A MGYK elnöksége 2022. február 17-én tartotta Területi Elnökök Értekezletével (TEÉ) kibővített ülését – a nagy résztvevői létszámra tekintettel – a budapesti Benczúr Hotelben, amelyet dr. Hankó Zoltán elnök vezetett. Az elnökség és a TEÉ tagjai végig határozatképes számban voltak jelen. Az elnökség 12 tagja vett részt az ülésen és három szervezet kivételével valamennyi kamarai szervezet biztosította a képviseletét (sőt több szervezet több vezetőt is delegált az értekezletre). A megbeszélésen több kamarai bizottság vezetője is részt vett. Az ülést megtisztelte jelenlétével dr. Szentiványi Mátyás, az OGYÉI főigazgatója és dr. El Koulali Zakariás főigazgató-helyettes is, akik aktuális kérdésekről adtak tájékoztatást, továbbá vendégként részt vett dr. Németh Gergely a NEAK ártámogatási főosztályának vezetője is.
Az összejövetel dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét, majd a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztását követően a napirend elfogadása következett. Eredetileg – az al-napirendi pontokat figyelmen kívül hagyva – összesen 14 napirendi pont volt betervezve, emiatt az elnök már az elején jelezte, hogy amennyiben ezeknek a megtárgyalására nem kerülhet sor, rendkívüli ülés összehívására kerülhet sor. A zsúfolt napirend miatt a szokásoktól eltérően nem az elnöki tájékoztató, hanem az elnök helyzetértékelése hangzott el először.
Helyzetértékelés
„Ilyenfajta hosszabb távra visszatekintő összegzésre legutóbb 2016 kora tavaszán került sor Hejcén” – kezdte beszámolóját dr. Hankó Zoltán, aki azért tartotta fontosnak hogy szakmapolitikai értékelést adjon, mert a mostani ciklusban csupán másodszor nyílt lehetőség az elnökség és a területi elnökök együttes részvételével személyes egyeztetésre, másfelől hamarosan lezárul a kormánnyal 2010-ben kötött és kétszer megújított stratégiai együttműködés. Emiatt szükségesnek tartja ennek az értékelését, különös tekintettel arra, hogy küldöttközgyűlés megtartására régóta nincs lehetőség. Értékelése mottójaként József Attila Eszmélet című verséből választott egy idézetet: „Rab vagy, amíg a szíved lázad / úgy szabadulsz, ha kényedül / nem raksz magadnak olyan házat, /melybe háziúr települ.”
Visszatekintését a Kormánnyal 2010-ben megkötött stratégiai együttműködés előzményeivel kezdte. Az 1990 és 2006 közötti eseményekre csak röviden utalt azzal, hogy akkor a szakma szempontjából számos jó lépés is történt, de több olyan döntésre is sor került, amelyek következményeivel a mai napig is számolni kell. Ezt követően a 2006-2010 közötti időszakra, a gyógyszerpiaci liberalizációra, annak okaira és következményeire, a gazdasági, szakmai és morális válságra tért ki. A liberalizáció okai között említést tett az akkori közpolitika neoliberális szemléletéről és társadalompolitikai víziójáról, az Európai Bizottság utasításáról, mely szerint minden tagállamnak liberalizálni kell a gyógyszerellátást. Mint mondta, a liberalizáció leállításáról már 2007-2010 között folytak a tárgyalások az akkori ellenzékkel. Amikor a 2010-es választás megtörtént, már minden lényeges kérdésben megállapodtak a polgári erőkkel. Ennek a folyamatnak az egyik utolsó állomásaként említette a 2010. februárban tartott debreceni vándorgyűlést, ahol „Mit kíván a magyar gyógyszerész?” címmel fogalmazták meg azt a 12 pontot, amely zanzásított formában tartalmazta az elkövetkező évekre tervezett intézkedéseket. 2010-ben került sor az első stratégiai megállapodás megkötésére a Kormánnyal, melyet még abban az évben patikalétesítési moratórium, majd átfogó szabályozás-módosítás követett.
A továbbiakban e megállapodás 12 évének fontosabb eseményeit ismertette, idősávokra osztva, és számos olyan részletre, tárgyalási pozícióra is kitért, amelyek talán kevésbé ismertek.
