A szakember kifejtette: a védőoltás szükségességének fontosságát már az első lakossági tájékoztató plakátok megjelenésével egy időben kellett volna kommunikálni a lakosság körében, és hiba volt az iskolai oltási kampányokat az őszi szünet után elkezdeni. Továbbá - folytatta - néha hiba csúszott a logisztikába is.

Hozzátette: a vírusellenes szerek alkalmazásával sem lehetünk elégedettek, amely a szakmai kommunikáció hibájaként róható fel.

Mivel eddig Magyarország nem szembesült hasonló járványügyi helyzettel, ezekből a hibákból tanulni kell, és bármilyen vírusvariáns üti is fel a fejét a jövőben, nem engedhetjük meg, hogy ezeket újra elkövessük - fogalmazott Bujdosó László.

Jelenleg gyenge a vírus aktivitása, de szakemberek szerint számítani kell a járvány második-harmadik hullámára is - mondta a pandémiás bizottság elnöke, aki úgy vélte, Magyarország messze nem teljesített úgy, ahogy teljesíthetett volna. Mint mondta, a világ egyetlen országa lehettünk volna, amely a járványt "megállítja", csak ehhez átoltottságot kellett volna produkálni, amelyhez az oltóanyag rendelkezésre állt. Mint mondta, a hárommillió ember átoltottságával Magyarország a negyedik helyen szerepel Európában, de a kívánatos a lakosság 60-70 százalékának beoltottsága lenne.

Bujdosó László az adatokat ismertetve elmondta, a kritikus infrastruktúrában dolgozók körében több mint 143 ezer adag oltást adtak be, az egészségügyben több mint 128 ezren, az iskolákban pedig 436 ezren kapták meg az oltást. A térítésmentes vakcinából több mint 2 millió 100 ezer fogyott, a háziorvosoknál majdnem 1,5 millió adag, a gyógyszertárakban 500 ezer adag, míg az oltópontokban körülbelül százezer adag oltást adtak be.

A vírusellenes szerek használatáról úgy vélte, minden H1N1 gyanúval orvoshoz fordulót azonnal antivirális kezelésben kell részesíteni. Ehhez hozzátette: a betegek nagy része kórházba kerülésük előtt nem kaptak antivirális kezelést, pedig a vírus szervezetbe jutását követő legkésőbb 48 órán belül ez indokolt lenne. "Magyar viszonylatban ez a 48 óra még járóbetegként telik el" - fogalmazott.

Sokszor az emberek - észlelve magukon a tüneteket - saját maguk kezdik meg a kezelést, orvoshoz csak másnap mennek el, az adott gyógyszertár pedig nem biztos, hogy készletez egy alapvetően drága, a társadalombiztosítás által nem támogatott készítményből, ezért a betegnek vissza kell érte mennie.

"Ha még egyszer ez a vírus támad, nem engedhetjük meg, hogy ne jusson speciális antivirális szerhez az, akinek hozzá kell jutnia. Javítani kell ebben a vonatkozásban mindenképpen a kommunikációt, különösen a szakmai kommunikációt" - fogalmazott Bujdosó László.

Felhívta a figyelmet, hogy nincs vége a járványnak, és "korai még erről a vírusról ítéletet mondani, korai ezt a vírust temetni, ez a vírus még nem játszotta ki az összes aduját" - mondta a szakember.

Hasonló véleményen volt Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának igazgatója is. A szakember azt mondta, várható, hogy a járványnak második és harmadik hulláma, csak nem lehet tudni mikor, és azt sem tudják még, hogy H1N1 vírus keveredik-e a szezonális influenza vírusával.

A világból sok tapasztalat gyűlt össze ezzel a járvánnyal kapcsolatban, de egy járvány nem kiszámítható.

A nemzetközi adatokról szólva Pusztai Zsófia elmondta, a világban eddig 16 ezer ember halálát okozta a H1N1 vírus, amely 213 országban okozott megbetegedéseket. Jelenleg Ázsiában, a Közel-Keleten és Nyugat-Afrikában van emelkedőben az újinfluenza vírus okozta megbetegedési hullám, és a déli féltekén most kezdődött a járvány második hulláma.

A világon 300 millióan részesültek védőoltásban, Magyarországon a lakosság harmada.

Kiemelte: Magyarország volt a második a világon, ahol szeptember végén elkezdődött az oltási kampány, azonban ezt a kezdeti előnyt nem sikerült teljesen kihasználni, hogy a magyar lakosság 60-70 százaléka részesüljön védőoltásban.

A WHO azt ajánlja, hogy a következő influenza védőoltások úgynevezett három fázisúak legyenek, tehát tartalmazzák a H1N1 vírust és a két szezonális vírust is.

Skultéty László, a GKI Egészségkutató Intézetének vezetője a Német-Magyar, az Angol- és az Amerikai Kereskedelmi Kamara konferenciáján elmondta, a magyarországi járvány első hulláma során az egészségügyi költségek a GDP 0,03 százalékát tették ki, összességében pedig 40 milliárd forintos költsége volt a járványnak, ami a GDP 0,15 százaléka. A hatást mérsékelte a gazdasági válság következtében fokozatosan alacsonyabb foglalkoztatás és a magas munkanélküliség - tette hozzá.

Forrás: MTI

vissza