Az MGYK elnöksége 2018. október 18-án tartotta soron következő ülését a Kamara székházában, Budapesten. Az ülést dr. Hankó Zoltán elnök vezette, az elnökségi tagok végig határozatképes számban voltak jelen.
A napirend elfogadása után először az előző ülés óta eltelt időszak eseményeiről szóló beszámoló hangzott el. A FESZ XVIII. Kongresszusán, Visegrádon dr. Bartus György képviselte a Kamarát, aki előadásában az EESZT-vel kapcsolatos tapasztalatokra helyezte a hangsúlyt. 
Ezt követően dr. Hankó Zoltán arról a négy különböző OGYÉI határozatról számolt be, ami négy, egy tulajdonosi körhöz tartozó patika bezáratásáról szólt vényköteles gyógyszerek vénynélküli értékesítése miatt. Részletesen ismertette a határozat megszületésének körülményeit és az előzményeket, az érintett gyógyszerésznőtől származó információk alapján. Az elnök az ügyből levonható következtetésekről és teendőkről is szót ejtett. A továbbiakban megemlítette, hogy az EESZT-vel kapcsolatos megyénkénti interjúalanyok kijelölése a területi szervezeteknél határidőre megtörtént, ezért az érintett kamarai vezetőknek és az együttműködést vállaló gyógyszerészeknek köszönetet mondott.
Szeptember 25-én volt idén is a Gyógyszerészek Világnapja – az erről szóló megemlékezés szervezője az MGYT volt. A központi ünnepség a Sanofi székházában volt, amelyre a Kamara képviselői is meghívást kaptak. A felvételi tapasztalatok értékelése, a képzés, a szakképzés és a továbbképzés rendszerének szükséges fejlesztése volt a témája annak a megbeszélésnek, amelyre szeptember 26-ra a négy képzőhely dékánja és munkatársaik, valamint a szakmai kollégium gyógyszerészi tagozatainak vezetői kaptak meghívást az MGYT és az MGYK elnökétől. 
Az erről szóló beszámolóban a kamarai elnök elmondta, aggályosnak tartja, hogy az első helyen jelentkezettek száma kevesebb volt, mint ahány hallgatót egyáltalán a négy karra felvehettek. A megbeszélésen a Képzési és Kimeneteli Követelmények, a szakképzés reformjának folytatása és a szinten tartó továbbképzések is szóba kerültek. Fontos lenne, hogy a szakképzés területén végre megszülethessenek a szükséges előterjesztések, mert pl. az ún. megfeleltetési szabályok megalkotásában már jelentős a késedelem.
„Perspektivikusnak” nevezte dr. Hankó az Egészségügyért Felelő Államtitkárságon az ügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatos első egyeztetést, amelyen a Kamara részéről az elnök és dr. Sohajda Attila vett részt. Ezt követően az elnök beszámolt arról, hogy a megbízott országos tiszti főgyógyszerész kezdeményezésére megállapodtak arról, hogy rövidesen közös levélben tájékoztatják mindazokat, akik a patikájukat egyéni vállalkozóként üzemeltetik, hogy a jelenlegi szabályozási körülmények között milyen kockázatai vannak ennek a vállalkozási formának.
A Széchenyi Programirodával történt egyeztetés eredményeképpen a gyógyszertárak számára kamatmentes hitellehetőség nyílt meg különböző fejlesztésekre és eszközbeszerzésekre. Az ezzel kapcsolatos hirdetményt a Kamara honlapján és hírlevélben is közzé tették. „Érdemes végiggondolni mindezt” – hívta fel a figyelmet.
