MR1 Kossuth Rádió - Magánhangzó
2010. július 7.
Műsorvezető: - Patikaalapítási láz tört ki, miután nyilvánosságra került az elmúlt hetekben a kormány terve, mely szerint felülvizsgálnák a három évvel ezelőtti liberalizációt. Érvek és ellenérvek a szigorítás mellett és ellen, Dobozi Pálma összeállításában.
(bejátszás)
Megszólaló 1: - Napi egyet szabad csak bevenni! Igen, és még?
Megszólaló 2: - Mást nem.
Megszólaló 1: - Mivel fizet?
Megszólaló 2: - Kézpénzzel.
Megszólaló 1: - Ez háromezer forint. Jó.
Riporter: - A Budakeszi határában levő Park Center Bevásárlóközpont gyógyszertárában vagyunk, amely két éve nyílt a helyi hipermarkettel szemben, egy több, mint kéttucatnyi üzletet tömörítő osztrák tulajdonú patikalánc tagjaként. Az alapításhoz mindenképpen kellett a 2007-es törvén, amely lazította a patikanyitás szabályait. Azelőtt csak 250 méterenként és 5000 lakosonként nyílhatott egy-egy orvosságot árusító hely. Márpedig Budakeszin, ha ezeket a korábbi szabályokat nézzük, volt már elég. Herceg Mária vezető gyógyszerész ennek ellenére azt mondja, folyamatosan nő a vevőik száma, akiket első sorban különböző, akár 30-50%-os kedvezményekkel próbálnak idevonzani, sőt, pontokat is gyűjthetnek a törzsvásárlói kártyával rendelkezők.
Herceg Mária vezető gyógyszerész: - Azokat a termékeket tudjuk kedvezményes áron adni, ami nem TB-támogatottak, tehát vagy olyan gyógyszerek, vagy gyógyhatású termékek, vagy babaápolási cikkek, erre akkor van lehetőségünk, hogy ha a beszállítóinktól tudunk kedvezményt kapni. Én nekem az a véleményem, hogy ha a nagykereskedő, a gyártó, a beszállító kedvezményt ad, akkor adja át a betegeinek, minden patika hozzájuthat kedvező termékekhez.
Riporter: - Herceg Mária nem tud arról, hogy a nyitás óta csökkent volna a Budakeszin lévő más patikák forgalma. Máshol azonban erre is van példa. Az Oktogonhoz közel, a Teréz körúton állok. Az itt található Segítő Mária Gyógyszertárat 15 éve alapították, ez volt a főváros egyik első privatizált patikája, azóta is családi vállalkozásként működik. A gyógyszertárak létrehozását könnyítő törvény óta megszaporodtak a versenytársai. Először az egy percnyi sétára lévő Jókai téren nyílt egy új patika, ám ezt nemrég bezárták és épp most költöztetik át az oktogoni patikától alig 60 lépésnyire. Azt szerettem volna megtudni, hogy mekkora forgalomcsökkenést okozott a Segítő Mária Gyógyszertárnak a patikaliberalizáció. Az egyik tulajdonost, Balpataki Antalt telefonon értem utol.
Balpataki Antal, patikatulajdonos: - Közel három olyan patika jött létre, amely körülbelül 200-250 méteren belül jött létre a patikához képest, ebből kettő már be is zárt, de minden patika-nyitás érezhető volt rövidtávon, azonnal 10-15% forgalom-esés egyből. Összességében az elmúlt három évben a forgalom csökkenése az közel 25%.
Riporter: - És ennek ellenére ez a családi vállalkozás még tudja tartani a nullszaldót, vagy már egyre nagyobb nehézségek vannak?
Balpataki Antal, patikatulajdonos: - Nem probléma egy családi vállalkozásnál, mert egy lányunk is patikus, és ennek következtében két patikus önkizsákmányolással túlteljesíti a napi adagját. Önkizsákmányolással ellensúlyozzuk ezeket a külső nehézségeket.
Riporter: - Mennyire tudja egyébként a patika tartani a versenyt például abban, hogy ugye az újonnan létrejövő tőkeerős gyógyszertárak tudnak különböző ajándékozási akciókat indítani?
