Beszámoló az elnökség januári üléséről – II.

2024. január 23.

Az MGYK elnöksége a január 19-i, a ráckevei Duna Relax Hotelben tartott kihelyezett ülése – a szokásostól eltérően – a döntéshozatalt igénylő napirendi pontok tárgyalása után nem ért véget, hanem a konzultációs napirendi pontok következtek.

Az elnökségi ülés az első részét követő rövid szünet után folytatódott. (A résztvevők és az állandó meghívottak listáját az előző, „Beszámoló az elnökség januári üléséről – I.” cikkünkben találja – a szerk.)

A második részben, dr. Hankó Zoltán moderálásával, több szakmapolitikai szempontból fontos téma került megvitatására. A kamarai elnök hangsúlyozta, hogy a konzultáció célja egyfelől az, hogy az új kamarai vezetők is megismerjék a kamara által eddig képviselt szempontokat, másfelelő az itt megvitatott kérdések, illetve a rájuk adott válaszok alapján alakítják ki a kamarai munka további irányvonalát. A számos kérdést felölelő – például létszámhelyzet,kórházi gyógyszerészet, gyógyszertári ügyelet stb. – vitaindítók után lehetőség nyílt hozzászólásokra, amelyekkel rendre éltek is részvevők.

Elsőként dr. Hankó Zoltán „Struktúravédelem, kompetenciafejlesztés – problémák, megoldási javaslatok” címmel tartotta vitaindító előadását. Visszaemlékezéssel kezdett, 1990-től kezdődően bemutatta a jelentősebb strukturális változással járó politikai döntéseket – hangsúlyozva a közpolitikával való együttműködés fontosságát. A gyógyszerész kompetenciák elvesztésével és megújításával folytatta, ismertette a kompetenciarendezés programját is. „Mindegyik kompetenciánál van előrelépés, de ez nem örökre szól ez, el is lehet veszíteni” – hívta fel a figyelmet, illetve példával is alátámasztotta mondandóját. A gyógyszerpiaci ellátási láncon belüli viszonyok bemutatása után a „tejfölárus” példáján is bemutatva hangsúlyozta az önértékelés fontosságát, ami nélkülözhetetlen önreflexiós képességünk és önvédelmi reflexeink kialakításához. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszertári láncok tulajdonosai mekkora pénzeket visznek ki az ágazatból. Szólt a tulajdonosi felelősség kérdéseiről, majd példákkal alátámasztva a személyi jogosok jogainak érvényesülésével, érvényesítésével folytatta. Végezetül feltette a kérdést: az új elnökség vállalja-e a struktúravédelemmel és kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos eddigi szakmapolitikai irányt? Egyhangú igen volt a válasz (és a jelenlévő területi elnökök is hasonlóan nyilvánítottak véleményt). Beszámoló az elnökség januári üléséről – II.

Dr. Nagy Vilmos „Létszámhelyzet a gyógyszerellátásban - problémák, megoldási javaslatok” című vitaindítója következett ezután. „Míg a korábbi vizsgálatok az összlétszámon belül az aktív szakemberek létszámának csökkentését mutatták, 2021-től némileg javult a helyzet. Mára kedvezőbb lett a korfa, kevesebben mentek külföldre, a szakdolgozóknál is jobb lett a helyzet” – kezdte mondandóját. Ezt követően rátért a mai helyzet részletes elemzésére. Úgy látja, a létszámhelyzetet három szempontból kell vizsgálni: a „tanuló – szakember – munkavállaló” területeken lehet beavatkozni. Ezt követően ismertette a gyógyszertárak és gyógyszerészek számának alakulását. Noha 1990 és 2022 között duplájára nőtt a közforgalomban dolgozó gyógyszerészek száma, azonban ez mégsem elég. Az össz-szám nem mutatja a területi aszimmetriákat – hívta fel a figyelmet. Egyre inkább nyílik az olló. Kitért az ellátatlan települések számára is. Úgy látja, a közforgalomból hiányzó gyógyszerészeket elsősorban a képzés további átalakításával lehetne pótolni. Végezetül a létszámhelyzettel kapcsolatos veszélyekre hívta fel a figyelmet.

„A gyógyszertárak szolgálati rendje, ügyelet, készenlét – problémák, megoldási javaslatok” című vitaindítójával dr. Sohajda Attila következett ezután. Az előadó csatlakozva az előző előadáshoz, hangsúlyozta, hogy a gyógyszertári ügyelet kérdésénél is a létszám az egyik fő gond. Mint mondta, „régi csont” ez a téma, most a háziorvosi ügyelet átalakításával került újra előtérbe. Dr. Takács Péter államtitkár a háziorvosi ügyelet átalakítását sikertörténetnek nevezte. Ezt követően dr. Sohajda ismertette a háziorvosi ügyelet felépítését, bemutatva annak három szintjét. Ezek a gyógyszertári ügyelet szempontjából is fontosak, ennek alapján dolgozta át a Kamara a korábban már elkészített javaslatát a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatban. A továbbiakban felhívta a figyelmet az új rendszer által felvetett kérdésekre, majd a finanszírozás kérdéseit járta körbe. Végezetül említést arról, hogy dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos tavaly őszi kamarai látogatása során felhatalmazást kapott a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatos kérdések menedzselésére.

