Az MGYK elnöksége 2021. augusztus 26-án tartotta soron következő ülését a Területi Elnökök Értekezletével (TEÉ) összevonva, a bükkábrányi Jószerencse Háza előadótermében. Az ülést dr. Hankó Zoltán elnök és dr. Nyíri László TEÉ elnök közösen vezette. A délelőtt 10:30-kor kezdődő és 16:00 órakor lezárt ülésen mindkét testület tagjai mindvégig határozatképes számban voltak jelen.

Az összejövetel dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét. Külön üdvözölte dr. Szűcs Attilát, az OGYÉI volt főigazgató-helyettesét, aki a Szakmai Kollégium lakossági gyógyszerellátási tagozatának elnökeként állandó meghívottja az elnökségi üléseknek, valamint dr. Kelemen Istvánt, a bükkábrányi Kelemen Gyógyszertár személyi jogos gyógyszerészét, akit az elnök – rendszeres levelező kapcsolatukra is tekintettel – személyesen hívott meg a gyógyszertárának helyet adó településen tartott elnökségi ülésre.

Az előző elnökségi ülés óta eltelt mintegy másfél hónapban történtekre és a kamarai műhelymunkára is tekintettel, a szokottnál is több, a rendszeres beszámolókon felül összesen 18 napirendi pont került előzetesen meghirdetésre. Mivel valószínűsíteni lehetett, hogy a rendelkezésre álló időkeretben valamennyi napirendi pont megtárgyalására nem lesz idő, azért a napirend elfogadása során a két levezető elnök közös javaslatára az elnökség jelen lévő 10 és a TEÉ jelen lévő 17 tagja konszenzussal hagyta jóvá, hogy először azok a napirendi pontok kerüljenek megtárgyalásra, amelyek mindkét testület döntését igénylik.

A jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása, majd a napirend elfogadása után az első napirendi pont az elnöki tájékoztató volt. Dr. Hankó a július 8-i elnökségi ülés óta történt kamarai eseményekről – az időtakarékosságra tekintettel – ezúttal nem kronológiai sorrendben tájékoztatott, hanem kiemelte a szakmapolitikai szempontból legfontosabb történéseket.

Az előző elnökségi ülés óta történtektől

– A FoNo VIII. megjelenése és hatálybalépése
Az elnök először emlékeztetett, hogy az OGYÉI-ben elkészült FoNo VIII. az előző elnökségi ülés előtt két nappal került kihirdetésre és egy nappal később már hatályba is léptette az új FoNo-t kihirdető rendelet. Emlékeztetett az előző ülésen konszenzussal elfogadott nyilatkozatra, amelyben az elnökség megrökönyödésének adott hangot, hogy az előzetes egyeztetéseken megszületett megállapodás ellenére átmeneti idő nélkül lépett hatályba az új FoNo, holott az ehhez szükséges feltételek nem álltak – és most sem állnak – rendelkezésre. Az elnök szerint az előző elnökségi ülés óta sok egyeztetés volt a helyzet értékeléséről és a teendőkről. A hivatalos megbeszéléseken az EMMI, az OGYÉI, a NEAK és a Szakmai Kollégium szakemberei mellett a Kamara is részt vett, de ezeken kívül a Kamara mindegyik tárgyaló partnerrel több külön megbeszélést is kezdeményezett. Az elnök hivatkozott a Gyógyszerészi Hírlap augusztusi számában megjelentetett összeállításra, amely a Kamara által hivatalosan leadott elemzésekre és javaslatokra támaszkodott, kérve egyben, hogy aki még nem olvasta el, mindenképpen szakítson rá időt. Kiemelte, hogy a helyzet megoldásáról a Szakmai Kollégium és a Kamara azonos álláspontot képvisel, továbbá a NEAK és az MGYK között is sok vonatkozásban nézetazonosság van. Az elnök beszámolt, hogy a Miniszterelnökség és az EMMI részéről is ígéret született, miszerint figyelembe veszik a Kamara szakmai véleményét és módosítják a hatálybalépés időpontját. Külön is kérte a területi szervezetek jelen lévő elnökeit, hogy a kollégák felé történő kommunikációjuk során arra hívják fel a figyelmet, hogy „jogalkotási malőr történt, nem pedig a FoNo és a magisztrális gyógyszerkészítés politika általi tudatos degradálásáról van szó, mint ahogy több gyógyszerész is gondolja”.