„A betarthatatlan jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok előzetes feldolgozása megtörtént” – hangzott el, a munkában prof. dr. Paál Tamás, dr. Pintér László, dr. Nyíri László, dr. Brezanóczy Ferenc, dr. Horváth-Sziklai Attila és dr. Hankó Zoltán vett részt. Az elnök elmondta, hogy több száz javaslat érkezett, amelyek között ugyan sok volt az átfedés, de döntő többségében jogos problémát vetettek fel és megfontolásra érdemes javaslatokat fogalmaztak meg. A javaslatok döntően a gyógyszertári munkavégzéssel kapcsolatosak. Többen felvetették pl. az adminisztráció bonyolultságát, a túlzott adminisztrációs kötelezettségeket, a különböző nyilvántartások, dokumentációk fölösleges voltát, a papíralapú dokumentáció helyett/mellett az elektronikus dokumentáció igényét. Úgyszintén többször előkerült a fokozottan ellenőrzött szerekkel és prekurzorokkal kapcsolatos eljárásrend és adminisztráció egyszerűsítésének igénye. Népszerű téma volt a gyógyszertárak eszköz- és felszerelés-listája, az időközben fölöslegessé vált eszközök tartási kötelezettségének indokolatlansága, ezen belül a magisztrális gyógyszerkészítéshez és különösen az aszeptikus munkához kapcsolódó követelmények újra gondolása. Sokan kérték a gyógyszer-felírás és expediálás számtalan jelenlegi előírásának az újragondolását, beleértve a kiadhatóság mennyiségi korlátozásának ésszerűsítését, az orvosoknak, gyógyszerészeknek vény nélkül kiadható gyógyszerek expediálási szabályainak egyszerűsítését, a vényhez kötődő adminisztrációs és eljárási szabályok (pl. retaxa) újra gondolását és a vis major helyzetek kezelésének igényét. A magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódóan többen felvetették a bevizsgálások újragondolását, a reagensekkel kapcsolatos jelenlegi szabályozás korrekcióját, az alapanyagok beszerezhetőségének javítását. Az elnök kiemelte azt is, hogy a gyógyszertárak jövedelmezőségével kapcsolatban is számos észrevétel érkezett. Többen javasolták az árrésrendezést, a magi díjak rendezését és a GYSE termékek árképzésének szabályozását.
Az elnök egyeztetett a CompuTREND Kft. vezérigazgatójával, a téma egy készletgazdálkodást segítő szoftver volt. A továbbiakban a Hungaropharma Zrt. által Mérföldkövek címmel szervezett roadshow-t említette, amelynek több állomásán a Kamara képviseletét is biztosította. A Parlamenti Szalon rendezvénysorozaton dr. Gulyás Gergely előadásán a gyógyszerészetet dr. Greskovits Dávid, dr. Ács Zoltán és dr. Hankó Zoltán képviselte. „Hasznos és tanulságos volt az összejövetel” – hangzott el. A kötelező szinten tartó továbbképzésen dr. Sohajda Attila és dr. Hankó Zoltán adott elő.
Ezt követően a HungaroMed kiállításon tartott kamarai szakmai nap került szóba. A délelőtti program a Területi Elnökök Értekezlete (TEÉ) volt, délután pedig „Középpontban az adherencia” című konferencia került megrendezésre. „A szakma nagy kitörési lehetősége a betegek gyógyszerhasználathoz kapcsolódó adherencia-fejlesztése” – hangsúlyozta az elnök. Mindkét eseményről megjelent a beszámoló a Kamara honlapján.
A továbbiakban a dr. Éger István MOK elnökkel történt megbeszélést említette, ahol az orvosi kamara elnökének kezdeményezésére az orvosi és gyógyszerészi kompetenciák kapcsolódási pontjait tekintették át. „Éger elnök úr határozott álláspontja, amivel személy szerint én is egyetértek, hogy a diagnózis és a terápia meghatározása orvosi kompetencia” – számolt be az elnök, ugyanakkor abban is egyetértés volt, hogy a „vis major” helyzetek gyógyszertári kezelésére megfelelő megoldást kell kidolgozni. 
Dr. Éger István olyan betegtájékoztató kiadványról is kikérte a gyógyszerészkamara véleményét, amelyben egyszerű, vizuálisan is jól követhető módon magyarázzák el a betegnek, hogy mely esetekben célszerű a problémáik megoldására a gyógyszertárat felkeresni és mikor célszerű a háziorvoshoz fordulni, vagy az orvosi ügyelet segítségét kérni.
