2010. szeptember 29.

Műsorvezető: - A szakma szigorítaná a gyógyszertárak működésének szabályait. Év végén lejár ugyanis a patikaalapítási moratórium, újra kell szabályozni a gyógyszer-ellátást és a patikák működését. Mit mond minderről a Gyógyszerész Kamara, és mit mondanak a civil fogyasztóvédők? Itt van velünk telefonon a Kamara alelnöke, Hankó Zoltán, és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke, Dietz Gusztávné. Jó napot kívánok!

(...)

Műsorvezető: - Mielőtt a gyógyszertárak, patikák alapításával foglalkoznánk, azért az előző témához had kérjem az alelnök úr véleményét, hiszen Önöket vastagon érintik az egyre szaporodó gyógyszer-hamisítások. A gyógyszerészek ez ellen tudnak valamit tenni?

Hankó Zoltán: - A gyógyszerész szakmának illetve a Gyógyszerész Kamarának ebben az ügyben eléggé egyértelmű álláspontja alakult ki az elmúlt években. Úgy érzékeljük, hogy van néhány olyan termékcsoport, és itt most nem elsősorban a gyógyszerekre gondolok, ahol egy nagyon szigorú jogszabályi kontroll szükséges lenne, és ez ma nincsen meg. Azt gondoljuk, hogy egy nagyon komoly hatósági fellépés úgyszintén szükséges, tehát kelljen szankciót elszenvednie annak, aki hamisított termékkel bármilyen módon kapcsolatba kerül. Ha ezek rendben vannak, a szakma a maga együttműködését, ehhez a rendszerhez hozzá tudják tenni. És hát nagyon fontos a beteg tudatosságának a felépítése is, tehát hogy csak legális csatornán, csak kontrollált gyógyszereket, termékeket és csak szakembertől kérjen.

Műsorvezető: - Térjünk akkor vissza a patikaalapításra. Ön szerint, ha lejár ez a patikaalapítási moratórium ez év végén, könnyebb lesz Magyarországon gyógyszertárat nyitni vagy nehezebb?

Hankó Zoltán: - Azt gondolom, hogy más feltéteket kell teremteni az új szabályozás kapcsán ahhoz képest, mint ami 2006-tól mostanáig volt. Tehát én nem azt gondolom, hogy könnyebb vagy nehezebb lesz, hanem más feltételeket kell teljesítenie annak, aki új gyógyszertárat akar létesíteni.

Műsorvezető: - Milyen feltételekre gondolnak Önök, tehát mi a Kamara javaslata?

Hankó Zoltán: - A gyógyszer-ellátást (...)az egészségügy részének tekintjük, amelyik közpénzekből működik, ebből fakadóan egy olyan szükséglet-alapú ellátórendszert kell kialakítani és működtetni, ahol nem elsődlegesen a befektetői érdek határozza meg azt, hogy hol létesül gyógyszertár és hol működik, hanem a betegeknek az igénye és a szükségletei. Ezért egy olyan korrekcióra van szükség, amely - kicsit talán visszamenve a 2006. előtti szabályozás elveihez -, meghatározott lakosságszámhoz és meghatározott területi feltételekhez, gyógyszertárak egymás közötti távolságához kötheti új gyógyszertárnak a létesítését.

Műsorvezető: - Tehát például az, hogy túlságosan közel ne nyithasson egy másik gyógyszertár? Tehát hogy meghatározzák, hogy mondjuk 4-500 méteren belül, ha már van gyógyszertár, ott még egy ne nyithasson. Erre gondol?

Hankó Zoltán: - Többek között erre is. Hogy mekkora a távolság, az nyilván mondjuk az adott politikai, egészségpolitikai mérlegelés függvénye, de ebben is, mint oly sok mindenben, eligazít minket az Európai Unió bíróságának a döntése: patikalétesítésekkel kapcsolatos kérdésekben idén hozott egy döntést, és ebben úgy fogalmaz, hogy célszerű elkerülni a gyógyszertáraknak a létesítése kapcsán az azonos feladatot ellátó struktúrák megtöbbszörözését. Praktikusan ott, ahol megfelelő a gyógyszertár-sűrűség, ott nem okvetlenül szükséges új gyógyszertárakat létesíteni, de a politikának figyelnie kell arra, hogy egy adott országban vagy egy adott területen, egy adott térségben ne maradjanak ellátatlan települések, ne maradjanak ellátatlan betegek.

Műsorvezető: - Mit szól az elhangzottakhoz az OFE, vagyis az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke, Dietz Gusztávné?

Dietz Gusztávné: Nekem az a véleményem, hogy ezeket az elveket, tehát hogy az legyen a feltétel, hogy a közpénzek jobban hasznosuljanak, és úgy használódjanak fel, ami a betegérdekeknek és szükségleteknek megfelel, maximálisan támogatni lehet. Tehát azt gondolom, hogy ebben a közelítésben igenis annak van szerepe vagy lehetősége, hogy tényleg ne maradjanak ellátatlan területek és a betegek gyakorlatilag megkapják azt, amire lehetőségük és szükségük van. És olyan feltételek mellett, olyan kiadások mellett, amivel elfogadható.

Műsorvezető: - Ugyanakkor Önök látnak-e az újraszabályozásban veszélyeket? És mondjuk a fogyasztók szempontjából, a vásárlók szempontjából jelenthet-e ez bármiféle változást?

