A decemberi tisztújító küldöttközgyűlésről

Eljárásjogi kérdések az országos szervezetnél

A küldöttközgyűlés megalakulásáról és a december 2-i tisztújításról a törvényességi felügyeletet gyakorló minisztert tájékoztattam. Az eljárással kapcsolatban észrevétellel nem élt. A fellebbezésre és az összeférhetetlenségek feloldására rendelkezésre álló határidő elteltét követően megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel a Belügyminisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársággal, a Miniszterelnöki Megbízott úrral, az Országos Tisztifőorvos asszonnyal és munkatársaival.

Az időközben bekövetkezett változásokra tekintettel a mai küldöttközgyűlés feladata lenne az (1) Alkalmazotti Állandó Bizottság elnökének, (2) az Etikai Kollégium alelnökének, (3) a Felügyelő Bizottság tagjának és (4) a Szakmai Állandó bizottság elnökének a megválasztása.

Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program

A küldöttközgyűlés Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programmal kapcsolatos határozatát a küldöttközgyűlésről szóló tájékoztató részeként elküldtem Belügyminiszter úrnak és munkatársainak, Országos Tisztifőorvos asszonynak és munkatársainak, valamint a Máltai Szeretetszolgálat Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programjáért felelős Miniszterelnöki Biztos úrnak és munkatársainak.

A történet ismert: amikor a Program indítására vonatkozó politikai döntés megszületett, az egészségügyért felelős akkori miniszter megtiltotta a szeretetszolgálat munkatársainak a velünk való konzultációt. Nem hiszem, hogy lenne, aki a program deklarált céljaival ne értene egyet, de a megvalósítás általam ismert feltételei nem harmonizálnak a gyógyszerekkel kapcsolatos biztonsági és a gyógyszerellátással kapcsolatos betegjogi ismereteinkkel. Aggályaim elsődlegesen nem forgalmi természetűek, bár az általuk ellátandó betegek gyógyszerelését elsődlegesen a legközelebbi gyógyszertárakhoz illeszkedve látom hosszú távon megoldhatónak. Az ismert németországi folyamatokra is tekintettel – amelyekről később még szólni szeretnék – olyan rendszerszintű kockázatokat látok, amelyeket el kellene kerülnünk. A Szeretetszolgálat munkatársai a küldöttközgyűlés decemberi határozatát „barátságtalan” lépésnek minősítették és lemondták a MAGYOSZ decemberi elnökségi ülésén való részvételüket. Emiatt a gyártók, nagykereskedők és gyógyszertárak szempontjából felvetődött kérdések listáját még decemberben megküldtem mindenkinek. Kérdéseinkre választ nem kaptunk, de az egészségügyért felelős helyettes államtitkár ígéretet tett, hogy a társadalmi vitát megelőzően érdemi egyeztetést szervez a Szeretetszolgálat munkatársaival. És tisztifőorvos asszony is jelezte, hogy az ezzel kapcsolatos jogalkotásba a Kamarát bevonják.

Eljárásjogi kérdések a területi szervezeteknél

A területi szervezeteknél tavaly lebonyolított tisztújítást követően indokolttá vált pótválasztások határidőn belül megtörténtek, fellebbezésről ezek esetében sincs tudomásom.

Az elnökség tevékenységéről

Az új elnökség először december 14-én ülésezett, majd azóta

• megújította az ügyrendjét.

Ennek részeként az elnökségi ülések állandó meghívottja tanácskozási joggal valamennyi területi szervezet elnöke. Az előző ciklusban is szoros volt a kapcsolat az elnökség és a TEÉ között, hiszen állandó meghívott volt a TEÉ elnöke és alelnöke, továbbá voltak együttesen lebonyolított üléseink is. Azonban a kamara döntéselőkészítő és döntéshozó munkájába való fokozottabb bekapcsolódásuk még inkább indokolt, továbbá a területi szervezetek tagjainak tájékoztatása is hatékonyabb lehet ezáltal. Úgyszintén állandó meghívott a velünk együttműködő két szervezet, az MGYT és a MAGYOSZ elnöke, a Szakmai kollégium két gyógyszerészeti tagozatának elnöke, valamint a tisztifőgyógyszerész is. Az előző ciklusban folytatott gyakorlatnak megfelelően a MOSZ-nak is felajánlottuk az állandó meghívott státuszt, amelyet a MOSZ elnök asszonya elfogadott. Egy január 4-i megbeszélésen cserébe azt kértem, hogy államigazgatási kezdeményezéseiket illetően legyenek legalább annyira transzparensek a kamara felé, mint amilyen transzparenciát az állandó meghívotti státusz nekik biztosít.

Ráckevén

egy kétnapos kibővített elnökségi ülésen születtek meg a döntések az új ciklus kamarai munkabizottságairól és ad hoc bizottságairól. Ugyanitt kezdődött meg a kamara cselekvési programjának megújítását előkészítő munka.

• Az Integritás munkabizottságot én vezetem.
• A Gazdasági munkabizottság vezetője dr. Torma Ádám alelnök úr.
• A Jogi munkabizottság vezetője dr. Csapó Konrád területi elnök.
• Az Informatikai munkabizottságot dr. Nagy Vilmos területi elnök, a TEÉ alelnöke vezeti.
• A Szakmai munkabizottság vezetésére dr. Somogyi Orsolyát kértük fel. Az előző küldöttközgyűlésen jóváhagyott kezdeményezés szerint ma a munkabizottság állandó bizottsággá alakításáról és elnökéről dönthetünk.
• Megalakult a Kulturális munkabizottság, vezetője dr. Vimláti Gábor elnökségi tag.
• Sport és közösségfejlesztés elnevezéssel új munkabizottság alakult, melynek vezetésére dr. Vass Viktória elnökségi tagot kértük fel.
• A Költségvetési munkabizottságot dr. Zalai Károly főtitkár koordinálja.
• Nemzetközi kapcsolatainkért továbbra is dr. Horváth-Sziklai Attila hivatalvezető felel és
• átalakítottuk a Kommunikációs munkabizottságot is, melynek koordinátora én vagyok.

