Néhány adat a gyógyszerforgalmazás környezetének 2009-es jellemzőiről
Bizonyára sokan tudják, hogy a Kamara évek óta törekszik arra, hogy szakmapolitikai álláspontját konkrét adatokra és trendekre alapozva alakítsa ki. Ennek érdekében nagy gondot fordítunk arra, hogy hiteles forrásokból valid adatokhoz juthassunk. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a 2009. évre vonatkozó hivatalos adatokat is megkértük az illetékes hivataloktól és hatóságoktól. Az adatok beérkezése folyamatos. Jelen közlésünkhöz az adatok a gyógyszer-kiskereskedelem főtevékenységet megjelölő vállalkozások 2009. évi számviteli- és adózási jogszabályok szerinti beszámolási és bevallási dokumentumok összesítéséből származnak, anonimizált formában.
1. Az OEP adatai szerint 2008 IV. negyedévben 2330, 2009. IV. negyedévben 2424 gyógyszertár nyújtott be OEP elszámolást. A növekmény 94 gyógyszertár.
2. A KSH adatai szerint 2008-ra vonatkozóan 2171, 2009-re vonatkozóan 2243 gyógyszertári vállalkozás nyújtott be mérlegbeszámolót. Az OEP és a KSH adatai közötti különbség abból adódik, hogy az OEP a vele elszámolási jogviszonyban lévő, támogatás-elszámolást benyújtó gyógyszertárankénti, a KSH gyógyszertári vállalkozásonkénti adatsorral dolgozik. Köztudott, hogy egy vállalkozás több gyógyszertárat is működtethet. A gyógyszertárláncok esetében van példa arra is, hogy egy vállalkozás a cég szervezetén belül több gyógyszertárat működtet, de arra is, hogy a tulajdonos mindegyik gyógyszertárat önálló gazdasági társaságként működteti, melyekben közös többségi tulajdonosként van jelen.
3. A Bt-k száma 2009-ben 2008-hoz képest csökkent (1531-ről 1446-ra), a csökkenésben egyaránt szerepet játszik a patikai vállalkozások felszámolása és átalakulása (Kft.-vé). A Kft.-k számában növekedés van (396-ról 595-re), ami részben új Kft.-k létrehozásának következménye, részben átalakulások eredménye. (A Kft-k között szerepeltetjük az Rt-ben működtetett gyógyszertárak adatait is.) Az egyéni vállalkozásban működtetett gyógyszertárak száma 244-ről 202-re csökkent.
4. A vállalkozások (Bt + Kft. + egyéni váll.) belföldi értékesítésből származó összes árbevétele 2009-ben 9,4%-kal nőtt 2008-hoz képest (527,6 MdFt-ról 577,2 MdFt-ra). Az árréstömeg érdemben nem változott (89,4 MdFt-ról 89,7 MdFt-ra). Az árréstömeg 94-gyel több közforgalmú gyógyszertár között oszlik meg. Ebből következően az egy gyógyszertárra jutó árrés-tömeg nominális értéke további 4%-kal csökkent.
5. A személyi ráfordítások 2009-ben 2008-hoz képest 42,1 MdFt-ról 44,9 MdFt-ra növekedtek.
6. Az 1446 Bt összevont eredménye pozitív, azonban az adózott eredmény összege a 2008. évi 8,2 MdFt-ról 7,9 MdFt-ra csökkent. Megjegyzendő, hogy az összevont adózott eredmény összege nagyon közel van a nagykereskedők által adott kedvezmények összegéhez. A betéti társaságok összevont fordulónapi készletértéke 23,1 MdFt-ról 21,5 MdFt-ra, a beszállítók (nagykereskedők) felé fennálló rövid lejáratú kötelezettsége 31,6 MdFt-ról 29 MdFt-ra csökkent. A szállítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség egy betéti társaságra jutó összege 20,6 millió Ft-ról kereken 20 millióra csökkent.
7. A veszteséges Bt-k száma (337-ről 282-re) és az összes Bt-hez viszonyított aránya (22%-ról 19,5%-ra) egyaránt csökkent. Ennek feltételezhető oka, hogy a korábbi év(ek)ben veszteséges Bt-k egy részét felszámolták,vagy végelszámolással megszüntették (bezárt a patika), illetőleg Kft-vé átalakították. Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy a 2008-ban veszteséges Bt-k mekkora elemszámmal vannak jelen a 2009-ben veszteséges Bt-k között.
8. A Kft.-k összevont adózott eredménye 2008-ban (-2,1 MdFt) és 2009-ben is (-1,7 MdFt) egyaránt negatív.
9. A veszteséges Kft.-k száma 2008-hoz viszonyítva 173-ról 233-ra nőtt. A veszteséges Kft.-k az összes Kft. (595) 39,2%-át teszik ki, veszteségük összesített értéke meghaladja a többi Kft. összesített eredményét.
10. A kb. 1460, Bt. által működtetett gyógyszertár 373 MdFt-os belföldi értékesítéséhez 21,5 MdFt-os, a Kft.-k által működtetett kb. 750 gyógyszertár esetén a 175 MdFt belföldi értékesítéshez 13,4 MdFt-os fordulónapi készletérték tartozik.
11. A beszállítók felé a Bt-k rövid lejáratú kötelezettsége 31,58 MdFt-ról 29,0 MdFt-ra csökkent és a 373 MdFt-os összesített fogyasztói áras forgalom figyelembe vételével a szállítóállomány 32-33 naptári nap között volt 2009. december 31-én. Ez az érték megfelel a 2006-os ágazati átlagnak!
12. A Kft.-k szállítókkal szembeni a fordulónapon fennálló rövid lejáratú kötelezettsége nagymértékben növekedett (16,72 MdFt-ról 29,2 MdFt-ra). Ez a szállítóállomány a Kft-k 2009. IV. n. évi forgalmi volumenét figyelembe véve átlagosan 58-60 napos kiegyenlítéséről tanúskodik.
13. A 10., 11 és 12. pontban közöltek alapján megállapítható, hogy
- a Bt-k forgalomarányosan alacsonyabb fordulónapi készlettel rendelkeznek, mint a Kft-k által működtetett gyógyszertárak,
- a Kft.-k forgalomarányosan közel kétszeres rövid lejáratú szállítói kötelezettséggel működnek, tehát
- a nagykereskedők a szállítóállományon keresztül jelentős mértékben finanszírozzák a Kft.-k által működtetett gyógyszertárak létesítési költségeit és működtetési veszteségeit, továbbá
- a patikai ágazat nagykereskedők felé történt eladósodottságának a 2008. decemberi adatokhoz képest egy év után bekövetkezett növekedését teljes egészében(!) a 2009 végén 595 Kft. keretében működtetett gyógyszertárak okozták.
14. Az adatok összegzéseként megállapítható, hogy 2008-hoz viszonyítva 2009-ben is legalább 600 gyógyszertár működött veszteségesen.
Budapest, 2010. október 21.
(hz-tá)