Balpataki Antal, patikatulajdonos: - Egyáltalán nem szálltunk be ebbe a folyamatba. Úgy döntöttünk, hogy ez nem etikus.
Riporter: - A patikai akciókat elutasítók azzal érvelnek, hogy a gyógyszertár nem egy ruhabolt, hogy kedvezményekkel próbálják növelni az eladást. Az ilyen marketingeszközöket használók viszont azt mondják: csak emiatt nem vesz valaki olyan orvosságot, amire nincsen szüksége, Ráadásul összességében a liberalizáció óta nem nőtt a magyar lakosság gyógyszerfogyasztása. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy 2007 óta 600-al több patikának kell osztoznia ugyanannyi vásárlón. De visszatérve a konkrét példákhoz. Szombathelyen szinte a kocsmákéval vetekszik a patikák száma, ez olvasható az egyik helyi hírportál cikkében. Ez talán kicsit túlzás, mondja Schmidt József, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Vas Megyei Szervezetének elnöke, de az tény, hogy megduplázódott a pirulákat árusító helyek száma, miközben két régi patika bezárt.
Schmidt József, a Magyar Gyógyszerész Kamara Vas Megyei Szervezetének elnöke: - Most, jelen pillanatban 27 működő gyógyszertár van Szombathelyen, és 15-ről indultunk. Ezek jellemzően a város központjában nyíltak, a legforgalmasabb helyeken, illetve a bevásárlóközpontokban. A versenyt aztán nem bírták a már meglévő, működő gyógyszertárak. A legfájóbb számunkra: egyik főtéri gyógyszertárnak bezárása, amelyik már az 1700-as évektől működött mint gyógyszertár, kénytelen volt a tulajdonos bezárni, mert nem bírta a versenyt a rányíló új patikákkal.
Riporter: - Ön szerint egyébként mi lehet ennek az oka, hogy ha mégis mondjuk van egy jól bejártott gyógyszertár, amelynek ilyen hosszú hagyománya van, akkor egy teljesen újonnan nyíló miért tudja elszívni a betegeket?
Schmidt József, a Magyar Gyógyszerész Kamara Vas Megyei Szervezetének elnöke: - Marketing. Tehát amint bevezettek ők a piac megszerzése céljából, különböző ajándék-osztogatási akciók, akkor a vényekre a pénzfizetések, tehát hogy három receptre 300 forintot fizetnek vissza, akkor az állandó ajándéksorsolások
Tehát akik ezeket a gyógyszertárakat nyitják nagy, tőkeerős vállalkozóknak kell, hogy legyenek, mert ezeket egy patikai árrésből kigazdálkodni lehetetlenség.
Riporter: - Mindenesetre egy biztos: az új kormányzat felülvizsgálja a gyógyszertár-alapításra vonatkozó szabályokat. Új törvény jövő januártól várható. Addig is augusztus elsejével felfüggesztik a szabad patikaalapítást, és a gyógyszertárat működtető vállalkozások fúziója sem megengedett átmenetileg. A hír hallatára beindult a patikaalapítási nagyüzem: az elmúlt egy hónapban 100 kérelem érkezett az ÁNTSZ-hez, ezeket még a régi szabályok alapján kell elbírálni. Az új szabályozás szükségességét mindjárt indokolja az egészségügyi helyettes államtitkár, de először arra voltam kíváncsi: mit szólnak a változásokhoz a patikába járók.
Megszólaló 3: - Én nem bántam, őszintén szólva, hogy több patika van. Különösebb negatív hatást nem érzékeltem, viszont jó volt, hogy majdnem minden sarkon van egy patika. Van egy patika, ahová a legtöbbet járok, és ez nem az, ami a lakóhelyemhez legközelebb van. A liberalizáció előtt is már volt, úgyhogy
Riporter: - Tehát akkor ahhoz azért hűséges alapvetően?
Megszólaló 3: - Ahhoz hűséges vagyok, mert az van legközelebb a lakásomhoz.
Riporter: - És akkor itt hiába vannak ilyen akciók, amik ki is vannak függesztve, emiatt nem jön ide?
