Világgazdaság február 17-ei számában "Gyógyszertárak a csőd szélén" címmel jelent meg egy összeállítás a kispatikák helyzetéről. Ebben Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta: akár négyszáz patika húzhatja le végleg a rolót, mivel az idei költségvetésből törölték a korábban számukra nyújtott állami támogatást. Horváth Tamás szerint korábban közel 600-700 gyógyszertárat segített ki az állam havonta 50–150 ezer forint vissza nem térítendő támogatással, annak érdekében, hogy a kistelepüléseken élők is elérhető távolságban hozzájussanak a gyógyszerekhez. Ebben az évben azonban megszűnt a támogatás, kizárólag a nagy forgalmú patikáktól beszedett, évi 200 millió forint körüli szolidaritási adóra számíthatnak. Ám ez a gyógyszervásárlások miatt bizonytalan, valamint a negyedévek végén derül csak ki, mennyi pénzt oszthatnak szét közöttük. A kamara a költségvetés tervezésekor jelezte: a lakosság ellátása is bizonytalan lesz, ha megvonja az állam a támogatását. Horváth Tamás úgy látja: az előző évek kudarcba fulladt kezdeményezései miatt nincs értelme a jelenlegi kormányzattal tárgyalniuk, de azt reméli, a hónapok múlva felálló új kormány nyitott lesz a gondjaikra.

Sok gyógyszertár ingyen sem kellene a nagykereskedelmi láncoknak, mert csak veszteséget termelnének – mondja ugyanott Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének elnöke. Ám a gyógyszer-nagykereskedők sem tudnak a végletekig hitelezni, hiszen nekik is ki kell fizetni a gyártók számláit.

A kamara közgazdasági szakértője szerint a gyógyszerellátásban elindult kedvezőtlen folyamatok hátterében súlyos gazdasági tényezők is meghúzódnak. Torma Árpád úgy látja: a gyógyszerforgalom és a patikai árrés összefügg egymással. Számításai szerint ágazati átlagban egy gyógyszertár reálértéken harmadával kevesebb árrésből kénytelen gazdálkodni a három évvel ezelőttihez képest. Az államigazgatásból származó hivatalos adatok igazolják, hogy a veszteséges gyógyszertárak száma a liberalizáció óta folyamatosan növekszik: 2008-ban a fő tevékenységként gyógyszer-kiskereskedelmet folytató veszteséges vállalkozások száma 557-re nőtt. Ezzel párhuzamosan a kistelepülési kis forgalmú gyógyszertárak működési célú támogatása jelentősen csökkent.

A cikk megjelenése napján Pesti Imre, a Fidesz képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz egyetért a Magyar Gyógyszerészi Kamara álláspontjával, miszerint szűkíteni kell a liberalizációt, biztosítani kell a minőségi, betegorientált, biztonságos ellátást. A fideszes képviselő emlékeztetett: a 2006-os, patika-alapítást liberalizáló törvény eredményeképpen mintegy 20 százalékkal nőtt Magyarországon a gyógyszertárak száma. Míg azonban a nagyobb településeken megjelentek a nagy láncok, addig vidéken nem történt patika-alapítás. Sőt, jelentős forgalomcsökkenést kellett elszenvedniük - szögezte le. A kormány megvonásai miatt ma több mint 500 patika került válságos helyzetbe, működésüket a jelenlegi forgalommal nem lehet fenntartani. 2008-ban még 416 millió forint állami költségvetési támogatást kaptak, a 2010-ben azonban már semennyit. A szocialisták megszüntették azt a támogatást, amit azért hoztak létre, hogy a kispatikák fennmaradhassanak - magyarázta a Fidesz szakpolitikusa. Félezer patika bezárása már veszélyezteti a vidéki Magyarország gyógyszerellátását - hangsúlyozta, hozzátéve: nem várhatják el az idős betegektől, hogy egy-egy orvosságért 20, vagy akár 30 kilométert utazzanak.

Az Egészségügyi Minisztérium még az nap reagált az ellenzéki képviselő állításaira. Mint közleményükben írják, a betegek érdekét szolgálja, ha több gyógyszertárban juthatnak hozzá gyógyszereikhez. Ezért az Egészségügyi Minisztérium nem ért egyet Pesti Imre fideszes egészségpolitikus patikaalapítás szabályait szűkítő javaslatával.

„Stabilizálja a kisforgalmú patikák helyzetét, hogy 2010-től ismét igényelhetnek kamatmentes finanszírozási előleget. Erre a célra az idei évben 1,2 milliárd forint van elkülönítve. Február közepéig a közel 500 jogosult kispatikából mindössze 99 gyógyszertár kért finanszírozási előleget az OEP-től. Ez a tény nem utal tömegesen előforduló likviditási zavarokra.