A 2010-14 közötti időszakból a deliberalizációs intézkedések és a Kamara köztestületi jogköreinek részleges helyreállítása mellett külön is említette a Széll Kálmán-tervet és a negatív hatásainak kivédését célzó megállapodást a miniszterelnökkel, valamint a kompenzációs intézkedéseket (árréskorrekció, generikus ösztönző, szolgáltatási díj, működési célú támogatás).
Ezekben az években született döntés a szindikálás semmisségéről és a patikaalap indulásáról is.
A 2014-18 közötti időszakból felelevenítette az Unió Bizottsága által – hazai piaci szereplők feljelentése miatt – elindított kötelezettségszegési eljárást és annak 2017 nyarán történt lezárását, de arról is szólt, hogy a gyógyszerhatóság akkori vezetése az utolsó pillanatig meg akarta akadályozni a gyógyszertárak többségi gyógyszerészi tulajdonlásával kapcsolatos jogszabályi előírások 2017. január 1-i hatályba lépését. Ezt ugyan – a kormányzati felsővezetéssel való együttműködéssel – sikerült megakadályozni, de a következmények a mai napig velünk vannak. Ebben az időszakban indult el az EESZT is.
A strukturális rendszerváltás 2017-es befejezése szakmapolitikai és kommunikációs szempontból is új helyzetet teremtett. Míg az azt megelőző 10 évben a gyógyszerellátás akkori helyzetével szemben fogalmazott meg a kamara kritikát és tettek javaslatokat, 2017-től az új rendszer vált a külső aktorok kritikájának célpontjává, a kamarának pedig sokszor a status quo védelmével kellett foglalkoznia. Mint mondta, mindezzel együtt a strukturális rendszerváltás eredményes lezárását követően történelmi felelősség terheli azokat, akik az eredmények megőrzése és megerősítése helyett annak relativizálásában vagy lebontásában tudatosan, vagy akaratlanul is részt vesznek.
„A 2018-2022 közti időszakról nem sok jót tudok mondani” – folytatta az elnök. A 2018-as tatai vándorgyűlésen fogalmazták meg a gyógyszerészet jövőképét és a Kamara cselekvési programját, de a szakmai rendszerváltásból eddig nem sok minden valósult meg. Ezzel együtt a koronavírus-járvány kitöréséig a gyógyszerhasználati adherencia fejlesztése érdekében jelentős aktivitást fejtett ki a Kamara. Az EMMI-vel 2019-ben a vidékfejlesztési koncepcióval, gyógyszerautomatákkal, speditőr cégek lakossági gyógyszerellátásba való bevonásával kapcsolatban alakult ki nézeteltérés. A 2019 őszi kamarai tisztújítást követően 2020 elején, a fenyőharaszti kihelyezett ülésen került kidolgozásra a minden részletre kiterjedő kamarai program, de a néhány héttel később berobbant covid-járvány szinte minden tervet meghiúsított. Az egyszeri juttatás elmaradása, de főleg az azt követő méltatlan vita sokáig emlékezetes maradt. A tavalyi év sem volt konfliktusmentes. Ebben – az elmaradt intézkedések mellett – a FoNo VIII. bevezetésének anomáliái is szerepet játszottak. Mint mondta, a gyógyszertárak áthelyezésének módosítását sem egyeztették a kamarával. Ugyanakkor az elnök példákat sorolt arra vonatkozóan, hogy kormányzati együttműködéssel milyen hibás kezdeményezéseket sikerült leállítaniuk 2021-ben. Ilyen volt pl. a hazai gyártású gyógyszerek kötelező készlettartásának kezdeményezése, a Mobil Patika Projekt, a franchise rendszerek legitimálása, a fiókgyógyszertárak gyógyszerész nélküli működtetése. Sikerült a csomagküldés leállítása is, ami nagyon komoly érdekérvényesítő erővel rendelkező gyógyszerpiaci és gyógyszerpiacon kívüli szereplők piaci törekvéseit sérti.
