A hagyományoknak megfelelően idén is az OGYÉI tiszti gyógyszerészi karával történő konzultációval vette kezdetét a Gyógyszerész Köztestületi Napok (GYKTN) rendezvénysorozata. A megbeszélésen a tiszti gyógyszerészi kar és a területi elnökök szinte teljes létszámban részt vettek. (Az eseménnyel párhuzamosan folyt az Országos Felügyelő Bizottság és az Etikai Kollégium ülése – ez utóbbin az Országos Etikai Bizottság tagjai is részt vettek.) 
Az OGYÉI tiszti gyógyszerészi karának és a Kamara területi elnökeinek, illetve az elnökség tagjainak munkamegbeszélése dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét, aki hangsúlyozta, az összejövetel fő célja kell, hogy legyen a kölcsönös tájékozódás és a felmerült kérdésekre a közös válaszok megtalálása. Ezt követően dr. Raffay Bálint, az OGYÉI Jogi és Személyügyi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese köszöntőjében a szakmát érintő jogalkotási kérdésekről is szólt. Dr. Mike László országos tiszti főgyógyszerész pedig „Hatósági ellenőrzések” című előadásában részletesen kitért a hatóság ellenőrzésének fontosabb szempontjaira. Az előadás után a jelenlévő kamarai vezetők éltek a lehetőséggel és konkrét ügyektől kezdve elvi jelentőségű témákban is kérdeztek, illetve tolmácsolták szervezetük tagjainak elmúlt egy évben szerzett tapasztalatait a tiszti gyógyszerészi és egyéb hatósági ellenőrzésekről. Az OGYÉI jelen lévő vezetői (így a főigazgató-helyettes, az országos tiszti főgyógyszerész és a jogi főosztály képviselője) valamennyi kérdésre válaszoltak. Elhangzott, hogy a gyógyszerészek túlnyomó többsége normakövető módon tevékenykedik, a szabálytalanságokat viszont fel kell tárni és ha szükséges, szankcionálni. Közös elvárás a kollegiális szemlélet érvényesítése. Kérdésre válaszolva a főigazgató-helyettes tájékoztatott, hogy a tulajdonosi előírások betartásának (be nem tartásának) ellenőrzése konkrét ügyekben bejelentés alapján indulhat. Úgyszintén jelezte, hogy a franchise-gyakorlat jogszerűségének kontrollja a hatóság kompetenciája, a hirdetésekkel, reklámokkal kapcsolatos feltételezett szabálytalanságok kivizsgálásában az OGYÉI, a GVH és a fogyasztóvédelem együttműködik. Bejelentette, hogy elkezdődött a munka egy olyan dokumentum összeállítására, amelynek célja az ellenőrző és az ellenőrzött jogainak és kötelességeinek mindenki számára egyértelmű tisztázása.
Az Etikai Kollégium és az Országos Etikai Bizottság (OEB) együttes ülésén három fő célkitűzést fogalmaztak meg:az etikai eljárások jobbá tétele, illetve a gyógyszerészet etikai állapotának a megismerése, javításának lehetősége, és ha felmerül az igény, az Etikai Kódex normáinak módosítása. Dr. Pintér László OEB elnök köszöntője után prof. dr. Paál Tamás, az Etikai Kollégium elnöke számolt be a kollégium munkájáról. Mint kiderült, bőven van még javítanivaló az etikai határozatok szabályszerű továbbítása tekintetében.Az elnöki beszámoló után a területi szervezetek etikai bizottságainak vezetői mondhatták el tapasztalataikat: milyen problémákkal, dilemmákkal küszködnek, milyen segítségre várnak. A megbeszélésen lehetőség volt a Kamara jogi szakértőjének, dr. Nemere Gyulának kérdéseket feltenni. A kérdések főleg jogszabály-értelmezéssel, eljárási szabályokkal voltak kapcsolatosak.
Idén is az etikai bizottságok vezetőinek rendezvényével párhuzamosan folyt az Országos Felügyelő Bizottság és a területi szervezetek felügyelő bizottsági elnökeinek megbeszélése. Az összejövetel elején áttekintették a 2016. áprilisi Vándorgyűlés keretein belül szervezett összejövetel óta eltelt időszak során bevezetett munkaszervezési-, ügyrendi változásokat. A szekcióülés második részében megvitatták a Kamaránál lezajlott Állami Számvevőszéki vizsgálat megállapításai igényelte reakciókat, mind a felügyelő bizottságok, mind a területi elnökségek részéről. Ezt követően kerültek megbeszélésre a másnapi küldöttközgyűlés elé beterjesztett, az Alapszabályt módosító javaslatok által jelentett többletfeladatok.