2009-ben az OEP 328,5 milliárd forint társadalombiztosítási támogatást nyújtott a patikákban kiváltott gyógyszerek árához. A támogatott gyógyszerek forgalmazása eredményeként összesen 51.5 milliárd forint árréstömeg – a gyógyszerkasszából minden hetedik forint - a gyógyszertáraknál maradt.

2010. július 1-jétől kedvező változást jelent a patikák számára, hogy elszámolásaikat elektronikusan küldik meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Így gyorsabbá válik az elszámolt teljesítményük utáni finanszírozás” – áll az EüM sajtóközleményében.

MTV1 február 17-ei híradójában a Borsod megyei Gelejen működő patika gyógyszerésze elmondta, hogy hetente kétszer van nyitva, mert máskor más településen dolgozik. „Nincs szívem itt hagyni ezeket az embereket, pedig meg kellene, ha csak az üzletet nézném, meg kellene szüntetni” – nyilatkozta a gyógyszerész. Tari János elnök, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyógyszerész Kamara elnöke az összeállításban elmondta, hogy a megyében a gyógyszertáraknak közel fele a nagykereskedők felé olyan szinten van eladósodva, hogy csak előre fizetéssel kapnak gyógyszert.

MR1 Kossuth Rádió február 17-ei Déli krónikájában Hankó Zoltán, az MGYK alelnöke kifejtette: „ a problémáknak a túlnyomó többsége a 2006-os liberalizációig vezethető vissza, onnantól kezdve több mint négyszáz új gyógyszertár létesült, de a gyógyszerforgalomból képződő gyógyszertári árrés nem hogy ennek arányában növekedett volna, hanem egy folyamatos árréstömeg csökkenéssel kell az ágazatnak szembenéznie”. Szavai szerint hiába költünk évről-évről többet gyógyszerekre, a többletbevétel nagy része a gyártókhoz kerül.

TV2 – Tények február 17-én szintén foglalkozott a problémával. A riportban elhangzott: 3 milliárd forintról pár év alatt 500 millióra, azaz a hatodára csökkent a kis patikák támogatása. Ráadásul idén már nem az államtól, hanem a nagyobb patikáktól kapnak pénzt. De hogy ez mennyi lesz, most, azt nem tudják.

A Metropol újság február 18-án arról írt, hogy nem kell ennyi patika. Az újságnak Hankó Zoltán, az MGYK alelnöke nyilatkozott, aki szerint 300-400 gyógyszertárral több van ma Magyarországon, mint amennyire szükség van. „Magyarország gyógyszertáreltartó-képessége körülbelül 2000-2100 patika. Most több mint 2400 van az országban. Az világos tehát, hogy nem kell ennyi, de nem mind egy, hogy mely patikák mennek tönkre, és hogy a veszteséget ki finanszírozza. Ebben az ágazatban van egy limitált fogyasztás, és árrésbevétel. A helyzet úgy kezelhető, ha a hatalom valamilyen formában leszabályozza a rendszert. A segély nem megoldás, rendszerben kell gondol kodni. Meg kell szüntetni, hogy bárki, bárhol gyógyszertárat nyitŹhasson.

A somogyi tévé február 19-én sugárzott összeállítást a csőd szélén lévő somogyi kispatikákról. A Gyógyszerész Kamara megyei elnöke szerint 10-15 patika is bajba lehet hamarosan a megyében. Gara István szerint folyamatos a veszélyhelyzet, ami csak rosszabb lett az állami támogatás megvonásával. „Ez az összeg sem volt arra, és ma sem alkalmas arra, hogy a gyógyszertár-hálózat ilyen formájában fönnmaradjon, amilyenben most van. Én azt gondolom, hogy ennél sokkal többet kellene a kormánynak fordítani a vidéki emberek életkörülményeinek, nem is a javítása, mert arra nem látok törekvést, de legalább a fenntartására.”

A Vas Népe február 20-án „Csődbe mehetnek a kis forgalmú gyógyszertárak - Idén egymilliárd helyett csak kétszázmillió forintos támogatást kapnak az államtól a patikák” címmel foglalkozott a problémával. Az írásból kiderül: a patikaalapítási liberalizáció hatására három év alatt Szombathelyen 17-ről 27-re nőtt a patikák száma, országosan pedig 412-vel lett több: 2407. Az árréstömeg azonban folyamatosan csökkent, a beváltott receptek száma viszont évente 150 millió körül maradt. Mivel az árrés a patikák egyetlen jövedelemforrása, sokan nem tudják határidőre fizetni a nagykereskedőktől megrendelt gyógyszereket. Dr. Schmidt József, a Vas Megyei Gyógyszerész Kamara elnöke elmondta, hogy eddig az állam támogatta a kis forgalmú patikákat.