A kamarai elnök a 2020-as mérlegbeszámolók alapján több adatot is megosztott a gyógyszertárak gazdálkodásával kapcsolatban. (Terveik szerint ezek részletesen a Gyógyszerészi Hírlap következő számaiban lesznek olvashatók.)
Az összegző tájékoztatás kitért a fontosabb, folyamatban lévő ügyekre is. Ilyen például az orvostechnikai eszközök regisztrációja, a FoNo VIII. bevezetéséhez kapcsolódó szabályozás, vagy az online gyógyszerforgalmazás szabályozása is. 
Az elnök említette a központi szoftverfejlesztést, az ÁSZ jelentést a gyógyszerek és étrend-kiegészítők piacáról és a tőkeprogram megújítását, továbbá az egészségipari fejlesztésekért felelős miniszteri biztossal történő kamarai együttműködés elindítását. Ez után felsorolta mindazokat a kamarai kezdeményezéseket, amelyekre vonatkozóan a javaslat a döntéshozók asztalán van. Ilyen például az árrés-korrekció, a generikus ösztönző és a szolgáltatási díj, a működési célú támogatás, a vidék gyógyszerellátása, az ügyelet szabályozása, az adminisztráció csökkentés és racionalizálás, az elavult szabályok felülvizsgálata… stb.
Mindezek után az elnök rátért a Kormány és a Kamara stratégiai megállapodásának megújítására. „Tavaly a Patikanaphoz kapcsolódóan Orbán Viktor miniszterelnök úr levelében már jelezte, hogy nyitott a megállapodás megújítására.” Ennek előkészítése megtörtént. Dr. Hankó kérte, hogy álljon össze egy 7-8 fős csapat, amely tagjai segítenek abban, hogy frissítsék, aktualizálják javaslataikat és újra benyújtsák az illetékeseknek.
„Tudatában kell lennünk önértékünknek, működni kell az önreflexiós képességünknek és az önvédelmi reflexeinknek is. Azt, hogy ezekre szükség van, azt az elmúlt évek történései is alátámasztják” – hangzott el az összegző ismertetés utolsó részében. Az elnök sorra vette a három fogalmat. Önértékünkkel kapcsolatban a következő kompetenciákat emelte ki:
– a gyógyszerész diplomás szakember, foglalkozásdoktori címmel,
– nincs orvosi szakma, amely gyógyszer nélkül képes lenne gyógyítani,
– a gyógyszerész a gyógyszerbiztonság őre,
– a gyógyszerész a gyógyszeralkalmazás szakértője, az adherencia záloga,
– a gyógyszerész az ellátásbiztonság garanciája, a gyógyszerellátás logisztikájának irányítója,
– a gyógyszerész a gyógyszertári vállalkozás többségi tulajdonosa,
– a gyógyszerész a gyógyszertár működtetője és szakmai vezetője,
– a gyógyszerész a gyógyszertári gyógyszerkészítés kizárólagos jogosultja,
– a gyógyszerész a kórházi gyógyszerlogisztika irányítója,
– a gyógyszerész a klinikai gyógyszerelés első számú felelőse,
– a gyógyszerész a gyógyszeriparban K+F+I szakember,
– a gyógyszerész a gyógyszeriparban a gyógyszergyártás nélkülözhetetlen szakembere.
Nagy kérdés, hogy ezeknek a kompetenciáknak a tudatában vagyunk-e? „Az a tapasztalatom, hogy nem, emiatt éveken át képesek vagyunk rágódni vélt vagy valós sérelmeken ahelyett, hogy önértékünk tudatában élnénk, magunk alakítanánk életünket és sérelmeinket a helyi értékén kezelnénk”.
Önreflexiós képességünkre azért lenne szükség, hogy reálisan mérlegeljük, a felsorolt jellemzőinkkel, kompetenciáinkkal jól és megfelelően élünk-e, vagy hagyjuk, hogy mások irányítsák szakmai tevékenységünket. És önvédelmi reflexeinkre is szükség lenne, hogy amikor ezeket a kompetenciáinkat támadják, megfelelő választ tudjunk rá adni. „Ha senki másnak, de a Kamara vezetőinek erre a három elemre oda kell figyelni és kollégáinkkal megértetni, hogy milyen értékeink vannak, amelyeket helyettünk senki nem fog megvédeni”.
