Az MGYK elnöksége dr. Hankó Zoltán elnök vezetésével 2021. március 18-án videokonferencia keretében tartotta soron következő ülését. Az online összejövetelbe bekapcsolódott dr. El Koulali Zakariás országos tiszti főgyógyszerész is. Az ülés mindvégig határozatképes volt.
A jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása, majd a napirend elfogadása után dr. Hankó Zoltán elnök először az előző elnökségi ülés óta történtekről adott tájékoztatást, majd azokat a folyamatban lévő kamarai munkákat, projekteket ismertette, amelyeket a korábbi elnökségi ülés(ek)en indítottak el. Röviden ismertette, hogy végrehajtásuk milyen fázisban van – a témák közül több önálló napirendi pontként is szerepelt a továbbiakban.
Az előző elnökségi ülés óta történtekről
Kormányzati egyeztetések
– Dr. Csiki László helyettes államtitkár EMMI-től való távozása után a kamarai elnök írásban kérte prof. dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterét új kapcsolattartó kijelölésére. A miniszter március 10-én dr. Tóth László helyettes államtitkárt jelölte ki erre a feladatra, aki azokban a napokban foglalta el hivatalát az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon.
– Az elnökségi ülést megelőző napon volt a kamarai elnök első egyeztetése dr. Tóth László helyettes államtitkárral. A megbeszélésre Balajti László miniszteri kabinetfőnök vezetésével került sor, amelyen részt vett még dr. Boér Gábor helyettes államtitkár, dr. Mészáros Gábor kabinetfőnök-helyettes és dr. Meszéna Balázs, Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott kabinetének vezetője is. „Komoly egyeztetésen vagyunk túl, ahol sok függőben lévő téma került terítékre. Talán most megnyílhat az út a restanciák lépésről lépésre történő felszámolására, és remény lehet a korábbi időszakokhoz hasonló együttműködésre” – mondta az elnök.
– Úgyszintén az elnökségi ülést megelőző napon volt egyeztetése az elnöknek a HM helyettes államtitkárával, dr. Boér Gáborral az EMMI helyettes államtitkárával és dr. Meszéna Balázzsal, amelyen a HM állományában korábban szolgált, most már nyugdíjas katonák gyógyszerhez jutásának feltételeiről tárgyaltak. A megbeszélés egy tavaly novemberi egyeztetés folytatásaként került összehívásra.
– A Nemzetbiztonsági Védelmi Szolgálat Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztály két ezredese kért találkozót a kamarai elnöktől és dr. Horváth-Sziklai Attilától. A Főosztály idén került felállításra és tevékenységük középpontjába az egészségügyi dolgozók integritásának figyelemmel kísérése és biztosítása tartozik. Különös gondossággal kívánják figyelni a hálapénz tiltásához kapcsolódó folyamatokat. Az elnök beszámolt, hogy jelezték: sem a kórházakban, sem a közforgalomban dolgozó gyógyszerészek integritását a hálapénz nem fenyegeti, ugyanakkor más integritással kapcsolatos kihívásokkal a gyógyszerészeknek is számolniuk kell. A megbeszélésen megállapodás született az együttműködés kereteiről.
– Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság elkészítette a következő hét évre szóló ágazati stratégia tervezetét, amelyet videokonferencia keretei között mutattak be és írásos változatát a Kamara is megkapta. Az elnök kérte, hogy az elnökségi tagok az „Egészséges Magyarország 2021−2027” című tervezettel kapcsolatban határidőn belül küldjék meg a véleményüket.
– Az elnök részletesen beszámolt a gyógyszertári dolgozók oltakozásával kapcsolatos egyeztetéseiről és arról, hogy milyen módon sikerült megszervezni a „pótregisztrációt”. 
