November 24-én, Réthelyi Miklós miniszter beszédével megkezdődött az egyes egészségügyi törvények módosítására beadott törvényjavaslat parlamenti vitája. A részletes vitára december 6-án és 7-én kerül sor, a zárószavazás december 20-án lesz. A javaslathoz az általános vita lezárásáig érkezhetnek módosító indítványok.
Réthelyi miniszter szerint a tervezetet olyan pillanatban tárgyalják, amikor az egészségügy működőképességét súlyos problémák fenyegetik. A legfontosabb feladat 2010-ben a túlélés – mondta -, de a javaslat már az átrendeződés, a változások feltételeit, keretét is jelenti. Az egészségügyben várható átalakítás céljai közt a struktúra korrekcióját, az egészségbiztosítási rendszer ésszerűsítését, az emberi erőforrás krízisének kezelését említette, valamint a gyógyszerellátás átalakítását. Ez utóbbiban a betegek érdekeinek érvényesülését tartotta a legfontosabbnak. A javaslat egy rendszeren belül oldja meg a biztonságos gyógyszerellátást, a gyógyszerész szakmai függetlenségének és felelősségének érvényesítését, a közvetlen lakossági gyógyszerellátás nemzeti kézben tartását és a finanszírozhatóságot. A javaslat új alapokra helyezi a gyógyszerellátást, érvényesíti az állam szabályozó és ellenőrző funkcióját, a gyógyszertárak szakmai és gazdasági működtethetőségét és az Európai Bíróság vonatkozó határozatait is.
A gyógyszerellátás visszahelyezése az egészségügy rendszerébe azt is jelenti, hogy újra kell fogalmazni az ellátórendszer feladatait – folytatta a gondolatmenetet a miniszter. A javaslat ennek megfelelően előírja a teljeskörű gyógyszerellátási kötelezettséget, a betegtájékoztatásban új követelményeket állít a gyógyszerészek elé, és ugyancsak kötelezővé teszi a prevencióban való részvételt.
A patikai marketing szabályozásával a verseny a szakmai szolgáltatások növelésének és javításának terére kerül át – emelte ki a miniszter. A felelősségi rendszer újraszabályozása a forrásokkal való hatékony bánást is jelenti, azt, hogy azokat „ne nyeljék el off shore cégek és veszteséges vállalkozások”. Az ellátás javítására a javaslat bevezeti a mozgó fiókgyógyszertárakat, az azonos feladatokat ellátó, párhuzamos struktúrák megakadályozására pedig a patikalétesítést geográfiai és demográfiai feltételekhez köti, valamint pályázati rendszert vezet be.
A tulajdonosi szerkezet átalakítása.- a gazdasági értékek védelmében - folyamatosan történik meg. Végül a miniszter elmondta, hogy a törvényjavaslat egyes intézkedéseinek tartalmát kormány- vagy miniszteri rendeletek szabályozzák majd.
Az egészségügyi bizottsági véleményét Nagy Kálmán (KDNP) adta elő. A képviselő kiemelte a „gyógyszerészi tudáson alapuló gyógyszerészi kompetencia” jelentőségét és a szakmai függetlenséget. Úgy látta, hogy az 50%-ot meghaladó tulajdonrész eléréséhez, 20104-ig, megfelelő időt ad a törvény az átállásra.
A bizottság kisebbségi véleményét dr. Garai István (MSZP) ismertette. Látszat- és pótcselekvések halmazaként minősítette a törvényjavaslatot, amely a valódi, érdemi cselekvések helyett csak „píárol”. „Miből fogják a gyógyszerészek az 50%-ot kivásárolni?” – kérdezte.
A Fidesz vezérszónokaként Mikola István szólalt fel. „Nem szeretjük a salátatörvényeket” – kezdte beszédét –„de szükség volt rá”. A tervezet az ágazat konszolidációját szolgálja, és előkészíti a kilábalást - mondta. Megfelel a kormányzás stratégiai irányainak, érvényesíti az állam nagyobb felelősségét, és megoldást keres az emberierőforrás-krízis megoldására – folytatta. A javaslat legfajsúlyosabb részének a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályokat nevezte. A patikus „nem nélkülözhető a terápia optimalizálásában”, és kiemelkedő szerepe van abban is, hogy „ne a profit döntse el, hogy mit akarnak velünk megetetni”. Mikola István a törvényből kimaradt területek között említette a kamarai és az orvosi jogállásról szóló törvényt.
A KDNP, a Jobbik, az MSZP és az LMP szónokai és a hozzászólások után Szócska Miklós államtitkár következett. Megköszönte a javaslatokat, a támogatást és a kritikát is. Az egészségügy átalakítása kemény, következetes munka, amelyet eddig senki sem volt hajlandó elvégezni – mondta. A javaslat kapcsán zajló egyeztetések közül kiemelte a gyógyszerpiaci szereplőkkel folytatott tárgyalásokat. „Nem lesz háttéralku, legfeljebb korrekció, ellátási érdekből vagy a gazdasági értékek védelmében” – jelentette ki. A múltra visszatekintve szólt a liberalizációról, amely hitelből finanszírozta az „aranylázat”. „Látjuk az eladósodást, azt, hogy a fenntarthatóság megingott” – folytatta a következmények ecsetelését. A „piaccal együtt felelősséget is kapnak a patikák” – fogalmazott. A módosító javaslatok között vannak támogathatóak – mondta -,de hogy melyek ezek, azokra az államtitkár nem tért ki.
(koncz)