Az egri Vándorgyűlés péntek délutáni második programja a régió – Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye – megyei elnökeinek beszámolója volt.

A dr. Sándor Csaba alelnök üléselnökletével tartott szekció – a házigazda szerepét is betöltő – Heves megyei elnök asszony, dr. Németh-Krisztin Kornélia beszámolójával vette kezdetét. Miután ismertette a megye gyógyszerellátásának fontosabb adatait – közforgalmú, fiók és intézeti gyógyszertárak száma, gyógyszertáron kívüli forgalmazású helyek stb. – elmondta, a megye patikáinak kb. hetven százaléka hagyományos családi tulajdonú gyógyszertár.  A továbbiakban rátért a liberalizáció következményeinek ismertetésére. Például Gyöngyösön a liberalizáció alatt a 6-ból 12 patika lett, Egerben is körülbelül kétszeresére nőtt a patikaszám – a célját azonban nem érte el: a kis településeken nem nyíltak gyógyszertárak és a fiatalok se lettek tulajdonossá. 

Szót ejtett a nagykereskedőkről is, a két nagy országos cégen kívül regionális nagykereskedő is működik náluk. A megye azzal büszkélkedhet - folytatta -, hogy két gyógyszerbeszerzési társulást is elindítottak, több Heves megyei gyógyszertár is a tagja és az Észak-Magyarországi régióból is többen csatlakoztak hozzá. A gyógyszerészek átlagéletkora magas, de van példa arra, hogy idősebb átadta a fiatalnak a patikáját. Az ügyelet minden formája létezik a városokban, de jó példaként említette, hogy az egri gyógyszertárak, a Kamara és az ÁNTSZ egy közös megbeszélésen megfelelő kompromisszumot alakítottak ki.

A szociális otthonok gyógyszerellátása korábban nagyon jól működött, majd a liberalizáció alatt létesült patika „rátette a kezét”. Korábban volt olyan gyógyszertár, amelyik forgalmának 40 százalékát tette ki a szociális otthonok gyógyszerellátása. Mostohagyereknek nevezte magukat abból a szempontból, hogy több mint egy éve nincs tiszti főgyógyszerészük. A területi szervezet anyagi helyzetével kapcsolatban elmondta, rossz helyzetben vannak. Forrásaik jelentős részét az irodavezető fizetése vitte el, ezért új megoldást kellett találniuk. Úgy látja, a kis megyéknek az iroda működtetésben össze kéne fogni, hogy költségeket takarítsanak meg.

A beszámolók sorát dr. Bognár Tamás Nógrád megyei elnök folytatta, aki először szintén a gyógyszertárakkal kapcsolatos adatokat ismertette. A megyében kevés a gyógyszerész, számuk nem éri el a százat, kevesebb mint 2 gyógyszerész jut egy-egy gyógyszertárra. A megyében 31 fiókgyógyszertár működik - gyakorlatilag ugyanannyi, mit közforgalmúak száma – ez a megye sajátos szerkezetének köszönhető. Az ügyeleti rendszerrel kapcsolatban elmondta, egyedül Salgótarjánban van folyamatos (zárástól nyitásig tartó) ügyelet, máshol elég változatos képet mutat. Úgy látja, érdemes lenne átgondolni, hogy ilyen kis megyében szükség van-e egyáltalán folyamatos rendelkezésre állásra. A gyógyszerészek életkor szerinti megoszlására is kitért: vannak fiatalok is, de minden ötödik kolléga nyugdíjas korú, sőt vannak olyanok, akik 75 éven felül is gyógyszertár vezetőként dolgoznak. 

A megye jellegzetessége továbbá, hogy a patikák viszonylag nagy része láncban van, 9 gyógyszertár tartozik az egyik nagy lánchoz. A beszállítói kapcsolatokkal kapcsolatban megjegyezte, gyakorlatilag az összes nagykereskedő elérhető a megyében, leginkább budapesti központtal történik a szállítás. A hatósági ellenőrzésekre rátérve elmondta, három éve nincs tiszti főgyógyszerészük, a budapesti tiszti főgyógyszerész hatáskörébe tartoznak. Nincs információjuk azzal kapcsolatban, hogy a szervezeti átalakítás kapcsán ez hogyan változott. A gyógyszerészi gondozással kapcsolatban megjegyezte, a megyei szervezetnek nincs részletes információja arról, hogy milyen feltételek mellett végzik ezt a kollégák. A megyei szervezet működésével kapcsolatban megjegyezte, az infrastruktúra adott, havi fixért egy hivatalvezető látja el a feladatokat. A kiadásaikat fedezni tudják, de tartalékot képezni nem tudnak. A rendszeres kapcsolattartást takarékossági szempontok miatt részben e-mailben és skypon tartják, ez utóbbinak szerinte nagyobb a pozitív hozadéka, mint a negatív. Az elnökség átlagéletkora 38 év. Felvették a kapcsolatot más megyével is, fórumot tartottak a borsodiakkal. A megoldandó kérdések közül a szakemberhiányt és a fiatalok megtartását említette, de működésük finanszírozása, a tagdíjfizetés elektronikus útra való terelése se maradt ki a sorból. Az előttük álló legnagyobb feladatnak az idei kamarai választás megszervezését tartotta.