Döntés született néhány ad hoc bizottság létrehozásáról is.

• Az Alapszabály-módosítás előkészítéséért felelős ad hoc bizottságot dr. Horváth-Sziklai Attila irányítja,
• a Manuális ad hoc bizottság vezetését dr. Vajna Márton főgyógyszerész úr vállalta.

A munkabizottságok összetételét illetően kértem – ugyanannak a szándéknak a mentén, amely szerint a TEÉ tagjai állandó meghívottjai az elnökség üléseinek –, hogy valamennyi területi elnök kapcsolódjon be valamelyik munkabizottság tevékenységébe. Ezt – két területi elnök kivételével – valamennyi érintett megszavazta. Továbbra is várom azoknak a területi elnököknek a bekapcsolódását a munkabizottságok tevékenységébe, akik ezzel a lehetőséggel még nem éltek.

Döntés egy új cselekvési programról

Említettem, hogy az egyes bizottságok megalakulásával párhuzamosan megkezdődött a Kamara cselekvési programjának a megújítása. A tavaly lezárult kamarai ciklus előtt a kamarai testületek elfogadták a „Gyógyszerészet jövőképe, a kamara cselekvési programja” c. dokumentumot, amely a Miniszterelnöki kabinetiroda és az akkori egészségpolitikai vezetés egyetértésével született, közösen szignált dokumentum. Ezt az elfogadásakor, a strukturális rendszerváltás lezárását követően, a szakmai rendszerváltás programjaként kezeltük. Ebből a programból alig valósult meg valami. Részben az ezt követően felállt, de azóta már távozott egészségpolitikai vezetés érdektelensége, részben a COVID-pandémia miatt. A korábban elfogadott szakmai irányelvek érvényessége lejárt (ma egy hatályos irányelvünk sincs), a cselekvési programmal párhuzamosan elindított adherencia-fejlesztési program továbbvitele megakadt, új aktivitások elindítására pedig nem volt lehetőség.

2022 tavaszára elkészült és elfogadásra került a 2022-26 közötti kormányzati ciklusra a kormány és a kamara közös feladatait és közös céljait összegző dokumentum (ezt egy zöld füzetben jelentette meg miniszterelnök úr egyetértésével a Miniszterelnöki kabinetiroda). A megjelenésére gyógyszerpiaci szereplők a kamara és a kamarai elnök nyílt támadásával válaszoltak.

Harmadik indokaként említem a kamarai program megújításának indokoltságát, de talán ezzel kellett volna kezdeni, hogy az Alapszabályban a kamara céljaként nevesített elvárások felülvizsgálata is időről időre indokolt, amelyekre minden megválasztott tisztségviselő esküt tesz.

Végül fontos szempont a felülvizsgálat során, hogy az elmúlt években gyökeresen átalakultak a társadalmi viszonyok (később erről is szeretnék néhány mondatot mondani), a kormányzati politika számára az egzisztenciavállalkozásokkal szemben a gazdasági nehézségek kezelése vált elsődlegessé, és az egészségügy politikai irányítása megkezdte az egészségügy rendszerének átfogó átalakítását. Tapasztalom, hogy a gyógyszerpiacot körülvevő befektetői csoportok új, részben kormányközeli szereplőkkel bővültek, akiknek a gyógyszerellátás vonzó befektetési célpont, és a technológiai-informatikai változásokhoz is igazodnunk kell.

Túl azon, hogy a fentiek figyelembevételével időről időre szükséges tisztázni, hogy mik a céljaink és ezek érdekében milyen erőforrásokat kell mozgósítanunk, van még egy szempont, amelyre tekintettel kell lennünk. Már tavaly is kezdeményeztem különböző kormányzati körökben az egyes szigetszerű intézkedésekkel szemben a gyógyszerellátás rendszerének átfogó áttekintését és a szükséges korrekciókat. Erre legutóbb a 2010-es kormányváltáshoz és a Semmelweis-tervhez kapcsolódóan került sor. Azóta eltelt másfél évtized. Tavaly készült egy összegző elemzés, de a kamarai tisztújítást megelőzően azt a választ kaptam, hogy a gyógyszerpiacon „túl sokféle érdek van egyszerre jelen”. A különféle érdekek ugyan most is jelen vannak, de a kamarai tisztújítás azt igazolta vissza, hogy a gyógyszerészek ugyan elégedetlenek a jelenlegi helyzettel, de szakmapolitikai irányváltást nem akarnak.

A most januárban újra indult és azóta intenzív államigazgatási egyeztetéseken eljutottunk odáig, hogy a BM Egészségügyért Felelős Államtitkárságával elkezdődött egy átfogó párbeszéd a gyógyszerellátás rendszeréről. Ennek részeként leadtuk a gyorsan megoldható, pénzbe nem kerülő intézkedések javasolt listáját és az átfogó elemzés fő témái is kijelölésre kerültek. Azt vállaltam, hogy május végéig elkészítjük a kamara javaslatait, hogy a második féléves jogalkotási programban már számolni lehessen velük.

Nincsenek illúzióim, mert látom az ország és a költségvetés helyzetét, látom, hogy az egészségpolitika szinte minden erejét leköti az egészségügy strukturális átalakítása és a rendcsinálás, és látom mindazokat a nyíltan és rejtőzködve nyomuló erőcsoportokat, amelyeknek a lakossági és a kórházi gyógyszerellátás feletti irányítás igénye lebeg a szemük előtt. De azt is tudom, hogy más kormányzati műhelyben is megkezdődött a gyógyszerellátás rendszerének felülvizsgálata. Mégis örülök a lehetőségnek, mert sokkal jobb a stratégiai egyeztetésben részt venni, mint egy elkészített jogszabálytervezetről véleményt mondani. Szakmapolitikai és erkölcsi kötelességünk minden lehetőséget megragadni jogos szempontjaink kifejtésére és kutya kötelességünk korrekt munkát végezni.

