Délelőtti Kalauz

2010. szeptember 1.

(rövidítve)

 

Konferanszié: - 11 óra 6 perc. Utolsó órájába fordult a Kalauz. A stúdióban Nagy Katalin. Hát sokan sokféle gyógyszereket szedünk, sajnos a magyar lakosság az átlagnál többet is fogyaszt ezekből, és nem mindig vagyunk tisztában azzal sem, hogy egy-egy ilyen medicinának milyen mellékhatása lehet.

Műsorvezető: - Pedig jó lenne, ha mindig tisztában lennénk ezzel, és hogyha valóban a mellékhatások közül bármelyiket érzékeljük vagy észleljük, azt elmondanánk a háziorvosnak, és a legjobb pedig az lenne, azt mondják szakemberek, hogyha a háziorvos rögtön visszajelezne, akár a gyártónak, akár megvan ennek az útja-módja, hogy kinek, a gyógyszerészeti szakembereknek, merthogy akkor az, ami az … Európai Unióban még valóság, hogy évente 200 ezer haláleset hozható összefüggésbe a gyógyszerek bizonyos nem kívánt mellékhatásaival. Kíváncsiak vagyunk, hogy hallgatóink mit tesznek, ha észlelik egy-egy gyógyszer igen kellemetlen mellékhatását, meddig hajlandók elviselni, egyáltalán az orvossal beszélnek-e erről azt megelőzően, amikor az orvos felírja a gyógyszert, illetve utána, mikor visszamennek kontrollra? Elmondják-e, esetleg abbahagyják, merthogy olyan elviselhetetlen a mellékhatás, akkor viszont ugye pontosan tudjuk, hogy bizonyos antibiotikumok esetében ki kell váltani mással a gyógyszert, mert különben még rosszabbul leszünk, mint az elején. No, műsorunk telefonszámát ha hívják a 06-1-81-48-755 számot, akkor a szerkesztő, Petz Margó veszi majd fel a telefont. Mondják el tapasztalataikat, ismereteiket! Elmondhatják véleményüket röviden SMS-ben is: +36-30-749-67-20.

Név nélkül: - Látótér-beszűkülésem volt, ilyen agyi-keringési zavarok miatt kaptam gyógyszert. Na most, ennek a gyógyszernek a hatása a vérnyomás-csökkentés, a keringésnek a javítása. Egy hétig szedtem, és sebes lett a szám, kívül-belül, úgyhogy azonnal elvették tőlem ezt a gyógyszert.

Riporter: - -Tájékoztatta Önt az orvos? Mit mondott, amikor felírta ezt a gyógyszert?

Név nélkül: - Hát azt, hogy figyeljem, olvassam el az utasítást, és ha valami olyant észlelek, ami abban az utasításban arra utal, hogy nem szabad szedni, akkor hívjam fel őt. Az én háziorvosom az ilyen, hogy nekem fölírja, hogy milyen gyógyszereket szedek, naponta mennyit, és havonta ellenőrzi.

Riporter: - Volt-e esetleg olyan tapasztalata, amikor voltak kellemetlen mellékhatások?

Név nélkül: - Nekem nagyon fáj a derekam, állandóan fáj a derekam. Elmentem a patikába, na most, ez a patikus se szó, se beszéd, ideadta nekem ezt a fájdalomcsillapítót. Éntőlem nem kérdezett a patikus semmit, 560 forintért a kezembe nyomta ezt a gyógyszert. Ki is fizettem. Három szemet szedtem be. A másodiknál már éreztem, hogy a gyomrommal baj van, na most, én ezt abbahagytam, majd ha jön a doktornő, megkérdezem tőle. Én elolvastam, tehát ilyen allergiás tüneteket vált ki. Panaszom az orvosokkal szemben nincs, mert mindig olyan körzeti orvosom volt, aki figyelemmel kísérte a dolgokat. El lehet olvasni otthon a gyógyszer mellett a kimutatást, hogy milyen mellékhatások léphetnek fel, és akkor abban a pillanatban az orvost értesíteni kell.

Riporter: - És Ön mindig elolvassa a használati útmutatót?

Név nélkül: - Én el! Kénytelen vagyok elolvasni, tekintettel arra, hogy penicillint nem szedhetek, de hát ezt tudják egyébként az orvosok.

Szignál: - Gyorsan, röviden. SMS: 06-30-749-67-20. Mindent várunk.