Megszólaló 3: - Patikában még sose néztem az akciókat!
Megszólaló 4: - Jobb így, igen, hogy sokkal több patika van, mint előtte.
Riporter: - Mikor patikát választ, akkor mit szokott szem előtt tartani, hogy hol vannak kedvezmények, vagy hogy melyik van tovább nyitva, vagy hogy melyik van közel?
Megszólaló 4: - Hát, igazság szerint, hogy melyik van tovább nyitva, de azért az akciókat is meg szoktam nézni.
Megszólaló 5: - Régen annyit kellett sorban állni általában a patikákban, és azóta, hogy egyre több nyílt, azóta sokkal kevesebbet kell.
Riporter: - De vissza a törvényhozáshoz. A nemzeti erőforrás-miniszter által jegyzett és sürgősséggel benyújtott törvénymódosítás indoklásából Mátyus Kati idéz.
Mátyus Kati: - A jelenlegi szabályozás az új tőketulajdonosok gyors és olcsó piacra lépését, piaci pozíciójuk stabilizálását segítette elő. A gyógyszertárak, gyógyszertár-láncok külföldi kézbe kerülése nem fékezett. Az új kormány a patikákat az egészségügyi ellátórendszer integráns részeként kezeli, ezért az állam szabályozó szerepét fenn kívánja tartani. 118 közforgalmú gyógyszertár megszűnt. 2008-ban mintegy 600 gyógyszertári vállalkozás veszteségesen működött, ez a szám azóta növekszik. A nagykereskedők felé fennálló, határidőn túli tartozás 13-15 milliárd forint.
Riporter: - De Cserháti Péter helyettes államtitkár bizottsági ülésen elhangzott szavai szerint más szempontból sem váltotta be a patikaliberalizáció a hozzáfűzött reményeket.
Cserháti Péter, helyettes államtitkár: - Igazából nem a kistelepüléseken alakultak a patikák, miután jól ismerjük ezeket az aránytalan számokat, hogy
Én is, magam is gyűjtöttem, egészen friss anyag is rendelkezésemre áll, de mondjuk 2007. január 1-től 2009-ig például Budapesten 112, 50 ezer fő fölötti településen 168, míg 1500 fő alatti településen mindössze 2 patika alakult. És nagyon sok helyen azok a funkciók sem valósultak meg, amelyeket többlet-tevékenység érdekében ezek a patikák vállaltak: az ügyelet
Most is van interpelláció a parlament asztalán, amelyik egy jelentős, ismert üdülőhelyünkön az új patika által nem biztosított ügyeleti szolgáltatás minőségét kifogásolja, gyakorlatilag teljes joggal. Mindeközben a piac maga is ennek következtében egyensúlyát vesztette, amelynek nyoma az, hogy a patikák készletezési gondokkal küszködnek, finanszírozási gondokkal küszködnek. Ezt a lakosság úgy éli meg, hogy amikor bemegy a gyógyszertárba, akkor nem kapja meg aznap a gyógyszert, hanem másnap vissza kell menni érte.
Riporter: - A kormányzati módosítás egyes elemeit kifejezetten aggályosnak tartja Korodi Katalin (!), aki a láncban működő patikák több mint harmadát tömörítő Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke, és egyben egy osztrák tulajdonú patikalánc ügyvezetője.
Korodi Katalin, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke: - Ami számomra elfogadhatatlan ebben az ominózus törvénytervezetben: az én olvasatom szerint picikét egy külföldi tőkék. Az anyavállalatunk egy osztrák vállalat, én értesítettem a tulajdonosaimat e vonatkozásban, és felháborodva azt jelezték vissza, hogy a megfelelő lépéseket meg fogják tenni. Feltételezem, hogy fel fogják venni az osztrák nagykövetséggel a kapcsolatot, és ilyen téren elmenni a megfelelő szakhatóságokhoz, minisztériumhoz.
Riporter: - A szövetség reméli, hogy csak szabályozza a kormány a patikaliberalizációt, és nem megszünteti. Azt egyébként Korodi Katalin szerint sem ártana rögzíteni, hogy mekkora távolság lehet két patika között, és minimum mekkora tőke kell az alapításhoz. A Korodi Katalin láncába tartozó 28 üzletből egyébként egynek sincs lejárt tartozása. Ön szerint egyébként igazából az, hogy egy patika csődközelbe kerül vagy sem, az min múlik? Hogy van-e egy ilyen tőkeerős háttér, vagy akár van egy ilyen segítség, ami akár gazdasági, marketingtanácsokat ad, vagy az elhelyezkedés?
Korodi Katalin, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke: - Hát, ami nagyon fontos, hogy megfelelő tőkével rendelkezzen egy társaság. Ha alultőkésítve indul, akkor természetes a folyamat, hogy előbb-utóbb csődbe jut. Sokat számít az, hogy ha van egy gazdasági hozzáértő csapat mögötte, aki segíti a működésben. Természetesen közrejátszhat a csődben az is, hogy ha valahol egy rossz fekvésű, rossz helyzetű gyógyszertár van, közrejátszhat az, mondjuk, hogy ha rányitnak egy gyógyszertárat
Riporter: - Vitatéma az is, hogy a 2007-es szabályozás szerint elegendő, ha csak jelzésértékű tulajdonrésze van a patikában gyógyszerész-végzettségű munkatársnak. Korodi Katalin szerint ez semennyiben sem csorbítja az ellátás minőségét, a Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint viszont éppen ez lenne az egyik pont, amelyben biztos módosítani kellene a szabályozást. De Hankó Zoltán alelnök több más szempontot is említ.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: - Az, hogy lakosságszámhoz, és gyógyszertárak egymás közötti minimális távolságához lehessen kötni új gyógyszertárnak a létesítését, mindenképpen egy olyan szabályozási elem, amelynek a visszahozatalát a Gyógyszerészi Kamara indokoltnak tartja. Az, hogy milyen lakosságszámhoz fogják kötni új gyógyszertárak létesítésének a lehetőségét, ez nyilván az őszi egyeztetéseknek lesz a témája. A gyógyszertári marketingnek a rendszerét úgyszintén teljesen újra kell gondolni.
Riporter: - A Gyógyszerészi Kamara eltörölné a patikán kívüli, tehát például a benzinkutaknál vagy drogériákban történő gyógyszerárusítást is. Hankó Zoltán szerint a csődközelben levő patikák között újak és régiek egyaránt vannak.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: - Azok az adatok, amelyek rendelkezésünkre állnak azt mutatják, hogy a gyógyszertárak működtetésére rendelkezésre álló források, tehát magyarul mondva az a fedezet, amit a gyógyszertárak a működtetésük során biztosítani tudnak, nem elégséges az ágazat működési költségeinek a finanszírozásához. Ilyen szituációban kétségkívül a tőkeerőnek a szerepe hangsúlyosabbá válik.
Riporter: - Tulajdonképpen az, hogy a patikák ilyen anyagi helyzetben vannak, amilyenben, abban mekkora szerepe van a liberalizációnak? Mert ugye mondta, hogy újak, régiek is bajban vannak.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: - Amikor 2007-ben a liberalizációról döntés született, ezzel párhuzamosan a konvergencia-programnak a részeként jelentős forráskivonásra került sor az ágazatban. Már akkor is jeleztük, hogy önmagában a liberalizáció is padlóra viheti az ágazatot, önmagában a forráskivonás is padlóra viheti az ágazatot, a két intézkedés egyidejű bevezetése viszont nagyon súlyos helyzetet okoz majd, és ez be is következett.
Riporter: - Mindez azt is jelenti az alelnök szerint, hogy módosítani kell az úgynevezett árrés-szabályozást. Ez maximálja, hogy hány forintot tehet rá a patikus egy-egy szer nagykereskedelmi árára. Az összeg még a legdrágább termékeknél sem lehet több, mint 850 forint, márpedig az állami támogatásban is részesülő leghátrányosabb patikákat leszámítva csak ebből a bevételből kell megélniük a gyógyszertáraknak.
(bejátszás vége)
Műsorvezető: - Dobozi Pálma összeállítását hallották.