– Az egészségügyi intézményekben történő maszkviselésről
Egy kormányrendelet már csak az egészségügyi és egyes szociális intézményekben teszi kötelezővé a maszkviselést. Az elmúlt hetekben sok vita és értelmezési kezdeményezés volt ennek kapcsán arról, hogy a gyógyszertárakban a kormányrendelet szerint kötelező-e vagy sem a maszkviselés, arra hivatkozva, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény szerint a gyógyszertárak „egészségügyi intézmények”. Dr. Hankó felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény gyógyszertár-definíciója szerint a gyógyszertár ugyan „egészségügyi intézmény”, azonban az egészségügyi törvény „egészségügyi intézmény” fogalma szerint sem a közforgalmú, sem a fiókgyógyszertár nem minősül egészségügyi intézménynek, a gyógyszer-gazdaságossági törvény pedig az egészségügyi intézményt nem definiálja. A gyógyszerészek körében kialakult vitát elsősorban nem jogi, hanem érzelmi indíttatású vitának tartja, hiszen a megszólaló gyógyszerészek egy része nem a kötelező maszkviselést követeli, hanem a korábbi hónapok sérelmeiből kiindulva ragaszkodni akar az „egészségügyi dolgozó és az egészségügyi intézmény” besoroláshoz. Hankó szerint senki nem vonja kétségbe, hogy a gyógyszertárakban dolgozó szakemberek egészségügyi dolgozók, a gyógyszertárak pedig egészségügyi szolgáltatók. Véleménye szerint az „egészségügyi intézmény” definícióhoz sem kell a közforgalmú gyógyszertáraknak ragaszkodni, hiszen az egészségügyi törvény szerint a háziorvosi és a házi gyermekorvosi rendelők sem egészségügyi intézmények, hanem „csupán” egészségügyi szolgáltatók. Az elnök elmondta, hogy egyik gyakorló gyógyszerész kollégánk állásfoglalást is kért az EMMI-től. Az elnök javasolta, hogy mindenki olvassa el az egészségügyi szolgáltató, egészségügyi szolgáltatás, egészségügyi intézmény, egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó kifejezések törvényi definícióját. Végezetül megjegyezte: az MGYK által korábban kommunikált álláspontot előzetesen egyeztette az OGYÉI és az EMMI felső vezetésével. E szerint a közforgalmú és a fiókgyógyszertárak nem tartoznak a hivatkozott kormányrendelet hatálya alá, ezért itt nem kötelező a maszkviselés, azonban a személyi jogos gyógyszerész a munkatársainak előírhatja a maszkviselést és kérheti a betegeket a maszkok használatára. Azonban az intézeti gyógyszertárak egészségügyi intézmény részeként működnek. Ugyanakkor a járványhelyzet változása akár a mostani szabályozás változását is maga után vonhatja.  

– Egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásáról
Az elnök tájékoztatott az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását elrendelő kormányrendeletről és a rendelet megjelenését követő egyeztetésekről. A kormányrendelet szerint minden egészségügyi dolgozó számára kötelező a COVID-elleni védőoltás felvétele. Amennyiben 2021. szeptember 1-ig a védőoltás felvételét hitelt érdemlően nem igazolja a munkáltatójának, az kéthetes határidővel köteles felszólítani a védőoltás felvételére. A határidő elmulasztása esetén a munkáltató köteles azonnali hatállyal felmondani neki. Hankó szerint a gyógyszertári szakemberek döntő többsége felvette a védőoltást, ennek ellenére többen kérték tőle a kormányrendelet korrekciójának kezdeményezését. Az elnök elmondta, hogy tudomása szerint az egészségügyi felső vezetés valamennyi egészségügyi szolgáltatótól tervezi bekérni azokat az adatokat, amelyek alapján naprakész ismeretek állhatnak az egészségpolitikai döntéshozók rendelkezésére az átoltottsági arányról. Végezetül kérte valamennyi területi elnököt, hogy a Kamara eddig képviselt álláspontjával egyezően tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyógyszertári dolgozók meg tudjanak felelni a jogszabályi előírásoknak, továbbá vegyenek részt a lakossági tájékoztatásban is.

– A 2021-es egyetemi felvételi eredményekről
„A felvehetők létszámát tekintve nagy probléma nem volt idén, de a trendeket ismerve nem lehetünk nyugodtak” – folytatta a tájékoztatást az elnök. A konkrét számokat illetően a Gyógyszerészi Hírlapban megjelent tájékoztatóra utalt. A felvettek száma megközelíti a négyszázat, ugyanakkor több éves tapasztalat, hogy egy részük el sem kezdi az egyetemet, de azzal is számolni kell, hogy nagy a lemorzsolódás. „Megfelelő intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a felvettek száma és minősége is megfelelő legyen”. A négy dékánnal és az MGYT elnökével kamarai kezdeményezésre a felvételik eredményhirdetését követően már volt egyeztetés, de szeptember első felében újabb egyeztetéseket terveznek – hívta fel a figyelmet. Szót ejtett továbbá arról, hogy korábban már prof. dr. Szökő Éva MGYT elnökkel együtt kérték az illetékes egyetemi vezetőket, hogy a lemorzsolódási arány csökkentése érdekében megfelelő oktatásszervezési intézkedéseket hozzanak.

