Hogyan védenek a védőoltások?

A fertőző megbetegedések kiállása során a szervezetünk „sejtes” és „ellenanyag-közvetítette” immunitást alakít ki.

Az immunrendszerünk részét képező falósejtek bekebelezik a kórokozókat. Megölik és feldarabolják azokat. A megfelelő darabokat, amelyeket antigéneknek és/vagy epitopoknak nevezünk, megmutatják a memória sejteknek, az ellenanyag termelő B fehérvérsejteknek valamint a segítő és végrehajtó fehérvérsejteknek (T-sejteknek). Ez az immunrendszer „tanulásának” szakasza, ami általában 7 napot vesz igénybe. Ekkor már kialakulnak a megbetegedés kezdeti tünetei (1/A ábra).

Ezt követően a kórokozó antigénjét felismerő fehérvérsejtek elszaporodnak (klónokat képeznek). Közben termelik az ellenanyagokat, és az ellenanyagok megkötik, feloldják, a fehérvérsejtek pedig ölik vagy felfalják a kórokozókat, sőt a károsodott (vírushordozó) sejteket is. Ilyenkor alakulnak ki a megbetegedések jellegzetes tünetei: láz, fájdalmak, gyulladások, kiütések stb. amiket a rengeteg elpusztított kórokozó mérgei, az elpusztult beteg sejtek anyagai, a tovább szaporodó kórokozók, és a védekezés közben termelt fehérjék károsító hatása okoz (1/A ábra, 7-30 nap, első ferde nyíl).

 

Egy második azonos fertőzés már csak az immunrendszer válaszát idézi elő 7 napon belül, de tünetek és betegség nélkül (1/A ábra, második ferde nyíl).

A védőoltás azt jelenti, hogy a szervezetünk immunrendszerének megmutatjuk azokat a kórokozókat, amik később megbetegedést okozhatnak.

A védőoltás az immunrendszer iskolája! Megtanítja a szervezetünk 1/10 részét kitevő immunrendszernek, hogy készítsen ellenanyagokat és memória sejteket az adott  kórokozók ellen, mert így később, ha az adott élő, vad mikroorganizmus megjelenik a szervezetben, akkor késlekedés nélkül mozgósítani tudja az immunsejteket. Az 1/B ábra mutatja, hogy a védőoltások után az immunrendszer már az első fertőzéskor is ártalmatlanná teszi a kórokozókat anélkül, hogy a betegség tünetei kialakulnának, és hét napra rövidíti a hatékony védekezés kezdetét.

 

Mi a különbség a gyógyszerek és a védőoltások között?

Lényeges különbség a gyógyszerek és a védőoltások között, hogy a gyógyszerekkel szemben a kórokozók rezisztenssé válhatnak, ellenben a védőoltás segítségével létrehozott védőhatással szemben a kórokozók, nem tudnak ellenállóvá válni, hiszen a kórokozóval szembeni tényleges védelmet nem közvetlenül maga a védőoltás jelenti, hanem az oltás következtében felébredt, megerősödött immunrendszer. Ezért is nem jelent a védőoltás azonnali védelmet egy kórokozóval szemben. Az immunrendszer teljes felébredéséhez, megerősödéséhez időre és rendszerességre van szükség.

 

Mi a nyájimmunitás?

A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség elég nagy hányadának beoltása védettséget biztosít a be nem oltottak számára is, hiszen nincs kitől elkapniuk a betegséget. E jelenség komoly szerepet játszik a járványok kialakulásának megakadályozásában. Ha azonban az oltatlanok aránya egy közösségben kritikus szint alá csökken, akkor e hatás megszűnik.

A kanyaró esetében minimum 95 százalék, a mumpsznál pedig 86 százalék oltottsági szint szükséges az oltatlan „potyautasok” védelméhez. Az oltásellenesség egyik veszélye tehát az, hogy a helytelen döntéssel kisebb-nagyobb közösségek egészségét kockáztatjuk.

 

Hogyan lehet forgalomba hozni egy védőoltást?

Az oltások (továbbá bármilyen gyógyszer) forgalomba hozatala csak úgy lehetséges, ha előtte rendkívül szigorú klinikai kísérletsorozatot végeznek el. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézetének (GYEMSZI OGYI) feladata biztosítani, hogy hazánkban az egészség megőrzéséhez és helyreállításához bizonyítottan hatásos, biztonságos és magas minőségi követelményeknek eleget tevő gyógyszerkészítmények álljanak rendelkezésre. A hazánkban alkalmazott oltóanyagok nagy része az Európai Unió Gyógyszerügynöksége (EMA) által törzskönyvezett, engedélyezett. Ebben az engedélyezési folyamatban az Országos Epidemiológiai Központ szakhatóságként és/vagy szakértőként vesz részt.

Az engedélyezés előtti klinikai vizsgálatokon túl a forgalmazást követően is történnek – szintén rendeletileg meghatározott módon és ideig – vizsgálatok (post marketing vizsgálatok). Ezek egyik célja az oltást követő nemkívánatos, ritkán előforduló eseményekfigyelése, elemzése. A post marketing vizsgálatok eredményei – szükség esetén – beépülnek a kísérő iratok szövegébe (alkalmazási előirat, betegtájékoztató). Ezek nyilvános adatként a GYEMSZI OGYI és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) honlapjain bárki számára elérhetőek magyar nyelven is.

 

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fontosnak tartja leszögezni, hogy az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, a szövődmények jelenthetnek.

Országos Epidemiológiai Központ
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala