhelyezett gépeket irányító logisztikai program piaci ára harminchárommillió forint.
Már két patikában végzi automata a gyógyszertári szakasszisztensek raktári munkáját. A készüléket hazánkban elsőként Sopronban helyezték üzembe a múlt héten, az eltelt napok tapasztalata meggyőzte az Állomás gyógyszertár vezetőjét a logisztikai berendezés tévedhetetlenségéről. Horváth Csaba elmondta, az asszisztens a pultnál változatlanul személyi számítógépbe írja a kért termék nevét, amit a robotprogram - miközben lejáratszűrést is végez - kikeres és kiad a raktárból. A gyógyszerész úgy véli, a következő évben Sopronban megkétszereződik a gyógykészítményeket forgalmazó üzletek száma, a verseny pedig megköveteli a tizenöt éve működő patika korszerűsítését. A gép amelyből a világon legfeljebb háromezer működik - 33 millió forintos beruházást jelent; egyharmadát a gazdasági operatív programból finanszírozták. Horváth Csaba hangsúlyozta, az automata elősegíti a gyors és pontos kiszolgálást, ami várhatóan forgalomnövekedést eredményez. Kedden nyitotta meg kapuit a kétszázmillió forintból épített kaposvári Szigethy-Gyula gyógyszertár, ahol szintén a német komissiózós gép adagolja a gyógykészítményeket. A Kaposi Mór Oktató Kórház közforgalmú patikájának létrehozása a megyei - csaknem tizennyolcmilliárdos - tömbkórházi program első lépése. Szabadiné Benedek Erzsébet főgyógyszerész elmondta, a folyamatos ügyeletet ellátó dolgozók száma nem csökkent a csúcstechnológia bevezetésével. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Horváth Tamás kifejtette, nincs olyan szakmai igény vagy megoldásra váró gond, amely indokolná a rendkívül drága gép megvásárlását. Szerinte a számítógépes rendszertől függ, hogy az automata mennyire biztonságos. A készletfeltöltést és a termékkeresést a szakasszisztensek végzik, s az automatizált folyamat magával hordozza annak lehetőségét, hogy kevesebb dolgozó munkájára lehet szükség. A géppel felszerelt gyógyszertárak sem emelhetik a gyógyszerek árát, a költségek csak a forgalom növekedésével térülhetnek meg - fűzte hozzá az elnök.
2008.09.12 ATV Híradó
2008. szeptember 10
16:55
Ismét bevezethetik az orvoslátogatói díjat. Bár az Alkotmánybíróság júniusban megsemmisítette, az egészségügyi tárca visszaállítaná a gyógyszergyártókra kivetett kötelezettséget tudta meg a Világgazdaság Székely Tamás szakminisztertől. Az Alkotmánybíróság egyébként nem a díjfizetést mondta ki alkotmányellenesnek, csak azt, hogy arra az időre nem lehet díjat fizettetni, amikor az orvoslátogató nem dolgozik. A gyártók szerint a díj diszkriminatív, és nem jár érte ellenszolgáltatás. Ezért ha kell, az Európai Unióhoz fordulnak az ügyben.
2008.09.11 Próbavásárlás 184 patikában - A generikus orvosságokhoz nehezebb hozzájutni - Népszabadság
Danó Anna A betegek továbbra sem kapnak elég segítséget a patikákban az olcsóbb készítmények megvásárlásához - derül ki a Spatium Consulting kutató és tanácsadó cég legfrissebb elemzéséből.
