MR1 Kossuth Rádió 180 perc
2010. szeptember 8.
07:20
A patikaalapítások moratóriumát már elfogadta az új kormány, ezzel a Magyar Gyógyszerészi Kamara egy régóta hangoztatott fontos kérése teljesül, és hamarosan új szabályok várhatók ezen a fronton. Éppen emiatt feszül egymásnak a kamara és a hálózatba tömörült gyógyszertárak szövetsége. A tét végül is az, hogy hány patika legyen az országban, milyen szolgáltatások legyenek, milyen tulajdonban, milyen működési keretek között. Mindjárt stúdióvita erről, előbb Géczi Mária rövid összeállítása.
Működő hatóságok, egyértelmű szabályozás, a patikaláncok korlátozása, a liberalizáció leállítás és a köztestületi jogosítványok helyreállítása. - csak néhány a Magyar Gyógyszerészi Kamara 12 pontja közül, amit még februárban fogalmaztak meg. Néhány pont miatt azonban ismét vita várható a kamara és a tavasszal megalakult Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége között. A Magyar Gyógyszerészi Kamara 1989-ben alakult jelenleg körülbelül 4500 tagú, a Hálózati Patikák Szövetségét, májusban tíz cég alapította meg, egyesületi formában, több mint 220 gyógyszertárral.
Ősszel új szabályozás várható gyógyszerészi, gyógyszerészeti témakörben is, például a patikaalapításban és működtetésben. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége azt mondja, a kormány a Magyar Gyógyszerészi Kamara javaslatait figyelembe véve dolgozik az új szabályokon, amelyek egy része sérti a hálózati patikák érdekeit. Például, ha a kamara hatósági jogosítványaival ellenőrizhetné a hálózatos gyógyszertárakat, vagy ha patikát csak gyógyszerészi többségi tulajdonnal lehetne alapítani.
Mv: - Géczi Mária összefoglalóját hallották. Stúdióvita következik. Itt van Kinics László a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnökhelyettese, és Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, aki a győri stúdióban van. Jó reggelt kívánok! Köszönjük, hogy itt vannak velünk, elfogadták a meghívásunkat. Előbb is Horváth Tamást kérdezném arról, hogy mi a célja valójában a kamarának azzal a javaslattal, hogy Magyarországon csak olyan patika működhessen, ahol a gyógyszerész van többségben. Mi ezzel a cél?
Horváth Tamás: - Szíves engedelmével messzebb szeretnék menni ebben az ügyben. Vissza kell utalnom az Európai Közösségek Bíróságának tavalyi és idei döntésére, amiben lényegében kifejtette, hogy a megbízható, minőségi és hatékony gyógyszerellátás biztosítéka a szakmailag, egzisztenciálisan független gyógyszerész, akinek a tudása, a tapasztalata és felelősségvállalása ad erre biztosítékot. Ha ezt most a gyakorlatra lefordítjuk, akkor azt gondolom, hogy teljesen egyértelmű, hogy az a gyógyszertár képes ezt a biztonságot szolgáltatni, ahol a gyógyszerészek többségi tulajdonában működik a gyógyszertár.
Mv:- Milyen kockázata van, hogyha nem? Ugye itt az a helyzet, hogy léteznek olyan gyógyszertárak, ahol nincs ilyen tulajdonosi többség?
Horváth Tamás: - Természetesen, itt arról van szó, hogy amennyiben nem a gyógyszerészek többségi tulajdona, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a tulajdonosnak, a szakmán kívüli működtetőnek a nyereségszerzéshez fűződő érdeke felülírja azokat a szakmai érdekeket, amelyek a gyógyszerésznél meghatározók.
Mv: - Más gyógyszert ajánl magyarul, vagy mit jelent ez?
Horváth Tamás: - Adott esetben igen, adott esetben valamely gazdasági érdekéből kiindulva más, vagy pedig külön gyógyszert ajánl, nem gyakorolja a teljes terápiás szabadságot, amit egyébként a gyógyszerész - szakmai indokok alapján - megtesz.
Mv:- Itt van Kinics László a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnökhelyettese is. 2400 gyógyszertár működik Magyarországon, 500-600 hálózatban, mit szól ehhez a kifogáshoz és érvhez, hogy itt a gyógyszerészeknek kell többségben lenniük?
Kinics László: - Természetesen, nem értek egyet vele. Azért nem értek egyet vele, mert a szakmaiság kérdése kétségkívül meghatározó; egyetemi végzettségű, jól képzett gyógyszerészek feladata és kompetenciája kell, hogy legyen. A hálózatban működő gyógyszertárak nagy részében szakmai befektető többségi tulajdonról beszélünk, ezekben a patikákban éppen olyan gyógyszerészek, ugyanolyan végzettségű gyógyszerészek dolgoznak, mint a magántulajdonban lévő gyógyszertárakban.
Mv:- És nem azt ajánlja esetleg valamilyen üzleti érdekből, nem azt a gyógyszert, ami jobban megfelel mondjuk a patika gazdasági tervének vagy üzleti tervének?
Kinics László: - Ez a Magyar Gyógyszerészi Kamara régóta hangoztatott vádja, ez nem igaz.
Mv: - És ha mégis így van, ezt hogyan lehet megakadályozni, vagy lennének más eszközök is?
