A Gyógyszerészi Hírlap januári számában is folytatjuk korábban megkezdett sorozatainkat, illetve a szakmát érintő legfontosabb aktualitásokról is tájékozódhatnak.

Néhány gondolat a társasági szerződésekről

A társasági szerződések tartalmi követelményeivel minden személyi jogos és a gyógyszertári vállalkozásban tulajdonrésszel rendelkező gyógyszerésznek célszerű tisztában lennie - a cikkben ehez próbálunk segítséget nyújtani.

A gyógyszertári készletgazdálkodás alapjai – III.

A gyógyszertár működésében a piaci környezet változásán kívül a technika fejlődése hozhat újdonságokat. A lehetséges fejlesztések közül három témát tekintek át a gyógyszertári készletgazdálkodásról szóló sorozat harmadik részében. Először a gyógyszertárakban használt informatikai rendszerekben, majd a nagykereskedő és a gyógyszertár informatikai rendszerének összehangolásában, végül a robottechnológia alkalmazásában rejlő lehetőségeket fogom megvizsgálni – írja Ballai Orsolya.

Egy orvos, aki doktornak szólítja a gyógyszerészeket

Dr. Felkai Péter intenzív-aneszteziológus szakorvosként és mentőorvosként könyveiben két olyan témával is foglalkozik, amelyekkel kapcsolatban korábban a gyógyszerészeket nem igen szokták említeni. Részlet a vele készített interjúból:

„A gyógyszerész neve előtt nem véletlenül van a doktor megnevezés. Nem egyetemet végzett egészségügyi dolgozó tehát, hanem az a szakember, akinek átlagon felüli ismerete van az egyes betegségekről és azok kezeléséről. Úgy gondolom, a doktori cím kötelez. Egyre inkább arra tart a világ, hogy a betegek a patikustól fognak minden olyat kérdezni, ami az orvoslással és betegségekkel összefügg, és csak végső esetben fordulnak orvoshoz. A reklámok (egyébként értelmezhetetlen, de felelősségáthárító módon) is azt sugallják, hogy kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét. Ez persze nem jó irány: az lenne a jó, ha világosan kijelölnénk azokat a határokat, ahol az öngyógyítás véget ér, és ahol már nem elég az OTC-s termék ajánlása, hanem orvosi kezelésre van szükség. Ugyanakkor keveslem a gyógyszerészek lehetőségeit az egyes gyógyszerek kiadásánál, és sokallom a csak vényre kiadható termékek számát. Ez utóbbi kérdéssel már átcsúsznánk a politika területére, ezért itt hagyjuk abba a kérdés boncolgatását”.

Együttműködési megállapodás a MAOTE és a Kamara között

„A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MAOTE) és a Kamara december 15-án együttműködési megállapodást kötött. A megállapodást a MÁOTE részéről prof. dr. Balogh Sándor elnök, a kamara részéről dr. Hankó Zoltán szignálta… A megállapodásban foglaltak értelmében a felek közötti együttműködés keretei között egyeztetnek a mindkét szakmai területet illető álláspontok megjelenítésében és a szakmai és szakmapolitikai célkitűzésekről. Fontos cél az alapellátásban dolgozó orvosok és gyógyszerészek közötti kapcsolat erősítése, a beteggondozásban résztvevő orvosok és gyógyszerészek tevékenységének összehangolása, a gyógyszerészi gondozás hatékonyságát növelő együttműködések kialakítása. Az együttműködés kiterjed a jogszabályváltozásokra és irányelv módosításokra is, különösen, ha az a gyógyszerrendelés és -kiadás szabályrendszerét vagy az informatikai szolgáltatások területét érinti…”