Minden negyedik beteg gyógyszer nélkül marad a patikákban. A legnehezebben azokhoz az olcsó szerekhez lehet hozzájutni (magas vérnyomás, vércukor-, vérzsírsavcsökkentők, nyugtatók, antidepresszánsok), amelyek a leggyakoribb terápiákhoz kapcsolódnak - így öszszegezhető a Spatium Consulting tanácsadó és piacelemző cég májusi patikai próbavásárlásainak eredménye. A cég munkatársai 2006 óta évente kétszer vizsgálják: hogyan hatnak a mind erősebb versenyt generáló új gyógyszerpiaci szabályok a patikákra, mennyire változtatják a szereplőket "betegbaráttá". A vizsgálat ezúttal is megerősítette a korábbi megállapítást: nem javult a patikák gyógyszerkínálata. Sokszor éppen a legolcsóbb generikus szerek hiányoznak a raktárakból. Gergely Péter, a cég ügyvezetője elmondta: a készítmény árán és az ismertségén is múlik, hogy kinek és hányszor kell elmennie, illetve hány gyógyszertárat kell végiglátogatnia, mire megkapja a receptjére írt szert. Az úgynevezett eredeti (originális) és általában drága gyógyszerek nagy valószínűséggel kaphatók, ám az eredetit másoló (generikus) gyártók szerei közül a legolcsóbbakhoz a legnehezebb hozzájutni. A kutató megjegyezte: nagyobb valószínűséggel jut hozzá a beteg a készítményhez akkor, ha valamely patikalánchoz tartozó gyógyszertárba megy. Míg az önálló üzletekben száz alkalomból harmincháromszor nem tudták a próbavásárlók kiváltani a készítményeket, ez az üzletlánchoz tartozók esetében huszonkétszer fordult elő.
Rosszul vizsgáztak a gyógyszertári alkalmazottak a betegek informálásából. A készítményeket kiadó szakemberek mindössze egy százaléka mondta el kérdés nélkül, hogy a receptre felírt orvosságnál olcsóbb is van forgalomban. Akkor, amikor a beteg drágállotta a készítményt, a patikusok csak két százaléka kínált másik szert, az esetek 98 százalékában a helyettesítést elutasították. Gergely Péter a legmegdöbbentőbb eredménynek azt tartja, hogy akkor, amikor lett volna lehetőség másik szer ajánlására, és a vásárló érdeklődött az olcsóbb szer után, az alkalmazottak alternatívaként az esetek 15 százalékában a lehető legdrágább készítményt is felajánlották.
- Az adatokból egyértelműen látszik, hogy súlyos forráshiánnyal küszködnek a patikák, de a számok az árrésrendszer belső feszültségeire és a szakmai színvonal romlására utalnak - reagált a kutatás megállapításaira Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Úgy vélte: a feszültségek oldására a gyógyszertárláncok sem képesek. A felmérés alátámasztja a kamara álláspontját: pótlólagos forrásokra van szükség a biztonságos gyógyszerellátás érdekében, megúszhatatlan a döntéshozók számára az árrésrendszer felülvizsgálata és a generikus helyettesítés támogatása.
A Spatium Consulting negyedik alkalommal - féléves rendszerességgel - végezte el a kutatást. A vizsgálók az ország öszszes megyéjének 50 településén, illetve Budapest 16 kerületének patikáiban 744 alkalommal kíséreltek meg vényköteles termékeket kiváltani. A kutatás során országosan 184 patikát kerestek fel.
2008.09.09 Mi lesz az orvoslátogatókkal? - Világgazdaság
JANDÓ ZOLTÁN Elsősorban a jogi bizonytalanságok miatt nem indult meg a visszarendeződés a szakmában Hiába törölte el június közepén az Alkotmánybíróság a gyógyszer-gazdaságossági törvény egyik legtöbbet kritizált elemét, az orvoslátogatói díjat, a jogszabály hatása még sokáig érződhet
Igaz, a törvény miatt nem csökkent olyan mértékben a szakmában dolgozók száma, mint azt korábban szakértők jósolták, a piac legnagyobb szereplőinek többsége kevesebb orvoslátogatót foglalkoztat most, mint másfél éve. A cégek egyelőre a teljes szektornak mintegy 15 milliárdos többletterhet jelentő intézkedés visszavonása ellenére sem tervezik a korábbi létszám visszaállítását, ugyanis még mindig számos bizonytalan pont van a szabályozásban. Az orvoslátogatók után fizetendő évi közel ötmillió forintos regisztrációs díjat 2007 januárjában vezették be, az intézkedés azonban már akkor is heves ellenállásba ütközött, s az érintett vállalatok - a teljes gyógyszergazdaságossági törvény több elemével együtt - az Alkotmánybíróságon támadták meg