A MGYK elnöksége 2022. április 21-én tartotta a Területi Elnökök Értekezletével (TEÉ) kibővített ülését – a nagy résztvevői létszámra tekintettel – a budapesti Benczúr Hotel kis konferenciatermében, amelyet dr. Hankó Zoltán elnök vezetett. Az elnökség és a TEÉ tagjai végig határozatképes számban voltak jelen.

Az összejövetel dr. Hankó Zoltán köszöntőjével vette kezdetét, aki elmondta, hogy a TEÉ-vel összevont február 17-i elnökségi ülésen született döntésnek megfelelően, a teendőkre tekintettel, a két márciusi és az áprilisi elnökségi ülést is együttes ülésként szervezték meg. Külön is köszönte, hogy az elnökségi tagok és a területi elnökök két hónapon belül immár negyedik alkalommal is határozatképes létszámban vesznek részt a megbeszélésen. Az elnökség tagjai egy kivétellel valamennyien megjelentek, a területi elnökök pedig 17 szervezet képviseletét biztosították az értekezleten. Ez után a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása, majd a napirend elfogadása következett. A szokásostól eltérően az ülés „érdemi” része nem az előző elnökségi ülés óta történtekről szóló elnöki tájékoztatóval folytatódott, hanem az első döntéshozatalt igénylő napirendi ponttal, amelyet – a február 17-én elhangzott Helyzetértékelés I.-gyel való szoros szakmapolitikai kapcsolat miatt – az elnök Helyzetértékelés II. címmel javasolta napirendre venni.

Helyzetértékelés II.

Dr. Hankó Zoltán bevezetőjében elmondta, hogy a február 17-i elnökségi ülésen már tartott egy helyzetértékelést (az erről szóló beszámoló a Kamara honlapján és a Gyógyszerészi Hírlap márciusi számában olvasható – a szerk.), de az újabb történések és a szakma jövője szempontjából szükséges, hogy folytassák az akkor elkezdett közös gondolkodást és áttekintsék a gyógyszerészet aktuális helyzetét. Ugyanúgy, ahogy az előző helyzetértékelés során, mottóként most is József Attila Eszmélet című versének egy részletét választotta az elnök: „Rab vagy, amíg a szíved lázad / úgy szabadulsz, ha kényedül / nem raksz magadnak olyan házat, / melybe háziúr települ.” Mint mondta, az elmúlt évek konfliktusai során sokszor idézte fel ezeket a sorokat, hogy az érzelmileg telített helyzeteket is képes legyen indulatoktól mentesen, reálisan értékelni. Helyzetértékelését öt téma köré csoportosította, elsőként a „Gyógyszerészeti tájékoztató kiadvány 2022” című füzet előkészítéséről, tartalmáról és jelentőségéről beszélt.

Gyógyszerészeti tájékoztató kiadvány – 2022

Féléves előkészítés után 2022. március 16-20. között jelent meg és a Gyógyszerészi Hírlap márciusi számával együtt kapták meg a kamarai tagok a „Gyógyszerészeti tájékoztató kiadvány 2022”-t. A kamarai elnök először az előkészítéséről számolt be. A tavalyi Patikanapra írt köszöntő levelében Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, hogy a gyógyszerészeket stratégiai partnernek tekinti, tovább szeretné folytatni az együttműködést és kifejtette, hogy fontosnak tartja a vidék gyógyszerellátásának fejlesztését, a gyógyszertárak gazdasági működőképességének erősítését, valamint a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállóságának biztosítását. Az elnök szerint ezt követően kezdődött a Kormány és az MGYK közötti együttműködés megújításának az előkészítése, és ennek egyik állomása a kiadvány elkészítése, amelynek munkáit a Miniszterelnöki kabinetiroda fogta össze.  

A tartalmával kapcsolatban kiemelte, hogy nem egy klasszikus „eredményfüzet” született, hanem az elkövetkező évekre érvényes vállalások jelentik a fő tartalmát. Ehhez azonban mindegyik témakör kapcsán röviden vissza kellett idézni az elmúlt 12 évben történt változásokat.