A cselekvési program megújításának előkészítése a ráckevei elnökségi ülésen elkezdődött, majd az egyes munkabizottságok vezetőinek gondozásában lényegében a mezőkövesdi vándorgyűlésen mutattuk be azokat a szempontokat, amelyek a kamara további céljait és feladatait kijelölik.

Az előkészítő munka során a Kamara alapszabályban rögzített céljainak módosítására vonatkozó javaslat nem hangzott el, így a mai alapszabály-módosító javaslatcsomag erre vonatkozó kezdeményezéssel nem él. Ez azt jelenti, hogy a Kamara eddigi stratégiai céljait az előző hónapok előkészítő munkája megerősíti. Zárójelben jegyzem meg, hogy a második félévben is hozzá kell majd nyúlni az Alapszabályhoz, többek között a tagdíjrendszer módosítására tekintettel.

Az új cselekvési programról

A Kamara tehát továbbra is célként és feladatként képviseli

• a hivatásgyakorlás szakmai feltételeinek biztosítását,
• a gyógyszerellátásban a biztonság, a minőség és a hatékonyság megteremtését,
• megfelelő létszámú, megfelelően felkészült gyógyszerész képzését,
• hatékony, a gyakorlati szempontokat érvényesítő szakképzés, továbbképzést,
• a gyógyszerészek jogszabályban elismert kompetenciáinak erősítését, különös tekintettel a gyógyszertár-működtetés, gyógyszerészi gondozás, a kórházi és klinikai gyógyszerészet, a gyógyszergyártás és a minőségbiztosítás területén,
• a gyógyszerész és a gyógyszertár szakmai és egzisztenciális önállóságát,
• a működéshez szükséges források megfelelő biztosítását,
• a tényleges többségi gyógyszerészi tulajdont a lakossági gyógyszerellátásban,
• a kórházi-klinikai gyógyszerészek kompetenciáinak erősítését, munkakörülményeinek javítását,
• az ipari gyógyszerészek foglalkoztatásának erősítését, munkakörülményeik javítását,
• a felsőoktatásban dolgozó gyógyszerészek számának növelését,
• a fiatal gyógyszerészek támogatását,
• a jogi, szakmai és etikai normák betartását,

továbbá

• a szükséglet alapú gyógyszertár-létesítést,
• a gyógyszertárhoz kötött gyógyszerforgalmazást,
• a fúziótilalmat,
• a szindikálás tilalmát,
• a vidéki kistelepüléseken
• a működő gyógyszertárak megőrzését,
• a gyógyszertárral nem rendelkező települések gyógyszerellátásának legközelebbi gyógyszertárhoz kötését,
• olyan alternatív megoldásokat, amelyek a házhoz szállítás, az online gyógyszerforgalmazás és az önkormányzati együttműködés keretei között biztosítják a gyógyszerellátást.

Célkijelölésünkkel kapcsolatban szeretnék utalni dr. Zalai Károly főtitkár úr Friedemann Schmidt úrral, a Szász kamara és a német ABDA volt elnökével, a németországi szabadfoglalkozású hivatások szövetsége jelenlegi elnökével készült interjújára, amely a honlapon olvasható. Ebben Schmidt úr úgy nyilatkozik, hogy a legfontosabb szakmapolitikai cél a gyógyszertárak tulajdonjogának gyógyszerészi kézben tartása. Mint mondja – idézem –: „kapitalizmusban élünk és a tőke tulajdonlása befolyást és szerveződési képességet jelent. A gyógyszertár a gyógyszerészé”. Szabályozásuk kimondja az idegen tulajdon tilalmát és kimondja azt is, hogy – ismét idézem –: „Nálunk a nagykereskedők nem lehetnek tulajdonosok a patikákban”. Mindezekre is tekintettel azok a célok, amelyeket képviselünk, nemcsak Magyarországon, hanem más – sokak által előszeretettel hivatkozott – országban is legitim célok. Nem kell félnünk ennek kimondásától és képviseletétől, még akkor sem, ha ez egyeseknek nem tetszik.

A munkabizottságok munkájáról

Folyik a gyógyszertárak gazdálkodásával foglalkozó munkabizottságban a munka – a főbb célokról a bizottság vezetői Mezőkövesden számoltak be. Terveink között az árréskorrekción túl a kognitív szolgálatatásainkért járó juttatások felülvizsgálata, a szolidaritási adó újbóli bevezetése is napirenden van. Tisztában vagyok azzal, hogy az ország gazdasági helyzete nehéz, de soha nem mondhatunk le arról a jogos igényünkről, hogy a gyógyszerellátás megfelelő működtetéséhez szükséges források rendelkezésre álljanak.

Új alapokról indult el az Informatikai munkabizottság munkája: nemcsak a napi kérdésekkel foglalkoznak (EESZT, NEAK elszámolás, rendszergazdák, adatvédelem), hanem az adatvezérelt egészségügybe való bekapcsolódás és a digitális Magyarország program is a célkeresztben van. A bizottság munkáját olyan – külső – szakértővel is sikerült megerősíteni, aki az adatvezérelt egészségügyi informatika kiemelkedő személyisége.

Dr. Fejes Szabolcs alelnök úr vállalta, hogy a szabad árképzésű patikai termékek (OTC gyógyszerek, étrend-kiegészítők, homeopátiás szerek, GYSE termékek és egyéb termékcsoportok) kedvező patikai forgalmazásának feltételeit szakmai és gazdasági szempontból is feltárja.