a jogszabályt. Másfél éve szakértők azt jósolták, hogy a hazai vállalatok akár az ilyen státusban dolgozó mintegy háromezer fő felét is elbocsáthatják az ötmilliós többletteher miatt. Az intézkedés ugyanis mintegy harmadával dobta meg a cégeknek éves szinten már korábban is 15 millió forintnyi, az orvoslátogatókhoz kapcsolódó kiadásokat. A vállalatok egy része persze gyorsan reagált, s bár a legnagyobb piaci szereplők kivártak, a hazánkban kereskedelmi érdekeltséget fenntartó innovatív gyártók közül több is jelentős elbocsátásokat hajtott végre. A Magyarországon több mint 200 főt foglalkoztató GlaxoSmith Kline például még a törvény életbelépése előtti hónapban húszszázalékos leépítés mellett döntött, a világ legnagyobb gyógyszergyártójának számító Pfizer magyar leányvállalatánál pedig a korábban mintegy 300 fős szervezet 185 fősre zsugorodott, s az elbocsátás elsősorban éppen az orvoslátogató-állományt érintette. A szakmában dolgozók száma tehát láthatóan csökkent a jogszabály életbelépése és eltörlése közötti másfél évben, az intézkedés alkotmányellenesnek minősítse óta eltelt majd három hónapban azonban nem indult meg a visszarendeződés. Ennek oka részben az, hogy az AB a döntésében csak az orvoslátogatói díjat szüntette meg, a gyógyszer-gazdaságossági törvény többi, az ágazat szereplői által kritizált, ennél a tételnél is nagyobb terhet jelentő elemét nem. Emellett a lapunk által megkérdezett társaságoknál jelezték: késlelteti a szakma viszonyainak rendeződését a jelenlegi bizonytalanság is. Az AB ugyanis azért minősítette alkotmányellenesnek a díjat, mert az adó tárgya nem a jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony, ennek ismeretében azonban a szabályozás hibája könnyen orvosolható. A cégek pedig attól tartanak, hogy a kormányzat erre kísérletet is tesz a közeljövőben, s a díjat valamilyen formában újra bevezetik. Az Egis jelenleg 140-150 orvoslátogatót foglalkoztat, ez a létszám nem sokkal alacsonyabb a regisztrációs díj bevezetése előttinél. Az elmúlt másfél évben körülbelül 10 fős mozgás lehetett a létszámban, s ez sem elsősorban az ötmillió forintos díj, hanem sokkal inkább a portfólió változása miatt. Épp ezért a jogszabály eltörlésének hatására sem nőtt jelentősen az orvoslátogatóink száma, azt ugyanis eddig is a piaci igények határozták meg, és a jövőben is azok fogják. Az orvoslátogatók létszámában történt ugyan változás, de ez nem elsősorban a díj bevezetésének a következménye, hanem annak, hogy cégünk igyekezett a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni, s ennek érdekében átstrukturáltuk a termékportfóliónkat. Amennyiben azonban az Alkotmánybíróság által megsemmisített regisztrációs díjat ismét bevezeti a kormányzat, akkor ez újabb olyan terhet ró vállalatunkra, amelynek a kompenzálása nehézségekbe ütközik. A fejenkénti ötmillió forintos regisztrációs díj a Richternek éves szinten hétszázmillió forintos többletterhet jelentett, azaz összesen több mint egymilliárd forintot költöttünk erre. Ez az összeg az államnál maradt, hiszen az Alkotmánybíróság annak ellenére, hogy alkotmányellenesnek ítélte az intézkedést - úgy döntött, a cégek nem kapják vissza a befizetett pénzt. Az orvoslátogatóink száma a jövőben várhatóan nem emelkedik, marad a jelenlegi szinten.
2008.09.09 Belgium: vita a gyógyszerek szabad forgalmazásáról - hir6.hu
Vita kezdődött Belgiumban arról, hogy a gyógyszertárakon kívül is forgalmazhatók legyenek-e a recept nélkül adható gyógyszerek.
A holland kézben lévő Kruidvat áruházlánc ugyanis - külföldi, közük holland példa alapján - úgy döntött, hogy megtöri a gyógyszertárak jelenlegi monopóliumát e téren, és árusítani kezdi ezeket a termékeket. Ennek legfőbb előnye szerintük az árak letörése lenne, saját választékuk bővítése és a szélesebb körű fellelhetőség mellett.
Az áruháznál arra is rámutattak, hogy a szomszédos országokban (általában az EU-tagállamok jelentős részében) már bevett gyakorlat a patikán kívüli értékesítés
Mint a La Libre Belgique című napilap hétfői számából kiderül, a belga gyógyszertárak szövetsége (APB) tiltakozott a lépés ellen.