– A szakképzési rendeletről
„Augusztus 8-án volt két éve, hogy a Kamara a négy egyetemmel és az MGYT-vel normaszöveg-szintű javaslatot nyújtott be az EMMI-nek a szakképzési rendelet módosítására” – folytatódott a beszámoló. Már akkor sem volt sok idő, de még elégnek látszott a 2025. január 1-től a gyógyszertárak személyi jogos és felelős vezetőinek kötelezően előírt szakképesítés teljesítéséhez. Azóta három alkalommal – néhány napos határidővel – az EMMI részéről szövegpontosítást kérő egyeztetés, legutoljára idén január végén. A Kamara – a karokkal és MGYT-vel egyeztetett véleményt mindhárom alkalommal határidőre (legutóbb február 1-re) benyújtotta. Mivel 2021. szeptember az utolsó beiskolázási lehetőség arra, hogy 2025. január 1.-ig meg tudják szerezni a megfelelő szakképesítést azok, akiknek szükségük van rá, továbbá a szakképzés struktúrájának módosítása sem tűr halasztást, az elnök a kamarai javaslat második születésnapját megelőző napokban külön egyeztetést kért az illetékes egészségpolitikai vezetéstől azért, hogy a szükséges módosítások megjelenhessenek. Az elnök ígéretet kapott a probléma rendezésére.

– A GVH piacfelügyeleti eljárása Phoenix Pharma Zrt-vel és a Hungaropharma Zrt-vel szemben
Dr. Hankó tájékoztatott, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tovább folytatja a Phoenix Pharma Zrt-vel és a Hungaropharma Zrt-vel szemben indított piacfelügyeleti eljárást. Említést tett továbbá arról, hogy az OGYÉI bekérte a Kamara által korábban összeállított checklistát, ami alapján a személyi jogos gyógyszerész jogköreinek érvényesülése kontrollálható

– MESZK nagygyűlés
A kamarai elnök meghívottja volt a MESZK július 31-i nagygyűlésének, ahol köszöntő elmondására is felkérték. Mint mondta, az ott elhangzott rövid köszöntőben kifejezett célja volt, hogy az MGYK egyértelmű elvi álláspontját elmondhassa az egybegyűlteknek arról, hogy miért tartja a Kamara és személy szerint ő is a gyógyszerellátás struktúrájával kapcsolatos kérdéseket kiemelkedő fontosságúnak. Ennek alátámasztására felolvasta beszédének egy részletét, amely egyben a társkamarával való kapcsolattartás elveit is rögzíti.

– A stratégiai listára kerülő gyógyszerek kötelező készlettartásáról
Az ITM a magyarországi előállítású és stratégiai listára felkerülő gyógyszerek penetrációját többek között olyan technikával szerette volna erősíteni, hogy a listán lévő készítményeket a gyógyszertáraknak kötelező legyen készleten tartani. A kamarai álláspont szerint ez jelentős többletköltséggel járna a gyógyszertárak számára, ugyanakkor érdemi forgalmi átstruktúrálódással nem járna. Több alkalommal volt egyeztetés a kezdeményezésről az ITM-mel és az EMMI-vel is. Az elnök elmondta, hogy ennek eredményeként a készülő jogszabályban várhatóan nem lesz benne a kötelező készlettartás előírása, e helyett az egészség- és gazdaságpolitikai célokat a gyógyszertárak számára is kedvező megoldással lehet majd elérni.

– Javaslat mobilpatika hálózat létrehozására
Az EMMI-be egy alapítvány előterjesztést nyújtott be Mobil Patika Projekt elnevezéssel, amelyet az EMMI előzetes véleményezésre a Kamarának megküldött. A tervezet szerint a jelentős részben központi finanszírozással fejlesztendő és megvalósítandó projekt különböző túraútvonalakon érte volna el a településeket, a mobil eszközök működtetésére pályázó gyógyszertáraknak pedig nagyon jelentős, lényegében kigazdálkodhatatlan bérleti díjat kellett volna az alapítványnak fizetni. A Kamara által kialakított testületi véleményt az EMMI respektálta és a kért támogatást a projekthez nem biztosítja.