A gyógyászati segédeszközök EESZT-be való integrálása volt a téma egy ÁEEK megbeszélésen, ahol dr. Bartus György és dr. Hankó Zoltán vett részt. „A kamarai javaslatok lényegében befogadásra kerültek” – tájékoztatott az elnök. Az elnök ezen a megbeszélésen vállalta, hogy a vényírás és expediálás „egyenszilárdságúvá” tételéhez szükséges informatikai háttérrel szembeni szakmai elvárások kidolgozására, illetve az expediálás szabályainak EESZT-harmonizációs célú módosítására december végéig javaslatot dolgoznak ki. A továbbiakban szóba hozta az OGYÉI nemrégiben létrehozott tanácsadó testületét, amelynek nincs gyógyszerész végzettségű tagja. Mint mondta, „megkezdtük az érintettekkel az egyeztetéseket ennek a helyzetnek az orvoslására”. Az OGYÉI új főigazgatójánál, dr. Szentiványi Mátyásnál, a kamarai elnök bejelentkezett és az a célja, hogy a korábban megbicsaklott együttműködést az OGYÉI és a Kamara között minél hamarabb helyre lehessen állítani, mert ez a gyógyszerészet alapvető érdeke.
Az őszi salátatörvény-tervezet véleményezése volt a következő téma, amivel kapcsolatban több észrevétel is jött. A javaslatban több olyan pont van, amellyel a Kamara egyetértett, de a véleményezés során több korrekciós igényt is megfogalmaztak. A tőkeprogram aktualizálása is a javaslatok között van; remélhető, hogy a kodifikációja is rendben lezajlik.
A konkrét időpont megjelölése nélküli események közül említésre került, hogy az OTP kiszállt a Patikahitel folyósításából, az e-személyi igazolvány elfogadóhelyt jelölő öntapadós matricák pedig kiszállításra kerültek a gyógyszertárakba.
A továbbiakban dr. Brezanóczy Ferenc beszámolt a TEÉ-ről, amely fő témái az Alapszabály módosítás előkészítése és a Gyógyszerész Köztestületi Napokon átadásra kerülő „Kiváló Gyógyszerészi Gondozási-díj”, illetve a „Kiváló Gyógyszertári Asszisztensi-díj” előterjesztésekről szóló döntések voltak.
Dr. Zalai Károly tájékoztatott a müncheni ABDA konferenciáról és Expopharm kiállításról, majd dr. Horváth-Sziklai Attila vette át a szót, aki a brüsszeli PGEU tanácskozásról és vilniusi előadásáról számolt be, ahol a hazai gyógyszerellátás strukturális átalakításával kapcsolatos magyar tapasztalatokról adott tájékoztatást. Ezt követően pedig az OGYÉI-től megküldött, a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével kapcsolatos határozatokról, illetve a honlap fejlesztésének állásáról tájékoztatott.
A továbbiakban a döntéshozatalt igénylő napirendi pontok következtek. Elsőként a Cselekvési programmal kapcsolatos feladatok kerültek sorra. Mivel a viszonylag nagy terjedelmű anyag részletes áttekintésére az ülésen csak részben volt lehetőség, ezért az elnök arra kérte az elnökségi tagokat, hogy néhány napon belül jelezzék javaslataikat és esetleges kifogásaikat, hogy az így előkészített anyagról megfelelő döntést lehessen hozni. Ezt követték a küldöttközgyűlési előterjesztésekkel kapcsolatos témakörök. A 2019-es költségvetési tervezetet az elnökség a küldöttközgyűlés elé terjeszthetőnek ítélte. A „Kiváló Gyógyszerészi Gondozási-díj”-jal, illetve a „Kiváló Gyógyszertári Asszisztensi-díj”-jal kapcsolatos előterjesztéseket az elnökség jóváhagyta. A továbbiakban a TEÉ Alapszabályt módosító javaslatai kerültek szóba. Az elnökség az előterjesztést elfogadta, és felkérték az MGYK elnökét, hogy a módosításokat terjessze a következő küldöttközgyűlés elé. A VIII. GYKTN programtervezetének megbeszélése után, következő napirendi pontként a VIII. GYKTN rendezésre került szóba: az elnökség megbízta a Békéshelp Kft-t az összejövetel megrendezésére. Az Etikai Kódex módosítására tett javaslatot azzal a kitétellel fogadták el, hogy a küldöttközgyűlésre történő előterjesztés előtt a jogászoknak is ellenőrizniük kell. Végezetül az Integrációs Bizottság részére igényelt anyagi támogatásról döntöttek.
mgyk.gyh