Intenzív munka folyik a kórházi gyógyszerészek körében, részben a kiszervezéssel kapcsolatban, részben a klinikai gyógyszerészi státuszok jogszabályi megteremtésével és kompetenciával való kitöltésével kapcsolatban.

Elindult a munka a Jogi munkabizottságban is, amelynek egyes eredményeit már a kamarai tagok is megismerhették.

A kommunikációs csapat pedig megkezdte a kamara kommunikációjának átfogó felülvizsgálatát.

A pilotról

A politikai egyeztetésekhez kapcsolódik, hogy március végén befejeződött a B.-A.-Z.-megyei pilot modell a kistelepülések gyógyszerellátásának javításáért. Dr. Takács Péter államtitkár úrnak tegnap számoltunk be a projekt eredményeiről. Több mint 500 esetet feldolgozva elmondható: pozitívok a tapasztalataink a betegek, a kistelepülési polgármesterek, az önkormányzati segítők és a gyógyszertárak részéről is. A cél annak vizsgálata volt, hogyan lehet az egészen kis – döntően 500-nál kisebb – lakosságszámú településeken, ahol sem a fiókgyógyszertárak, de még a gyógyszerszobák működtetése sem reális elvárás, úgy megoldani a betegek helybeli gyógyszerellátását, hogy az a legközelebbi gyógyszertárhoz kötve, a gyógyszerész és a beteg közötti személyes konzultáció lehetőségét is biztosítva, a gyógyszerbiztonsági előírásokat betartva valósulhasson meg. Meggyőződésem, hogy ez az irány akár már rövid- illetve középtávon reális megoldás lehet nemcsak a csomagküldéssel kapcsolatos kihívások kezelésére, hanem a máltai programmal kapcsolatos aggályok feloldására is.

A kistérségi gyógyszerigények legközelebbi gyógyszertárhoz kötése a gyógyszerellátó struktúra megmaradásának egyik fontos eleme lehet. (Itt szeretném ismét felhívni a figyelmet a dr. Zalai Károly főtitkár úrnak Schmidt úrral készített interjújára. Ebben Schmidt úr beszámol arról, hogy évente legalább 500 gyógyszertár zár be Németországban és tudjuk, hogy most már a korábbi 23 ezer helyett alig több mint 17 ezer gyógyszertáruk működik. Döntően azért, mert a külföldről működtetett csomagküldő szolgálatok és egyéb technikák elviszik a forgalmat a klasszikus közösségi gyógyszertáraktól és az eleve meglévő gazdasági nehézségeket tovább fokozzák.)

Dr. Takács Péter államtitkár úrral és dr. Bidló Judit h. államtitkár asszonnyal tegnap megállapodtunk, hogy elindítjuk az országos kiterjesztést előkészítő munkát. Az erre vonatkozó javaslatot véglegesítjük és még májusban leadjuk.

Gyógyszerbiztonsági validálás irányelv

Külön kell szólnom arról, hogy elkészült a gyógyszerbiztonsági validálás új irányelve. Eredetileg 2013-ban már készült egy hasonló, de az – ahogy már jeleztem – a többi irányelvvel együtt hatályát vesztette. Ennek az irányelvnek az elkészítéséről 2022-ben állapodtam meg Takács államtitkár úrral. 2023-ban lehetett elkezdeni a munkát, amelynek a jelenlegi szabályozás szerint a Szakmai kollégium a gazdája. Ugyanakkor a kamara bázisán, az MGYT-vel együttműködésben készült el az irányelv. Az Egészségügyi Közlönyben fog megjelenni. Ez a szakmai rendszerváltás újraindított programjának emblematikus eleme. Napi gyakorlatba történő beépítése az irányelv elkészítésénél is nagyobb feladat lesz, amelynek programjáról a kamarában már döntés született. Külön is köszönöm dr. Szűcs Attila kollégiumi tagozatelnök úr és prof. dr. Szökő Éva MGYT elnök asszonynak az együttműködését, de a legnagyobb köszönet a fejlesztő csoport tagjainak jár, akiknek a munkáját dr. Somogyi Orsolya irányította.

Új irányelvek

Az irányelvek újraindított fejlesztése nem áll meg. Eredetileg a gyógyszerbiztonsági validálás irányelv részeként jelent volna meg a vis maior expediálás irányelve is, de mivel ehhez jogszabály-módosítás is szükséges, leválasztásra került. A jogszabálymódosító javaslatcsomag lényegében elkészült, az irányelv általunk javasolt szövege készen van, úgyhogy remélem, a második félévben ez is megjelenhet.

Folyik a gyógyszertári vakcináció irányelvének előkészítése – ennek felelőse dr. Süle András.

És döntés született arról is, hogy a Nemzeti Diabetes Programhoz kapcsolódóan a diabetes gondozás irányelvének a megújítása is megkezdődik. Remélem, hogy ennek folytatásaként a metabolikus szindróma is terítékre kerülhet. Ezeknek a munkáknak a kamarai szintű menedzselése a létrehozandó Szakmai állandó bizottság feladata lesz.

A gyógyszertári szolgáltatások fejlesztése alapvető feltétele annak, hogy a gyógyszerellátás az egészségügy része maradjon és forrásainkban ennek a tevékenységnek az ellenértéke is megjelenhessen.

A Nemzeti Diabetes Programhoz és a megújítandó irányelvhez kapcsolódóan szeretném jelezni, hogy az idei patikanap központi témája a diabetes gondozás lesz, a központi programra pedig Alsónémediben kerül sor június első szerdáján. Kérek minden területi szervezetet, gondoskodjon önálló vármegyei programról, és buzdítom a gyógyszerészeket, hogy minden gyógyszertár valamilyen módon kapcsolódjon be a patikanapi aktivitásokba.

