A XIV. Vándorgyűlés központi gondolata a gyógyszerészi és gyógyszertári kompetenciák fejlesztése volt, amit több szempontból is körbe jártak.  A pénteki nap során a kompetenciafejlesztés szakmapolitikai szempontjait, aktuális kérdéseit, valamint a képzési és egészségipari aspektusait vették górcső alá. Jelen összeállításunkban a „Kompetenciafejlesztés szakmapolitikai szempontjai” című blokkot foglaljuk össze. A szekció moderátora dr. Fang Simon alelnök volt.

 

Dr. Sebestyén Beáta előadása

Az első előadást a Belügyminisztérium Minőségfejlesztési és Módszertani Főosztály vezetője, dr. Sebestyén Beátatartotta, aki az egészségügyi szakmai irányelvek kérdéskörét vette górcső alá „Az irányelvek, mint a kompetenciafejlesztés dokumentumai; a kompetenciafejlesztés 2025-ös feladatai” című előadásában.

Bevezetőként emlékeztetett, hogy a Kormány feladat- és hatásköréről szóló a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe rendelte az egészségügyet, a miniszter az egészségügyért való felelőssége keretében látja el a hatáskörébe tartozó minőségvédelmi, minőségszabályozási és minőségellenőrzési feladatokat. Majd ezt követően ismertette Főosztályának főbb feladatait. A Minőségfejlesztési és Módszertani Főosztály feladata, hogy koordinálja az egészségügyi szakmai irányelvek készítését, az irányelvek aktualizálását, kapcsolatot tartva az egészségügyi szakmai kollégium tagozataival és a szakmai irányelvek készítésében résztvevő szakemberekkel. Ezt követően bemutatta az irányelvek jogszabályi hátterét, azokat a dokumentumokat, amelyek a létrehozásukhoz szükségesek.

Tulajdonképpen mik is azok az irányelvek? – kérdezhetjük. „Egy szisztematikusan kifejlesztett ajánlássorozat, mely az ellátandók jól körülhatárolt körére vonatkozik, biztosítja az egészségügyi ellátás eredményességét, minőségének és hatékonyságának javulását és segíti a legmegfelelőbb ellátás kiválasztását. A betegutak és a szakmai felelősség egyértelművé, és az ellátás biztonságosabbá, gazdaságosabbá válik az ESZI-k bevezetése és alkalmazása által.

 Ennek érdekében van szükség a szakmai irányelvek folyamatos fejlesztésére” – hangzott el. Céljuk az egészségügyi ellátás eredményességének és biztonságának egységes szakmai elvek alapján történő országosan egyenletes színvonalú biztosítása. Cél továbbá, hogy elősegítse az egészségügyi ellátás minőségének és hatékonyságának javulását, valamint, hogy segítse az orvost és a beteget a legmegfelelőbb ellátás biztosításában.

A továbbiakban bemutatta a fejlesztési folyamat egyes lépéseit a témaválasztástól, a fejlesztőcsoport megalakulásán át az irányelv elkészítésén, módszertani szűrőértékelésén és a szükséges módosításokon át az államtitkári jóváhagyást követően a megjelenítésig.

Az irányelvek alkalmazásával kapcsolatban elmondta, hogy az irányelv ajánlásainak figyelembevételével történik az egészségügyi ellátás, amelytől indokolt esetben dokumentált módon el lehet térni. Az irányelveket – ezért is – meghatározott időszakokként felül kell vizsgálni, ennek mértékét a felmerülő változás jellege határozza meg, de a fejlesztéskor elvégzett folyamatot meg kell ismételni. 

A Főosztályhoz 2023. január óta az egészségügyi szakmai kollégium tagozatai részéről benyújtott és dr. Takács Péter államtitkár által jóváhagyott 106 db új témaválasztási javaslat érkezett, amelyekkel kapcsolatos fejlesztési folyamat koordinációja és a módszertani segítség nyújtás a Főosztály feladata. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyógyszerellátási Gyógyszerészet Tagozat részéről benyújtott és fejlesztés alatt álló hat egészségügyi szakmai irányelv: a várandósok, a felnőttkori cukorbetegség, az akut nem specifikus derékfájás, a felnőttkori asztma, a krónikus obstruktív légúti betegség és a jóindulatú prosztata megnagyobbodás gyógyszertárakban végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzéséről és gyógyszerészi gondozása.

