Rábólintott a parlament az egészségügyi törvények módosításáról szóló javaslatra tegnap. A 13 törvényt megváltoztató jogszabálycsomag számos ponton avatkozik be a jelenlegi betegellátó rendszerbe, névleg változtat a kórházi struktúrán, de megteremti a lehetőségét az ellátórendszer reformjának is. Ám igazán lényegi változást a patikanyitást és -működtetést szigorító passzusok hoznak. Az Orbán-kormány ugyanis a csomag elfogadásával gyakorlatilag felszámolja a szabad gyógyszertár-alapítás lehetőségét, és magántulajdonuk eladására kötelezi a nem gyógyszerész patikatulajdonosokat.
Elfogadta az Országgyűlés az egészségügyi salátatörvényt, amellyel 13 vonatkozó jogszabályt módosítottak.
A parlament kérte az államfőt a jogszabálycsomag sürgős kihirdetésére. A változásokkal még a betegeket érintő kérdésekben is inkább a szakmának kedvezett a kormányzat.
A többi között megszűnik a súlyponti kórház fogalma, és változik a kapacitáselosztás szabályozása is. Ezentúl nem évente, hanem háromévente fogják felülvizsgálni a kapacitások eloszlását. A jövőben lehetőség lesz arra is, hogy az intézmények egymás között szerződést kössenek kapacitásátadásról anélkül, hogy az egész szolgáltatást "lepasszolnák", de arra is lesz mód, hogy egy kórházon belül csoportosítsanak át finanszírozott ellátást.
Egy évvel meghosszabbítják az egészségügyi szolgáltatók jelenlegi finanszírozási szerződéseit, így az első félévi struktúraátalakításhoz a 2011. január 1-jén fennálló forráselosztást tekintik majd kiindulási pontnak. Egyelőre azonban nem ismertek a részletek arról, hogy a második fél évben mi történik majd, várhatóan ugyanis egy ötszintű területi-betegellátási rendszerhez kell majd hozzáigazítani a működési engedélyeket és minimumfeltételeket.
Újabb tehertől szabadulnak meg a kórházak azzal, hogy megszüntetik az elszámolási nyilatkozat adásának kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy a betegek ezentúl nem kapnak papírt arról, hogy ellátásuk során milyen kezeléseket, gyógyszereket számlázott ki az egészségbiztosítónak a kórház. Ellenzéki kritikák szerint a törvénycsomag arra is lehetőséget ad a kórházaknak, hogy megköveteljék, a jövőben a beteg vigye be magával a szükséges a gyógyszereket.
A módosítások értelmében egy esetleges katasztrófahelyzetben az ÁNTSZ regionális intézete helyett a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségügyi szakigazgatási szerve lesz felelős a katasztrófa-egészségügyi ellátásért. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény módosításával pedig a Mefedron nevű szer felkerült a veszélyes anyagok listájára, így ezentúl kábítószernek minősül. Emellett a Semmelweis-napot az egészségügyi dolgozók számára munkaszüneti nappá nyilvánítják, valamint ? nanszírozási ösztönzőkkel kecsegtetik a háziorvosokat és a patikusokat, akik "jó viselkedésért" cserébe pluszbevételre számíthatnak.
Talán az egyetlen "emberközpontú" módosítás, hogy a gyermekgondozási segély mellett munkát végzők táppénzének megállapításával egyszerűbbé válik a jogosultság elbírálása és összegének megállapítása. A módosítás értelmében a pénzbeli ellátásokat visszamenőlegesen lehet igényelni.
A csomag legfontosabb rendelkezései
* Megszűnik a súlyponti kórház fogalma * A kormányzat újraoszthatja a kórházi kapacitásokat * Megszüntetik az elszámolási nyilatkozat kötelezettségét * Felszámolják a patikaliberalizációt
Felszámolták a szabad patikanyitást
Minden bizonnyal a legbotrányosabb rendelkezései a csomagnak a patikanyitást és -működtetést szabályozó passzusok. Nem oldotta fel ugyanis teljesen a kormány a nem gyógyszerész patikusokkal kialakult feszültséget a zárószavazás előtti módosító indítványával sem. A salátatörvény ugyanis teljességgel "visszacsinálja" a patikaliberalizációt. Ezentúl ismét csak gyógyszerészek lehetnek a patikák többségi tulajdonosai, új patikát januártól szakmán kívüli befektetőként nem lehet nyitni, a már jelenleg is működő gyógyszertáraknak pedig 2017-ig kell gyógyszerészi többségi tulajdonba kerülniük. A kormány a gyógyszerészi tulajdon érvényesítése érdekében tehát kötelezi a nem szakmabeli patikusokat magántulajdonuk eladására.
Az utolsó pillanatban beadott módosítóval 3 év haladékot kapnak a nem gyógyszerész tulajdonosok, de ezt is rafináltan adta meg a kormányzat. A 2011. január 1-jén már működő közforgalmú gyógyszertáraknak 2017. január 1-jéig kell megfelelniük a törvénynek, de a közfinanszírozásban részesülő közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot a gyógyszerészi tulajdonrésznek. Ha a tulajdonosi szerkezetben - az előbbiek alapján kényszerűen - bármiféle változás következik be, akkor újabb tulajdoni hányadot kell átruházni egy vagy több gyógyszerészre.
"Az ötvenes évek államosítása" - ezzel a jelzővel illették a törvényt korábban azok a patikalánc-tulajdonosok, akiket jogos magántulajdonuk határidőn belüli értékesítésére kötelez a jogszabály. Mintegy 500 patika része a hálózatnak, de jelenleg ennél jóval több gyógyszertárban van csak névleges tulajdona vagy munkaviszonya gyógyszerésznek. Aligha áll rendelkezésükre az a több tízmilliárd forint, amely a szakmán kívüli befektetők kivásárlásához lenne szükséges.
