Az European Association of Hospital Pharmacists (EAHP, Kórházi Gyógyszerészek Európai Szervezete) az október 2-3. között tartott éves közgyűlését, ahol az aktuális döntést igénylő kérdések között szerepelt a szervezet következő elnökének megválasztása is. A harminchárom tagország részvételével tartott voksolás dr. Süle Andrásnak szavazott bizalmat, aki 2021 júniusáig jelölt-elnöki (president elect) tisztséget tölt be, majd ezt követően iktatják be három évre a szervezet elnökévé. Dr. Süle Andrást kérdeztük.
– Új pozíciójában mit tart legfontosabb feladatának?
– Feladatomnak tartom, hogy kidolgozzuk a kórházi és klinikai gyógyszerészet konszenzusos, európai „definícióját”, pontosan meghatározva a hatásköröket, kompetenciákat, felelősségeket, és ennek egységes szabályozását bevezetésre ajánljuk a tagországoknak. 
Elégedett akkor lennék, ha olyan alapvetővé és közismertté válna a hivatásunk, hogy nemcsak a hatóságok, a kórházi gyógyító teamek tagjai, hanem a betegek is tisztában lennének azzal, miben tudunk segítségükre lenni, mi a szerepünk a gyógyításban. Ezen kívül számos más feladatom lesz, például közreműködés a közös szakgyógyszerész-képzési keretrendszer kialakításában, valamint az európai gyógyszerész továbbképzési akkreditáció elindításában. A hangsúly a már eddig is végzett munka folytatásán van.
– Miképp képzeli el a hivatás jövőjét? Milyen szerepre kellene felkészülniük a gyógyszerészeknek? Több megszólalásában is kifejtette, hogy a gyógyszerészet sem vonulhat elefántcsont-toronyba a realitások elől. Ezért a termékről a betegre kell tenni a hangsúlyt. Mit ért ez alatt?
– Jócskán látjuk a világban az olyan kezdeményezéseket, amelyek mutatják az utat: a beteg felé fordulást. A krónikus betegségek hosszútávon megmutatkozó ártalmainak csökkentésére, az ilyen betegek gondozására, de a szenvedélybetegekre is gondolok. Erre, persze, fel kell készülni, és meg kell szerezni a hozzá tartozó licenszeket. Ez segít az orvosok túlterhelésén is, hiszen a gyógyszerész átveszi a terápiás döntések egy részét.
– Mennyiben érinti az új tisztség a KKTSZ-ben végzett munkáját?
– Teljes bizonyossággal mondhatom, hogy szakmánk célrendszere a földrajzi határoktól független. Ugyanazon célok, elvek vezérelnek minket. Nincsenek érdekütközések vagy etikai dilemmák a két feladat között. Az egyik célszerűen szolgálja a másikat. Azt gondolom, hogy jó, ha a hazai ügyeknek van egy olyan európai színtere, ahol hatékonyan lehet képviselni céljainkat. Bővül az az eszköztár, amely rendelkezésünkre áll, és célszerűen bővül az elérési felületünk is az egészségpolitika szereplői felé.
– Vezetőként már kipróbálhatta magát az elmúlt években. Milyen módszert tart eredményesnek és célravezetőnek?
– Szerintem nincs egyetlen üdvözítő stratégia. Inkább azt mondanám, hogy én a megosztott vezetés híve vagyok. A kollégák döntéshozásba való bevonása beemeli a folyamatba a különböző szempontokat és érdekeket is, így nem utólag kell korrigálni, amikor már elkerülhetetlenek a veszteségek. A közös döntéssel könnyebb azonosulni is, ezért a végrehajtás hatásfoka is jobb. A felelősség jobban megoszlik a döntéshozó testületek tagjai között. Persze, a döntéshozás így hosszabb folyamat, több időt vesz igénybe, de van más hozadéka is, például a több információ, a nagyobb tájékozottság. A következő fél év tapasztalatai után többet mondhatok majd az európai szintű döntéshozásról is…
K. M.
Fotó: Dr. Süle András a 2019-es GYKTN-n