Ebben komoly szerepe volt dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkárnak, akivel minden részletről meg tudott egyezni, és akitől a Kamara komoly segítséget kapott. Az elnök tájékoztatott, hogy 2100-nál többen regisztráltak március 10. és 12. között, akiknek az adatait a Miniszterelnökség közreműködésével eljuttatták a megyei kormányhivatalokhoz, s onnan továbbították az oltási helyekre. Az ülés időpontjáig már több megyében elindult az operatív szervezés, Budapesten és Pest megyében pedig a részleteket is tisztázták. E szerint március 22-én (hétfőn) indul és hétvégéig be is fejeződik a kb. 800 budapesti és Pest megyei gyógyszertári szakember oltása a János kórházban. A pontos időpontokra szervezés a két területi szervezet elnökének a feladata. Az elnök elmondta, hogy dr. Szócska Gábor (a János kórházban történő oltakozások felelőse) jelezte, hogy a soron kívüli regisztrációra való jogosultság az oltakozó személy felelőssége. Végül a meglepően nagy számú regisztrációval kapcsolatban az elnök megjegyezte: „Vajon ők hol voltak a januári kampányoltáskor?”
– A favipiravirt lakossági járóbeteg-ellátás keretei között is rendelhető gyógyszerré nyilvánították. Az ezzel kapcsolatos egyeztetésekről és szakmai kérdésekről tájékoztatott az elnök. Elmondta, hogy november óta – amikor a favipiravir hatósági engedélyezése lezárult – minden tárgyaláson jelezte, hogy a favipiravir közforgalmú gyógyszertárakban történő elérhetővé tételével egyetért. A favipiravir ugyanis alkalmas lehet arra, hogy a betegség első – még enyhe tüneteket mutató – szakaszában elkezdve az alkalmazását, megakadályozza a tünetek súlyosbodását és ezáltal elkerülhetővé válhat a kórházi kezelés, valamint a fatális kimenetel. Ez össztársadalmi érdek.
Tekintettel arra, hogy a gyógyszertárakban elérhetővé tett favipiravir az állami készlet része, amit a kormány vásárolt meg a gyártóktól, a kormány döntése szerint ezt nem eladja a betegeknek, hanem biztosítja a hozzájutás lehetőségét. Emiatt a favipiravir 0 Ft értéken kerül a nagykereskedőhöz, ahonnan szintén 0 Ft értéken (árrés nélkül) jut el a patikákba. Az elnök az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal abban állapodott meg, hogy erre tekintettel a gyógyszertárakban is árrés felszámítása nélkül történik meg a favipiravir expediálása a betegeknek. Ezt méltányos megoldásnak tartja és bízik abban, hogy a gyógyszertárak tevékenységének kompenzálására a járvány elmúltával lehetőség nyílik.
Elmondta, hogy nem értett egyet azzal az eljárásrenddel, mely szerint az orvosi diagnózist és felírást követően a gyógyszer kiváltásához kapcsolódó beteg-beleegyező nyilatkozatot a betegnek vagy a hozzátartozójának kell eljuttatni az orvoshoz, mert bizonytalan, hogy elviszi-e, másfelől az eljárás a beteg vagy hozzátartozója fölösleges utaztatását okozza. Erről nem tudta meggyőzni a döntéshozókat. Ugyanakkor az off label alkalmazásra és a gyógyszer használatának kockázataira tekintettel a beleegyező nyilatkozatot indokoltnak tartja és a tartalmával is egyetért.
Kamarai egyeztetések, események
– A kamarai elnök, dr. Bartus György alelnök és dr. Horváth-Sziklai Attila dr. Hetényi Lászlóval, az MGYK Budapesti Szervezete elnökével egyeztetett arról, hogy a veszélyhelyzet időszakában milyen típusú online rendezvényeket lehet szervezni, és a klasszikusan küldöttgyűlési kompetenciába tartozó testületi döntéseket milyen módon lehet meghozni. Az elmúlt hetekben több területi szervezetnél is felmerültek hasonló szervezési kérdések, ezért a területi szervezeteknek ismételten megküldték a veszélyhelyzet alatti kamarai testületi eljárásrendről rendelkező dokumentumot.
– Dr. Várnagyi Gergely vette át az MGYK Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete vezetését, akivel dr. Hankó és dr. Horváth-Sziklai Attila folytatott operatív megbeszélést. A témák között szerepelt a többi szervezettel és az országos elnökséggel történő kapcsolattartás és együttműködés kérdése.
– Korábbi megállapodásnak megfelelően a Gyógyszerészi Gondozásért Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységének végelszámolással történő megszüntetéséről döntött a három alapító szervezet (MGYK, MGYT és MOSZ).