Műsorvezető: - Ez tehát az optimális eset, ami Póka Zalán riportalanyának is kijutott, és nagyon örül, hogy neki mindig olyan jó háziorvosa volt, akik figyeltek arra, hogy neki milyen érzékenysége van, illetve figyelmeztették arra, hogy ennek a gyógyszernek, ennek a tablettának vagy bármilyen szernek milyen mellékhatása van. A vonalban van dr. Potocsny Mária, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének budapesti elnöke. Jó napot kívánok!

Potocsny Mária, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének budapesti elnöke: - Jó napot kívánok, Potocsny Mária vagyok.

Műsorvezető: - Amikor ugye megveszünk egy gyógyszert, ma már a dobozban egy olyan hosszú, néha több oldalas tájékoztatót találunk, hogy alig lehet beszuszakolni a tabletták mellé, merthogy olyan részletes ez a tájékoztató. Ennek ellenére mégis előfordulhat, hogy nem veszünk észre valamit, vagy nem olvassuk el rendszeresen, és ezért nem vagyunk tisztában bizonyos mellékhatásokkal?

Potocsny Mária: - Ez így van. Ha a tájékoztató túl hosszú, akkor a beteg számára túl fárasztó annak a végigolvasása, bár a tájékoztató azért van elhelyezve, hogy mindenki elolvassa, és ha rejtett betegsége van, vagy tud valamilyen betegségről, akkor azt a gyógyszert ne alkalmazza.

Műsorvezető: - A háziorvos, amikor felír a betegnek egy új gyógyszert, akkor kötelességszerűen kikérdezi, nem? …Mire allergiás, mire érzékeny?

Potocsny Mária: - Elvileg igen, ki kellene kérdezni, de az esetek jelentős részében nem mindig van arra idő, hogy minden részletről kikérdezze a beteget. Ha a betegnek feltárt allergiája van, vagy ismerete van arról, hogy valamire érzékeny, akkor önmagának is figyelmeztetnie kell a háziorvost, de ha betér a patikába, a gyógyszer kérésekor is el kell mondania, hogy már tapasztalt érzékenysége van valami ilyen gyógyszerrel kapcsolatosan…

Műsorvezető: - Gondolja, hogy ha a háziorvosnál erre nincs idő, akkor a gyógyszerésznek lesz erre ideje?

Potocsny Mária: - Hát az esetek jelentős részében konzultált. Ha egy olyan beteg jön be, akit nem ismerünk, és új beteg nálunk, és kér egy fájdalomcsillapítót minden megnevezés nélkül, tehát nem mondja meg azt, hogy melyik fájdalomcsillapítót kéri, abban az esetben megkérdezzük, hogy milyen fájdalomra, milyen gyakorisággal kívánja ezt szedni, és rákérdez… Ugyebár nem mindegy, hogy melyik fájdalomcsillapítót…  milyen fájdalomra adjuk, és megkérdezzük, hogy van-e valamilyen allergiás reakciója valamilyen gyógyszerrel kapcsolatosan. Hanem kérdez a beteg, akkor azt adjuk, amit kért.

Műsorvezető: - Így van. Ha kiderül egy mellékhatás, a beteg visszamegy a háziorvosához, jelzi, akkor, mondjuk egy olyan mellékhatásról van szó, amit ismert a háziorvos, akkor kell-e jelenteni, vagy csak akkor kell jelentenie, hogyha egy olyan mellékhatást érzékelt a beteg, ami mondjuk nincs rajta a tájékoztatón, és az orvos sem tapasztalta korábban?

Potocsny Mária: - Hát ez egy fogas kérdés, őszintén szólva. Itt el kéne különítenünk a gyógyszerek különböző csoportjait. Vannak gyógyszerek, amelyek vénykötelesek, és ezekkel a gyógyszerekkel mindenkor megfordul a beteg a háziorvosnál vagy esetlegesen ezt megelőzően ez a gyógyszer kórházi beállítás alapján került indikációra a betegnek, és utána írja fel a háziorvos. A gyógyszerek másik csoportja az, amelyiket alkalmilag szed a beteg, tehát nem rendszeresen, hanem alkalmi panaszára kívánja ezt a gyógyszert alkalmazni. Ilyenkor recept nélküli gyógyszert vásárol a patikában.

