A tavalyi, lillafüredi vándorgyűlésnek az MGYK Borsod-Ababúj-Zemplén Megyei Szervezete volt a házigazdája. Dr. Nyíri László megyei elnökkel, a Területi Elnökök Értekezlete elnökével, szervezési tapasztalatairól, az összejövetel tanulságairól beszélgettünk.

– A 2019-es összejövetelnek az MGYK Borsod-Ababúj-Zemplén Megyei Szervezete adott otthont.

– A Vándorgyűléseket mindig más helyszínen tartjuk, fontosnak tartjuk ugyanis, hogy az egyes kamarai összejöveteleknek ne mindig Budapest adjon otthont. Tavaly és más években is olyan helyszíneket kerestünk, amelyek vonzóak. Lillafüred és Zalakaros is ilyen, ahova szívesen jönnek a kollégák az ország távoli pontjaiból is, az érintett régiókból pedig a gyógyszerészek akár csak egy esti programon is részt tudnak venni.

– Milyen tapasztalatai voltak a kollégák affinitásával kapcsolatban?

– Ha megtekintjük a rendezvényen készült fotókat, látjuk, hogy többnyire teltház előtt zajlottak az egyes előadások, programok. Elég nagy volt a részvétel. De meg kell mondanom az is, hogy néhány környéken élő gyógyszerész még a kedvező körülmények ellenére se nagyon kapacitálta magát, lehetne nagyobb az affinitás.

– Az összejövetel kiváló szakmapolitikai műhely, azonban többször az a vád érte a rendezőket, hogy általában kevés idő marad a kötetlen beszélgetésre? Hogyan alakult ez tavaly?

– Próbáltuk úgy összeállítani a programokat, hogy azok ne legyenek túlzsúfoltak. Azt gondolom, minden résztvevőnek lehetősége volt elmondani véleményét és aktívan részt venni a szakmai, szakmapolitikai konzultációkban, minden fórumon. Ezt továbbra is minden rendezvényünkön alapvető szervezési feladatnak tartom. A jelenlegi előadások hosszát is próbáljuk majd a kiajánlott időtartam tekintetében a lehetőségek szerint még rövidebbre, akár felére is lecsökkenteni.

– Lillafüreden is lehetőség nyílt a régió politikai, egészségpolitikai vezetőivel való találkozásra. Milyen tapasztalatai voltak ezzel kapcsolatban, szívesen tettek eleget a meghívásnak?

– Nagyon fontosnak tartom a mindenkori politikai és kormányzati hatalommal való együttműködést, ahogy a szakmai társszervezetekkel is. Előfordulhat, hogy nincs is más alkalom, ahol személyesen is találkozhatnánk velük, pedig a személyes kapcsolat elősegítheti a munkánkat. Úgy vettem észre, hogy szívesen jönnek, szívesen tartanak előadást. A fórumon, amit a plenáris előadások mellett szerveztünk, a helyi szakmai kamarai vezetőkkel, orvosokkal, kórházigazgatóval, politikusokkal, két országgyűlési képviselővel is találkozhattunk és vitathattuk meg az aktuális egészségpolitikai kérdéseket. Mindkét fél számára előnyös, hogy a döntéshozó első kézből ismerheti meg a patikusokat foglalkoztató kérdéseket, problémáikat, ami az egészségügyi ellátás  jelentős szegmense, és mi is közvetlenül személyesen tapasztaljuk meg a döntéshozók gondolatait, rálátását szakmánkra.

– Lehetőség volt tavaly arra is, hogy az egyes megyék megmutassák, megismertessék magukat…

– Most a programban nem nevesítettük külön a szokásos megyei bemutatkozást, de sort fogunk keríteni egy hasonló megbeszélésre. Miután most volt ciklusváltás, tervezünk a közeljövőben egy külön megyei konzultációs, bemutatkozó fórumot is. A szokásoknak megfelelően lesz összevont Országos Elnökségi és TEÉ értekezlet is a csütörtöki napon.

– Összefoglalva, milyen tanácsokat adna az idei vendéglátónak, a Zala megyei szervezetnek?

– A mozgósítással kapcsolatban fontos a szokásos (e-mail, körlevelek, személyes agitáció) többszöri figyelemfelhívás a környezetükben elérhető gyógyszerészek felé. Ha lehetőség van rá, a helyi médiában is hasznos lehet a beharangozó.

Kitartó és sok szervező munka szükséges még a fürdőváros biztosította kecsegtető környezet mellett is, de úgy gondolom, a közös célt megértve sokan leszünk és eredményes lesz a vándorgyűlés. Csodagyógyszert nem tudok ajánlani se a szervezés, sem pedig a lebonyolítást illetően, de ha mindenki jó szándékkal és legjobb tudása szerint teszi a dolgát, akkor egy újabb jól sikerült rendezvénnyel gazdagodhatunk.

B. Zs.