– A Galenus Kft. taggyűlésén elfogadták a 2020. évi mérlegbeszámolót, valamint az elnökség előző ülésen született ajánlásának megfelelően a következő időszakra a felügyelő bizottság tagjává megválasztották dr. Bartus Györgyöt, dr. Kántor Attilát és dr. Szekfü Gábort.
– Dr. Sohajda Attila, dr. Somogyi Orsolya és dr. Hankó Zoltán előadást tartott a Semmelweis Egyetem által szervezett kötelező szinten tartó továbbképzésen. Pécsett és Budapesten dr. Hankó Zoltán, dr. Horváth-Sziklai Attila, dr. Torma Ádám és dr. Sohajda Attila tartott előadást a szakképzésben, Budapesten pedig a záróvizsgára készülő hallgatóknak szervezett „szemináriumi napon” dr. Torma Ádám, dr. Sohajda Attila és dr. Hankó tartott előadást és konzultációt.
– Miután február 12-én és 19-én megjelentek azok a kormányrendeletek, amelyek a 2000 főnél kisebb lakosságszámú településeken működő „kisboltoknak” pályázati lehetőséget biztosítanak szolgáltatásaik bővítésére, s ezek között gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek forgalmazására, az ezzel kapcsolatos tájékoztató minden kamarai felületen közzétételre került. A rendeletről dr. Hankó és dr. Nyíri László a leginkább érintett 10 megye vezetőivel online megbeszélést folytatott. „A konstruktív egyeztetésen több olyan szempont is felmerült, amelyet a módszertani ajánlásban célszerű szerepeltetni” – hangzott el. Dr. Nyíri az elnöki tájékoztatót kiegészítve elmondta, hogy vannak ugyan félelmek, de az együttműködési szándék megvan. Említette, hogy a plusz terhek miatt plusz anyagi forrásra is szükség lenne.
– Dr. Hankó és a CO-OP Hungary Zrt. gazdasági igazgatója Vasvári Csaba a „kisboltos” rendelettel kapcsolatos tudnivalókat több egyeztetésen is megbeszélték. Minden bolt külön hozza meg a döntést – tájékoztatott az elnök. A több kisboltot összefogó Kerekes Kft. kereskedelmi igazgatója, Novák Zsolt szintén egyeztetett a kamarai elnökkel a rendeletről.
Egyéb egyeztetések
– Dr. Feller Antal, a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének új elnöke és Kaló Tamás, a Szövetség új alelnöke bemutatkozó egyeztetésen vettek részt az MGYK hivatalában. Az MGYK részéről dr. Torma Ádám, dr. Sohajda Attila és a kamarai elnök folytatott megbeszélést. „Kulturált hangvételű találkozó volt és elsősorban olyan témák kerültek szóba, amelyekről konfliktus nélkül lehet beszélni. Kölcsönös a szándék, hogy az eddiginél intenzívebb kapcsolattartás alakuljon ki közöttünk, elsősorban a közösen vállalható témákban” – hangsúlyozta dr. Torma.
– A Co-VIT étrend-kiegészítő készítmény patikai promóciójával kapcsolatban a kamarai elnök dr. Greskovits Dáviddal és dr. Ács Zoltánnal, a MEDITOP Gyógyszeripari Kft. ügyvezető igazgatóival tárgyalt. „Szíven ütöttek a készítménnyel kapcsolatos gyógyszerészi reakciók, feltűnő volt néhány gyógyszerésznél a kettős mérce” – mondta az elnök. Dr. Ács Zoltán, mint a MEDITOP egyik vezetője megosztotta a részvevőkkel a Co-VIT létrehozásának körülményeit, hangsúlyozva, hogy az Operatív Törzs kezdeményezésére kezdték el a fejlesztést. Céljuk volt egy jó és olcsó termékkel eljutni a tömegekhez. Bejelentette, hogy a termék nevét megváltoztatják, és ezentúl Com-Vit néven fogják forgalmazni.