Arra hivatkoznak, hogy még a recept nélküli szerek árusításához is gyógyszerész képzettségű eladókra van szükség, különben a vásárlók nem jutnak elegendő felvilágosításhoz a termékek használatáról. Másfelől azt is leszögezték, hogy az országban elégséges mértékű a gyógyszertári lefedettség: az Európai Unióban után Belgium rendelkezik az ötödik legsűrűbb hálózattal, minden kétezer emberre jut egy patika.
Bizonyos, eddig kizárólag gyógyszertárban árult termékek (bőrápoló cikkek, vitaminok, élelmiszer-kiegészítők) árusítására a Kruidvatnak már sikerült megállapodást kötnie a nagykereskedőkkel, de - mint az áruház egy illetékese jelezte - a szigorúbban vett orvosságok esetében a gyógyszer-kereskedelmi hálózatok szigorúan őrzik monopóliumukat.
Az APB szerint a kormányzat és a fogyasztóvédők is az ő álláspontjukat támogatják, a közegészség szempontjának elsődlegességére hivatkozva.
2008.09.09 Víz nélkül is lenyelhető - weborvos.hu
Az első gyógyszer, amelyen nyeléskönnyítő vékonyfilmes-bevonatot alkalmaznak.
Az Applied Pharma Research és vegyesvállalati partnere, a Labtec kizárólagos liszenszet ad el a BioAlliance Pharmának, amely vékonyfilm-bevonatú kiszerelésben gyártja majd a két cég orális hányinger- illetve hányás elleni szerét, az ondansetront.
A BioAlliance, amely így megszerzi a kizárólagos európai forgalmazási jogokat, egy bioekvivalencia-vizsgálat nyomán kontinentális forgalmazásijog-kérelmet készül beadni az ondansetron e kiszerelésére
Mint az APR a Scrippel közölte, e készítmény lesz a piacon az első olyan vényköteles gyógyszer, amelyen nyeléskönnyítő vékonyfilmet alkalmaznak. Indikációja a kemoterápia és sugárterápia okozta, illetve posztoperatív hányinger és hányás megakadályozása.
A BioAlliance várhatóan összesen 6 millió dollárt fizet a jogtulajdonosoknak, ebből egymilliót a tárgyalások kezdetekor, 1,25-öt a megállapodás véglegesítésekor, majd összesen 3,75-öt a forgalmazás különböző fázisaiban. Az APR és a Labtec a későbbiekben is jutalékokat kap a nettó bevételből.
Az ondansteront az APR/Labtech orális vékonyfilm-bevonatával, a RapidFilmmel látják el. A technológiát azért fejlesztették ki, hogy a beteg szívesebben vegye be az így bevont ezért víz nélkül is könnyen nyelhető gyógyszereket. A vékony bevonat fő alkotórésze egy vízoldható polimer, amely a nyálban gyorsan oldódik: a hatóanyag már a szájban felszabadul, és könnyebben szívódik fel az emésztőtraktusban.
2008.09.04 Liberalizálják a patikanyitást az EU-ban? - Napi Gazdaság
Gordon Tamás A patikanyitást korlátozó törvények sorsa a tét
A patikanyitást korlátozó olasz és német törvények sorsa a tét az Európai Unió luxemburgi bíróságán tegnap megkezdődött perben. Európa legnagyobb gyógyszerkereskedője, a német Celesio AG ellen a patikusok érdekszervezetei indítottak keresetet, amelyek fenn kívánják tartani a 27 tagállam mintegy felében eddig érvényes különféle törvényes korlátozásokat. Németországban és Olaszországban például csak megfelelő engedéllyel rendelkező gyógyszerész nyithat patikát és előbbiben még az üzletek sűrűségét is szabályozzák, egy adott távolságon belül nem lehet több négy gyógyszertárnál. Bár a per még csak az érintettek meghallgatásánál tart és jövő ősznél előbb nem várható ítélet, a Celesio részvényárfolyama tegnap csaknem négy százalékkal drágult, a befektetők ugyanis megelőlegezik a piacnyitásnak kedvező verdiktet.