Kinics László: - Szakmai ellenőrzéssel, ezért nem értünk például egyet azzal hogy egy tulajdoni kérdésben szélsőséges álláspontot elfoglaló kamara közhivatali jogosítványt kapjon. Úgy gondoljuk, hogy a szakmai fegyelem, a szakmai rend ellenőrzése, a hatósági szerepkör az egy független intézmény kezében kell, hogy legyen, akinek viszont kötelessége az, hogy megkövetelje, betartassa és ha kell, szankcionálja.
mv. - Még a tulajdonosi kérdéshez térjünk vissza, mert én értem, hogy itt óriási a tét. Önök azt mondják, hogy 16 milliárd forintot fektettek be ebbe az iparágba, gyógyszertárak alapításába és a gyógyszerész kamara - és akkor Horváth Tamásnak adnám vissza a szót -, nem az húzódik meg az Önök érvelése mögött, hogy túl soknak tartják a patikát? Itt azért felmerülhet egy versenykorlátozó aggály, hogy Önöknek valóban az az érdekük, hogy kevesebb patika legyen és ezért folyamodnak ehhez a tulajdonosi érvhez, a tulajdonlási szabályok megváltoztatásához?
Horváth Tamás: - Én azt szeretném inkább mondani, hogy az a betegek érdeke és a társadalom érdeke, hogy szabályozott mennyiségű gyógyszertár legyen Magyarországon, ugyanis ez az egyetlen biztosítéka annak, hogy egy olyan ellátórendszer működjön az ország minden pontján, amely egyensúlyban képes működni, és az ellátás biztonságát az ország minden lakosának egyformán tudja biztosítani; az esélyegyenlőségre gondolok, vidék-város között.
mv. - Itt a kérdés az, és erre utal Kinics úr, hogy miért kell ezt tulajdonosi szabályokban rögzíteni, lehetnek erre más szabályozók, netán és óvatosan mondom, etikai szabályok is. De lehetnek más törvénybe is iktatott szabályok is. Miért kell tulajdonosi változásokhoz folyamodni?
Horváth Tamás: - Ne keverjük a jogszabályt és az etikát. Az előbb, amit említett Kinics úr, abban arról van szó, hogy ma is van Magyarországon egy olyan hatóság, amely a szakmai szabályok betartását ellenőrzi, ezt hívják ÁNTSZ-nek. Azonban az elmúlt három évben a szabályrendszernek egy másik szférája, az úgynevezett etikai szabályozás, teljesen megszűnt, eltűnt. Ez volt az, amit a szakmai köztestület tudott ellenőrizni, betartatni, az állam felhatalmazása alapján.
Mv: - És Önök ezt szeretnék, tehát, hogy egy ilyen hatósági jogkört kapjanak, ami az etikai szabályokat.
Horváth Tamás: - Így van pontosan.
Mv: - Miért vannak Önök ez ellen, hát ez mindenkinek az érdeke. Önök is azt mondják, hogy magas színvonalú, szakmailag és etikailag profi gyógyszertárakat szeretnének létesíteni.
Kinics László: - Mi valójában nem vagyunk ellene, nem az ellen vagyunk, hogy etikai szabályok létezzenek, nem az ellen vagyunk, hogy az etikai szabályokat be kelljen tartani. Mi úgy gondoljuk, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara hosszú évek során bizonyította azt, hogy egyetlen szempont fontos a számára, hogy a gyógyszerészi tulajdon, a többségi tulajdon a patikaműködésben megmaradjon.
Mv: - De mit válaszol erre Horváth úr? Szerinte voltak etikai szabályok, most nincsenek, nincs is nagyon, aki betartassa őket, ezért szeretnének ők hatósági jogkört kapni.
Kinics László: - Én azt gondolom, hogy vannak etikai szabályok, amiket mi be is tartunk.
Mv: - Saját etikai kódexük van, vagy van egy iparági etikai kódex.
Kinics László: - Van egy törvény, ami azt szabályozza, hogy mit lehet a patikában csinálni, és mit nem.
Mv: - Horváth Tamás? Azt mondja Kinics úr, hogy ez bőven elég.
Horváth Tamás: - Bocsásson meg, azért itt az előbb elhangzott valami, hogy a kamara milyen érdek mentén érvelt az elmúlt években. Az mégiscsak furcsa, már elnézést kérek, hogy egy magyar szakmai köztestületet ezzel vádol egy olyan cégnek a vezetője, amelynek a tulajdonosai külföldiek, és amely olyan tevékenységet végez Magyarországon, amit saját hazájukban törvény tilt. Hát azért bocsánat, ha már érdekekről beszélünk.
Mv: - Már mi tiltott? Ha már itt tartunk, gyógyszer-nagykereskedők.
Horváth Tamás: - Gyógyszertárak hálózatban való működtetése, ezért beszéljünk a valóságról, hogy ki, milyen érdekek mentén mozog. Én azt elhiszem és tudomásul veszem, hogy három évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés hozott egy döntést a liberalizáció irányába, viszont az a kérésem, és ezt tessék azt tudomásul venni, hogy ma a Magyar Parlamentben nincsen olyan társadalmi felhatalmazással rendelkező párt, amely nem ért egyet a liberalizáció leállításával. Tessék elolvasni a parlamenti beszámolókat.
Mv: - Kinics úr, rövid válasz erre az érvre, hogy Ön pedig milyen érdekeket képvisel, erre még válaszolhat, aztán zárjuk ezt a vitát, sikerült felvillantani, hogy milyen érdekek mozognak.
Kinics László: - Mi azt gondoljuk, hogy a tulajdonosi struktúra nem befolyásolja a szakmai rendet a patikákban, tehát felesleges e körül vitát folytatni, azt gondoljuk, hogy az Európai Közösségek, az Európai Közösség Bírósága nem azt mondta, hogy ez vagy az a fajta gyógyszertár-működtetési rendszer a jó, és azt gondoljuk, hogy a mi többségi tulajdonú patikáinkban legalább olyan szakmai rend van, mint a magánpatikákban.
Mv: - Köszönjük szépen, hogy itt voltak velünk. Horváth Tamást a Győri stúdióból hallották, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét, és Kinics Lászlót a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnökhelyettesét itt a stúdióban.