A helyzetértékelést követően – önkéntes jelentkezés alapján – került kijelölésre és elfogadásra az az ad hoc bizottság, amely a függőben lévő kamarai kezdeményezéseket átnézi, aktualizálja és egységes szerkezetbe foglalja.
Az EURIPID projektről
Ezt követően dr. Németh Gergely, a NEAK Ártámogatási Főosztály vezetője adott tájékoztatást az EURIPID (EURopean Integrated Price Information Database) egységes összehasonlító online gyógyszerár-adatbázisról. Mint mondta, az EURIPID főként európai országok gyógyszerárképzéssel és gyógyszerköltség-visszatérítéssel foglalkozó hatóságainak önkéntes nonprofit vállalkozása. 
Dióhéjban bemutatta fő jellemzőiket. 2010-ben kezdték meg működésüket azzal a céllal, hogy növeljék az árképzés átláthatóságát azáltal, hogy az illetékes nemzeti hatóságok megosztják egymással információikat és szorosabbra fűzik együttműködésüket a gyógyszerárképzés és gyógyszerköltség-visszatérítés terén. A közös projekt az európai betegek gyógyszerekhez való hozzáférését hivatott javítani. Ezt követően fejlesztéseikről ejtett szót, kiemelve weboldalukat és adatbázisukat, amely naprakész hatósági árinformációkat tartalmaz minden támogatott gyógyszerről. Terveik között szerepel, hogy a korábbi projektek eredményét a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák az egyes országokban. Bemutatta problématérképüket is a nehézségek megoldására tett javaslatokkal együtt. Végezetül elmondta, hogy fejlesztéseik eredményeképpen folytatni fogják az együttműködést és az EURIPID felhasználóit megcélzó technikai segítségnyújtást. Ki fognak alakítani egy új platformot a fő érdekelt felekkel való párbeszéd céljaira. Ebben a munkában számítanak a Kamara együttműködésére.
Az OGYÉI tájékoztatója az aktuális kérdésekről
Az ülés harmadik napirendi pontjaként dr. Szentiványi Mátyás, az OGYÉI főigazgatója és dr. El Koulali Zakariás főigazgató-helyettes az aktuális szakmai kérdésekről (elsősorban az orvostechnikai eszközök regisztrációjáról és a FoNo VIII-cal kapcsolatos kérdésekről, valamint a 2021-es gyógyszertárellenőrzési tapasztalatokról tájékoztatta a részvevőket, majd kérdezz-felelek formájában folytatódott az összejövetel.
Dr. Szentiványi Mátyás megköszönte a gyógyszerészek COVID-járvány alatti munkáját, amivel nagy szolgálatot tettek a betegeknek és a társadalomnak is. 
Fontos teljesítményt nyújtottak a kollégák, „amit ugyan természetesnek veszünk, de nem kéne így tennünk”. Mint mondta, büszkék lehetünk a hazai gyógyszertári hálózatra és a gyógyszeriparunkra is.
Ezek után az orvostechnikai eszközök regisztrációjával foglalkozott. „Sok kolléga többletfeladatot lát benne és nem látja az értelmét” – hangzott el. Tavaly életbe lépett az ezzel kapcsolatos uniós reguláció egy összeurópai adatbázis létrehozása érdekében. Célunk, hogy e mellett egy nemzeti orvostechnikai adatbázis (NOR) is létrejöjjön, amiből a piac minden érintett tagja és a vásárló is tájékozódhat. Fontos tudni, hogy az egyes termékek mikor és hol érhetők el – mondta. Ezt csak úgy lehet elérni, hogy a gyógyszertárak regisztrálnak. Ezt termékcsaládokként egyszer kell elvégezni. A többlet adminisztráció „nem elviselhetetlen”. Rátért a regisztráció anyagi vonzatára is. Ennek „hatósági díja van”, de nem ők a döntéshozók a mértékének a meghatározásában. Szólt arról is, hogy fél évvel kitolták a jogszabály hatályba lépését. Dr. El Koulali Zakariás kiegészítésként elmondta, fontos szempont, hogy a jogszabály piactisztító hatása miatt pozitívan fog hatni a gyógyszertárak számára, ami idővel forgalomnövekedést fog okozni.
