A bizalom pillérei – alapszabály, etikai kódex – Dr. Sohajda Attilát az MGYK alelnökét kérdeztük a Köztestületi Napok 2011. konferencia felé haladva! – 2011.10.05.

Kérdések és válaszok:

Mióta létezik etikai kódex a Magyar Gyógyszerészi Kamarában? Milyen mérföldkövek jutnak eszedbe?

Már az 1989-es alakulást közvetlen követően, amikor még csak a Gyógyszertári Központok által működtetett patikák léteztek, felvetődött az igény egy etikai kódex iránt. Az akkori működtetés etikai kérdéseit a Minisztérium által kiadott „Egészségügyi rendtartás” szabályozta, de ebben nagyon kevés, specifikus, konkrétan a gyógyszerészetre vonatkozó rész volt. Az 1990-es évek elején a jogelőd nélküli gyógyszertárak nyitásával és működésével, valamint a privatizáció közeledtével egyre sürgetőbb volt a gyógyszerészi etikai kódex megalkotása, amely végül az 1994. évi LI. kamarai törvény felhatalmazása alapján jött létre.

Mi és hogyan változott 1989 óta hivatásunkban, és mi az, ami örök?

“A gyanú megbetegít, a bizalom meggyógyít.” (tuvai közmondás), ennek a bizalmi munkának része a hivatásunk. Minden beteg embernek, hozzátartozóinak, az egészség megőrzéséért hozzánk fordulónak éreznie kell elkötelezettségünket, tudnia kell, hogy mindent az Ő érdekében teszünk. Megváltozott ugyanakkor az emberek életritmusa, informáltsága, közlekedési és vásárlási szokása, sokaknak az értékrendje is, amihez nekünk is alkalmazkodni kell.

Mire alapozhatja valaki a bizalmát, amikor belép egy gyógyszertárba?

A bizalmat mindenképpen hosszú távú értékek, mint például a magas szakmai tudás, az empatikus magatartás, a titoktartás, a becsületes munka alapozhatja meg. Ezeket a dolgokat azonban rövidtávon könnyen felülírhatja a csillogás, a reklám, néhány csábító üveggyöngy.

A mai személyi jogos gyógyszerészek előtt álló legnagyobb kivívás, megteremteni ezek között a megfelelő összhangot. A feladatunk, a hivatásunk nem változott, de a szakma erősen elment merkantil irányba.

Konkrétan mire gondolsz?

Ha a gyógyszertárnak a működése során a bent dolgozókon túl ki kell elégítenie a külső szakmai és/vagy pénzügyi befektetők gazdasági igényeit is, akkor óhatatlan, hogy mindig kevés, ami van, és mindig a másik forgalmára kacsintgatnak. A 90-es évek közepén nagyon sokan úgy gondoltuk, hogy évtizedeken, generációkon keresztül a hivatásunk lesz a megélhetésünk, és az adott településen a megbecsülésünk alapja is egyben, amire lehet alapozni, tervezni. Közben többen nem gondolták át, hogy ez a lehetőségen túl, egyben óriási felelősség és kötelezettség is a megújulásra, a változó igények kielégítésére. Nagy árat fizettünk érte, jött a liberalizáció, a korlátlan patikalétesítés, többnyire pénzügyi, gazdasági céllal, és nagyon sokszor felelőtlenül. Nos, most egy ilyen helyzetben kell a kamarát és alapdokumentumait megújítani.

Milyen menetrendben zajlik kamarai alapdokumentumaink megújítása?

Az alapszabály és az etikai kódex tervezete elkészült. Az első változat augusztustól megtekinthető és véleményezhető volt a kamara honlapján. Az eddig beérkezett vélemények megtárgyalása után az elnökség elfogadta a Küldöttközgyűlés elé terjesztendő változatot, amit egy miniszimpózium keretében ( 2011. 10.12-én, a szerk.) a napokban fogunk nyilvánosan ismertetni. Ezután még további, immáron konkrét, szövegszerű módosításra van lehetőség. Az alapdokumentumokat az október 29-i Küldöttközgyűlés fogja véglegesíteni.

Milyen kérdések vannak nyitva még, mi az, amit kiemelnél a köztestületiség kapcsán?

A kamarának hosszú távra meg kell határozni a gyógyszerészi hivatás irányát. Ehhez minden gyógyszerészt integrálni kell, attól függetlenül, hogy ki melyik szakterületen dolgozik. A kötelező tagság a közvetlen gyógyszerellátásban – közforgalomban, kórházi ellátásban – lévőkre vonatkozik. Ugyanakkor sok kollégánk dolgozik az iparban, az oktatásban, a közigazgatásban is. És akkor még nem említettem a közfogalomban meglévő nagy törésvonalat, az egyéni gyógyszertárak gyógyszerészei és a külső befektető hálózatok között. Persze mások és mások az arányok, az elvárások, az egyes szakterületek aktivitása. A sikeres kamarai működéshez arány és egyensúlyérzék szükséges, ennek kell megfelelni úgy az alapdokumentumainkban, mint a mindennapi ténykedésünkben.

Melyek a legsürgetőbb feladatok, amelyeket a tagság elvár?

A tagság – a közforgalomban dolgozók – leginkább a gyógyszerellátás pénzügyi feltételeinek javításával kapcsolatos kérdésekben vár eredményt a kamarától, ami a gyógyszertárak gazdasági helyzetét látva teljesen jogos. Ugyanakkor az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nehezen elérhető. Mindemellett a többség azt várja, hogy a szakmai színvonal emelésével, a kereskedelmi szemlélet kiszorításával a gyógyszerellátás az egészségügy megkérdőjelezhetetlen része legyen és maradjon.

Köszönöm a válaszokat!

mgyk.hu

 

 

 

A témával kapcsolatban honlapunkon eddig megjelent írások:

- Új konferencia! - KÖZTESTÜLETI NAPOK 2011 - MGYK

 

- A gyógyszerészet egy hivatás … - A Magyar Gyógyszerészi Kamara új konferenciájának meghirdetése kapcsán kérdeztük dr. Horváth Tamás elnököt - mgyk.hu

- A köztestületiség értéke kézzelfogható - a gyógyszerészetért a gyógyszerészekkel - beszélgetés dr. Hankó Zoltánnal - mgyk.hu

- Mit hozhat magával, és mit vihet haza, aki eljön...? – mgyk.hu

 

A konferencia programját és a regisztrációs lapot is eléri az emblémára kattintva!

vissza