Együttműködések

Együttműködés az MGYT-vel

Szeretném jelezni, hogy megállapodtam prof. dr. Szökő Éva MGYT elnökkel, hogy a mostani küldöttközgyűlést követően, a Szakmai állandó bizottság létrehozása után, a Társaság Gyógyszerészi gondozási szakosztályával közös szervezetközi bizottságot állítunk fel az irányelvekkel kapcsolatos feladatoknak a menedzselésére. Úgyszintén szeretném jelezni, hogy elnök asszonnyal arról is megállapodtam, hogy a Társasággal közös munka keretei között fogjuk a képzéssel, szakképzéssel és továbbképzésekkel kapcsolatos szakmai, szakmapolitikai törekvéseinket összehangolni. Mindkét szervezet jelen van a szakképzésben és a továbbképzésben (a kamara is részt vesz mind a négy egyetem oktatási feladatainak ellátásában), így hát ez az együttműködés is racionális döntés.

Együttműködés a MAGYOSZ-szal

Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy a MAGYOSZ és a kamara között évek óta van egy szoros együttműködés. Ennek a keretei között állítottuk fel az Ipari állandó bizottságot, amely kiválóan szervezi a gyógyszerészhallgatók ipari gyakorlatát. Közös álláspontot képviseltünk a hazai gyógyszerek árrendezése és penetrációjának növelése ügyében és együtt léptünk fel számtalan kérdésben. Az együttműködés mostani megújítása a hazai előállítású gyógyszerek ismertségének növelését célozza. Az együttműködés formáiról és a kommunikáció elemeiről is megállapodtunk. Ígéretünk van arra, hogy ebbe a munkába kormányzati szereplők is bekapcsolódnak, hiszen ez nemcsak a gyárainknak, hanem a nemzetgazdaságnak is érdeke.

Együttműködés a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségével

Az elmúlt évek feszült viszonyain túllépve elkezdődött a párbeszéd a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségével. Januárban Kaló Tamás alelnök úrral, februárban dr. Feller Antal elnök úrral volt egy-egy négyszemközti egyeztetésem. Ezeken tisztáztuk a konfliktusok okait és azt is, hogy a kamara miért nem vett és nem vesz részt a 2022 tavaszán megjelentetett zöld füzetet követően általuk létrehozott gyógyszerészeti kerekasztal munkájában. Néhány hete a GYNSZ meghívására részt vettünk az első hivatalos egyeztetésen, ahol tisztáztuk, hogy a kórházi gyógyszerellátás kiszervezése és a máltai program a nagykereskedőknek is problémát jelent, a stratégiai gyógyszerlista szabályozása pedig finanszírozási többletterhet okoz. Van tehát néhány olyan terület, ahol el lehet és el is kell kezdeni az együttműködést. Bízom abban, hogy a kölcsönös érdekbeszámítás elvének figyelembevételével ez el is kezdődhet.   

Bekapcsolódás a Gondosóra programba

Napokon belül aláírjuk a Miniszterelnöki kabinetirodával és a Gondosóra program vezetőivel a gyógyszertárak bekapcsolódását a Gondosóra programba. A megállapodás egyelőre a program patikai promóciójára fókuszál, de közös terv, hogy a gondosórák használói a diszpécserközpontjuk közreműködésével, a hozzájuk legközelebbi gyógyszertárral felvehessék a kapcsolatot. Eredetileg már a Borsod megyei pilotban is ki akartuk próbálni ezt a lehetőséget, de az előkészítéssel kicsúsztunk az időből.

Gazdasági ügyeinkről

Székház-felújítás

Bizonyára sokan tudják, hogy pár éve a Kamara hivatalában a nyílászárókat újítottuk fel, az elmúlt évben pedig a Dózsa György út felőli fronton kialakítottunk egy „továbbképző” centrumot. Ez nemcsak a kibővített testületi üléseknek, hanem továbbképzéseknek, miniszimpóziumoknak és a területi szervezetek rendezvényeinek a házigazdája is lehet. A Pest vármegyei és a Kórházi-Klinikai Szervezet már él is ezekkel a lehetőségekkel. Örömmel számolok be arról, hogy tovább folytatódik a kamara székházának a felújítása: a gyönyörű és Róth Miksához köthető ólomüveg ablakaink restaurálására pályázati pénzt szereztünk, így az ezzel kapcsolatos munka elkezdődött és várhatóan nyáron befejeződhet.  

A területi szervezetek gazdasági helyzete

Szólnom kell a kamara – és ezen belül elsősorban a területi szervezetek – gazdasági helyzetéről. Év eleje óta több területi szervezettől jött olyan jelzés, mely szerint előzetes becsléseik alapján az idei bevételeiknél várhatóan nagyobbak lehetnek a kiadásaik. A tényleges helyzetértékelésre és javaslat tételére felkértem az érintett területi szervezetek bevonásával a Költségvetési munkabizottság vezetőjét. Beszámolójukra várok, de a személyes megközelítésemben két alapvetésből indulok ki.

A 2020-2021-2022 években – döntően a Covid-zárások miatt beszűkült mozgástérre tekintettel – a területi szervezetek többsége tartalékot tudott képezni, ugyanakkor a 2023-as évre vonatkozóan részleges tagdíjcsökkentésre került sor, részben pedig a tisztújításokhoz kapcsolódóan mindenhol többletköltségek keletkeztek. Ehhez adódhatnak az idei év gazdálkodási kihívásai. Ebből fakadóan azt kérem, hogy minden területi szervezet elsődlegesen vegye figyelembe a tartalékjaik kapcsán rendelkezésükre álló forrásokat. Másfelől, a területi szervezetek rendelkezésére áll egy kb. 14 millió forintos „vis maior” alap, amelyet évekkel ezelőtt azzal a céllal hoztunk létre, hogy a területi szervezetek előre nem tervezett váratlan kiadásaira fedezetet biztosítson. Ennek a pénznek a felhasználásáról a TEÉ testületi döntéssel szabadon rendelkezik. És abban az esetben, ha ezek mellett is lesz olyan területi szervezet amelyik megszorul, az országos kamarai szervezet rendelkezésére álló források is nyitva állhatnak a probléma megoldására. Idén egyetlen területi szervezet működése sem sérülhet, erre garanciát adok, jövőre pedig új tagdíjrendszer léphet életbe.