– Dr. Zlinszky Jánossal, a HGYSZ új elnökével és dr. Korodi Karolina alelnökkel – kezdeményezésükre – dr. Hankó, dr. Torma Ádám és dr. Horváth-Sziklai Attila megbeszélést folytatott az MGYK hivatalában. A HGYSZ vezetői szerint a gyógyszertárak fennmaradása érdekében a drogériákkal kell felvenni a versenyt, valamint a franchise-rendszerekről is pozitívan nyilatkoztak. A kamarai elnök elmondta, hogy az MGYK más filozófiát követ: a többségi gyógyszerészi tulajdont, valamint a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállóságát kiemelt jelentőségűnek tartja. A szabadverseny a kicsik halálával járhat – emelte ki az elnök és a jelenleg egyre dominánsabb reklámgyakorlat a gyógyszereket közönséges árucikké silányítja.
– Ásványi Tibor, a MAGYOSZ Kis- és Középvállalati Bizottság elnöke és a kamarai elnök a FoNo VIII. kapcsán folytatott megbeszélést. Az új FoNo megjelenése az eddigi galenikum-törzskönyvek módosítását, illetve új törzskönyvek készítését igényli, aminek idő- és forrásigénye jelentős. Dr. Hankó ígéretet tett arra, hogy az államigazgatási egyeztetésen a galenusi termékek gyártóinak a problémáit is képviselni fogja az MGYK, mert közös érdek, hogy az átállás zökkenőmentes legyen.
Konkrét időponthoz nem köthető események
– Dr. Szűcs Attila, az OGYÉI főigazgató-helyettese 2021. március 1-től megvált pozíciójától. Dr. Hankó köszönetét fejezte ki az eddigi együttműködésért. Mint mondta, egy konstruktív gondolkodású vezetőt ismerhetett meg dr. Szűcs Attila személyében, akivel mindig protokoll-mentesen tudtak egyeztetni és minden körülmények között a segítő készség és megoldás keresés volt rá jellemző.
– Az elnök március 15-én a Kamara honlapján közzétette a „Mit kíván a magyar gyógyszerész?” című dokumentumot, amit tizenegy évvel ezelőtt azon a napon adtak át a politikai pártok képviselőinek. Az elnök elmondta, hogy ez volt az alapja a Kormány és az MGYK közötti stratégiai együttműködési megállapodásnak. A 12 pont háttértanulmánya beépült a 2010-ben hatalomra került kormány programjába és az képezte éveken át a strukturális rendszerváltás alapját.
– A március 15-i tüntetésekkel kapcsolatban ismét felmerült annak a már közismertté vált gyógyszerésznek a tevékenysége, akinek a koronavírussal kapcsolatos szabálysértő megnyilvánulásai miatt a kamarai tagságát és ezzel a gyógyszerészi tevékenységét az illetékes etikai bizottság felfüggesztette. Dr. Hankó arról tájékoztatott, hogy a továbbiakban személyesen kezeli az ügyet, tekintettel arra, hogy az etikai bizottság döntését követően az adott személy közszerepléseiben változás nem történt.
– A Magyar Gyógyszer Védjegy programmal kapcsolatban a MAGYOSZ és az MGYK elnöke által jegyzett levélben kaptak értesítést a rendszergazdák. Ebben közösen kérték a rendszergazdák támogató együttműködését.
– Az aktív TAJ-számmal nem rendelkezők patikai jogviszony-ellenőrzése is szóba került: a NEAK hivatalos álláspontja szerint erre a gyógyszertári tevékenységnek nem kell kitérnie.
– Az elnök beszámolt, hogy több gyógyszertár szabálytalan csomagküldési gyakorlatával kapcsolatban folytat vizsgálatot az OGYÉI. Az egyik ügyben már pénzbüntetés kiszabására is sor került. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás vitájába az országos tiszti főgyógyszerész is bekapcsolódott, aki kérdésre válaszolva elmondta, hogy az olyan esetekben, amikor felmerül a gyanúja, hogy a szabálytalan csomagküldésen felül a betegek személyes és egészségügyi adatainak kezelése nem szabályszerű, az OGYÉI a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH-hoz) fordul, amikor pedig a vényíró orvos és a gyógyszertár együttműködése kapcsán a beteg szabad egészségügyi szolgáltató választási jogának a sérülése valószínűsíthető, a Kormányhivatal egészségügyi szakigazgatási szervét is megkeresik. Így a gyanú beigazolódása esetén az érintetteknek nemcsak az OGYÉI, hanem a társhatóságok eljárására is számítani kell.
