A gazdasági válság hatását az innovatív gyógyszergyártók is érzékelik, ugyanis a nemzetközi gyógyszercégek megszorító intézkedései kihatnak a magyar tagvállalatokra is. A lakosság is visszafogja kiadásait, így csökkent a gyógyszerek iránti kereslet, annak ellenére, hogy a magyar lakosság egészségi állapota folyamatosan romlik. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke Dr. Varga Zoltán igazgató azonban bizakodó a jövőt illetően.

- Milyen mértékben érintik a magyar innovatív gyógyszergyártókat a gazdasági válság hatásai 2009-ben? Vannak-e erre vonatkozóan már adatok?

- Természetesen a gazdasági válság mindenkire hatással van, így az egyesület tagvállalataira is. Számos hír volt olvasható, hogy az egyes nemzetközi gyógyszercégek is különféle megszorító intézkedésekre kényszerültek, melyek értelemszerűen érintették a magyar tagvállalatokat is. Emellett a hazai fejlemények, a kormányzat megszorító intézkedései és a kereslet csökkenése szintén negatívan befolyásolták a növekedési adatokat.

A folyamatosan elöregedő lakosság (és a válság negatív hatásai miatt) a lakosság egészségi állapota folyamatosan romlik. A szív-, érrendszeri és daganatos megbetegedések okozta halálozás szempontjából Európa élmezőnyébe tartozunk, ebből adódóan folyamatosan nő a gyógyszerfelhasználás is, amely a gyógyszerforgalom folyamatos növekedésével jár. 2009-ben, bár tovább növekedett a gyógyszerpiac, a növekedés üteme megtört.

A TB támogatás kiáramlásának csökkenése nagyon érzékenyen érintette az innovatív gyógyszergyártókat. A gyógyszergazdaságossági törvény megszorításai következtében a 2007. évi kifizetés visszaesett a 2004. évi szintre, mely tendencia azóta is folytatódik. 2009. évi kormányzati megszorítások hatásának következtében a normatív 85%-os támogatási kulcs (mely kategóriába zömében a szív-, érrendszeri megbetegedések gyógyszerei tartoznak) 80%-ra csökkent, valamint számos hatóanyag-, és terápiás csoport támogatása megszűnt, vagy csökkent (gyomorsavszekréciót csökkentő termékek 70%-ról 55%, agyértágítók, porcerősítők, stb. TB támogatása megszűnt). Bár a termelői gyógyszerárak nem változtak, a TB támogatás csökkenés térítési díj emelkedést okozott, így ezt a betegek áremelkedésként érzékelték. Lelassult az új innovatív termékek befogadása 2009-ben valódi áttörést jelentő, új terápiás osztályba tartozó termék befogadás nem történt. Egyéb befogadott termékek támogatása miatti többlet kiáramlás összege elhanyagolható volt, mivel azok zömében már létező támogatás volumen szerződések keretein belül kerültek finanszírozásra.

- A k+f lehetne a megoldás, így újabb piacokat találhatnak a gyártók. Kutatás-fejlesztésben egyébként is élen járt hazánkban a gyógyszeripar. Mi várható ezen a téren 2010-ben?

- A cél a K+F fenntartása. 2009-ben az AIPM tagvállalatok min. 10 MrdFt-ot költöttek K+F-re. A jelenleg is befogadásra váró termékek az onkológiai, kardiovaszkuláris, neurológiai megbetegedések kezelésére, a trombózis megelőzésre és a csontritkulás tüneteinek enyhítésére szolgáló készítmények.

- Történt-e valamilyen előrelépés az állam részéről, ugyanis ígéretei között szerepelt, hogy kedvezőbb környezetet alakítanak ki a klinikai kutatásokhoz, bevezetik a fiatal innovatív vállalat státust és növelik a természettudományos oktatás súlyát és színvonalát?

- Számunkra eddig egyetlen érzékelhető lépés történt - az innovációt folytató cégek leírhatják a gyógyszeripart sújtó adókból a K+F ráfordításuk 20%-át, bár a megvalósulás körül még számos a kérdőjel, s tartunk tőle, hogy ez a lehetőség már nem lesz elérhető tagvállalataink számára a jövő évben. Elfogadásra került emellett a Gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv, mely a gyógyszeripart stratégiai ágazatként nevesíti.

- 2010. január 1-ével a gyógyszer-gazdaságossági törvény több helyen is módosult. Hogyan vonatkoznak ezek a jogszabályok az innovatív készítmények árképzésére?

- A nemzetközi referenciaárazás életbe lépése elsősorban a szabadalommal nem védett generikus termékeket érinti, mivel új, innovatív termékek befogadása esetén már eddig is alkalmazták a nemzetközi ár-összehasonlítás gyakorlatát. 2004-től ugyanis innovatív készítmény csak a legalacsonyabb áron kerülhet befogadásra. Az új típusú támogatásvolumen-szerződések bevezetése az árakat közvetlenül nem befolyásolja, ám nem megfelelő alkalmazásuk lényegesen megnövelheti a gyártói befizetési kötelezettségét, illetve gátja lehet a termék magyarországi bevezetésének.

- Hogyan látja a magyar innovatív gyógyszergyártók jövőjét?

- Jelentős változások történtek a gyártói oldalon. Ma már egy vállalat számára sem kérdéses, hogy a magyar egészségügy és gyógyszerfinanszírozás problémáit csak a kormányzatot segítve, a kormányzattal együttműködve lehet megoldani. Együtt kell megtalálnunk a forrásokat olyan módon, hogy a jövőben is biztosított legyen a legújabb és leghatékonyabb gyógyszerkészítmények finanszírozhatósága, ugyanakkor a lakossági terhek se növekedjenek.

Bízunk benne, hogy az együttműködési szándékunk fogadtatása pozitív lesz, s a következő kormányzattal ki tudunk majd alakítani egy olyan új partneri viszonyt, mely ismét növekedési pályára állíthatja az innovatív gyártókat és az innovációt, továbbá jelentősen hozzájárul a magyar betegek gyógyulásához, életminőségének és egészségi állapotának javulásához.

- Köszönöm az interjút.

Tóth Ilona