Tagdíjak

Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy 2023-ban a küldöttközgyűlés úgy határozott, hogy a 2024-től kezdődő új kamarai ciklus tagdíjrendszeréről már az új küldöttközgyűlés döntsön. Mindenképpen komoly változásokra lesz szükség, mert a jelenlegi szabályozás hatályban maradásával igen jelentős – és gazdálkodási szempontból nem indokolt – tagdíjemelés lépne életbe, mivel a minimálbér évek óta tartó emelése, a kamarai törvény által meghatározott keretek között, a szándékainktól függetlenül, automatikusan ezzel járna. Új tagdíjrendszerre van tehát szükség. A Költségvetési munkabizottság feladata, hogy az őszi küldöttközgyűlésre – valamennyi területi szervezet vezetőivel egyeztetve – megfelelő javaslatot dolgozzon ki.

Békéshelp

Szólnom kell a Kamara (részleges) tulajdonában működő két gazdasági társaságról: a Békéshelp Nonprofit Kft-ről és a Galenus Kft. helyzetéről is.

A Békéshelp fő tevékenysége hosszú időn keresztül elsődlegesen a gyógyszertárak és az IQVIA közötti adatszolgáltatási és feldolgozási tevékenység koordinálására irányult. A személyes és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó szabályok néhány évvel ezelőtti változására tekintettel azonban a Békéshelp tevékenysége részben átpozícionálásra került és ma már a kamarai rendezvények szervezése a fő profiljába tartozik. 2023-as mérlege pozitív. Ez lehetővé teszi, hogy kamarai szolgáltatásait tovább bővítse és a területi szervezeteknek kedvezményesen nyújtsa. Kérem, használják ki ezt a lehetőséget.

Galenus

A Galenus Kft. helyzete más. Fő tevékenysége a lapkiadás, ahol az elmúlt években többszörösen megnehezedtek a körülmények. A papír-, posta- és nyomdaköltségek ugrásszerű emelkedése mellett a print kiadványok iránti érzékelhető csökkenés és a reklámpiac átalakulása is komoly kihívást jelent nemcsak a Galenusnak, hanem az összes hasonló kiadónak. Ennek a területnek a változásait figyelve nem lehet kizárni, hogy több, jelenleg ingyenes újság a közeljövőben megszűnhet. Ez a veszély a Patika Magazint nem fenyegeti. De a Galenus vezetőivel többször egyeztettünk és felkértem őket egy új cégstratégia kidolgozására. Jelenlegi működési modelljük ugyanis egy 25 évvel ezelőtti struktúrának felel meg. A szükséges intézkedéseket természetesen a tulajdonos területi szervezetekkel közösen határozzuk meg.

Flottaszerződések

Szeretnék pár szót szólni a kamarai flottaszerződések megújításáról is. Az új ciklus kezdetén dr. Sándor Csaba vezetésével az erre felkért munkabizottság azt a feladatot kapta, hogy a korábbi flottaszerződéseket nézze át, lehetőség szerint frissítse és új megállapodásokat is kössön. Ennek a munkának a részeként

• sikerült megállapodást kötni a Hungaricum Alkusz céggel, amelynek nemcsak jó biztosítási ajánlatai vannak a gyógyszertáraknak, hanem a legkiterjedtebb ügynökhálózattal dolgozik.
• Aláírásra vár az MBH bankkal kötendő megállapodás, amely nemcsak számlavezető bankként áll rendelkezésünkre, hanem a velük való együttműködés keretei között szeretnék kedvező hitelkonstrukciót kidolgozni patikai üzletrész vásárlásokhoz.
• Megkötöttük a megállapodást a Hunguest Hotelek menedzsmentjével, amelynek révén valamennyi kamarai tag minden szállodájukban 15 százalék kedvezményre jogosult.
• Új vodafonos szerződésünk van, sőt
• megállapodtunk a Duna Autóholdinggal is, amely az országban 25 telephelyen nagyon sokféle autómárka sokféle típusára biztosít 8 százalékos kedvezményt és forgalomba helyezési költségátvállalást minden kamarai tagnak és patikai vállalkozásnak.

Folyamatban van a többi korábbi flottaszerződés megújítása is, az eredményes munkáért külön is köszönetet mondok dr. Sándor Csabának.

A kormányzati együttműködésről

A kormány képviselőivel a kapcsolatot a tisztújítást követően megújítottuk. Januárban bemutatkozó egyeztetésünk volt a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságán, valamint a Miniszterelnöki kabinetirodán. Újra indultak az érdemi egyeztetések az NNGYK vezetőivel is. Az államtitkárságon már szinte hetenkénti egyeztetéseink vannak, a tisztifőgyógyszerészi hivatallal pedig folyamatos, protokollmentes a kapcsolat. Az államtitkárságon megállapodtunk a gyógyszerellátás rendszerének átfogó felülvizsgálatáról és ahogy említettem, a nulladik verziót néhány héten belül le fogjuk adni. Tisztifőorvos asszonnyal úgyszintén egyezségre jutottunk a közös teendőkről, így pl. az ügyeletrendezésről, a vis maior helyzetek kezeléséről és a gyógyszertárak ellenőrzésével kapcsolatos kérdésekről is.