Döntéshozatalt igénylő napirendi pontok
– FoNo VIII. bevezetéséhez kapcsolódó intézkedések
A FoNo VIII.-at hatályba léptető rendelet megjelenése a közeli jövőben várható. Ezért az elnökség már korábbi ülésein is foglalkozott az új FoNo bevezetését megelőzően indokoltnak tartott intézkedésekkel és kérte ezeket az EMMI-től, a NEAK-tól és az OGYÉI-től is. Ennek a munkának a részeként folyik egyeztetés az OGYÉI-vel arról, hogy a gyógyszertárakba beszállított alapanyagok jelenlegi patikai azonossági és minőségi vizsgálatai helyett egyszerűbb eljárásrend legyen bevezethető. A megállapodás reális közelségbe került. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette az előterjesztésben foglaltakat és felhatalmazta a vezetőket arra, hogy a galenusi gyártók szempontjait is figyelembe véve folytassák az egyeztetéseket.
– Beszámoló a „kisboltos” rendelethez kapcsolódó egyeztetésekről
Az elnök és a TEÉ elnöke beszámoltak a „kisboltos” rendeletek megjelenése óta történtekről és ismertették a Kamara módszertani ajánlásának tervezett szempontjait. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót és felhatalmazta az elnököt arra, hogy a soron következő napokban az illetékes kormányzati vezetőknek a kamarai ajánlásokat ismertesse.
– Tagdíjrendszer felülvizsgálata
Az elnök beszámolt a területi szervezetektől érkezett javaslatokról és részletesen ismertette az előző elnökségi ülés óta ebben a témában történt egyeztetéseket. Ezt követően valamennyi elnökségi tag egyenként elmondta a saját maga által fontosnak tartott szempontokat. A különböző javaslatok alapján már konszenzus körvonalazódik a legkisebb forgalmú gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészi tagdíjsávjának a korrekciójáról. Többen felvetették, hogy valamennyi területi szervezetre vonatkozóan elemezni kell a működőképesség alsó határát, mert a javaslatok szinte kivétel nélkül az össz-kamarai költségvetés módosítására koncentrálnak. Úgyszintén indokolt a kamarai feladatlista számba vétele is, mert az ehhez szükséges fedezetet is biztosítani kell. Miután a tagdíjrendszer felülvizsgálatával kapcsolatban minden elnökségi tag elmondta a véleményét, az elnök felkérte dr. Nyíri Lászlót, a Területi Elnökök Értekezletének elnökét, hogy hívja össze a területi elnököket, és az elnökségi üléshez hasonlóan vitassák meg a kérdést.
– Kamarai kommunikációs stratégia
Az elnökség megtárgyalta a kamarai kommunikáció újrapozícionálásáról szóló előterjesztést. A vitában elhangzottak figyelemvételével támogatja, hogy a Kommunikációs Munkabizottság megtartása mellett az egyes kommunikációs felületek gondozására „albizottságok” jöjjenek létre. Felkérték az elnököt, hogy az albizottságok összetételére és tevékenységére vonatkozó szervezési munkákat folytassa le. Továbbá az elnökség egyetért abban, hogy újra kell gondolni a Kamara kommunikációs stratégiáját, melyhez szükséges az ilyen célra szakosodott szakemberek, szervezetek segítségét kérni. Az elnökség felhatalmazta az elnököt az ezzel kapcsolatos tárgyalások megkezdésére.
– A gyógyszerészek továbbképzésének új struktúrája
Az elnökség immár harmadik egymást követő alkalommal foglalkozott a továbbképzés rendszerének átalakítására irányuló kamarai koncepció kialakításával. Az előterjesztés megvitatását követően a javaslatot az elnökség alkalmasnak találta arra, hogy a négy képzőhely és az MGYT vezetőivel történő további egyeztetések elindulhassanak.
– Tavaszi rendezvények
Az elnökség a jelenlegi járványhelyzetre tekintettel az április 10-re szervezett egész napos szakmai rendezvényt nem tartja megtarthatónak, ugyanakkor a tervezett témák feldolgozását – egy későbbi időpontban – továbbra is szükségesnek tartja.