Dr. Szentiványi a FoNo VIII-cal kapcsolatban elmondta, hogy egyetértés van abban, hogy fejleszteni kellett. A vénygyűjteményt elektronikus formában tették közzé, a papíralapú kiadása előkészítés alatt van és a nem a túl távoli jövőben meg fog jelenni. A magidíjjal kapcsolatban elmondta, hogy a jelenlegi mérték nagyon alacsony és ez nem tartható. Az OGYÉI támogatja az emelését. Dr. El Koulali Zakariás hozzátette, sok negatív kritika éri a FoNo-t, noha neves szakemberek és szakmai szervezetek is dolgoztak rajta. „Kiindulási pontnak tökéletes, segítségével magasabb szintre került a magisztrális gyógyszerkészítés. A végcél, hogy világszínvonalú legyen” – emelte ki. Várják a kollégák konstruktív javaslatait.
Az ülés kérdezz-felelek része következett ez után. 
Az első kérdező dr. Hankó volt, aki az orvostechnikai eszközök regisztrációjával kapcsolatban három kérdést fogalmazott meg, amelyekre elmondása szerint az elmúlt hónapok tárgyalásai során nem kapott számára megfelelő választ. Miért szükséges a gyógyszertárak regisztrációja, ha minden adatuk az OGYÉI-ben elérhető, jogszabály írja elő, hogy ezeket a termékeket forgalmazniuk kell és a működési engedélyük ezekre a termékekre is kiterjed? Mi indokolja, hogy teljes termékdokumentációval kelljen minden gyógyszertárnak minden terméket regisztrálnia, hiszen ezeknek az adatoknak a termék forgalomba hozatalakor az OGYÉI már birtokában van? Ha pedig egy termék forgalmazására jogszabályok köteleznek, akkor a forgalmazásáért miért kell termékdíjat fizetni? A FoNo-val kapcsolatban a kamarai elnök pedig megjegyezte, hogy nem a FoNo tartalmával van gondja, hiszen az magas szakmai színvonalat képvisel. A hatályba léptetésével kapcsolatban merülnek fel komoly problémák, mert nincs harmonizálva más intézkedésekkel. Mondandóját több példával is alátámasztotta. A hatóság segítségét kérte ezen problémák megoldásához.
Többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz – néhányan indulatoktól se mentesen –, lényegében az említett kérdéseket járták körbe számos példával alátámasztva, kiegészítve. Voltak, akik a regisztrációs rendelet hosszú távú következményeire hívták fel a figyelmet, mások az újabb anyagi és adminisztrációs teher hatásait emelték ki. Az új FoNo megjelenésével kapcsolatos hozzászólások is a helyzet megoldását sürgették. Végezetül dr. El Koulali Zakariás beszámolt az OGYÉI 2021. évi ellenőrzési tapasztalatairól és vázlatosan ismertette a 2022-es ellenőrzési tervet, majd a gyógyszertárak áthelyezésével kapcsolatos konkrét példák megvitatására is sor került.
Az elnök megköszönte a vendégek részvételét és jelezte: dr. Szentiványi Mátyás főigazgatóval megállapodtak az orvostechnikai eszközök regisztrációjával kapcsolatos egyeztetések folytatásáról, hogy olyan megoldás születhessen, amely mindenkinek megfelelő.
Beszámoló a TEÉ 2021. évi tevékenységéről
Dr. Nyíri László, a Területi Elnökök Értekezlete elnöke beszámolója következett ez után, aki mondandóját azokkal a kérdésekkel, témákkal kezdte, amelyekkel a 2020. decemberi ülésükön foglalkoztak. Ilyen volt, hogy pl. a 2019. évi LXXX. törvény és végrehajtási rendeletei megadták annak elvi lehetőségét, hogy az MGYK bekapcsolódhasson a gyógyszertári asszisztens képzőhelyek nyilvántartásába, ellenőrzésébe, valamint a kimeneti oldalon a vizsgák nyomon követésébe. Részletezte az MKIM-től átvett, ezzel kapcsolatos feladatokat. „Lehetőség nyílt a gyógyszertári (szak)asszisztens képzés gyógyszerészi érdekkörben tartására” – hangzott el, majd az ezzel kapcsolatos kamarai feladatokat, célkitűzéseket sorolta.