A fiókgyógyszertárakról

A gyógyszerész jelenléte nélkül működő fiókgyógyszertárakról február 6-án jelent meg a rendelet, lényegében a tavaly nyári tervezethez képest változatlan tartalommal. Annak ellenére, hogy a Kamara mellett az MGYT, a MAGYOSZ, az egyetemek és a szakmai kollégium is fellépett ellene, sőt több mint 4000 gyógyszerész az aláírásával állt ki a tervezettel szemben. Fáj a döntés, mert ugyan tavaly megkaptuk a tervezetet véleményezésre, de aggályainkból semmit nem vett figyelembe a jogalkotó. Kértük – másokkal együtt – a hatályba lépés előtti visszavonást, de a kormány politikai gyakorlatának ismeretében erre reális esély nem volt. Ezt igazolta vissza államtitkár úr több megnyilatkozása részben személyes egyeztetéseken, részben a vándorgyűlésen. Mégis meg kellett próbálni, és köszönöm, hogy a visszavonás mellett állt ki a MAGYOSZ, az MGYT és a négy egyetem is.

Személyes álláspontom továbbra is, hogy a döntés egy hibás helyzetértékelésre adott rossz válasz. Ma már nem érdemes azon meditálni, hogy miért hallgatta meg a kormány a HGYSZ, a MOSZ és egyéb szereplők kezdeményezését, bár a tanulságokat le kell vonni. Mint ahogy azon sem, hogy nem egy gyógyszerész részéről hallottam kétfenekű beszédet ezzel kapcsolatban. Ez már a múlt. Ma már az a feladat, hogy ennek a történetnek minimalizáljuk a kárait. 

Egyfelől megoldást kell találni arra, hogy azokban a fiókgyógyszertárakban, ahol nem lesznek jelen gyógyszerészek, hogyan tudjuk kizárni a betegjogok sérülését. Ehhez nemcsak módszertanra és a kontrollmechanizmusok kiépítésére lesz szükség, hanem arra is, hogy a vidéki kistelepülések gyógyszerellátásának egyéb – gyógyszertárhoz és gyógyszerészhez kötött – formáit elfogadtassuk a döntéshozóval. Továbbá végre megszervezzük azokat a képzési és továbbképzési formákat, amelyek a betegeink biztonságát garantálják. Biztos vagyok abban, hogy erre képesek leszünk, ugyanis nem most van először olyan helyzet, hogy a politika gyógyszerészek jelenléte nélkül akarja nyitva tartani a gyógyszertárakat.  Lehet, hogy már csak kevesen emlékeznek rá, de a 2006-os liberalizációt követően született már ennél keményebb döntés is, amikor gyógyszertárak nyitvatartási idejének 30 százalékában lehetővé tették, hogy gyógyszerész nélkül is nyitva lehessenek. Több mint két éven át különböző átmeneti intézkedéseket sikerült kicsikarni az akkori politikai vezetésből, míg 2010-ben elfelejthettük ezt a szabályozást. A feladat most is hasonló.

Kórházi gyógyszerellátás kiszervezése

Függőben van a kórházi gyógyszerellátás ügye is. Az ezt lehetővé tevő törvénymódosítás és kormányrendelet megjelent, a politikai döntés megszületett, de a minden lényeges kérdésben meghatározó pályázati felhívást még nem tették közzé. A gyógyszerész nélküli fiókgyógyszertárak ügyéhez hasonlóan széles körű egységfront alakult ki ebben a témában is. Egységes álláspontot képvisel az MGYT, a szakmai kollégium, a kamara és a Kórházszövetség is, bár ez utóbbiak tagjai az OKFŐ irányítása alatt dolgoznak. A gyógyszer-nagykereskedőkkel való konzultációk is azt jelzik, hogy ők is tartanak a kiszervezéstől. Az álláspontunkat többször részletesen ismertettük, ezért csak a három legfontosabb szempontot emelem most ki: (1) a betegellátás biztonságát, (2) a kórházi gyógyszerészek szakmai függetlenségét és egészségügyi szolgálati jogviszonyának megőrzését, valamint azt, hogy (3) az esetleges kiszervezés ne bontsa meg a lakossági gyógyszerellátás kialakult rendszerét sem a tulajdonosi/üzemeltetési jogok és a gazdasági együttműködések területén, sem a személyi, tárgyi, építészeti feltételek vonatkozásában, továbbá új közforgalmú gyógyszertárakat vagy vényforgalmas egységeket a majdani projekttársaság ne létesíthessen. Ez utóbbi területen az egészségügyért felelős államtitkár ígéretét bírjuk, bár a hatályos jogszabályi rendelkezéseket eltérően értelmezzük. És azt is hallom, hogy az előkészítő megbeszéléseken a potenciális pályázók olyan nehézségekkel találják szembe magukat, amelyekre mi már a kezdetek kezdetén felhívtuk a figyelmet. Úgy tűnik, itt is hamarabb született döntés, mint hogy egy hatástanulmány alapján mérlegelni lehetett volna az előnyöket és a kockázatokat, valamint a megvalósítás feltételeit.

A Kórházszövetség jövő heti konferenciáján ezt a témát önálló szekcióban tárgyalja, amelynek meghívott előadójaként néhány olyan szempontot én is az érintett főigazgatók figyelmébe tudok ajánlani, amelyek a kockázatokra és elkerülésük lehetőségére is felhívja a figyelmet.

Jelenleg – különösen a potenciális pályázó vélt ismeretében – nem tudok elképzelni olyan megoldást, amely a nagy nagykereskedők vagy valamelyikük bevonása nélkül a biztonságos gyógyszerellátást garantálni tudná, és az is kérdéses, hogy a költségmegtakarítás deklarált célja egy profitorientált befektető bevonásával realizálható-e. Biztos vagyok abban, hogy lesz még lehetőség az átalunk valószínűsített kockázatokról megfelelő mélységű egyeztetést folytatni.