A továbbiakban a Kormány és a Kamara következő négy évre általánosságban megfogalmazott közös céljait és feladatait ismertette. A teljesség igénye nélkül ilyen például a magas színvonalú gyógyszerellátás; a gyógyszerészek és a gyógyszertárak szakmai és egzisztenciális önállóságának megteremtése; a gazdasági működőképesség biztosítása; az adekvát gyógyszerhasználat elősegítése és a gyógyszerhasználati kockázatok minimalizálása; a gyógyszerészet valamennyi területén megfelelő létszámú, felkészültségű, szemléletű és etikus gyógyszerészek biztosítása; a lakosság egészségműveltségének növelése; a vidéki gyógyszerellátás fejlesztése a gyógyszertárakra támaszkodva; a gyógyszertárak EESZT és NEAK kapcsolatainak biztonsága, valamint a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság és a minőség garantálása.

Az elnök beszámolója szerint a kiadványban részletesen kifejtett célok és feladatok között szerepel 
– a gyógyszertárak kiemelt ügyfélnek minősítése a pénzintézeteknél kormányzati támogatással,
– a fiatal gyógyszerészek gyógyszertári üzletrészhez jutásának elősegítése,
– a gyógyszerészi tulajdon növelése a gyógyszertárakban,
– a gyógyszerészek szakmai önállóságának és a személyi jogos gyógyszerészek menedzsment jogainak érvényesülése a napi gyakorlatban, ehhez támogatói környezet megteremtése jogi, hatósági és etikai szempontból egyaránt,
– a központi finanszírozással fejlesztett patikai szoftver elérhetővé tétele a gyógyszertárak számára,
– a ma is működő „kistérségi” gyógyszertárak stabilizálása,
– a kistelepüléseken működő gyógyszertárak hosszú távú működéséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása,
– a működési célú támogatás, a generikus ösztönző, a szolgáltatási díj és a kamatmentes támogatáselőleg megőrzése és a korrekciókhoz elengedhetetlen folyamatos kontroll,
– a fiókgyógyszertárak működőképességének megerősítése,
– az árrésszabályozás belső ellentmondásainak feloldása,
– a gyógyszertári szolgáltatások fejlesztése,
– a „bérfelzárkóztatáshoz” szükséges feltételek megteremtése,
– a lakossági gyógyszerellátás bevonása a járványügyi védekezésbe,
– a kórházi/klinikai gyógyszerészek létszámának növelése,
– a kórházi gyógyszerellátás informatikai hátterének fejlesztése,
– a betegágy melletti szolgáltatások kiszélesítése, a klinikai gyógyszerészi státuszok megteremtése,
– a gyógyszerészképzés infrastrukturális feltételeinek és curriculumának folyamatos fejlesztése,
– a szakemberhiány felszámolása 2030-ra, ehhez a felvételi keretszámok és a felvételi ponthatárok rugalmas kezelése,
– a szakképzési és továbbképzési rendszer továbbfejlesztése (ezek elsődlegesen kamarai feladatként),
– a prevencióban, népegészségügyben, járványügyben való fokozottabb gyógyszerészi szerepvállalás,
– a gyógyszerbiztonsági validálás fejlesztése, ehhez az informatikai háttér biztosítása,
– az online gyógyszer-kereskedelem és a gyógyszerek házhoz szállítása során a hamisítás-mentesség, a minőség, az adatvédelem, a betegjogok és a tájékoztatás garantálása, melynek a gyógyszertárak a letéteményesei,
– a webpatikák és az internetes gyógyszerforgalmazás során a gyógyszerészek és a gyógyszertárak szakmai függetlensége,
– a gyógyszeripar gyógyszerész-szakember igényének kielégítése,
– a gyógyszertárakban forgalmazott termékek (pl. étrend-kiegészítők) biztonságának megteremtése.

Az elnök az ismertetés végén elmondta, hogy a füzet tartalmának kialakítása a Kormány és az MGYK közös feladata volt és az egyes témakörök füzetben történő megjelenítését hosszas egyeztetések előzték meg. Fontosnak tartja, hogy a füzet a miniszterelnök köszöntőjével és a Miniszterelnöki kabinetiroda kiadásában jelent meg, továbbá a végleges verziót a Miniszterelnökség és az EMMI is jóváhagyta, tehát komoly kormányzati legitimációval rendelkezik. Ugyanakkor a program és a közös vállalás „csupán esélyt jelent”, hiszen a gyógyszerellátás érdekek ütköző zónájában van, és a gyógyszerészek körében is egységet kell tudni biztosítani a megvalósításához. Továbbá a célok azonossága mellett az oda vezető út is egyeztetéseket igényel. Elmondta még, hogy a kiadványt a stratégiai együttműködés meghatározó dokumentumának tartja. Úgyszintén tájékoztatott, hogy két kamarai tag levélben kifogásolta a kiadvány megjelenését, akiknek válaszolt.