A liberalizáció mellett érvelők a szolgáltatások és áruk szabad forgalmára hivatkoznak, míg az ellentábor - zömében a gyógyszerészek érdekvédői - a vásárlók egészségének megőrzésére. A bíróság állásfoglalása egyébként döntő lehet az Európai Bizottság szempontjából is, amely korábban Ausztria, Németország, Bulgária, Franciaország, Portugália és Spanyolország ellen indított eljárást a tulajdonlást korlátozó rendelkezések miatt. Az eljárás Olaszország esetében már a bírósági szakaszba lépett, ezért is kezelik Luxemburgban ezt együtt a Celesio ügyével, amely csak Németországra vonatkozik. A Saar-vidéken a cég DocMorris patikalánca 2006-ban engedélyt kapott üzletnyitásra - történetesen a tartománytól, amely a felperesek szerint tehát nem tartotta tiszteletben a német törvényeket.
2008.09.04 Hamisított és lejárt gyógyszerek a piacokon - Napi Ász
Főleg nyugdíjasok vásárolnak az életveszélyes készítményekből B. SZ. A budapesti piacok egyes árusító asztalai lassan kezdnek átalakulni orvosi rendelőkké.
Ezzel csupán az a baj, hogy a kofáknak koránt sincs semmiféle gyógyszerész vagy orvosi képzettségük, mégis előszeretettel árulják a kétes eredetű pirulákat. Újságírónk a Verseny utcai piac földre leterített mocskos pokrócain találkozott megsárgult és feltépett dobozokban árult, lejárt szavatosságú vagy éppen lopott kapszulákkal, amelyeket a kispénzű emberek előszeretettel megvásárolnak. A jelenséggel kapcsolatban megkerestük a Magyar Gyógyszerészi Kamarát. A piacon beszerzett gyógyszerekkel kapcsolatban több probléma is felmerül. Egyrészt vagy nem jó minőségű, hamisított medicinákról van szó, vagy esetenként lopott, rosszul tárolt, lejárt szavatosságú pirulák találnak gazdára. Másrészt az a baj, hogy az így megvásárolt pirulák orvosi vagy gyógyszerészi kontroll nélkül kerülnek használatba. A vevő ezáltal olyan gyógyszert is beszerezhet, amelyet egy orvos még receptre sem adott volna neki. Az ily módon kúrált betegség akár halálos kimenetelű is lehet - mondta lapunknak a kamara alelnöke, HANKÓZOLTÁN. Egy konkrét példát is említett: ha egy magas vérnyomásban szenvedő beteg piacon akar hozzájutni a gyógyszeréhez, azontúl, hogy kezeletlen maradhat a hipertóniája, azt is kockáztatja, hogy nem létező betegségére használatos gyógyszerre költi el a pénzét. Az alelnök szerint a helyzeten sokat javíthatna, ha a szociális háló a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben vállalna szerepet. Az sem elhanyagolható tény, hogy tavaly év elején a kormány ötven százalékkal növelte a gyógyszerek árát. - Summázva tehát elmondható, hogy a gyógyszerek piacon történő jelenléte a mai magyarországi egészségkultúra gyenge színvonalát mutatja tette hozzá.
2008.09.04 Magyar Gyógyszerészi Kamara Közleménye - hirextra.hu
A Magyar Gyógyszerészi Kamara sajnálattal értesült ismételten arról, hogy piacokon, ellenőrizetlen körülmények között, bizonytalan eredetű gyógyszereket árusítanak.
A Kamara megerősíti korábban már kifejtett álláspontját, mely szerint társadalmi érdek a gyógyszerbiztonság érvényesítése, amely megköveteli, hogy gyógyszerek értékesítésére csak kontrollált körülmények között, gyógyszertárakban, gyógyszerészi felügyelettel kerülhessen sor.
A Kamara kéri az illetékes hatóságokat a betegek egészségét súlyosan kockáztató gyakorlat felszámolására, és ebben ismételten felajánlja támogató együttműködését. Betegeink figyelmét pedig felhívjuk arra, hogy gyógyszerek piacokon történő vásárlása súlyos kockázatokat hordoz, mert komoly a veszélye rossz minőségű és hamisított gyógyszerek vásárlásának, az orvosi és gyógyszerészi felügyeletet nélkülöző gyógyszerfogyasztás pedig a fennálló betegségek súlyosbodását okozza.