A Minőségfejlesztési és Módszertani Főosztály feladatai közé tartozik továbbá a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok kidolgozásának és aktualizálásának koordinációja is, mely a háziorvosi ellátás, a védőnői alapellátás, a járóbeteg szakellátás és a fekvőbeteg ellátás területén teszi lehetővé a napjaink kihívásainak való megfelelést. Feladatai közé tartozik a klinikai audit módszertanának kidolgozása, a belső minőségirányítási rendszer kereteinek kidolgozása és az Egészségügyi Szakmai Kollégium működésének koordinálása az ágazati irányítás és a döntéshozatal hatékony működtetése érdekében. Szólt a Magyar Egészségügyi Standardok című kézikönyv új verziójáról, illetve az Egészségügyi Szakmai Kollégium működéséről. A szakmai irányelv kidolgozása során a szakmai kollégium tagozataival a kapcsolatot a BM Minőségfejlesztési és Módszertani Főosztálya tartja. Az ebben a munkában aktívan résztvevő kollégáknak közreműködését megköszönve fejezte be előadását.

 

Dr. Hankó Zoltán előadása

Második előadóként „Gyógyszerészi és gyógyszertári kompetenciák a hivatásrend programjában; kompetenciák a szakmai és egzisztenciális függetlenségért” címmel dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke következett.

Mitől függ a jövőnk? – tette fel a kérdést előadása elején. Egy tavaly készített elemzéséből hat olyan kérdést emelt ki, amelyekre – szerinte – az adott válaszok alapjaiban határozzák meg a jövőnket. Ezek dióhéjban:

1. Nemzeti érdekkörben és gyógyszerészi többségi tulajdonban lesznek-e a gyógyszertárak?
2. Biztosítani lehet-e a gyógyszerészek szakmai önállóságát?
3. Megkerülhetetlenek lesznek-e a gyógyszerészek és a gyógyszertárak a gyógyszerellátás rendszerében? 
4. Tovább folyik-e a gyógyszerek és egyéb egészségtermékek kommercializálódása?
5. Képesek leszünk-e a társadalmi, politikai, gazdasági és technológiai változásokra preventíven reagálni?
6. Képes lesz-e a gyógyszerészet ágazati stratégiai önérdekének felismerésére, artikulálására és egységes képviseletére?

Ezekre a kérdésekre adott válaszok biztosíthatják az egzisztenciális és a szakmai függetlenségünket, a tevékenységi monopóliumok megőrzését. Olyan kompetenciákra van szükség, amelyek gyógyszerészi diplomához kötöttek, jogszabályban elismertek és a munkaerőpiacon önértékkel bírnak. Ugyanakkor a gyógyszerek közönséges fogyasztási cikké válása alapjaiban kérdőjelezheti meg a gyógyszerészi hivatás jövőjét.

Az előadó tisztázta a kompetencia, illetve a kompetens személy fogalmát, majd emlékeztetett, hogy a 2000-es évek első évtizedében leépült / leépített kompetenciáknak milyen – máig ható – negatív következményei vannak.

A kompetenciavesztéssel szemben a Kamara 2007-ben 9 területen indított kompetenciarendezési programot, amelyek mindegyikében sikerült eredményt elérni. Sikerként könyvelhetők el a tulajdonosi programban, a felelős vezetői státusz rendezésében, a személyi jog rehabilitálásában, a gyógyszerészi jogkörök visszaszerzésében, a gyógyszerészi expediálás megújításában, a gyógyszerészi gondozás / adherencia fejlesztésben, a minőségbiztosítás gyógyszertári megújításában, a magisztrális gyógyszerkészítés visszaszorulásának fékezésében, a szakgyógyszerészi kompetenciák rendezésében elért eredmények. Ezek mellett új kihívások is megjelentek, például a digitalizáció. Részletesen szólt a gyógyszerész gyógyszertárműködtetésben betöltött szakmai önállóságáról, a gazdasági együttműködések, franchise tárgyában is több kérdést vett górcső alá.

