Egy gyógyszer fejlesztésének költsége milliárd USD nagyságrendű összeg, és ennek ideje 10-12 év. Ezért cserébe a gyártó 20 (bizonyos esetekben 25) év kizárólagos forgalmazási joggal rendelkezik. Ebben az időszakban ő dönthet a gyógyszer áráról is. A szabadalmi védettség lejártával más gyártók könnyített engedélyezési eljárással forgalomba hozhatják az originálissal megegyező tulajdonságokkal rendelkező generikus készítményt. Nekik nem kell megismételni a drága biztonságossági és hatékonysági vizsgálatokat, csak azokat, amivel az eredeti és a generikus készítmény egyenértékűségét bizonyítják.
A generikus program arra épül, hogy a betegek, orvosok és gyógyszerészek a gyógyszerészetileg megegyező készítmények közül a legkedvezőbb árút válasszák ki. Ez már az orvosoknál megjelenik a vényíró szoftverekben, és a program felajánlja a legkedvezőbb árú készítményt. Ez gyakran nem is aktuális, és a program olyan készítményt is tud ajánlani, amit a gyártó nem is tervez forgalomba hozni. A jelenlegi jogszabályok szerint a szoftvereknek mindig az aktuális árat kell megjelenítenie, de ez nem mindig valósul meg tökéletesen. Manapság is előfordul, hogy a szakorvos már nem támogatott készítményt is tud rendelni emelt vagy kiemelt támogatással. Ilyen esetekben a gyógyszertárakban törekszünk a támogatott készítményt expediálni.
A generikus program anomáliái között többféleképpen jelentkeznek. Megemlíthetjük a köztes dózisú készítményeket. Ennek nincs akkora jelentősége a normatív támogatással rendelhető készítmények esetén (térítési díjat figyelembe véve, de ebben az esetben csak egy adott gyártó készítménye adható ki), viszont a 100% támogatással rendelhető készítmények esetén már egészen más a helyzet. Ilyen készítmény például a schizophrenia kezelésére alkalmazott olanzapin is. A 30 darabot tartalmazó doboz térítése díja a betegek számára azonos, viszont a készítmény teljes ára (és ennél fogva az OEP költsége is) és lényeges eltérhet. Az 5mg-os 847 Ft, a 7,5 mg-s 8947 Ft (2016. február 29-ig 12336 Ft) és a 10mg-s 1348 Ft teljes áron érhető el. Hozzá tartozik, hogy a 7,5mg-os kiszerelés OEP támogatással két gyártótól érhető el jelenleg, míg a többi hatáserősségnél erősebb verseny. Hasonló fordul elő a quetiapin esetében is, ahol a 150mg-s készítmény kerül lényegesen többe. Itt pusztán egy gyártó készítménye érhető el. Érthető okokból a gyártóknak ezen hatáserősségeknek a forgalma a legfontosabb. Ez a kérdés a jogalkotó és a finanszírozó szempontjából is ismert, jelenleg is egyeztetés alatt áll.
Hasonló árakat figyelhetünk meg abban az esetben, ha több gyártó egymással megegyező készítménye érhető el, de az originális piaci részesedése magas marad. Itt Eü. emelt támogatással (90%) rendelhető epilepszia kezelésére alkalmazható topiramatot lehet példaként felhozni. Az ebből a 200mg hatóanyag tartalmú készítmények közül legkedvezőbb áron elérhető térítési díja 2142 Ft, míg a legnépszerűbbé 3708 Ft, amelyekhez az állam még a térítési díj 9-szeresét teszi hozzá.
Egy másik érdekes kérdést vet fel a kombinációs készítmények árazása. A complience-t növelik, de az esetek egy részében lényegesen magasabb áron kerülnek forgalomba, mintha azt több tablettában külön tennénk elérhetővé. Ezek a készítmények gyakran úgy vannak törzskönyvezve, hogy ne legyen vele egyenértékű készítmény a forgalomban. Itt a támogatások megállapítása az egy hatóanyagot tartalmazó készítmény támogatásának meghatározásával történik, a támogatás összege maximálisan a monokomponensű készítmények támogatásának összege lehet. Az egyik legszembetűnőbb ilyen készítmény egy amlodipint és valzartánt tartalmazó vérnyomáscsökkentő. A legkevesebb hatóanyagot tartalmazó változatának a teljes ára 6109Ft, térítési díja 5529 Ft. Ha ezt két külön készítményben rendeli az orvos, akkor annak teljes ára 1005Ft, térítési díja 384Ft 30 adagra vetítve. Itt mindkét esetben a támogatás összege 20,7Ft tablettánként. Ami itt igazából a kérdést felveti, hogy ilyen gyógyszerek a közgyógyellátottak részére a keret terhére rendelhetőek, viszont egy kisnyugdíjas, vagy aki szeretné gazdaságosabban megoldani a terápiáját, azok gyógyszerváltásra vannak kényszerítve.
A fent említett példákat nem számítva a generikus program a kitűzött célját elég jól teljesíti. A kezdeti nagymértékű árcsökkentések eltűntek vagy sokkal kisebb mértékben valósulnak meg. Manapság már nem jelenik meg olyan gyógyszer referencia készítményként, amit a forgalmazója sem gondolt komolyan. A gyógyszerárak európai viszonylatban a legkedvezőbbek közé tartozik, ami a betegeknek és az államkasszának is kedvező.
Dr. Schlégel Péter