– Szeptember a vérnyomásmérés hónapja!
A Magyar Hypertonia Társaság 2021-ben is meghirdette a vérnyomásmérés hónapját, amire idén szeptemberben kerül sor. A Társaság idén is kéri a gyógyszertárak bekapcsolását a programba. Dr. Hankó a beszámoló részeként kérte a területi szervezetek vezetőit, hogy vegyék komolyan a felkérést és tájékoztassák erről a területi illetékességi körükön belüli gyógyszertárakat.

– A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége felkérése
A Szövetség elnökasszonya együttműködést ajánlott az MGYK-nak. A Kamara vezetősége az ajánlatra egyértelmű igent mondott, így az előkészítő tárgyalások megkezdődtek.

– Curriculum reform
A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán „Gyógyszerügyi ismeretek” címszó alatt új tantárgyat vezettek be. Ezzel kapcsolatban elindult egy könyv előkészítése. Ennek szervezésében a Kamara is részt vesz. Az elnök szerint a végső cél a négy karral közösen egy olyan könyv elkészítése, amelyet nemcsak tankönyvként lehet majd használni a graduális képzésben, hanem a gyakorló gyógyszerészeknek is hasznos kézikönyv lehet. Az elnök több kamarai vezetőt kért, hogy a tankönyv vázlatának véglegesítése érdekében véleményezzék és egészítsék ki a tervezetet.

– A Magyar Fejlesztési Bank projektfeladata
Az MFB egyik részlege kormányzati felső vezetőktől azt a feladatot kapta, hogy a gyógyszertárak nemzeti érdekkörben tartása és a gyógyszerészek tényleges többségi tulajdonlásának biztosítása érdekében vizsgálják meg, milyen finanszírozási konstrukciók jöhetnek szóba. A felkérés általános, ugyanakkor célfeladatként külön is foglalkozni kell a nyugdíjba vonuló gyógyszerészek által értékesítésre felkínált üzletrészek esetében arra, hogy fiatal gyógyszerészek vásárolhassák meg ezeket. A feladat végrehajtására kijelölt személyekkel a Kamara felvette a kapcsolatot. Az elnök kijelölte azokat a kamarai vezetőket, akik a feladat végrehajtásában részt vesznek. Az MFB szakemberei segítése érdekében a Kamara összefoglalót készít számukra a jelenlegi helyzetről.

– Tájékoztató az OGYÉI-től kapott határozatokról
Dr. Horváth-Sziklai Attila beszámolt az OGYÉI-től kapott, a gyógyszertárak alapításával és működtetésével kapcsolatos határozatokról.

 

Döntéshozatalt igénylő napirendi pontok

– Tagdíjrendszer reformja
Az elnökség és a TEÉ a korábbi üléseken már többször foglalkozott a tagdíjrendszer aktualizálásának kérdéseivel. Mivel a soron következő küldöttközgyűlésre elő kell készíteni a javaslatot, a július 8-i elnökségi ülésen az elnökség ad hoc bizottságot kért fel a tagdíjrendszer módosítására vonatkozó előterjesztés előkészítésére. Az előterjesztés elkészült, amelyet az elnökség és TEÉ az ülésen megtárgyalt és mindkét testület konszenzussal jóváhagyott. A napirend tárgyalásának végén döntés született, hogy minden területi elnök vitassa meg a javaslatot saját testületével, majd október 1-i határidővel jelezze a Kamara hivatalának, hogy mire jutottak. Az elnökség és a TEÉ felhatalmazta továbbá az elnököt, hogy a területi szervezetek véleményét is figyelembe véve az elfogadott tagdíjreform-javaslatot a soron következő küldöttközgyűlés elé terjessze.

– Az Elkülönített Alap funkciójának újragondolása
Az Elkülönített Alap azt a célt szolgálja, hogy a területi szervezeteknél felmerülő váratlan kiadásokra legyen forrás, amelynek felhasználhatóságáról a TEÉ tagjai döntenek. Az elmúlt hónapokban több egyeztetés volt az alap fenntartásáról és funkciójáról. A TEÉ tagjainak közreműködésével kialakított javaslatot mindkét testület elfogadta, ami lehetővé teszi az alap forrásainak az eddigieknél szélesebb körű felhasználását. Így már nemcsak vis major helyzetek menedzselésére és infrastrukturális fejlesztésekre fordíthatóak, hanem szakmapolitikai célok megvalósítását is szolgálhatják az alap forrásai.