Péntek délután tartotta dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelő államtitkár a gyógyszerpolitika aktuális kérdéseivel foglalkozó előadását, az erről szóló beszámolónkat külön ismertetjük.
A délutáni blokk „A gyógyszerellátás aktuális kérdései, teendők” címet viselte, ahol hét előadás hangzott el.
Elsőként dr. Brezanóczy Ferenc beszélt a Belső Minőségügyi Kézikönyv III. kiadásáról. „Ha már kötelező, legyen hasznos is” – foglalta össze a kézikönyvvel kapcsolatos tudnivalóit, miután részletesen bemutatta az előző kiadások létrehozásának körülményeit, a törvényi kötelezettséget, az egyes kiadásokat szükségessé tévő változásokat. Kiemelte a III. kiadás fontosságát, ami összeállításában az EESZT, illetve az e-recept bevezetése miatt számos új szempont merült fel, amelyekkel okvetlenül foglalkozniuk kell. A III. kiadás előkészítése folyik és az e-recepttel kapcsolatos kérdések tisztázása után megjelenhet.
Ezt követte dr. Bartus György patikaalappal kapcsolatos előadása. Mint elmondta, idén számos változás történt a patika hitelprogramban, ezért különösen fontos a kérdéssel foglalkozni. Ismertette a patikaalap létrejöttének immáron öt éves előzményeit, amelynek célja a tulajdonosi programhoz kapcsolódó kedvezményes hitelfelvétel biztosítása volt, majd idei változásokról tájékoztatta a hallgatóságot. Kiemelte, a mostani módosítások után lehetővé válik a generációváltás támogatása, tehát hogy gyógyszerész gyógyszerésztől történő üzletrész-vásárlása is a kedvezményes hitelprogram keretei között történjen. A módosítás elősegíti a kistelepülések gyógyszerellátásának stabilitását, továbbá a gyógyszerészi tulajdonhányadok további növelését. A hitelprogram jogszabályi módosítását követően a napokban válik véglegessé az új hiteltermék szabályzata. Ha ez megjelenik, a patika tőkeprogrammal együtt ismét teljessé válik a patikaalap
A gyógyszertári ügyelet szabályozásáról dr. Sohajda Attila számolt be. Előadása elején kiemelte, hogy a tiszti gyógyszerészekkel történt délelőtti megbeszélésen dr. Mike László egy kérdésre válaszolva elmondta, folynak az ezzel kapcsolatos tárgyalások, de erről többet nem mondhat. „Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy ne mondhatnék többet” – mondta dr. Sohajda Attila, aki kitért az ügyeletről szóló egyeztetések történetére, a kamarai és a tiszti gyógyszerészi koncepciók ismertetésére is. Mint mondta, a különböző kamarai testületekkel évekkel ezelőtt megvitatott koncepció mielőbbi elfogadása érdekében a Kamara következetes álláspontot képvisel.
A biztonságos étrend-kiegészítő programról dr. Horváth Sziklai Attila tájékoztatott. A megállapodás előzményének ismertetése után elmondta a program lényegét, sorolta a részvevő feleket, majd kitért arra is, hogy mi vezette a Kamarát, hogy kezdeményezze a programot. Végezetül a megállapodás végrehajtásának jelenlegi állásáról osztott meg információkat.
Ezt követően dr. Hankó Zoltán tájékoztatott a szociális otthonok gyógyszerellátásáról, illetve az ezzel kapcsolatban megkötött együttműködési megállapodásról tartott előadást. Ismertette azokat a problémákat, amelyek szükségessé tették, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, az egyik ilyen az érdemi kontroll hiánya volt. A továbbiakban beszámolt a megállapodás létrejöttéhez vezető útról, a több éves tárgyalásokról, majd végezetül a megállapodás várható előnyeiről. Mint mondta, a megállapodás a területileg illetések kamarai testületek szerepvállalását igényli.