Előadásának második felében az irányelvek fejlesztéséről számolt be. 2010 után 16 irányelvre sikerült „felkérést szerezni”. Több el is készült, de mára mind lejárt. Viszont tavaly megjelent a gyógyszerbiztonsági validálás megújított irányelve és jogszabályi legitimálásra vár a vis maior expediálás. A befogadott fejlesztések – a jóindulatú prosztata megnagyobbodás, a felnőttkori asztma, a COPD, a felnőttkori cukorbetegség a várandósgondozás és a derékfájás – kapcsán elmondta, az első leírt változat határideje 2025. április 30., a megjelenés általa kért határideje 2025 karácsony.

Kiemelte a gyógyszerellátás gyógyszerészhez és gyógyszertárhoz kötésének fontosságát. Az elmúlt években több ezzel ellentétes kezdeményezést sikerrel hárított el a szakma, ilyen például a speditőr cégek bevonása a lakossági gyógyszerellátásba, vagy pl. a csomagküldés megtiltása. A kistelepülések gyógyszerellátásával kapcsolatban a Kamara két fő szempontot vesz figyelembe. A jelenleg gyógyszertárral rendelkező települések gyógyszerellátásának megőrzése és szolgáltatásaik fejlesztése során fontos a zárt forgalmazási rend szabályainak betartása, a gyógyszer- és betegbiztonság garantálása, a gyógyszertárakra alapozás, a személyi jogos gyógyszerész megerősítése, a személyes kapcsolat lehetősége a beteg–gyógyszerész–orvos között, az EESZT nyújtotta lehetőségek felhasználása, a GDPR előírások személyes és egészségügyi adatok kezelési szabályainak betartása. A jelenleg gyógyszertárral nem rendelkező települések gyógyszerellátásának javítása illeszkedjen a gyógyszerellátás jelenlegi rendszeréhez. Az adott településhez legközelebbi gyógyszertár biztosítsa az ellátást és a zárt forgalmazási rend, valamint a személyes felelősség megmaradjon. Ne segítse hálózatok, nagykereskedők, külföldi cégek további térnyerését és biztosított legyen a beteg és a szakember személyes konzultációja.

A továbbiakban a kórházi gyógyszerellátás kiszervezése, illetve az ezzel kapcsolatos aggályok volt a téma.  Előadásának végén pedig ismét feltette a kérdést: mitől függ a jövőnk? Megkerülhetetlenek lesznek-e a gyógyszerészek és a gyógyszertárak a gyógyszerellátás rendszerében? Tudunk-e a politikának és a társadalomnak olyan „ajánlatot” tenni, amely politikai, gazdasági és szakmai szempontból is a gyógyszertárak és gyógyszerészek gyógyszerellátásban ma még meglévő monopóliumát meg tudja őrizni? „A válasz tőlünk, gyógyszerészektől is függ!” – hívta fel a figyelmet.

 

Dr. Süle András előadása

Dr. Süle András, a KamaraKórházi-Klinikai Területi Szervezet elnöke, a „Kompetenciafejlesztés a fekvőbeteg-ellátásban” című előadását az EAHP 2014-es állásfoglalásában olvasható célkitűzések felidézésével kezdte.

Úgy látta, hogy sok cél azóta megvalósult, bekerült a napi gyakorlatba, és jó néhány releváns ma is.  Idézve az EAHP dokumentumából, célként nem a jelenlegi állapot megtartását, hanem ezen túllépve a kórházi és klinikai gyógyszerészetnek az orvosi szakmák közé való, egyértelmű elhelyezését tűzte ki. Megállapította, hogy a jelenleg Európában lezajló folyamatok sürgetik az egészségügyben a változásokat, miközben maguk a folyamatosan történő változások sürgetik a terület, így a kórházi gyógyszerészet változását is. A XX. század végéig a biztonságos, minőségi és gazdaságos gyógyszer-ellátásellátás volt a fő feladat, ezt egészítette ki a gyógyszerkészítés meghatározott szegmense. Mára a termékektől a közvetlen betegellátásra került a hangsúly, és a kompetenciák, felelősségi körök ennek megfelelően bővültek. A környezetben, amiben a hivatás működik, egyszerre vannak jelen pozitív és hátrányos tényezők, a még nem látható hatású előjelekkel – fogalmazott. Megjelent a telefarmácia, a gépi tanulás, az MI – vagyis együtt él a jövő technikája a múltból örökölt infrastruktúrával.