Műsorvezető: - És akkor ennél ugye sokkal inkább előfordulhat, hogy valami olyan mellékhatás jelentkezik, ami vagy váratlan, vagy pedig nem ismert…

Potocsny Mária: - Igen, ezeknél fordul elő a mellékhatás. A mellékhatásnak két oka lehet. Az egyik oka az, hogy alapvetően arra a molekulára érzékeny a beteg. Ezt a lehetőséget szűrjük ki akkor, amikor megkérdezzük, hogy allergiás-e valamilyen gyógyszerre. Ellenben előfordulhat olyan allergiás reakció, hogy a rutingyógyszer, tehát a beállított gyógyszerei mellé ő vásárol valamilyen gyógyszert, amellyel kölcsönhatásban kialakul az allergiája. Ezek azok a dolgok, amik szinte kivédhetetlenek akkor, amikor szabadon kaphatók a gyógyszerek. A benzinkutaktól kezdve a drogerie-marketig, a patikákig mindenütt. Tehát a gyógyszerek azok olyan molekulák, amelyek korlátlan mennyiségben nem szedhetőek, tehát az is előfordul, hogy valaki bejön, és különböző néven ugyanazt a hatóanyagot vásárolja meg többszörösen, otthon aztán a fiókban talál gyógyszert, amelyet újra meg újra beveszi, meg az újonnan vásároltat is. Ilyenkor tulajdonképpen nem gyógyszer- mellékhatásról van szó, hanem gyógyszer-túladagolásról.

Műsorvezető: - Szinte mérgezés… Lehetséges valóban, ahogy Ön mondja. De itt van a vonalban egy hallgatónk, hallgassuk meg az ő véleményét, tapasztalatát. Jó napot kívánok!

Betelefonáló 1: - Jó napot kívánok! Én pont az ellenkezőjét mondom, sajnos, amit a doktornő az előbb mondott. Nekem van egy testvérem, akinek hát többféle problémája van, ami mindegyik szakorvos közreműködését igényli, és meglehetősen… Tehát gyógyíthatatlan, csak szinten tartható. Na most, itt az orvosok, mikor én azt mondom, hogy legyen olyan kedves, nézze meg, hogy ez orvos (!), amit a kardiológus fölírt, hogy nem üti-e azt, amit ön, egyszerűen rossz néven veszik, hogy a hozzátartozó kvázi kétségbe vonja az ő szaktudását, és a gyógyszerelését. És bizony kiderült már, hogy az az én testvérem, aki defibrillátorral él, ugye olyan hatása lett annak a gyógyszernek, amit a neurológus felírt, hogy szívritmuszavarokat okozott. És a slusszpoén az egészben az, hogy ráadásul ezt nem is a szakorvos derítette ki, hanem volt a pszichiáter olyan korrekt és olyan, olyan empatikus, hogy ő megnézte abban a nem tudom, 1000 oldal gyógyszerkönyvben, és azt mondta, hogy uram, ezt magának tilos szedni, mert olyan beláthatatlan következményei lesznek. Hát, ahogy most beszélek róla, libabőrös vagyok, mert egyszerűen itt az orvosok, mindenki, ugye mindig azt mondjuk, hogy az egész embert kell nézni, és mindenki csak a saját szakterületével foglalkozik, de hogy a másik orvos mit írt fel, annak mi a kölcsönhatása, esetleg gyengíti a hatását vagy lenullázza, azzal már nem foglalkozik.

Műsorvezető: - Mit mond erre dr. Potocsny Mária?

Potocsny Mária: - Hát az a gond van ezzel a kérdéssel, hogy kétségtelenül úgy van, hogy a beteg különböző szakorvosokhoz jár. (…) Ilyenkor az a megoldás van, hogy a gyógyszerésztől konzultációt kérnek, és elviszik mindazon dobozokat, amelyeket a beteg szed, tehát az eredeti gyógyszeres dobozokat kérjük, és ilyenkor a beteggel vagy annak hozzátartozójával a zárójelentés birtokában egy konzultációra leülünk. Ez nem két perc, hanem egy hosszabb időszak, amikor is végignézzük azokat a gyógyszereket, amelyeket ő alkalmaz, hogy azok között vannak-e gyógyszer-kölcsönhatások, úgynevezett interakciós jelenségek, és ezeket egy levélben megírjuk az orvosnak, és ilyenkor az orvos azt a gyógyszert lecseréli.