„Generikus ösztönző és működési célú támogatás” volt a következő előadás címe. Ennek első részében dr. Schégel Péter szólt a generikus ösztönző program 2012-es indulásának körülményeiről, céljával kapcsolatban pedig elmondta, hogy a gyógyszertárak által elszenvedett árréstömeg-csökkenést pótolja. Kitért az erre fordítható költségvetési keretre, majd ismertette azt a többlépcsős módszert, ami alapján az összeg a gyógyszertárak között elosztásra kerül, majd bemutatta az ezzel kapcsolatos adatokat 2012-től napjainkig. Említést tett a 2018. januártól bekövetkező változásokra is, tekintettel arra, hogy a generikus ösztönző összege jövőre 500 millió forinttal növekszik. A második részben dr. Nagy Vilmos a működési célú támogatással kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a hallgatósággal, kezdve a támogatás céljával: kistelepülések patikáinak támogatása. Szót ejtett az igénylés feltételeiről és az elosztás módjáról is. Beszámolójának aktualitását a működési célú támogatásra fordított összeg 50 százalékos növelése adta.
„Informatikai helyzetkép e-recept után, új adatvédelmi rendelkezések előtt” – ez volt a címe dr. Kovács Zalán előadásának. „Ez a téma elég szenzitív mostanában” – kezdte az EESZT-ről, illetve az e-receptről szóló tájékoztatóját. Az EESZT minden szereplőjével folyamatos volt a kapcsolat. Ezt követően rátért a november 1. utáni időszak tapasztalatainak elemzésére. Kiemelten fontos volt, hogy minden beteg megkapja a gyógyszereit és a gyógyszertárak el tudjanak számolni a biztosítóval. A kezdeti problémák után már a rendszer finomhangolása folyik. Előadása második részében felhívta a figyelmet, hogy az új uniós adatvédelmi szabályok jövő év májusában lépnek hatályba; addig az ezzel kapcsolatos jogi elvárásoknak a patikákban meg kell tudni felelni.
A második délutáni blokkban párhuzamosan folyt a fiatalok integrálásáért felelős munkabizottság és a kórházi-klinikai szervezet szekcióülése.
A korábbiakhoz képest más jellegű találkozó ígéretével köszöntötte a megjelenteket dr. Gutay Tibor, az Integrációs Munkabizottság elnöke. Mint mondta, bár számos lehetőséget már elszalasztottak a fiatal kollegák megszólítására, az eddig megszervezett néhány találkozó alapot ad arra, hogy tovább épüljenek azok a kapcsolatok, amelyeket kihasználva a kitűzött bizottsági célok elérhetővé válnak. A tulajdonosi program kapcsán javasolta, hogy legyen meg az igény az önállósághoz, ehhez a Kamara megadja a lehetőségeket és ez is egy program lehet a jövőben. Beszámolót tartott dr. Tátrai Tibor, a Kórházi-Klinikai Területi Szervezeten belül megalapított Ifjúság Integrációjáért Bizottság képviseletében, annak elnökeként. Előadásában a bizottság munkáját górcső alá véve az eddig megvalósult programokat mutatta be, majd a jövő céljait sorolta fel. A szekcióülés a résztvevők kérdéseivel és javaslataikkal zárult.
A Kórházi-Klinikai Területi Szervezet szekcióülése dr. Süle András, a szervezet elnöke moderálásával történt. Előadása „A kórházi-klinikai gyógyszerészet jövője” címet viselte, azonban részletesen foglalkozott a gyógyszerészet jövőjével is. „A gyógyszerész fő tevékenysége az expediálás?” – tette fel a kérdést, majd figyelmeztetett arra, hogy ne ez legyen az egyetlen, mert hamar időszerűtlenné válhat a szakma. Előadásában kitért a gyógyszerészetet, illetve ezen belül a kórházi-klinikai gyógyszerészeket érintő többlet kompetenciákra, számos külföldi példával alátámasztva mondandóját.
A pénteki nap szakmai programja a területi szervezetek elnökeinek egyeztetésével ért véget, ahol dr. Hankó Zoltán elnök vezetésével a másnapi küldöttközgyűlésre beterjesztett javaslatokat vitatták meg az elnökök.
A pénteki nap a Békéshelp Nonprofit Kft. által szervezett „borvacsorával” zárult.
mgyk.gyh
Fotó: Dr. Nagy Vilmos
Az OGYÉI tiszti gyógyszerészi karával történő megbeszélésen
Az etikai bizottságok ülésén
A felügyelő bizottságok ülésén
Dr. Brezanóczy Ferenc
Dr. Bartus György
Dr. Sohajda Attila
Dr. Horváth-Sziklai Attila
Dr. HankóZoltán
Dr. Schlégel Péter
Dr. Nagy Vilmos
Dr. Kovács Zalán
Dr. Gutay Tibor
Dr. Süle András
A területi szervezetek elnökeinek munkamegbeszélése
