A tesztidőszakban résztvevő patikusok többsége könnyen kezelhetőnek és megfelelően gyorsnak ítélte az EFPIA hamis gyógyszerek kiszűrésére kifejlesztett eredetiségellenőrző rendszerét. A gyógyszerészeti szervezet a rendszer széleskörű alkalmazását szeretné elérni írja a Securing Pharma.
Az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations, EFPIA) egy, a napokban Hollandiában megtartott gyógyszerhamisítás elleni találkozón hozta nyilvánosságra az új eredetiségellenőrző programjának tesztelése során kapott visszajelzések eredményeit. A négy hónapos, Svédországban lebonyolított tesztidőszakban 1100 gyógyszertípust és 25 helyi gyógyszertárat vontak be.
Az eredetiségellenőrző rendszer tesztelése során a programba bevont gyártók által a termékcsomagoláson elhelyezett, egyedi termékszámot tartalmazó kétdimenziós vonalkódokat ellenőrizték a résztvevő patikusok a gyógyszerek kiadása előtt. Az ellenőrzés során a szkennerek minden, a kódokban észlelt eltérést kiszűrtek, riasztva a gyógyszerészt, ha a termék eredetisége, származása megkérdőjelezhető. A program nem csak a hamis, de a visszahívott, vagy más okból problémás termékeknél is jelzett.
A beérkezett visszajelzések szerint a patikusok döntő többsége könnyen boldogult az új rendszerrel. Mintegy 94 százalékuk úgy vélte, az alkalmazás könnyen használható, 96 százalékuk pedig úgy ítélte meg, hogy az ellenőrzés által igényelt többlet energiaigény elfogadható mértékű. Az EFPIA által korábban közzétett eredmények szerint a kódleolvasások 94 százaléka kevesebb, mint 5 másodperc alatt adott eredményt. Bár a résztvevő gyógyszertárak 85 százaléka szerint a rendszer már most is elég gyors, szélesebb körű alkalmazás esetén várható, hogy ez a hatékonysági szint tovább fog javulni.
Az amszterdami találkozón az eredményeket bemutató Grant Courtney, a GlaxoSmithKline képviselője elmondta, a tesztidőszak során a gyógyszertárak működéséről kapott adatok felbecsülhetetlen értékűek a program továbbfejlesztése és hibátlan működtetése szempontjából. Ráadásul, a tesztelés nem csak a használhatóság, de az esetleges hibalehetőségek és hiányosságok felismerése szempontjából is rendkívül hasznosnak bizonyult. Mint mondta, a négy hónap alatt 180 olyan eset volt, amikor az igazoló rendszer hibás szériaszámot talált. Összesen 373 esetben jelezte a program, hogy a kiadni kívánt gyógyszercsomagot már kiadták egyszer, valamint 283 készítményt adtak el úgy, hogy a rendszer szerint a pirulák korábban már értékesítve lettek. A szakértő szerint ez utóbbi elégtelenségek fő oka, ha a betegek többféle terméket kérnek, de végül nem veszik meg mindet. Ugyanis, mivel a gyógyszertáros mindet ellenőrizte, az adatellenőrzésnek nyoma maradt a rendszerben, így ha a vásárlás visszavonását nem rögzíti, ami a fentiek szerint többször előfordult, a program kétszer eladottnak, ezáltal veszélyesnek minősíti a terméket.
A hiányosságok tekintetében Courtney hozzátette, több helyütt jelezték a patikusok, hasznosnak találnák, ha az ellenőrző rendszer több információt jelezne számukra a termékekről, így például szeretnék, ha az egyes termékek ellenőrzése során leírást kapnának a tabletta színéről, formájáról, esetleg fotókkal illusztrálva látnák, hogyan kell kinézniük a megbízható piruláknak, blisztereknek, csomagolásoknak.
A GlaxoSmithKline képviselője az előadása során kiemelte, a program célja, hogy megfeleljen az Európai Unió 2008 év végén bemutatott gyógyszerészeti programcsomagjának, amely nagyszámú biztonsági elem és egyedi azonosító jelzések elhelyezését követelné meg a gyógyszerészeti termékek csomagolásán. A szakember szerint az egyedi azonosító jelzések elhelyezése 3-5 éven belül tömegessé válhat a gyógyszeriparban, így az EFPIA a kódolási rendszerek európai szintű harmonizációját, valamint az eredetiségellenőrző program széleskörű alkalmazását szeretné elérni.