Dietz Gusztávné: - Én úgy látom, hogy a jelenlegi helyzetben, tehát amikor tulajdonképpen az elveknek a rendezése folyik még, és a szabályozásnak a konkrét tartalmait nem ismerjük, előre fantomokat felállítani és elkezdeni harcolni ellenük, nem szerencsés. Én azt mondom, hogy ha azok a feltételek, amelyeket a fogyasztók joggal várnak el, teljesülnek, akkor olyan nagyon nagy veszélyt nem látunk. De szeretnénk látni azt, hogy a szabályozás mire megy ki, milyen tartalma lesz, milyen lehetősége, és a magunk módján szeretnénk, hogyha erről véleményt nyilvánítatnánk.

Műsorvezető: - Igen, csak egy patikus, aki a pénzét kockáztatja, az nem szívesen nyit olyan helyen patikát, ahol bár eddig nem volt, de a fizetőképes kereslet nagyon alacsony, kicsi lesz a forgalma. Szívesebben nyitna egy nagyvárosban, mondjuk egy jól bejáratott patika közelében. Alelnök úr?

Hankó Zoltán: - Igen, hát pont ennek a gyakorlatnak a korlátozására lenne szükség az új szabályozásban. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a kis települések gyógyszer-ellátását is biztosítják. Ez nyilván a jogszabályi feltétel-rendszernek az újrarendezését igényli, másfelől viszont olyan feltételeket kell teremteni, és itt elsődlegesen gazdasági feltételekre gondolok, amelyekben, hogyha nem is egy nagy profittal vagy egy nagyon nagy jövedelmezőséggel, de egy biztos üzleti háttérrel egy kistelepülésen is egy gyógyszertárat el lehessen vinni, működtetni lehessen. Voltak az elmúlt években, vagy inkább a 2000-es évek elején egy olyan rendszer, amelyik a kistelepülések gyógyszer-ellátását biztosító gyógyszertáraknak - megfelelő feltételek mellett - olyan többlettámogatást biztosított, ami a gyógyszer-beszerzésükhöz, nyitvatartásukhoz garanciát nyújtott. Ezek az elmúlt években gyakorlatilag kikerültek a rendszerből. Tehát nyilván kell egy jogszabályi rendezés, és szükség van arra is, hogy a gyógyszertár-működtetés gazdasági feltételei is újragondolásra kerüljenek.

Műsorvezető: - Úgy tudom, hogy a szakma elképzelései között szerepel, bár lehet, hogy ez éppen nem a Kamaráé,  hogy szűkítenék a marketinglehetőségeket is, tehát megtiltanák a gyógyszertáraknak a különféle akciókat. Ehhez mit szólnak a fogyasztóvédők?

Dietz Gusztávné: - Mi a marketing-feltételeknek a szűkítését nem szükségszerűen támogatjuk, (...) de azt mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy ne (...) csak az erősebbek maradnak meg a piacon. Mert ugye az, hogy mennyibe kerülnek a gyógyszerek, azért abban szerepet játszik az is, hogy mennyire érzik a gyógyszerészek azt, hogy versenyhelyzet van, és ebben a versenyhelyzetben mit kellene tenniük.

Műsorvezető: - Igen, csak azt mondják a gyógyszerészek, vagy az elképzelés támogatói, hogy nem szabad ösztönözni a gyógyszerfogyasztást, tehát azért tiltanák meg ezeket a marketingakciókat.

Dietz Gusztávné: - Szerintem a marketingakciók automatikusan nem ösztönzik a gyógyszer-fogyasztást, de viszont tájékoztatást adhatnak a fogyasztók részére. Ezt azért tartom nagyon-nagyon fontosnak, mert az egészségtudatos magatartás, a fogyasztói tudatosság erősítését mi nagyon szeretnénk, és a fogyasztói tudatosság erősítéséhez nagyon-nagyon fontosak azok az információk, amikhez a marketing révén  jutnak a fogyasztók.

Műsorvezető: - Alelnök úr, mit szólnak ahhoz az elképzeléshez, hogy egységes árak lennének a jövőben, visszaállítanák a vényköteles orvosságnál az egységes árat, és piaci verseny csak a recept nélkül kapható medicináknál lenne.

(...)

Hankó Zoltán: - Előtte egy mondattal szeretnék reagálni elnök asszonynak a mondandójára. Szinte majdnem mindennel egyetértek benne. Tehát a fogyasztás-ösztönzést a gyógyszertáraknál szakmai és etikai szempontok szerint nem szabad megengedni, ugyanakkor arra figyelni kell, hogy a beteg tájékozott legyen, és a gyógyszertárak a szolgáltatásoknak a színvonalában tudjanak versenyezni a beteggel. Tehát a marketingnek nem a megtiltása a Gyógyszerészi Kamarának a célja, hanem egy olyan marketing-szabályozás és gyakorlat kialakítása, ahol a betegnek a tájékozottsága és a betegeknek nyújtott szolgáltatás minősége az elsődleges.

Műsorvezető: - Köszönöm szépen, sajnos lejárt az időnk, úgyhogy erre a kérdésre majd legközelebb, egy másik műsorban tudna válaszolni. A gyógyszertárak működéséről hallhatták az imént a Gyógyszerész Kamara alelnökét, Hankó Zoltánt, és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökét, Dietz Gusztávnét.

vissza