Ismert, hogy sok félreértésre adott okot az a szabályozás, amely a behajtási költségátalány fizetési kötelezettségre, illetve a kötelezettség érvényesítésére vonatkozott. Nem véletlen, hogy a törvényalkotó 2016. március 24-i hatállyal döntött a módosításról. Tekintsük át, hogy mi volt az előzmény és mi változott az elmúlt hónaptól!
Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 6:155. §-a rendelkezett a fizetési késedelem esetén alkalmazandó szabályokról a vállalkozások közötti szerződésben. Eszerint, ha a kötelezett késedelembe esik, akkor köteles a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető, 2013. július 1-én hatályba lépett előírásoknak megfelelő 40 EUR összegű behajtási költségátalány összeget megfizetni.
Az európai és ennek megfelelően a magyar szabályozás abból indult ki, hogy amennyiben egy megrendelő késedelembe esik (konkrét esetben a gyógyszertárat működtető vállalkozás a nagykereskedőnek késve teljesít), a szállítónak minden bizonnyal költségei merülnek fel (merülhetnek fel) akkor, amikor igényét érvényesíti (felszólítás, jogi képviselő igénybevétele, esetleg peres eljárás stb.).
A kötelezettnek a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt könyvelnie kellett. A jogosult (adott esetben a nagykereskedő) az összeget csak akkor könyvelhette bevételként, ha az ténylegesen befolyt.
2016. március 24-i hatállyal a szabályozás változott. A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.
A fentieknek megfelelően módosultak a könyvelés szabályai is. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a kiegészült az új (56) bekezdéssel. Eszerint a vállalkozás a könyvviteli nyilvántartásában (mérlegében) kimutatott behatási költségátalányból származó kötelezettségét ha azt egy éven belül tőle a jogosult nem követelte , az egyéb bevételekkel szemben megszünteti.
A törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani.
A fizetési késedelemre és annak következményeire a jövőben is fokozottan figyelni kell. Változatlanul igaz, hogy a behajtási költségátalány érvényesítése a késedelemből eredő egyéb jogkövetkezményektől a kötelezettet nem mentesíti.
A gyógyszertárak gyakorlatában ez igaz a múltra és a jelenlegi szabályozásra is szakmapolitikailag és az üzleti-gazdasági kapcsolatok fenntarthatósága szempontjából is barátságtalan lépésnek tekinthető, ha valaki esetleg jelentéktelen összegre és akár néhány napos késedelemre tekintettel kívánt (kíván) 40 euronak megfelelő forint összeget érvényesíteni behajtási költségátalány címén.
Megjegyezzük, hogy a törvény hatálya a vállalkozások, illetve a vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügyletekre terjed ki, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása. Ezért tehát a törvény hatálya pl. a Magyar Gyógyszerészi Kamarára és partnereire nem terjed ki.
Budapest, 2016. április 15.
Dr. Elmer Nándor
MGYK Könyvelők fóruma