Kiadó: Magyar Gyógyszerész Kamara
2008.09.04 Gyógyszerforgalmazókat bírságolt a versenyhivatal - origo.hu
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy-egymillió forintra bírságolta az 1 A Pharma GmbH és a Sandoz Hungária Kft. gyógyszerforgalmazó vállalkozásokat, a cégek ugyanis a fogyasztókat megtévesztve hirdették termékeiket - közölte a GVH.
A közlemény szerint a versenyhatóság 2007 szeptemberében indított eljárást a két cég ellen miután tudomásukra jutott, hogy a két vállalkozás orvosok és gyógyszerészek számára készült hirdetéseiben "Hosszú távon a legkedvezőbb áron!" mondattal népszerűsített több általa forgalmazott gyógyszert.
Félrevezető volt a reklámszöveg
A vizsgálat megállapította, hogy a két társaság piacelsőségi állításokat fogalmazott meg, csakhogy 2006 szeptembere és 2007 szeptembere között több alkalommal is előfordult, hogy a két vállalkozás által forgalmazott és reklámozott termékeknél voltak olcsóbb gyógyszerek. A bírság összegének megállapításakor a versenyhatóság jelentős mértékű enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vontak a kifogásolt magatartást a GVH eljárás megindítását megelőzően abbahagyták, illetve jelezték, hogy a jövőben nem kívánnak élni a kifogásolt kijelentésekkel reklámjaikban.
A GVH figyelembe vette azt is, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a két vállalkozás valóban igyekezett a vizsgált időszakban termékeik árait a legalacsonyabb szinten tartani - áll a közleményben.
2008.09.04 Megugorhat a gyógyszerfogyasztás az EU szabályozása miatt? - vg.hu
A vényköteles gyógyszerek hirdetéseire Európában fenntartott tilalmat nagymértékben enyhítené idővel akár meg is szüntetné az ipari ügyekben illetékes európai biztos.
Günter Verheugen egy uniós jogszabály tervezetet készül előterjeszteni, amely megkönnyítené, hogy a gyógyszergyárak a jövőben könnyebben jelentethessenek meg akár az interneten, akár folyóiratokban részletes információt, akár az árakról, akár az alkalmazási módokról, a mellékhatásokról, vagy a készítmények összetételéről.
A tervezetről beszámolva a Die Welt felhívja a figyelmet, hogy annak nyomán nem lenne egy lépcsőben maradéktalanul liberalizálva a vényköteles gyógyszerek reklámja. Inkább arról van szó, hogy a jelenleg csak a csomagolásban lévő tájékoztató cédulák tartalma könnyebben eljuthasson a páciensekhez vagy a potenciális betegekhez. Jelenleg a rászoruló csak a készítmény kiváltása után ismerheti meg a dobozban vagy a csomagoláson lévő leírások tartalmát. Verheugen tervezete szerint tárgyszerű, szakszerű, korrekt és könnyen érthető információt lenne szabad közzétenni, ez azonban egy ideig legalábbis nem jelentené a teljes reklámszabadságot.
A német lap szerint mindazonáltal erősen kétséges, hogy a brüsszeli biztos az adott kérdésben érvényre tudja juttatni a gyógyszeripar által fölöttébb nagy erővel támogatott törekvéseit. Magából az Európai Bizottság egészségügyi apparátusából is erős ellenállás tapasztalható, mert az itt dolgozók attól tartanak, hogy a sokfelé már amúgy is veszélyesen magas gyógyszerfogyasztás jelentősen megugrana, ha eltörölnék a nyilvános információ-szolgáltatás tilalmát. Különösen problémás lehetne a dolog a biztosító pénztárak számára, amelyek attól tartanak, hogy a betegek drágább gyógyszerek felírását követelnék, holott a készítmények hatásmechanizmusáról valójában nincsenek pontos ismereteik.
További aggályok szerint az objektív tájékoztatás engedélyezése után gyorsan elmosódnának a határok az információadás és a reklámok között, amitől már csak egy lépés lenne az, hogy a beteg rendelne gyógyszereket. Verheugen az ilyen és hasonló bírálatokkal szemben úgy védekezik, hogy a tájékoztatás semmiképpen sem léphetne az orvos felkeresése helyébe, legfeljebb tájékozottabb lenne annak kiválasztásában, hogy milyen orvosságot kell szednie.
|