Gyógyszer-nagykereskedők és a Kamara

A kamarai elnök elmondta, hogy a helyzetértékelés részeként nem akarta szóba hozni a nagykereskedőkkel való kapcsolatot, de a kiadvány megjelenése után csupán három-négy nappal, a két nagy nagykereskedő első számú vezetője, egynapos különbséggel közzétett írásban azonos módon adott hangot a Kamaráról alkotott – nem éppen pozitív – véleményének. Az elnök véleménye szerint a két írás közzététele nem független a gyógyszerészeti tájékoztató füzet megjelenésétől és tartalmától. Dr. Hankó részletesen ismertette dr. Feller Antal és Kaló Tamás írásait, bemutatva, hogy mit kifogásolnak a Kamarával kapcsolatban. Feller Antal így ír például: „a Kamara szinte háborút folytat a gyógyszer-nagykereskedők ellen. Nyoma sem látszik annak, hogy a Kamara úgy gondolná, hogy a kiskereskedelem és a nagykereskedelem bármiféle sorsközösségben lenne, vagy, hogy szükség lenne korrekt, bizalmi üzleti viszonyra a gyógyszer-kereskedelem két szereplője között. Jó leképezése a helyzetnek a napokban megjelent ’Gyógyszerészeti Tájékoztató Kiadvány 2022’ is: a gyógyszer-nagykereskedő szó mindössze kétszer szerepel benne, de ott sem az ellátásban betöltött szerepével kapcsolatban”. Idézte Kaló Tamást is: „Sajnálattal és némi értetlenséggel figyeljük a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) nagykereskedőkkel szembeni negatív és utóbbi hónapokban már-már ellenséges kommunikációját. A Kamara erősen kritizálja és támadja a gyógyszer-nagykereskedők által kínált szolgáltatások egy részét, különösen az együttműködési és franchise programokat”.

A továbbiakban dr. Hankó kifejtette véleményét a lakossági gyógyszerellátás jelenlegi helyzetéről. Mint mondta, a gyógyszerellátás 2010 utáni szabályozásának célkitűzéseit és konkrét szabályrendszerét kijátszva növekednek a láncok, melyek között nagykereskedő közvetett tulajdonlásával működő is van. Továbbá megkerülik a többségi gyógyszerészi tulajdon érvényesülését. A láncokban nem érvényesülnek a személyi jogos gyógyszerész jogai és kötelességei, és gyakran gyógyszermarketing folyik gyógyszertári marketing helyett. A nagykereskedelemben lényegében duopol helyzet van és az informatikai szolgáltatások is döntő mértékben ennek a két cégnek az érdekkörébe tartoznak. Könyvelő és adatvédelmi szolgáltatásokat nyújtanak. Egyre több gyógyszertárat stratégiai megállapodással vonnak az érdekkörükbe. Az online térben is elindult a hálózati működés szervezése. Úgy látja, egyfajta gyógyszertári központi rendszer kiépülése kezdődött el, csak most nem állampárti döntéssel, megyénként szervezett vállalatokkal és nem állami-önkormányzati működtetéssel, hanem piaci folyamatok következtében. Mondandóját konkrét példákkal támasztotta alá.

„Számon lehet-e kérni a Kamarán, hogy ez ellen tenni akar?” – tette fel a kérdést a továbbiakban. Az MGYK küldöttközgyűlése által elfogadott Alapszabály a jogszabályi rendelkezésekkel harmóniában tartalmazza a Kamara céljait és feladatait, a tisztségviselők pedig megválasztásuk után arra esküsznek fel, hogy a Kamara Alapszabályában rögzített célokért végzik a munkájukat. A célok közül kiemelte a gyógyszerészi kompetenciák erősítését, a szakmai és egzisztenciális önállóságot, a források megfelelő biztosítását és a többségi gyógyszerészi tulajdont is. Ezek alapján „számon kérhető a Kamara viselkedése, de nekünk kötelességünk az Alapszabályban foglaltak szerint dolgozni. Ez még akkor is így van, ha ezt egyes nagy érdekérvényesítő erővel rendelkező piaci szereplők ellenzik és a hatósági kontroll sem támogatja” – emelte ki.

