Reklámtúladagolás: harc a patikákban

Gyógyszertárak A legmodernebb marketingmódszerekkel csábítanak gyógyszerfogyasztásra

Hiába tiltja januártól törvény a patikák reklámkampányait, egyes patikaláncok a szabályozást kijátszó trükkökkel csalogatják a vevőket, a nem támogatott készítményeknél pedig változatlanul a tv-shopokra emlékeztető módszerekkel próbálják beterelni a járókelőket, hogy minél több gyógyszert „rájuk sózzanak”.

Kun J. Viktória

Kettőt fizet, hármat kap, gyűjthet pontokat, vagy szerezhet nyereményjátékhoz „belépőt”, de komoly kedvezményeket is, aki megfelelő gyógyszertárban vásárol. Ma már akár ezer forintos eltérés is lehet egy-egy készítmény árában.

Ádáz árverseny folyik a vevőkért, a cél, hogy minél több gyógyszert tudjanak rájuk „sózni”, ezért pedig semmilyen eszközt nem vetnek meg egyes patikaláncok. A „békeidők” patikusai szerint ez a verseny épp a szakértelmet öli ki és a patikaszerek esetében a vevőkre veszélyes fogyasztást generál, a tőkeerős cégek által diktálta árakat senki sem tarthatja féken, miközben a gyógyszerészszellemnek nyoma vész. Ugyan a támogatott gyógyszerek, segédeszközök esetében idén már törvény mondja ki, hogy tilos a betegnek, fogyasztónak olyan ajándékot, mintát, vásárlásra jogosító utalványt adni, ami fogyasztásra, használatra ösztönöz. Egyes patikaláncok még itt is trükköznek, s megtalálják a módját az engedményeknek: nem a gyógyszerhez, hanem a recepthez, esetleg más, nem támogatott készítmény árához adják a kedvezményt, vagy alapítványon keresztül juttatják a vásárlásért járó bónuszt.

Ha három receptet hoz egyszerre, az háromszáz forintot ér – hirdeti már üvegablakán az egyik fővárosi gyógyszertár. A másikban kettőt fizet, hármat kap akció van, nyeremény utakkal és pontgyűjtő akciókkal csábítják a pácienseket. Az egyik patikalánc önálló hirdetőújságban számol be akcióiról. Termékenként akár ezer forintot is spórolhat, aki ide betér. Miközben az emberek döntő többségének fogalma sincs arról, hogy egyáltalán nem mindegy, hol veszi meg a gyógyszerét, vagy gyógyulásának „kiegészítőjét”, a verseny teljesen elszabadult. Leginkább egyes patikaláncok kínálnak szinte dömpingáron készítményeket. Az egyik fájdalomcsillapítón 350 forintot lehet spórolni, 1300 helyett csupán 929 forintba kerül, az ízületek mozgékonyságát megőrző készítmény 3200 helyett mindössze 2100 forintba, de csaknem 1200-zal olcsóbb a porcerősítő, hatszázzal az aranyérkenőcs. Az ajánlat a vevők „becsábítására” szolgál, hiszen az összes többi termék nagyjából az átlagos árakon kapható.

A GSK Hungary piackutató Kft. egy korábbi, megrendelésre készült, részleteiben nem publikus felmérése szerint a nem vényköteles készítményeknél jellemző a 20–30 százalékos eltérés, főleg a közkedvelt fájdalomcsillapítók, megfázás elleni szerek, vagy vitaminok esetében kiélezett a verseny. A főváros és vidék, de még a kerületek között is komoly különbségek vannak. Lantos Zoltán, a piackutató cég egészségügyi szekciójának vezetője szerint a keresettebb készítményeknél különösen érzékelhető az árharc, a piaci verseny pedig mind rosszabb irányba visz.

Pedig a harcot főleg a kisebb patikák nemigen bírják. „Szeptemberben már bezártam volna, de gondoltam, még megpróbálom egyszer. A versenyt nem bírom, nem is szállok be én még a patikusi hivatásban hiszek. Nem a pénzért, a beteg gyógyulásért húzom föl naponta a patikarácsot – mondja Varga László. A gyógyszerész 29 éve vezeti a Baranya megyei Babócsán 1876 óta, ottjártunkkor még működő, hat települést ellátó Salvator patikát. Nyugdíja mellett 86 ezer forintot visz haza, éppen 15 ezerrel többet, mint a gyógyszertár takarítónője. A 76 éves, patikus gondosan böngészi végig árlistáját, s sorolja az összehasonlításhoz megkérdezett termékek árait.

„Fejfájás-csillapító, na, én ebből például inkább a kétszer tízszemes kiszerelést ajánlom, nem a húszszemest: nekem az utóbbi jobb lenne, de a vevőknek az előbbi jobban megéri – mondja a patikus, aki most leginkább azt sajnálja, hogy egy éve hiánycikk a lázcsillapító Paracetamol, ami éppen negyedébe kerül a Rubophennek, vagy a Paramax rapid, ami pedig körülbelül a fele. A falu gyógyszerésze szerint az ár mellett azonban itt, a környéken az orvosok jelentik a legnagyobb veszélyt. – Két kilométerre rendel a doktornő, aki már meg is kérdezte, mikor zárok már be, mert kellene neki a falu. A környéket ugyanis ő látja el gyógyszerekkel, ha kell, felírja, majd ki is adja betegeinek a készítményeket” – mondja a patikus.

A Magyar Gyógyszerész Kamara is próbál minden eszközzel harcolni a mind inkább merkantilista szemlélet ellen. Első lépésben elérték a támogatott gyógyszerek árának kötelező egységesítését. Hankó Zoltán, a testület alelnöke szerint komoly érvágást jelent, hogy a kötelező kamarai tagság megszüntetésével egyáltalán nincs mód az etikai számonkérésre.

„Egy nemrég nyílt gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész a helyben készült gyógyszerről például azt mondta: mi ilyennel nem foglalkozunk. Csak azért, mert ezzel sok a munka és kevés bevételt hoz. Az egyik nagyvárosban, rejtett kamerás felvétellel dokumentáltan az utcáról bejövő vevő vényköteles gyógyszert recept nélkül szó nélkül megkapja. Előfordul, hogy a patikatulajdonos megtiltja a gyógyszerészének, hogy a felírt gyógyszert olcsóbb, azonos hatóanyagúval helyettesítse, hiába engedélyezte ezt az orvos – sorolja a példákat az alelnök, aki szerint a „kiszabadult szellemet” nehéz a palackba visszazárni. A hatóságok és a további jogszabályi változtatások húzhatják még meg a „vészféket”.

Büntetési tételek

Szabályszegés, ha hivatásos gyógyszerész nélkül működik a patika, ha a gyógyszerkiadás vagy az árképzés szabályait megsérti.

Büntetései:

1. felszólítás

2. kb. 100 ezer forintos közigazgatási bírság

3. a működési engedély felfüggesztése, ismételten elkövetett súlyos szabályszegés esetén

4. a működési engedély visszavonása

vissza