Vitaminkoktélok, fogyasztószerek, potenciaerősítők - se szeri, se száma az úgynevezett életmódjavító és csodás gyógyulást ígérő termékeknek. Csak a patikában több ezer gyógyszernek nem minősülő étrend-kiegészítőt, vitaminkeveréket, "csodaelixírt" lehet kapni, az internet kínálata még ennél is bőségesebb. A profi marketingesek által készített honlapok állításait orvosi tudás híján nehéz megkérdőjelezni, különösen ha egy távoli ország híres professzora tanúsítja a remélt hatást.

Csakhogy e szerek veszélyesek is lehetnek. Angliában például minden negyedik háziorvos praxisában előfordult már olyan beteg, aki az internetről rendelt készítmény szedése miatt szorult ellátásra. Magyarországon a különféle étrend-kiegészítő szerekre ugyanis nem vonatkoznak a gyógyszerekre érvényes szigorú szabályok.

Az uniós csatlakozás óta "csak" bejelentési kötelezettsége van a forgalmazónak, ha ilyen szert piacra akar dobni. A termékeket a gyártó, a forgalmazó által közölt összetevők, illetve a csomagolás jellemzői alapján lajtsromba veszi, de nem vizsgálja az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet.

Több millió forintra bírságolt tavaly januárban egy céget a Gazdasági Versenyhivatal, mert egy krémről azt állította a forgalmazója, hogy jó a daganatos megbetegedések megelőzésére, illetve enyhíti az ilyen kezelések mellékhatásait. A bírság összegét az is befolyásolta, hogy a cég különösen kiszolgáltatott, a gyógyulásért bármire hajlandó betegeket tévesztett meg. De ez csak egyetlen példa - mondta lapunknak Mihálovits András, a GVH szóvivője. Tavaly összesen egymilliárd forint bírságot róttak ki ezen a piacon.

Ám ez sem jelent visszatartó erőt, a megbírságolt forgalmazók fizetnek, van, aki új céget alapít, s ott folytatja, ahol abbahagyta, s az üzlet az újabb utóvizsgálatig, illetve a következő bejelentésig tovább virágzik.