Április 3.

Az április 3-i parlamenti választással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem magánemberként, hanem kamarai vezetőként, és nem pártpolitikai, hanem szakmapolitikai szempontból teszi fel azt a kérdést, hogy mire lehet számítani a továbbiakban? Véleménye szerint a gyógyszerészeti tájékoztató kiadványban foglaltak egyfajta „védelmet” jelenthetnek a gyógyszerészek és a gyógyszertárak számára, hiszen a visszaliberalizációnak nincs kockázata és a három kormányzati ciklussal ezelőtt elindult együttműködés folytatódhat a Kormány és a Kamara között. Ugyanakkor kemény gazdasági konfliktushelyzetekkel kell szembenézniük. Részben új kormányzati struktúra és új prioritások várhatók, továbbá politikai cél lehet az ország gazdasági szuverenitásának erősítése és várhatóan növekszik majd a vidékfejlesztésre szánt források mértéke. A stratégiai együttműködésben és a kormány megújulásával együtt járó változásokban rejlő lehetőségekre kell koncentrálnunk – zárta a parlamenti választások eredményével kapcsolatos gondolatait.

Folyamatban lévő és függő ügyek

A kamarai elnök elmondta, hogy az április 3-i választást követő kormányváltás átadó-átvevő munkáját megkönnyítendő, a Kamara dr. Tóth László helyettes államtitkár kérésére átadja a folyamatban lévő és függő ügyek listáját, annak érdekében, hogy a folyamatosságot biztosítani tudják. Ezeket felsorolta, majd tisztázta a kettő közti különbséget: a folyamatban lévő ügyeknél már elkezdődött a tárgyalás, a függő ügyek esetében pedig – kamarai kezdeményezés ellenére – érdemi egyeztetés még nem történt. A folyamatban lévő ügyek között említette például az orvostechnikai eszközök regisztrációját, a FoNo VIII-at, a szoftverfejlesztést, ahogy a tőkeprogram megújítását is. A függőben lévő ügyek közé tartozik pl. az árrés-korrekció, a generikus ösztönző és a szolgáltatási díj rendezése, az ügyelet kérdése, a gyógyszertár áthelyezés szabályozása, az adminisztráció csökkentése – hogy csak néhányat említsünk.

Önértékünk tudata, önvédelmi reflexeink, önreflexiós képességünk

Az ötödikként felmerült témával kapcsolatban dr. Hankó azokat a kompetenciákat sorolta fel, amelyek a gyógyszerészi hivatás lényegéhez és a gyógyszerészek és a gyógyszerészi hivatás önértékéhez tartoznak. Ezeket a február 17-i elnökségi ülésen már ismertette (az akkori beszámolóban ezeket felsoroltuk – a szerk.) és néhány nappal ezelőtt egy ezzel kapcsolatos írást a Kamara zárt facebook-csoportjában is közzétett. Noha ezeket a kompetenciákat többnyire ismerjük, nem elég ezekről tudni, hanem ezek tudatában kell élni és cselekedni. Az elnök az elnökségi ülésen a kompetenciák sorolása után egy bibliai verset is idézve (Ézsau és Jákob története, amikor Ézsau egy tál lencséért lemondott elsőszülötti jogáról) felhívta a figyelmet annak következményeire, ha „nem is csak egy tál lencséért, de szinte a semmiért” lemondanak a gyógyszerészek ezekről a nehezen, nagy munkával megszerzett és visszaszerzett kompetenciákról. Ha önértékünk tudatában vagyunk, működnek az önvédelmi reflexeink és jó az önreflexiós képességünk, csak akkor tudjuk ezeket a kompetenciáinkat megvédeni és erősíteni. „Ezt kell megérteni és megértetni minden kollégánkkal, és ennek alapján kell a továbbiakban dolgoznunk. A most következő négy év az utolsó lehetőségünk!” – fejezte be értékelését.

