- Álláspontunk szerint, az a helyzet, amelyben jelenleg a gyógyszerellátás (gyógyszertárak működtetése) van, mindenképpen sürgős intézkedéseket tesz szükségessé. A probléma mögött nyilvánvalóan egy hosszú folyamat áll, mely a 2006-ban bekövetkező patikaliberalizációval kezdődött. Ez a rendszer a gyógyszerellátás merkantil jellegét honosította meg Magyarországon. Ez alatt az idő alatt számos intézkedés történt, ennek az irányvonalnak kell most megálljt parancsolni, hogy a rendszer ne ebbe az irányba haladjon tovább.

- Milyen intézkedéseket kell mielőbb meghozni?

- Moratórium jelleggel gátat kell szabni a gyógyszertárak korlátok nélküli létesítésének. Jelenleg gyakorlatilag szabályozatlan az alapítás feltételrendszere. Hasonlóképpen meg kell állítani a gyógyszerellátásban kialakuló fúzios és integrációs folyamatokat..

- Ön szerint a patikaliberalizáció folyamata még megállítható?

- Természetesen vannak realitások, amelyeken belül mozogva alkotmányos eszközökkel változtatásokat lehet végrehajtani. 2001-ben is történt olyan lépés, amely egy fennálló és működő helyzetet szeretett volna eltolni valamilyen irányba. Ez volt a bizonyos 25 % minimális tulajdonrészből az 51 %-ban való előrelépés. A jogalkotás már akkor is egy 5 éves átmeneti időszakot biztosított, ezt az alkotmánybíróság el is fogadta. Természetesen nem érdekünk a magántulajdon jogainak megsértése, elvétele vagy egyáltalán bárminemű sérelem okozása. Viszont úgy gondoljuk, hogy a megfelelő érvrendszer felmutatásával az államnak nem szabad hagynia a gyógyszerellátás ilyen irányba való elsodródását, mivel számos jel mutatja,hogy a gyógyszerellátás integrált vertikumban való működése nem biztonságos).

- A moratóriumokon túl milyen lépéseket szükséges még megtenni?

- Az új kormány létrejöttével megalakultak az egészségügyi szakbizottságok, tehát ismerté váltak az egészségügyi bizottság tagjai és vezetői (elnöke: Dr. Mikola István, két alelnöke pedig: Dr. Pesti Imre és Dr. Gyenes Géza). A nemrégiben megrendezett Magyar Gyógyszerész Napokra meg is hívtuk Mikola Istvánt. A már nyilvános kormányprogram segítségével a szakbizottsági elnök a gyógyszerészeti napokon érdemben nyilatkozott. Előadásának témája a „Látlelet a gyógyszerellátásról” volt. Mikola úr arról beszélt, hogy az egészségügyi bizottság kész arra, hogy sürgős intézkedésekben képviselői és bizottsági indítványokat benyújtva vegye kezébe a gyógyszertárak működtetésének megoldandó kérdéseit. Majd alkalmunk nyílt arra, hogy megbeszéljük az előttünk álló faladatokat.

- Miről szólt ez a megbeszélés?

- Szóba került a gyógyszertár alapítási szabályzórendszer felállítása, a már említett fúziós – vertikális integrációs kérdéskörben meghozandó döntések, valamint a patikákban zajló promóciós tevékenységek, ajándékozások, nyereményjátékok, visszatérítések rendszerének szabályozása, ugyanis ez irreálisan magas forgalomkoncentrációt tesz lehetővé, ezáltal egyensúlyát vesztett hálózatot, végül is ellátatlan területeket alakít ki. A tavaly őszi salátatörvényben volt erre nézve indítvány, mind kormány mind pedig ellenzéki oldalon. Azonban a kormány illetékes jogi főosztályvezetője a szakbizottság ülésén elmondta, hogy ezeket az indítványokat a gyógyszer-gazdaságossági törvény már tartalmazza, így nincs szükség egyéb beavatkozásra. Később kiderült, hogy ez a megállapítás tévedésnek bizonyult., sőt a szándékos félrevezetés lehetősége is felmerült.

A 2006-ban elfogadott patikaliberalizációs törvény eredetileg 2009 decemberéig szólt volna, de egy 2009. évi módosítást (salátatörvény) követően kitolták 2011. január 1-jére. Az idő azonban így is szűkös, ezért mindenképpen lépéskényszer áll fenn. A kormány-program átfogó szabályzást helyezett kilátásba a gyógyszerellátás terén, tehát nem csak alkalmi tűzoltás fog történni. A kormány-program tartalmazza a

o liberalizáció leállítását

o gyógyszertár alapítás újraszabályozását

o a többségi gyógyszerésztulajdonon alapuló működtetést

o a Köztestületi Kamara helyreállítását (kötelező tagság, hatékonyan működő etikai rendszer)

- Amennyiben a liberalizáció leáll és a tényleges piaci verseny megszűnik, mi fogja a patikákat ösztönözni arra, hogy javítsanak szolgáltatásiak minőségén?

- A liberalizáció nagy gondolata „biztonságos és gazdaságos” gyógyszerellátás volt. Ám ez a rendszer az államon kívül senki másnak se nem biztonságos, se nem gazdaságos.

A piaci verseny természetesen hozhat pozitív elemeket a beteg mint fogyasztó számára, viszont vegyük figyelembe, hogy ezek az előnyök csak egyes helyeken jelennek meg, ahol nagy a patikák koncentrációja (pl: Budapest). Nem vonatkozik ez az egész országra. Az ellátórendszer egészére nem biztosított a gyógyszer- és ellátásbiztonság, a szolgáltatásminőség és a költséghatékonyság. A vidék helyzetét nem csak az agresszív marketinggel elvont forgalom, hanem az állam forráskivonása is tovább rontotta. Például 2010-ben a költségvetés felállításakor a tavalyi évhez képest 400 millió forint újabb forrást vontak el a kisforgalmú gyógyszertárak támogatásától (ez a 2009-ben folyósított támogatási összeg kétharmada).

- Szóba került a Köztestületi Kamara jogainak visszaállítása ?Milyen támogatást tud biztosítani a Kamara a tagok számára?

- Az MGYK jogosítványok és a hatáskörök megléte mellett hatékonyan tud eljárni a tagok érdekében. Ilyen feladatok pl a működési nyilvántartás vezetése és a kötelező továbbképzések szervezése, működtetése, a szakma érdekképviselete, a betegek és a kollégák hatékony védelme az etikai szabályoktól eltérő gyógyszerészektől.

- Május végén tartották meg a már hagyományosnak számító Gyógyszerész Napokat. Milyen feladatokat állított maga elé a Kamara?

- A választások előtt a mi magunk vándorgyűlés keretei között lezártuk az előző időszakot, és meghatároztuk a jövőbeli célokat. Ezt 12 pontban határoztuk meg. Ezeket a pontokat kibontottuk, elemzésnek vetettük alá és feladatokat rendeltünk hozzájuk. Ezen feladatkörök köré csoportosítottuk a témáinkat is, mint:

o a Köztestületi Kamara

o szakmai kompetenciák problémaköre, fejlesztése

o a gyógyszerészi gondozás fejlesztése

- Köszönöm a beszélgetést.

Tóth Ilona

vissza