A kórházi gyógyszerellátás helyzetéről, problémáiról, illetve a megoldási javaslatokról dr. Süle András adott tájékoztatást. A vitaindító elején a kórházi gyógyszerészettel kapcsolatos fogalmakat, jelenségeket mutatta be. Körbejárta a költséghatékonyság és a betegbiztonság kérdéseit. A kórházak tartozására, illetve ennek a következményeire is kitért. Részletesen kifejtette a jelentőségét annak, hogy a „beteg biztonság” – így, tudatosan különírva – nem helyesírási hiba, hanem lényegi különbséget mutat a „betegbiztonság” kifejezéstől. A gyógyszerhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy ez nemcsak hazai probléma. Részletesen foglalkozott a kórházi gyógyszerészek változó szerepeivel, amelyekre egyre nagyobb és elengedhetetlen szerep hárul a biztonságos gyógyszerelésben. Különféle felmérések eredményeire hivatkozva mutatta be mit tud tenni a gyógyszerész a beteg biztonsága érdekében. Miután szót ejtett a kórházak kiszervezésének tervéről, felhívta a figyelmet arra, hogy idén először március 27-t a kórházi gyógyszerészek világnapjaként ünneplik meg.

„A gyógyszertárak / gyógyszerészek szerepe a vakcinációban, megoldási javaslatok” címmel ismét dr. Süle András következett ezután. A COVID-pandémia alatt merült fel leginkább a gyógyszerészek vakcinációban való részvétele – kezdte mondandóját. A kórházi oltópontokon azt a koncepciót akarták alátámasztani, hogy a gyógyszerészek képesek a vakcinációra, amivel kapcsolatban korábban már kidolgoztak egy részletes tervezetet. Nemzetközi példákkal is alátámasztotta, hogy a gyógyszerészeknek szerepük lehet benne: 39 országban ez már megvalósult. „Természetesen ez nem egyik napról a másikra valósulhat meg, számos feltételnek teljesülnie kell” – hangzott el, például irányelveket kell fejleszteni, képzést megszervezni, infrastruktúrát kialakítani stb. Felvetette a finanszírozás kérdését is, majd végezetül idézett a különböző felületeken olvasható, a gyógyszerészek vakcinációban való részvételével kapcsolatos kommentekből… Beszámoló az elnökség januári üléséről – II.

Dr. Nyíri László a „Pilot az online gyógyszerkereskedelem újra szabályozása előtt” címmel számolt be arról a pilotról, ami 12 ellátatlan településen élők gyógyszerellátását hivatott ellátni. Ismertetése elején emlékeztetett arra a kamarai sikerre, hogy 2022. január 1-től megtiltották a csomagküldést. Ekkor a Kamara vállalta, hogy kidolgoz egy olyan rendszert, ami a kistelepüléseken élők gyógyszerellátást könnyítheti meg. E rendszert összekapcsolták a vidék gyógyszerellátásának programjával. Az említett 12 településen semmilyen lehetőség nem volt a gyógyszerellátás biztosítására. Olyan rendszert kell kialakítani, ami nem borítja fel a gyógyszerellátás jelenlegi struktúráját, és jó a kispatikáknak is, valamint haladni kell a korral, tehát a telemedicina, telefarmacia irányába kell elmozdulni.

Dr. Sándor Csaba a kamarai szolgáltatásokat, flottaszerződéseket, illetve az ezekkel kapcsolatban felmerülő problémákat és megoldási javaslataikatmutatta be.Ismertette a már meglévő szerződéseket, valamint a velük kapcsolatos tudnivalókat. Kitért az új szerződésekre is, részletezte a Hungarikum Alkusz Biztosítási Alkusz Zrt-vel kötött szerződés mellett az újabb lehetőségeket is. Végezetül felajánlotta a Kamara segítségét más szolgáltatások létrejöttéhez is.

Végezetül dr. Horváth-Sziklai Attila következett, aki a Kamara szerződéseiről adott tájékoztatást.Beszámolóját a kamarai szerződéseket tartalmazó mappák fotójának bemutatásával kezdte, illusztrálva, hogy hány szerződésről is kéne beszélni. Ismertette, hogy milyen típusú szerződések vannak, pl. klasszikus, munkavállalói, vállalkozói. Szólt a minisztériumi, a támogatói vagy például a bankokkal kötött szerződésekről is, ahogy a flotta, illetve a társszervezetekkel kötött szerződésekről is.

A vacsoraidőn túl tartó konzultációk miatt a tervezett 12 vitaindító közül négyre nem került sor, ezeket következő napon, szombat délelőtt hallhatták a résztvevők.

mgyk.hu
Fotó: Dr. Nagy Vilmos

Beszámoló az elnökség januári üléséről – II.