– Békéshelp Non-profit Kft. újra strukturálása
A Békeshelp Kft. átalakításáról szóló előterjesztés célja az volt, hogy a Békéshelp funkciójának bővítésével párhuzamosan – ami t.k. továbbképzések és szakmai rendezvények szervezését is jelenti – minden területi szervezet legyen jelen a tulajdonosi körben. A tulajdonosi kör kibővítése nem feltőkésítési célokat szolgál, hanem az igénybe vehető kedvezmények kiszélesítésének a lehetőségét hordozza a tulajdonos területi szervezetek tagjainak. A javasolt konstrukció érdemi anyagi terhet egyik területi szervezetnek sem jelent. Dr. Sándor Csaba, a Békéshelp Kft. ügyvezetője és dr. Nyiri László, a TEÉ elnöke közös előterjesztését az elnökség és a TEÉ is elfogadta. Felkérték valamennyi területi szervezet elnökét, hogy a döntést saját szervezete testületeivel határidőhöz kötötten vitassa meg, továbbá felkérték az ügyvezetőt, hogy az átalakítást 2021. december 31-ig hajtsa végre.

– A „Kiváló Gyógyszerészi Gondozási Díj” és a „Kiváló Gyógyszertári Asszisztensi Díj” újragondolása
A néhány évvel ezelőtt elindított két díj finanszírozási feltételei várhatóan megváltoznak, ezért szükséges volt arról dönteni, hogy (a) a külső finanszírozás elmaradását követően a két díj fennmaradjon-e, (b) ha igen, mekkora legyen a finanszírozás és ennek a feladata kit terheljen, továbbá (c) szükséges-e a változtatás a díjak odaítélésének menetében, a díjazottak számában stb. A vitát követően több, egymásra épülő szavazási forduló után az a döntés született, hogy (1) mindkét díj megtartása kiemelt szakmapolitikai célja a Kamarának, (2) a finanszírozás a Kamara országos szervezetének feladata, de (3) továbbra is a területi szervezetek koordinálásával kerül lebonyolításra a pályázati kiírás, valamint a pályázatokról szóló döntések.

– A magyar gyógyszerészet FIP részvételében való MGYK képviselet
Prof. dr. Szökő Éva MGYT elnök javasolta, hogy a FIP-ben a magyar gyógyszerészetet ne csak az MGYT képviselje, hanem intézményesített formában vegyen részt benne a Kamara és a MOSZ is. Az elnök által ismertetett javaslatot az elnökség és a TEÉ is elfogadta, egyben felkérték az elnököt, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat kezdje el.

– Kamarai ifjúsági program indítása
Dr. Szilvay András, az Ifjúsági Állandó Bizottság elnöke tájékoztatott a kamarai ifjúsági program indulásáról. Kitért annak céljára, az összejövetelek témáira, azok gyakoriságára. Kérte továbbá a területi szervezet vezetőit, hogy megyéikben minél szélesebb körben ismertessék meg a programot. Az elnökség és a TEÉ közös döntése értelmében minden területi szervezet legkésőbb szeptember 10-ig egy-egy 35 év alatti fiatal gyógyszerészt delegál azzal, hogy a legnagyobb taglétszámú budapesti és pest megyei szervezet, valamint a kórházi gyógyszerészek legalább még egy fő delegálásáról gondoskodnak. 

– Kisforgalmú gyógyszertárak adatvédelmi tevékenységének támogatása
Dr. Hankó Zoltán előterjesztésében arra vonatkozólag kérte az elnökség támogatását, hogy azoknak a gyógyszertáraknak, amelyek a személyi jogos gyógyszerész tagdíjának megállapítása szempontjából a kedvezményes tagdíjcsoportba tartoznak (12 mFt/hó forgalmat meg nem haladó gyógyszertárak), vagy a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján működési célú támogatásra jogosultak, a Kamara tegye lehetővé a gyógyszertár számára ingyenes vagy kedvezményezett adatvédelmi szolgáltatás nyújtását. Az előterjesztő indoklásként elmondta, hogy időnként ijesztő összegű és megkérdőjelezhető minőségű adatvédelmi szolgáltatásokat igyekeznek a gyógyszertárakkal megvetetni, másfelől szükség van az adatvédelmi kérdések fokozottabb követésére. Az előterjesztést az elnökség és a TEÉ is elfogadta és felkérte az elnököt, hogy az ezzel kapcsolatos érdemi tárgyalásokat indítsa el, majd a soron következő elnökségi ülésre terjessze elő azzal, hogy – a javaslat elfogadása esetén – a szolgáltatás legkésőbb 2022. elején elindulhasson.

Az elnökségi ülés további tervezett napirendi pontjainak tárgyalására időhiány miatt nem került sor, így az ülés szeptember 1-én online, videókonferencia keretében folytatódik.

mgyk.gyh

 

vissza