Ami nem változott, az például a betegbiztonság ügye, amelynek része a gyógyszerhiányok és a gyógyszertévesztések kezelése. A tévesztések mértékének megállapítására a KKTSZ elindított egy felmérést, amelynek eredményei riasztó számokat mutattak. Fontos feladat a kórházi fertőzések leküzdése is, különösen az antibiotikum-rezisztencia terjedése miatt. A kórházi menedzsmentek érthető elvárása, hogy – az infláció és az egyre dráguló, speciális gyógyszeres terápiák mellett is – költséghatékony módon alakuljanak a gyógyszeres terápiák.

Az előadó a hivatás oldaláról egyértelmű és primer célként jelölte meg a klinikai gyógyszerészek közvetlen betegellátásban betöltött szerepének fokozását. Erősíteni kell szolgáltatást, a gyógyszeres terápiakövetést a gyógyszeranamnézistől a zárójelentésig, az ambuláns lap kiadásáig - folytatta a gondolatmenetet. Fontos és kiemelt cél a járóbeteg-szakellátási feladatok fejlesztése, az orvosi döntések segítése, gyógyszerészeti szempontú megalapozása. Ehhez szükség van a terápiaindikációra, módosítására és felfüggesztésére kiterjedő jogosítványra.

A fejlett technikát támogatja a GMP, a jó gyártási gyakorlatok rendszere. A kórházból elbocsátott beteg, ha a járóbeteg-szakellátásba kerül, ott is megjelenik a kórházi gyógyszerész.

„A kórházi gyógyszerészi tevékenység mérhetővé tétele azért fontos, hogy meg tudjuk mutatni, mi a saját hozzáadott érték, mi a hivatás ígérete az intézménynek és a társadalomnak” – folytatta. Ennek érdekében felmérték a kórházi gyógyszerészek tevékenységeit, feladatait. Az eredmény egy nagyon sokszínű és sokoldalú hivatás képét mutatta. A tényadatok alapján lehetővé válhat a kompetenciák és feladatok jogszabályba való foglalása, a későbbiekben pedig alapul szolgálhat a finanszírozás hozzárendelésének.

Végül az egészségügyben mutatkozó és egyre riasztóbb méreteket öltő munkaerőhiányról osztott meg statisztikákat a hallgatósággal. A felmérések szerint ki lehet tűzni Európa térképére vörös zászlócskákat az egészségügyben a szakemberhiány miatt. A fiataloknak az egészségügyben való elhelyezkedési szándékát vizsgáló OECD-kutatások eredményei „nagyon kijózanítóak” – kommentálta az elnök a mutatókat. Ápolóként még szomorúbb a helyzet. A munkaerőhelyzet kihívásaira választ adhatnak a képzési rendszer változásai, így például a felvételi keret- és pontszámok meghatározása, a valós életből eredő szakértelem felértékelése, a diplomák kölcsönös elismerése. Az biztos, hogy a képzést rugalmasabbá kell tenni, és a változásokat hamarabb be kell építeni. Az eszközök között megemlítette a mikrotanúsítványok amerikai rendszerét, ami „lincenszképzéseket” indít, így össze lehet rakni egy saját portfóliót.

A megoldáshoz hozzájárulhat az automatizáció és az AI, valamint a jó gyakorlatok elterjesztése. A munkaerő megtartását az ösztöndíj- és rezidensi programok mellett a kórházi gyógyszerészet HBCS-rendszerben történő finanszírozása is elősegítené. 