Műsorvezető: - Ez lenne a legjobb megoldás, igaza van, de erre nem mindig van idő. A vonalban egy másik hallgatónk, valószínűleg egy másik problémával, esetleg kérdéssel. Jó napot kívánok.

Betelefonáló 2, Gál András: - Kezicsókolom, Gál András vagyok.

Betelefonáló 2, Gál András: - Azt szeretném kérdezni a doktornőtől, illetve nekem volna egy véleményem ezzel az egész gyógyszer-felírással, illetve a dobozokban található utasításokkal kapcsolatban. Ha az ember fölnyit egy ilyen dobozt, hát legalább 10 vagy 12 olyan hatás van, ami a gyógyszer huzamosabb szedése után előjöhet. Na most az a tiszteletteljes kérésem a doktornőhöz, mert már volt olyan is, amit elolvastam, és oda volt írva, hogy esetleg halált is okozhat. Na félre a tréfával, illetve sajnos ez a fekete humor. Azt szeretném megkérdezni, hogy a gyógyszer-előkészítők vagy a gyógyszergyárak, amikor ezeket a tájékoztatókat készítik, nem esetleg a saját felelősségüket akarják elhárítania attól, hogy ráírnak mindenféle olyan hatást, hogy hát…ha a beteg meghal, akkor mi nem tehetünk róla, mert ráírtunk 15-féle hatást.

Műsorvezető: - No, mi a válasz, Potocsny Mária?

Potocsny Mária: - Hát kétségtelenül így van, hogy a gyógyszergyártók azok hosszas gyógyszerkísérletek után helyeznek forgalomba egy gyógyszert. Egy molekula megjelenése gyógyszerként a piacon az rengeteg költségtényezőt rejt magában. Ezek után a kipróbálások tapasztalatait írják le ezekben a tájékoztatókban, természetesen védve saját magukat is, hogy olyan mellékhatás ne jelentkezzen, amellyel különböző perek indulhatnának el. Ennek Magyarországon nincsen gyakorlata még, de a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban, főleg Amerikában rengeteg ilyen per indult már be, ahol a gyógyszer-mellékhatásnak vélt hatást peres úton kívánták érvényesíteni a gyártóval szemben.

Műsorvezető: - Azért ez meglepő, nem, amit az Európai Unióban itt becsülnek, hogy évente 200 ezer haláleset hozható összefüggésbe a medicinák nem kívánt hatásaival.

Potocsny Mária: - Sajnos ez így van. Ennek az az oka, hogy egyrészt ma nagyon sok molekula van forgalomban. A molekuláknak a forgalomba kerülése után még úgynevezett generikus készítmények is forgalomba kerültek, amelyek ugyanazok a molekulák, csak más gyártó által, más néven forgalmazva. Számtalan gyakorlati tapasztalatom az, hogy a betegek megkapják a generikus készítményt, eredetileg egy másik készítményt alkalmaztak, ugyanakkor nem tudják, hogy ugyanaz a molekula van még egyszer a kezükben, és esetlegesen duplán szedik be ugyanazt a gyógyszert. Nagyon időszerű és fontos lenne az, hogy a betegek gyógyszeres terápiáját egyvalaki kézben tartsa, és az üzleti szempontból forgalmazott, nem receptköteles vények forgalmát valamely szinten visszaszorítsuk, és kézben tartsuk. Rengeteg gyógyszer mellékhatást, rengeteg betegséget védhetnénk ki (…) Tudomásul kell venni, hogy a gyógyszer az csak megfelelő körülmények között és mennyiségben alkalmazva gyógyszer, és csak az a gyógyszer, aminek hatása és mellékhatása is van.

Műsorvezető: - Így van, hogy ne legyen ugye méreg. Ezért van az, hogy időnként egy-egy olyan szer, ami eddig szabad forgalomban kapható volt, egyszer csak vénykötelessé válik?

Potocsny Mária: - Igen, pontosan. Tehát az a gyakorlati tapasztalat, hogy a szabadon alkalmazott gyógyszer ellenőrzés, tehát orvosi ellenőrzés nélkül az mellékhatásokat hoz létre. Ilyenkor módosítják a forgalomba hozatali engedélyét a gyógyszernek, és a gyógyszer beszerzését recepthez kötik.

Műsorvezető: - Ez a legbiztosabb megoldás. Köszönöm szépen. Dr. Potocsny Máriát, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének budapesti elnökét hallották.

 

vissza