A Vándorgyűlés egyik célja, hogy a felmérjék a kamara előtt álló feladatokat és megteremtsék a megvalósításukhoz szükséges struktúrákat, feltételeket - e gondolat jegyében zajlottak az összejövetel pénteki rendezvényei. Az ezekről szóló beszámolónk első részében az etikai, a felügyelő, illetve a költségracionális gyógyszertár-működtetéssel foglalkozó bizottsági programokról számolunk be.

Mint ismeretes, az őszi választások óta több olyan program szervezését is megkezdte a kamara, amelyek a szakmai önkormányzatiság irányába mutatnak. Ehhez azonban a kamara előtt álló feladatokat számba kell venni, az ehhez szükséges struktúrákat ki kell alakítani, illetve új szerveződéseket kell létrehozni – egyebek mellett ez is célja volt a Vándorgyűlésnek. A pénteki napon hat szekcióban folyt a munka: az etikai és a felügyelő bizottságok vezetőinek megbeszélése mellett sor került a költségracionális gyógyszertár-működtetéssel foglalkozó munkabizottság fórumára, a fiatal gyógyszerészek integrációjával foglalkoztak a „táltosok”, a Könyvelők fórumán a jelenlévők választ kaphattak a könyveléssel kapcsolatos kérdéseikre, illetve elindult egy közgazdasági munkabizottság szervezése is.  Az egyes rendezvényeken az adott országos és a megyei szervezetek illetékesei mellett számos érdeklődő is részt vett.

Az etikai bizottságok megbeszélésének a témája az etikai kódex módosítása és a bizottságok munkájával kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Az összejövetelt - amelyen részt vett dr. Nemere Gyula ügyvéd is – prof. dr. Paál Tamás az Etikai Kollégium elnöke és dr. Pintér László, az Etikai Bizottság elnöke moderálta.  Dr. Pintér köszöntő szavai után a részvevők egyenként bemutatkoztak: beszéltek addigi munkájukról, de szót ejtettek arról is, mi a véleményük a kamaráról, illetve etikai, vagy a patikai marketinggel kapcsolatos kérdések is szóba kerültek már ebben az első körben is.

Mi is az az etikai vétség? Prof. dr. Paál Tamás példák sorával próbált választ adni erre a kérdésre: ha a gyógyszerész téved, az még nem az. Szerinte akkor áll fenn etikai vétség, ha vagy a gyógyszerészt nem érdekli a patikában folyó munka és azért téved, vagy amikor tudatosan teszi ezt. „A harag rossz tanácsadó” – figyelmeztetett – mielőtt bárki döntést hozna az említettekkel kapcsolatban, jobb, ha lenyugszik. Szót ejtett a vétség várható következményeiről: több esetben jobb csupán egy figyelmeztetés, amit betart egy kolléga, mint egy komoly büntetés, ami nem változtatja meg a viselkedését. Leszögezte: a kamara nem áll szabálytalanságot elkövető kolléga mögé. A szakmai szabály megszegése egyben etikai vétség is – ez áll az etikai kódexben is. Ezt követően számos gyakorlati kérdést vitattak meg, például a területi szervezetek iránymutatást kértek annak érdekében, hogy azonos ügyeket azonos módon tudjanak megítélni. Ezt követően az etikai kódex módosításával folytatták, választ adva arra a kérdésre is, hogy miért van erre szükség.

 

 

Az etikai bizottságok vezetőinek rendezvényével párhuzamosan folyt a felügyelő bizottságoké, amely témája az országos és a területi felügyelő bizottságok ügyrendje, illetve a tevékenységük szervezése volt.  Dr. Torma Ádám FB elnök töltötte be a moderátor szerepét, aki miután köszöntötte a részvevőket, kiemelte: egy ilyen összejövetel újdonság a kamara életében. Céljaikkal kapcsolatban elmondta, egy olyan új rendszer kialakítására törekednek, amiben egységes szempontrendszer alapján folytathatják munkájukat – ennek a kialakítása a legfontosabb feladatuk – mindez „új dimenzióba helyezi a normakontrollt és a felügyelő bizottságok aktívabb működését is feltételezi” a jövőben. Összehasonlítva az egyes megyék működését, vegyes képet kapunk – folytatta – azonban egységeset szeretnének kapni, olyat, ami összehasonlíthatóvá teszi a működést és a gazdálkodást.
Az objektív értékelés érdekében a területi szervezetek helyzetét felmérő kérdőívet állítottak össze, amely elemzésére a továbbiakban került sor.

Az összejövetelen dr. Hankó Zoltán is részt vett, aki elmondta: Mindazoknak, akik közösségi pénzekből gazdálkodnak és közösségi feladatot látnak el, meg kell felelniük az átláthatóság, az elszámoltathatóság és szervezeti integritás követelményének. Az első kettő általában érthető, míg a harmadik arról szól, hogy a szervezet működése megfelel a kitűzött céloknak. Az átláthatóság, elszámoltathatóság és integritás biztosítása a kamara minden szervének feladata, a megvalósulásának ellenőrzése pedig a felügyelő bizottságok kompetenciája. Mint mondta, ennek az elvnek a figyelembe vételével indokolt a felügyelő bizottságok működésének átszervezése, és ehhez a biztosíthat hátteret az alapszabály felügyelő bizottságokra vonatkozó módosítása.

Az alapszabály-módosításával kapcsolatos kérdések következtek ez után, hangsúlyt fektetve arra a kérdésre, hogy a felügyelő bizottságoknak meg kell kapniuk az elnökségi határozatokat és nyilatkozniuk kell arról, hogy megfelelnek-e az említett elveknek.

 

A költségracionális gyógyszertár-működtetéssel kapcsolatos munkabizottság programja az előzőekben említett két rendezvényt követte, amit nagy érdeklődés kísért. Dr. Nyíri László és dr. Sohajda Attila moderálták a rendezvényt. A köszöntő szavak után dr. Nyíri felhívta a figyelmet arra, amit a kamara már korábban is tett a költségek csökkentése irányába. Sorolta a bankokkal kötött egyezményeket, a kedvezményes autóvásárlási és telefonálási lehetőségeket, ahogy a kulturális vonal se maradt ki.

Ezt követte az „ötletbörze”: Számos hozzászólás hangzott el, amelyek a költségek csökkentése mellett a forrásnöveléssel is foglalkoztak. Csak néhány: iparűzési adó, online pénztárgépek előfizetési díja, fizetés utáni járulék… stb. Az árréssel kapcsolatban többen is kifejtették véleményüket – hosszú távon ennek a növelése lenne a megoldás. Az aktív részvétel mellett megfogalmazott talán legfontosabb vélemény azonban az volt, hogy a költségracionális működésre fordított idő, energia ne a szakmai munka rovására menjen.

mgyk.hu
fotó: Dr. Nagy Vilmos