Egyéni vállalkozó az „egyéni vállalkozó” gyógyszerész?

Gondolom, ostobának látszik a kérdés, de nem véletlen, hiszen figyelemfelhívásnak szánom. Tudjuk azt, hogy a privatizációkor jelentős számú közforgalmú gyógyszertár egyéni vállalkozó személyi jogos gyógyszerész vezetése mellett kezdte meg (folytatja ma is) tevékenységét. Jelenleg is közel 200 gyógyszertár működik ilyen vállalkozási formában.

A szakmai közvélemény, így az ilyen körülmények között gyógyszertárat működtető egyéni vállalkozó gyógyszerészek is, az elmúlt években sok felhívást és tájékoztatást kaptak azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha most vagy a későbbiekben a gyógyszertár értékesítésére gondolnak. Az egyéni vállalkozó közvetlenül nem tudja a gyógyszertárát értékesíteni. A megoldást az jelentheti, ha egyéni cégként nyilvántartásba veszik a Cégbíróságon, majd az egyéni cégnek adott a lehetősége, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó átalakulási szabályokat követve gazdasági társaságot – jellemzően korlátolt felelősségű társaságot – hozzon létre, melynek tulajdonosi szerkezetének átalakítása útján a gyógyszertár értékesítésére a megfelelő hatósági eljárásokkal párhuzamosan sor kerülhet.

Megjegyzem, hogy a 2006. évi XCVIII. törvény 2011. július 1-től hatályos 76. §-a rögzítette a korábbi szabályozások alapján egyébként is már egyértelműnek tűnő kérdést, mely szerint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerész – ide nem értve azt az esetet, amikor a személyi jog jogosultja gazdasági társaság tagja – a társadalombiztosítási és a pénzügyi jogszabályok alkalmazása során az egyéni vállalkozóval esik egy tekintet alá, továbbá közforgalmú gyógyszertár egyéni cég formájában is működtethető.

Természetesen más a helyzet azoknál az egyéni vállalkozó gyógyszerészeknél, akiknek egyértelmű és pozitív jövőképe lehet a gyógyszertár sorsát illetően, azért, mert olyan gyermekük van (gyermekeik vannak), akik akár az egyéni vállalkozói státusz továbbvitele, akár a személyi jog fenntarthatósága tekintetében biztosítani tudják a családi vállalkozás folytonosságát.

A tapasztalat az, hogy akik a 90-es években egyéni vállalkozóként vettek részt gyógyszertár alapításában, illetve a privatizációban, már akkor sem a fiatal korosztályhoz tartoztak. Közel 20 év múltán a jövőképpel kapcsolatos kérdések tisztázása egyre inkább aktuálissá válik.

KĂŠnytelenek voltunk felfigyelni egy jelensĂŠgre, egy olyan problĂŠmĂĄra, amely akkor jelentkezik, ha az egyĂŠni vĂĄllalkozĂł egyĂŠni cĂŠgkĂŠnt kĂ­vĂĄnja tevĂŠkenysĂŠgĂŠt tovĂĄbb folytatni, de ennek technikai akadĂĄlya van.

 

Mi ez az akadĂĄly?

A korábban egyéni vállalkozóként működő gyógyszerészek a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartoztak. A gyógyszerészi tevékenységet folytató magánszemélyt 2010. január 1-től külön nem nevesíti egyéni vállalkozóként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §. 17. pontja, így az e tevékenységet korábban folytatónak – annak érdekében, hogy továbbra is egyéni vállalkozó maradjon – az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján az okmányirodánál kérnie kellett az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételét.

Azt tapasztaltuk, hogy vannak olyan gyĂłgyszerĂŠszek, akik ennek a kĂśtelezettsĂŠgĂźknek nem tettek eleget.

 

MiĂŠrt jelent ez problĂŠmĂĄt?

Azért, mert a nyilvántartásba vétel elmaradása miatt az egyéni vállalkozó nem rendelkezik azzal az egyéni vállalkozói igazolványszámmal, amely szükséges ahhoz, hogy – azt az egyéni cég alapító okiratában feltüntetve – egyéni cégként bejegyzése a cégnyilvántartásban megtörténjen.

Ezek az információk több aggályt vetettek fel, melyek eloszlatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatallal is sikerült egyeztetni és megnyugtató információkhoz jutni.

Kérdés volt, hogy az az egyéni vállalkozó, aki  korábbi adószámmal rendelkezett és a 2010. január 1-i kötelezettségét elmulasztotta, megteheti-e azt, hogy – az előzményekre hivatkozással vagy anélkül – az okmányirodánál bejelentkezik egyéni vállalkozóként, amikor megkapja az egyéni vállalkozói igazolványszámot, mely az egyéni céggé válás feltétele, továbbá új adószámot is?