Az előadást élénk vita követte, számos hozzászólás volt, amelyek során a jelenlévők kifejthették véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban, valamint új szempontokat is felvetettek. Szinte mindenki bekapcsolódott az elemzésbe, melynek végén az elnök megköszönte az aktivitást és az őszinte szembenézést a helyzettel és a feladatokkal. Az összegzés során nagyra értékelte, hogy nem volt felszólaló, aki a helyzetértékelés során elhangzottak indokoltságát és helyességét vitatta volna. Külön is megemlítette, hogy a hozzászólások szerint a gyógyszerészeti tájékoztató kiadványban foglalt célokat illetően is konszenzus van a kamarai vezető testületekben, amit a további munka szempontjából különösen fontosnak tart. Ezt követően az elnökség és a TEÉ tagjai egyhangúlag erősítették meg, hogy a gyógyszerészeti tájékoztató füzetben foglalt szakmapolitikai célok teljesítése érdekében a Kamara a továbbiakban is egységes testületként lép fel.

Mivel ez a napirendi pont önmagában több mint két óra időtartamú volt, az elnök kérte a két testület jóváhagyását, hogy az előző elnökségi ülés óta történtekről szóló tájékoztatót a soron következő értekezleten tartsa meg. Ennek figyelembevételével az elnök röviden tájékoztatott, hogy az OGYÉI-vel és az EMMI-vel újra indultak az orvostechnikai eszközök regisztrációjával kapcsolatos egyeztetések. Dr. Sándor Csaba, mint a Békéshelp nonprofit Kft. ügyvezetője beszámolt, hogy a területi szervezetek tulajdonosi bekapcsolódását követően a változások cégbírósági bejegyzése határidőben megtörtént, dr. Kőhegyi Imre Baranya megyei elnök pedig felolvasta a Baranya megyei elnökség határozatát, amelyben követelik, hogy kerüljenek megnevezésre azok, akik a gyógyszertárak áthelyezésének szabályozását a Kamarával történt egyeztetés nélkül megváltoztatták és ezáltal olyan helyzetet teremtettek, amely egyes nagybefektetőknek kedvező, ugyanakkor a gyógyszertárak egyenletes területi lefedettségének megszüntetésével járnak. Egyben kezdeményezik a hatályos szabályozás mielőbbi korrekcióját.

Döntés az MGYK 2021. évi éves beszámolójának elfogadásáról

Az MGYK 2021. évi költségvetési beszámolója következett ez után dr. Zalai Károly főtitkár előterjesztésében. A bevételi és kiadási oldal egyensúlyát vizsgálva megállapította, hogy a Kamara likviditása rendben van, a gazdálkodása ismét szufficites.  A veszélyhelyzeti szabályozás miatt küldöttközgyűlés megtartására egyelőre nem kerülhet sor, így az elnökség és TEÉ fogadta el az MGYK 2021. évi költségvetési beszámolóját. Ezt követően az elnökség és a TEÉ meghallgatta Kremer Éva független könyvvizsgáló, valamint dr. Gutay Tibor, mint az Országos Felügyelő Bizottság elnökének álláspontját, amelyek visszaigazolták a beszámolóban foglaltakat. Az MGYK 2021. évi záró beszámolóját az elnökség és a TEÉ egyhangúlag fogadta el 242 millió 807 ezer forintos mérlegfőösszeggel, és egyben felhatalmazta az elnököt a jogszabályban előírt jelentéstételi kötelezettségek végrehajtására.

Munkabizottságok, állandó bizottságok beszámolói (el nem hangzott beszámolók)

Az előző elnökségi üléseken elkezdett beszámolók folytatásaként prof. dr. Zupkó István, az Oktatói Állandó Bizottság elnöke beszámolójában elmondta, hogy a Bizottság (OÁB) egy közvetítő, véleményező és javaslattevő testület a szakmai érdekképviselet és a gyógyszerészképzésben érdekelt képzőhelyek között. A Bizottság 2021. folyamán alapvetően két kérdéskörrel foglalkozott. Az egyik meghatározó ügy a képzési és kimeneti követelmények (KKK) módosítására tett javaslatok több körben történt véleményezése, valamint áttekintették a gyógyszerészképzés helyzetét, különös tekintettel a felvételizők számának alakulására az utóbbi években. (A részletes beszámoló a Gyógyszerészi Hírlap 2022. áprilisi számában olvasható – a szerk.) Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót. A napirendi ponthoz kapcsolódóan a Kamara elnöke külön is köszöntötte a Bizottság elnökét, mert március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át a természetes vegyületek és szintetikus analógjaik tumorellenes hatásának vizsgálatával kapcsolatos, nemzetközileg is nagyra értékelt tudományos munkája, valamint kivételes oktatói és eredményes dékáni tevékenysége elismeréseként. A jelenlévők tapssal köszöntötték a Bizottság elnökét.