Végül felhívta a figyelmet a Kórházi Gyógyszerészet Napjára, amelyet egész Európában, sőt, azon kívül is, több földrészen és országban március 27-én ünnepelnek. A KKTSZ március 28-án egy szakmai nappal köszönti tagjait és kollégáikat.

 

Dr. Kökény Zoltán előadása

Az előadók sorát dr. Kökény Zoltán, a Budapesti Péterffy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet főigazgatója „A klinikai-kórházi gyógyszerészet orvosszakmai és közgazdasági szempontjai” című előadásával zárta.

Szakmatörténeti visszatekintése után elmondta, a XXI. század kezdete óta a gyógyszerészet hangsúlya áttevődik a multiprofesszionális terápiamenedzsment irányába. Ennek jellemzői, hogy a „termék” irányából a „beteg” közvetlen ellátása, gondozása kerül előtérbe, ehhez az ellátott feladatok, kompetenciák, felelősségek bővülnek, közvetlen szerepvállalással a klinikai betegellátásban és a terápiák követésében.

Ezt követően a kórházi gyógyszerészet klinikai feladatairól ejtett szót. Első helyen szerepel a gyógyszerterápiás döntéstámogatás az osztályos viziteken. A sokrétű tevékenység részeként a perioperatív terápiás protokollok gondozása, a potenciálisan nem megfelelő gyógyszerek azonosítása, a speciális betegcsoportok terápiás támogatása szintén gyógyszerészi szakértelmet igényel. Mint mondta, a gyógyszerészek a járóbeteg-szakellátásban betöltött szerepéről is beszélni kell, amely a legfiatalabb klinikai gyógyszerészi terület. Ebben a munkában is szerepet kap a gyógyszeres terápia-áttekintése, a perioperatív rizikóbecslés, a táplálásterápia, a szükséges konzíliumok feltárása, a műtét előtti állapot felmérése. Kérdésként merül fel a központi gyógyszerészi gondozó terve, az egykapus betegforgalom finanszírozásának lehetősége.

A továbbiakban rátért az orvosi és menedzsment prioritások kapcsán a termékfelelősség és gyógyszerhiányok problémáira is. Kiemelte a költségek, ezen belül a direkt gyógyszerköltség, a gyógyszer-utilizáció, az optimális terápia mellett a felmerülő indirekt költségek szerepét. Úgy látja, a rendszer fenntarthatóságának kérdései között az intézményi fejlesztés stratégiai része kell legyen a klinikai gyógyszerészet, ez menedzsmenti döntés/akarat kérdése. Ehhez azonban belső eljárásrendek átdolgozása, megfelelő kommunikáció és a humánerőforrás menedzselése mellett a financiális háttér biztosítása is szükséges. A szervezeti kultúra változását jelenti a status quo megváltoztatása, ez azonban lassú és munkaigényes folyamat.

A menedzsment szempontok összegzéseként az előadó megjegyezte, hogy a méretgazdaságosság miatt mindigvannak csökkenthető költségek, de a mai munkaerőpiaci helyzetben a változtatáshoz párbeszéd is szükséges. Bonyolult rendszer, sok résztvevővel egyeztetendő, ezért az egyének, a részlegek, rendszer érdekeinek egyeztetése szükséges. Jó lenne, ha a klinikai gyógyszerészi ellátás a finanszírozásban is megjelenne, és nem utolsó sorban a gyógyszerellátás adminisztrációja sem papíron futna, hogy könnyebben lehessen elemezni.

Előadását a lehetséges gyógyszerészi hatékonyságnövelő irányok javaslataival zárta. Ezek lehetnek az elektronikus terápia-elrendelés, a számítógépes rendszer által támogatott keverékinfúzió-készítés, a tablettás készítményeknél az egyedi gyógyszerosztás – manuálisan vagy automatával támogatva, a gyógyszeres terápia utánkövetése az osztályok (és intézmények) között, továbbá a gyógyszerészi intervenció dokumentálása és elemzése, az eredmények publikálása.

Mindegyik előadás után élénk diszkusszió volt, a nagyszámú hallgatóság aktivitása visszaigazolta a témaválasztás indokoltságát.

mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos

 

 

vissza