Dr. Nyiri László, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnök beszámolójával folytatódott a szekció. Az egyik legnagyobb lélekszámú és területű megye gyógyszerellátása főbb számainak az ismertetése mellett kitért egyik jellemzőjükre, a fiókosodásra: a teljes lefedettség 31 százalékát adják a fiókgyógyszertárak. A megye településeinek 65 százalékán (nagyon apró falvak) nincs gyógyszertár. A szervezet működtetésével kapcsolatban megtudtuk, önálló irodájuk van, ahol napi hat órában egy titkárnő látja el az adminisztrációs feladatokat. A bevételeikből fedezni tudják a kiadásokat.

Kitért a fiatal kollégákra is, akik az országos átlagnak megfelelő létszámban vannak jelen a megyében. Annak érdekében, hogy a fiatal szakembereket a megyében tartsák, fórumra, kötetlen beszélgetésre hívták az államvizsgás gyógyszerészeket. Kecsegtetővé akarták tenni számukra az ottani munkát – hangzott el. A társszervezetekkel való együttműködést jónak ítélte, különösen a házi orvosok szervezetét emelte ki, ezen kívül a gazdasági kamarával külön együttműködési megállapodásuk van. 

A továbbiakban azokról a feladatokról tett említést, amelyeket az országos kamarával közösen kell megoldani, nemcsak helyi feladat. Ilyen például a gyógyszertárak jövedelmezőségének a javítása, amely a költségek csökkentésével és a működési források növelésével érhető el. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségpénztári kártyák forgalma nagyon növekszik – sokkal több ezzel fizető páciens van, mint korábban – figyelemmel kell lenni a kártyadíjakra. Ugyanakkor az ügyelet jelentős költségtényező, a kérdés megoldása csak kormányzati vagy állami hozzájárulással oldható meg. Szót ejtett a magisztrális díj rendezésének szükségességéről is. Szóba hozta a nagy árú gyógyszerek problémáját és a napelemes rendszerek pályázati lehetőségeit is. Befejezésként a gyógyszertárak egészségügyi jellegének fontosságát hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet a kereskedelmi irányba való eltolódás veszélyeire.

A beszámolók sorát dr. Rőczey Norbert, Jász-Nagykun-Szolnok megye elnöke zárta. A tények, adatok ismertetése után említést tett a liberalizáció okozta változásokról: csak városokban létesült patika, Szolnokon például 15-ről 24-reemelkedett a számuk. Kitért a megye ügyeleti rendszerének az ismertetésére is: próbáltak a kollégákkal ez ügyben egy közös koncepciót kidolgozni, de az eltérő vélemények miatt ez nem sikerült. A megye gyógyszerész ellátottsága megfelelő, de kivételt képeznek a kis települések és az egyszemélyes patikákban a helyettesítés nem megoldott. Az országos kamara és tagság viszonyával is foglalkozott: úgy látja, az elnökség több mindent is el tudott érni az elmúlt időszakban, amit azonban nem tud jól közvetíteni a tagság felé. A tagok információval való ellátását nem tartotta kielégítőnek. Amit az országos kamara elér, azt szerinte jobban kéne reklámozni. Rossznak tartja továbbá a gyógyszerészek közti együttműködést is. Jobb kommunikációra lenne szükség, ezzel kapcsolatban várja a kollégák ötleteit. 

A megyei szervezet működésének anyagi feltételeire is kitért: bár egyenesben vannak a pénzügyek tekintetében, de takarékoskodniuk kell. Úgy látja, a kisebb megyék működési költségei csökkenthetők lennének az irodák összevonásával, noha nehéz lenne eldönteni, hogy ki menjen és hova, az önállóságát senki se adja fel szívesen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a méltányossági közgyógyellátást több helyen készpénzben fizetik ki a rászorulóknak, így ez a pénz könnyen elveszhet az egészségügyi ellátásból. Szót ejtett a pénztárgépekről is, szerinte az alkunál több kedvezmény is elérhető lenne. Végezetül szóba hozta a magisztrális árrés eltűnésének a kérdését.

A beszámolók után hozzászólásokra is lehetőség nyílt. Dr. Hankó Zoltán az előadásokban elhangzott adatokhoz fűzött kiegészítéseket, elsősorban a nyugdíjas kort elérők számával kapcsolatban (a működési nyilvántartásban szereplők 15%-a idősebb a nyugdíjkorhatárnál). Válaszolt a napelemekkel kapcsolatos felvetésre (kormányzati szinten folyik a megfelelő pályázati feltételek előkészítése), felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az önkormányzatokkal való együttműködés elsősorban helyi aktivitást igényel. Kitért arra is, hogy a 2006-2010 közötti időszak egyéni túlélési stratégiák kialakítására kondicionálta a gyógyszerészeket, emiatt a szakmában az együttműködés helyett a versengés vált dominánssá. Azonban a jelenlegi modellben a gyógyszerész gyógyszerésznek már nem „farkasa” és az együttműködésnek egyre több haszna lehet.. Többen kérdéseket tettek fel az államvizsgások miskolci fórumával kapcsolatban. A konzultáció végén megegyeztek abban, hogy jobban kell  „vigyázni” a végzősökre – ez a területi szervezeteknek a dolga.

Dr. Sándor Csaba a szekció végén köszönetet mondott az előadóknak és a részvevőknek, majd összefoglalásként kitért néhány elhangzott fontosabb gondolatra: beszerzési társaságok, skypos kommunikálás, elektronikus számla, államvizsgásokkal való foglalkozás, pályázati lehetőségek kihasználása.

mgyk.hu

fotó: Karizs Mónika

 

vissza