Egyetemi felvételi és a szakma imázsának promóciója

Dr. Fittler András országos titkár előterjesztésében felhívta a figyelmet az elmúlt években tapasztalt negatív tendenciára a gyógyszerészkarokra jelentkezők számát tekintve, illetve javaslatot tett a gyógyszerészképzés és a gyógyszerész hivatás kedvező imázsának kialakítására és annak hatékony promóciójára. Az országos elnökség és a TEÉ közös döntése értelmében támogatják egy MGYK által koordinált, a gyógyszerészképző helyek, szakmai szervezetek és a gyógyszerellátási lánc szereplőinek összehangolt tevékenységével megvalósuló stratégiaalkotás és marketingkommunikációs terv elkészítését és megvalósítását.

A HUMVO Nonprofit Zrt-be történő delegálás

Dr. Hankó előterjesztésében a HUMVO Non-profit Zrt-bedr. Horváth-Sziklai Attilát javasolta kamarai delegáltnak az elkövetkező időszakra is. Mint beszámolt róla, a Zrt-t alkotó szervetektől kapott információk szerint a hivataligazgató a feladatait maradéktalanul és jó színvonalon látta el. Az elnökség döntése értelmében továbbra dr. Horváth-Sziklai Attila képviseli a Kamarát a HUMVO Zrt-ben.

Döntés a 2022. évi Patikanap szervezéséről

Dr. Hankó előterjesztésében – előzetesen egyeztetve minden potenciális érintettel – a 2022. évi Patikanappal kapcsolatban a következő javaslatot tette. Időpontja június 10. (péntek), helyszíne Kecskemét, Hunyadi János Gyógyszertár. Erre a napra biztosítható a szűrőbusz egész napos jelenléte is. A kamarai tagoknak szakmai programot szerveznek aktuális szakmapolitikai kérdésekben. Az elnökség és a TEÉ elfogadta a javaslatot, és a programok szervezésére felkérte dr. Kasziba Istvánt, dr. Sándor Csabát, dr. Horváth-Sziklai Attilát, dr. Komáry Gábort, dr. Zalai Károlyt és dr. Hankó Zoltánt azzal, hogy az operatív ügyintézésre szükség szerint más elnökségi tagokat és területi elnököket is felkérhetnek. A döntés értelmében a patikanapot megelőző napon Kecskeméten kerül sor az elnökség júniusi ülésére, amelyre a területi szervezetek elnökeit is meghívta az elnök. Mindezekre és a járványhelyzet meglévő bizonytalanságaira is tekintettel az elnök azt javasolta, hogy idén patikanapi program szervezésére csak országosan kerüljön sor, amit egy egynapos kecskeméti konferenciával tesznek fajsúlyosabbá, amelyre várják a kamarai tagokat is.

Tájékoztató a kamarai továbbképző központ megvalósításának jelenlegi státuszáról

Dr. Horváth-Sziklai Attila hivatalvezető beszámolt a kamarai továbbképző központ megvalósításának jelenlegi helyzetéről. Mint elmondta, folyamatosan érkeznek az átalakításhoz szükséges tervek, amelyek alapján nyáron kezdődhet az átépítés.  A továbbképző központ kialakítását gyógyszerpiaci szereplők is támogatják. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót.

Az Ifjúsági Állandó Bizottság (IFÁB) beszámolója, programja

Dr. Szilvay András, az IFÁB elnöke a bizottság 2022. évi programjaihoz, azon belül a fiataloknak szóló rendezvények, valamint a 35 éven aluli kamarai tagok közösségi sporteseményeken kamarai színekben való részvételének biztosításához kérte a Kamara támogatását. Az elnökség a kérelmet támogatta.

mgyk.gyh
Fotó: Dr. Nagy Vilmos

 

 

vissza