Ezzel kapcsolatban az Adóhatóság úgy foglalt állást, hogy „Amennyiben bejelentkezési kötelezettségének a 2009. évi CXV. törvény alapján adózó nem tett eleget, akkor az egyéni vállalkozói tevékenységét megszűntnek kellett tekintenie a személyi jövedelemadó törvény rendelkezése szerint. Az egyéni vállalkozói státusz megszűnését követően – feltéve, hogy a tevékenységet folytatta – a gyógyszerész önálló tevékenységet folytató magánszemélynek minősül, az adókötelezettséget is ennek megfelelően kellett (kell) teljesítenie. Természetesen nincs akadálya annak, hogy bejelentkezzen egyéni vállalkozónak, azonban az egyéni vállalkozásra vonatkozó szabályokat csak a bejelentést követően alkalmazhatja.”

Aggály merül fel azzal kapcsolatban is, hogy amennyiben az előbb leírtak miatt megváltozik az egyéni vállalkozó adószáma, akkor esetleg megkérdőjelezhető a vállalkozás „önazonossága”, a működés folytonosságának ténye. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal végül is ebben megnyugtató módon foglalt állást, eszerint:

„A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 53. §. (6) bekezdése rendelkezik a gyógyszertárak működési engedélyének kötelező tartalmi elemeiről. Ezen jogszabályhely által felsorolt adatok (működtető neve, székhelye, képviselőjének neve, elérhetősége, a személyi jogos gyógyszerész neve, a gyógyszertár megnevezése, pontos címe, szolgálati rendje, forgalmazási köre) megváltozását az 53/A. § rendelkezéseinek megfelelően be kell jelenteni az OTH illetékes megyei tisztifőgyógyszerészének, és egyidejűleg kérni kell a működési engedély módosítását.

Azon személyi jogos gyógyszerészek, akik a 9/1991. SZEM. rendelet alapján gyógyszerészi magántevékenység keretében vezették a gyógyszertárat, a 2006. évi XCVIII. törvény korábban hatályos szabályai szerint az egyéni vállalkozóval azonos elbírálásban részesültek. Az 1995. évi XCVIII. törvény rendelkezései alapján a gyógyszerész magántevékenységet végző gyógyszerészeknek 2010. január 1. napjáig kellett egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. Tekintettel arra, hogy a közforgalmú gyógyszertár működési engedélyének sem korábban, sem a jelenleg hatályos szabályok alapján nem kötelező tartalmi eleme a működtető adószámának feltüntetése, a működtető adószámának esetleges megváltozása nem feltétlenül indokolja a működési engedély módosítását.”

Az országos tisztifőgyógyszerész azt javasolja, hogy amennyiben ilyen probléma felmerül, minden esetben az illetékes megyei tisztifőgyógyszerész felé a Gyftv. 53/A. §. szerinti bejelentésre kerüljön sor.

Szükséges tehát, hogy az ilyen státuszú személyi jogos gyógyszerész tisztázza, hogy valóban eleget tett-e 2010. január 1-ig esedékes kötelezettségének, amennyiben nem, akkor az itt leírt lehetőséget követve tudja mérlegelni jövőbeni lehetőségeit.

Az eddig leírtak megjelentek a Studium & Prakticum gyógyszerészeti folyóiratban. Az elmúlt hetek tapasztalatai újabb információkkal is szolgáltak. Azt látjuk ugyanis, hogy az okmányirodák eltérő módon ítélik meg azt a helyzetet, amikor a személyi jogos gyógyszerész most kéri egyéni vállalkozói regisztrálását azzal a szándékkal, hogy a közforgalmú gyógyszertárat így működtesse (működtesse tovább). Volt olyan okmányiroda, amely úgy nyilatkozott, hogy a gyógyszerész diploma bemutatása esetén a vállalkozói igazolvány és az új adószám minden további nélkül kiadható, a kiadáskor nincs tudomása a hivatalnak arról, hogy az adott személy esetleg rendelkezik másik adószámmal is (ez adóhatósági kérdés). Más okmányiroda úgy nyilatkozott, hogy a gyógyszerész diploma bemutatása mellett „valamilyen ÁNTSZ igazolásra is szükség lehet”. Álláspontunk szerint a személyi jogos gyógyszerész akkor jár el helyesen, ha az okmányirodánál a gyógyszerész diplomája mellett bemutatja az eddig is működő közforgalmú gyógyszertárára vonatkozó működési engedélyt, mely – ahogy erről korábban már szó volt – adószámot nem tartalmaz. Az eljárás természetesen akkor tisztességes, ha az adóhatósággal ezzel párhuzamosan megtörténik a korábbi működésből eredő kötelezettségek teljesítése, az eddigi működés alapjául szolgáló adószám visszaadása.

 

Budapest, 2013. ĂĄprilis 25.

 

Dr. Elmer NĂĄndor

jogĂĄsz, mediĂĄtor