Stratégiai gyógyszerlista

Néhány hete jelent meg a stratégiai gyógyszerlistáról szóló rendelet. A lista tartalmáról nyilván lehet vitatkozni, miként arról is, hogy kire háruljon a készletezés többletterhe. Szeretném jelezni, hogy az évekkel ezelőtti első javaslat a gyógyszertárak kötelező készlettartását tartalmazta, amit szívós munkával sikerült a tervezetből kivetetni.

A stratégiai gyógyszerlista létrehozásának elvével egyetértek, egyrészt a Covid-pandémia alatti ellátási zavarokhoz hasonló esetek kiküszöbölése, másrészt a támogatáspolitikában, szociálpolitikában és kórházi ellátásban is jelentős nemzetgazdasági hozadékkal járhat. Ehhez kapcsolódóan újra feleleveníthetjük a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelés kiterjesztését is.

Étrend-kiegészítők

Folyik az étrend-kiegészítők forgalmazási feltételeinek felülvizsgálata, ahol a kamara által képviselt szempontok között prioritást jelent a termékbiztonság megerősítése és a használatukkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok mérséklése.

GYSE szabályozás

A GYSE árképzés szabályozásának módosítására vonatkozó javaslat elkészült, az államtitkárság hetekkel ezelőtt leadta, megjelentetésre vár egy tavaly ősszel előkészített, az orvostechnikai eszközök szabályozását módosító (reményeim szerint rendbe tevő) rendelet részeként. Az ehhez kapcsolódó kamarai szempontokat legutoljára január 26-án adtuk le. A GYSE szabályozás átfogó felülvizsgálata korábban elkezdődött, de érdemi előrelépés egyelőre nem történt.

Ügyelet

Tisztifőorvos asszonnyal megállapodtam, hogy az országos tisztifőgyógyszerésszel konszenzusos előterjesztést készítünk, amelyben (1) igazodhatunk az átszervezett alapellátási orvosi ügyeletekhez, beleértve az ügyeleti időtartamot, (2) tekintettel arra, hogy vannak olyan összevont alapellátási orvosi ügyeletek, amelyek egészen kis településen működnek, elfogadja hogy ott nem reális elvárás az egyedüli gyógyszertár folyamatos ügyeleti kijelölése, (3) a készenléti szolgálatot kivezethetőnek tartja. Tisztifőgyógyszerész úr jelenleg a kamara tavaly őszi javaslatát elemzi a kollégáival. Remélhetően a közeljövőben megegyezés születhet és bízom abban, hogy ez az előterjesztésünk nem fog a 2020-as előterjesztés sorsára jutni.

Biztonság, bizalom

Másfél héttel ezelőtt meghívottja voltam a XXI. Század Intézet által a COVID-pandémia társadalompolitikai, tudománypolitikai és egészségpolitikai tapasztalatait összegző konferenciának, ahol a hazai egészségügy helytállásáról Szlávik János főorvos úrral vettünk részt egy kerekasztal beszélgetésben. A konferencián többször került szóba, hogy a pandémia – mesterségesen és öngerjesztő módon is – lerombolta a társadalmak biztonságérzetét. Ennek negatív következményei a mai napig velünk vannak a politikai-társadalmi-gazdasági erőtérben egyaránt. Erről a konferenciáról több sajtóhíradás is született, továbbá a Gyógyszerészi Hírlap nyomdában lévő számában is van róla beszámoló.

Örülök, hogy ez a téma ilyen szinten is napirendre került, mert a gyógyszerészek közösségében is azt tapasztalom – és ez kamarai egyeztetéseken is többször szóba került –, hogy a biztonságérzetünk megroppant. Ennek persze volt előzménye is, mert amióta a pályán vagyok, már az ötödik gyógyszerellátási rendszerben élünk és azt tapasztalom, hogy egy felnőtt embernek az életben egy rendszerváltáshoz is nehéz igazodni. Még egyszer olyan helyzetbe nem kerülhetünk, mint amilyenbe 2006-ban löktek minket, és erre mindannyiunknak figyelni kell. A biztonságérzetet tovább rombolta a Covid-pandémia is által okozott félelem, bizonytalanság és kiszolgáltatottság. De ezen felül azt tapasztalom, hogy a gyógyszerészek biztonságérzetét módszeresen is rombolják. Hol azok, akiknek piaci érdekük fűződik ahhoz, hogy a nagy testvér „oltalmazó” karmaiba meneküljenek a gyógyszerészek, hol azok, akik saját egójukat akarják fényezni, hol pedig olyanok, akiknek komprádor létük miatt fűződik ehhez érdekük.

A gyógyszerészet az egészségügy része és nem kereskedelem. Egyszerre segítő és gazdálkodó hivatás, ahol az egymással és a betegekkel szembeni bizalom megteremtése alapvető feladat. Biztonság nélkül azonban nincs bizalom. Biztonságra kell törekednünk, hogy bizalmi szolgáltatást tudjunk nyújtani. A biztonságért pedig – szakmai és egzisztenciális értelemben is – meg kell küzdeni. Voltunk már sokkal nehezebb helyzetben is a mostaninál, és a gyógyszerészet azt is túlélte. Több évtizedes múltamban többször tapasztaltam, hogy a nehéz helyzetekből megerősödve is ki lehet jönni. Minden nehéz helyzetből megerősödve lehet kijönni. Ez a cél, és ehhez elsősorban magunkra számíthatunk. Ez a mi munkánk és ez nem is kevés!      

Budapest, 2024. május 4.
Dr. Hankó Zoltán

vissza