A 2021. januári összejövetelükön valamennyi területi szervezet elnöke beszámolt a szervezete illetékességi területén belüli gyógyszertári dolgozóknak szervezett vakcináció folyamatáról. A kamarai szervezések sokat segítettek az oltások gyors és zökkenőmentes folyamatában. Mint mondta, a másik fő napirendi téma a kisboltos pályázati rendszer volt, mellyel kapcsolatban sok részletes és hasznos javaslat és észrevétel került megvitatásra. Konszenzusos döntés született, hogy részletes módszertani ajánlást, majd részletes szállítási szerződés mintát dolgoznak ki. Mindkettő megtörtént határidőre. Egyebekben szóba került az adatvédelmi szolgáltatás szervezése, illetve szóba került, hogy a TEÉ tegyen javaslatot az esetleges tagdíj korrekcióra.
A tavaly áprilisi összejövetelükre elkészült a módszertani ajánlás a kis üzletek gyógyszerellátására, és ugyancsak elkészült a szállítási szerződés tervezete. A gyógyszertári asszisztensképzéssel kapcsolatban az elnökség kezdeményezte egy ad hoc bizottság felállítását, amelynek feladata a szakmai ajánlások mellett az operatív teendők kidolgozása volt. Dr. Nyíri említést tett a Heves megyei szervezet részéről érkezett, korábban mindenkihez eljuttatott „gyógyszerészi” felmérés tervezetéről.
A 2021. májusi ülésükön történtekről elsőként azt említette, hogy dr. Süle András kezdeményezésére egyeztetés történt a gyógyszerészek vakcinációba való bevonásával kapcsolatban. A gyógyszertárak jövedelmezőségével kapcsolatban a Kamara ismételten leadta a javaslatait – hangzott el. Árréskorrekció, a szolgáltatási díj, a működési célú támogatás korrekciója, a magisztrális díj stb. szerepeltek a javaslatban. Dr.Szilvay András, az Ifjúsági Állandó Bizottság elnöke ekkor számolt be a Kamarai Ifjúsági Program indításáról. Foglalkoztak még a személyi jogos gyógyszerészek jogkörének kérdéseivel, illetve esetismertetésekkel. Téma volt a tagdíjrendszer reformja és hosszan elemezték az EESZT működtetése során észlelt problémákat.
A 2021. augusztusi ülésüket Bükkábrányban tartották. A kétnapos összejövetel első napján Süveges Gergő, az MTVA munkatársa vezetésével kommunikációs tréningen vehettek részt az érdeklődők. A második napon megvitatásra került témák között volt a FoNo VIII. megjelenése és hatálybalépése (egy nappal a rendelet megjelenését követően!). A tagdíjrendszer aktualizálásának kérdése is szóba került, ahogy az Elkülönített Alap funkciójának újragondolása is. A Békéshelp Non-profit Kft. átalakítása, a „Kiváló Gyógyszerészi Gondozási Díj” és a „Kiváló Gyógyszertári Asszisztensi Díj” újra pozícionálása is a megbeszélés tárgyát képezte. Kamarai javaslat született a gyógyszertárak vakcinációban való részvételére, továbbá a Kamara kommunikációs stratégiájának kérdései (pl. youtube csatorna indítása) is szóba kerültek.
Egyebek
Ezt követően dr. Kasziba István osztotta meg a gyógyszertárak gazdaságosságának növelésével és az ügyeleti rendszerrel kapcsolatos javaslatait, majd dr. Bekéné dr. Blum Zsuzsa mutatta be a patikák öröklésével kapcsolatos elképzeléseit.
Az elnökség és a TEÉ ülésének tervezett többi napirendi pontjára már nem került sor, hiszen a délelőtt 10 órakor kezdődött ülés így is több mint hat órán át tartott. Az ülés a tervek szerint március 1-én folytatódik.
mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos
