Narrátor: - Fellélegezhetnek a patikusok: megszületett ugyanis az a várva várt törvény, amely megálljt parancsol az új patikák létesítésének. A kormány úgy döntött: év végéig egyetlen új gyógyszertár sem nyílhat az országban.

Dr. Vinláti Gábor szakgyógyzerész: - Ahhoz lehetne hasonlítani, hogy most rájött egy autónak a vezetője, hogy rossz felé megy, úgyhogy most akkor leáll és megnézi a térképet, megkérdezi a járókelőket, hogy merre is kell mennie.

Narrátor: - Így értékeli a kormány döntését Vinláti Gábor. Az óbudai gyógyszerész szerint már jó ideje köztudott volt a szakma körében, hogy szükség van a patikalétesítési moratóriumra. A 2006-ban bevezetett liberalizációs törvény ugyanis szabad utat engedett a patikák létesítésének, és gomba-módra szaporodtak el a gyógyszertárak az országban, főként a bevásárlóközpontokban nyíltak újak, amelyeket az esetek többségében tőkeerős befektetői csoportok hoztak létre, és sok helyen emiatt csődbe mentek a közelükben már működő kisebb patikák. Ez a gyógyszertár is egy bevásárlóközpont földszintjén működik. Számos gyógyszerész, valamint szakmai szervezet szerint azonban ezekben a patikákban csorbul a szakmaiság, és nem a beteg, hanem a profittermelés az elsődleges. Kóródi Karolina viszont cáfolja ezt.

Kóródi Karolina: - Azt mondani, hogy ezekben a gyógyszertárakban a szakmaiság csorbult, én úgy gondolom, hogy ez nem állja meg a helyét. Gyógyszerész van minden gyógyszertárban. Ha egy gyógyszerész, aki mondjuk, egy ilyen modern láncban, ami most jött létre a liberalizáció óta, nem áll helyt szakmailag, én úgy gondolom, hogy ez egyedi eset és a gyógyszerész hibája és nem a befektetőé.

Narrátor: - A Gyógyszerészi Kamara szerint az év végéig érvényben lévő moratórium azonban csak az első lépés, új szabályozásra van szükség. A szervezet az úgynevezett etikus gyógyszer-forgalmazási rendszert szorgalmazza, amelynek az alapja az, hogy a gyógyszerkiadás az egészségügy része, és középpontjában a beteg áll, nem a gazdasági érdek.

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke: - Mert ha ez nem kereskedelem, akkor ez egy ellátás, méghozzá egy szükséglet-alapú ellátás. Tehát a gyógyszerellátó rendszer nem piaci verseny, hanem egy államnak azt kell fölmérni, hogy az ellátást minden polgára számára milyen színvonalon biztosítja, és ezt a színvonalat biztosítania kell akkor is, ha egyébként azon a helyen piacilag versenyszempontból nem értelmezhető ez a tevékenység.

Narrátor: - A 4 évvel ezelőtti liberalizációs törvény a gyógyszer-nagykereskedőket is sújtotta, hiszen az eladósodott patikák feléjük is egyre nagyobb tartozást halmoztak fel. Az elmúlt 3 évben öt-hatszorosára emelkedett a kintlévőségük, amit sok esetben jogi úton is nehéz behajtani, ráadásul ők banki hitelből biztosítják a patikáknak kiszállított gyógyszerek árát, vagyis egy 20 millió forintos megrendelés esetén, ha a megadott határidőhöz képest csak 2 héttel csúszik a fizetéssel egy gyógyszertár, az nekik a kamatok miatt már 30 millió forintos tartozást jelent a bank felé. A szervezet szerint ezért önmagában a moratórium nem megoldás, az ágazat jövedelmezőségén kell változtatni, például nagyobb árréssel.

Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének alelnöke: - A gyógyszer-nagykereskedők számára ez az árrés ez valahol olyan 6-6,1%, ami nagyon alacsony az egyéb kereskedelmi területekhez képest, csak a könyvkereskedelmet szeretném példaként hozni, ahol 50 és 100% közötti árrésekkel dolgoznak a nagykereskedők.

Narrátor: - Már csak az a kérdés, hogy megnyithat-e még az a 250 új gyógyszertár, amelyekre a moratórium kihirdetése előtt adtak be kérelmeket. A jogszabály szerint ugyanis ezeknek már nem szabhatnak gátat. A szakmai szervezetek azonban abban bíznak: ennek megakadályozására is talál megoldást a kormány.

Samu Antal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke: - Azt mindenféleképpen jól át kellene gondolni, hogy a jelenleg beadott kérelmek, ha indokolt az ilyen, az azt mondom, hogy oké, rendben van. De ugye, a jelenleg beadott kérelmekkel kapcsolatosan azért jól át kell gondolni, hogy kinek adunk engedélyt a további nyitásra. Tehát valóban az még egy nagyon komoly problémát tud jelenteni.

Narrátor: - A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége azonban nem tiltaná, csak szigorú feltételekhez kötné az új patikák létesítését.

Kórodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke: - Lehessen új gyógyszertárakat létesíteni Magyarországon, de legyen meg a szükséges tőkefedezete. Akkor nem fordulhat elő az, hogy nem kapom meg a gyógyszeremet, nem fordulhat elő az, ahogy a Kamara állítja: nincs meg a szakmai létszám az adott gyógyszertárban, amit természetesen a mai napig csak városi legendának tudok tekinteni, mert nem tudom, hogy az ÁNTSZ bármikor, bárhol bezárt volna egy gyógyszertárat azért, mert nem volt szakmai létszám, és nem történik meg az, hogy becsődöl egy gyógyszertár. Ha egy gyógyszertár viszont rossz helyen nyit, mert ilyen megtörténik, akkor fennáll a veszély, hogy be kell zárni rövid időn belül.

Narrátor: - Abban egyébként minden szakmai szervezet egyetért, hogy csak tőkeerős gyógyszertárak lehetnek versenyképesek a piacon. A kevés árukészlettel rendelkező patikáktól egy idő után ugyanis elpártolnak a betegek. Szerettük volna megtudni a kormány jövőre vonatkozó terveit is, például, hogy lesz-e új szabályozás jövő januártól. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Államtitkársága közleményben reagált kérdéseinkre, amelyben az áll: megkezdik az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel, és év végéig kidolgozzák a törvényt, amely a jelenleginél színvonalasabb, biztonságosabb és a betegek érdekeit szem előtt tartó szolgáltatást biztosít majd a lakosoknak.