A Gyógyszerészi Hírlap július-augusztusi összevont számában egyebek mellett a patikaalap szabályozásának módosításáról, a jogszabálysértő gyógyszer-forgalmazási gyakorlat miatti patika bezáratásról is olvashat, ugyanakkor betekintést nyerhet a nemzetközi gyógyszerészeti szervezet, a PGEU munkájába, illetve egy gyógyszerésztörténeti gyűjteménnyel is megismerkedhet.
Módosult a patikaalap szabályozása
A Magyar Közlöny 97. számában jelent meg A közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló 212/2013. (VI. 19.) Korm. rendelet módosítása. Ahogy az cikkből is kiderül, az eddiginél lényegesen kedvezőbbé vált a patikaalap. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:
- a felvehető hitel nagysága az eddigi 200 ezer euró (kb. 60 millió Ft) helyett személyenként akár 150 millió Ft is lehet,
- eddig egy gyógyszertár esetén egy személy hitelkérelme volt érvényesíthető; a módosítás értelmében akár három hiteligénylés is érvényesíthető (így a patikaalap keretei között egy gyógyszertár esetén a felvehető kölcsön maximális összege elvileg 450 millió forint is lehet).
- Kiderül továbbá, hogy a módosítás értelmében a patika hitelprogram nem zárul le 2016. december 31-én, hanem 2017. január 1. után is igénybe vehető lesz, gyógyszerésznek, nem gyógyszerészi tulajdonban lévő, 50% feletti üzletrészek megvásárlásához.
Megkezdődött
Már hónapokkal ezelőtt téma volt először a szakmai, majd a széles körű lakossági kommunikációban, hogy az OGYÉI patikákat fog bezáratni jogszabálysértő gyógyszer-forgalmazási gyakorlat miatt. Az első, konkrét intézkedést tartalmazó határozat aztán június elején megszületett
Bár a mostani ügyben az érintett gyógyszertár vezető gyógyszerésze elismerte a jogszabálysértést, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a konkrét ügyről végső véleményt mondjunk: az OGYÉI mint első fokú hatóság hozott határozatot és feltehető, hogy rendőrségi vizsgálatra is sor kerül. Arról nem is beszélve, hogy a kamara etikai eljárása is előttünk van. A kamarában azt sem tehetjük meg, hogy az OGYÉI újszerű stílusú hatósági hatósági kommunikációját a bulvármédiához hasonló stílusban boncolgassuk. A közbizalmat hamar le lehet rombolni és nagyon nehéz újraépíteni! Az azonban egyértelmű, hogy a gyógyszerészi hivatás alapvető normáival ellentétes magatartás negatív következményeivel nemcsak a szabályokat be nem tartó gyógyszerészeknek kell számolniuk, hanem a sár a normákat betartó és betartató gyógyszerészekre, tehát az egész gyógyszerészetre is fröccsen.
Pillanatkép a PGEU munkájáról
Vajon milyen kérdésekkel foglalkozik mostanában az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportja, a PGEU? Mi a véleménye a TTIP-ről? Ezekre a vélhetőleg sokakat érdeklő kérdésekre ahogy a Gyógyszerészi Hírlap tavaly áprilisi számában megjelent cikkünkben most is dr. Horváth-Sziklai Attilától vártuk a választ, aki nemrégiben a szervezet közgyűlésén járt Hágában.
A TTIP folyamatos megbeszélések tárgya. Mint ismeretes, másfél éve már jelezte illetékes szervek, minisztériumok felé, hogy a megállapodás milyen veszélyeit látja a magyar gyógyszerellátás biztonságára és a gyógyszertárak által nyújtott szolgáltatásokra. De a többi tagország is hasonló véleményt fogalmazott meg. A PGEU próbál nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy az egészségügyi szolgáltatások, a gyógyszerek forgalmazásának szabályozottsága továbbra is fennmaradjon, és ne egyfajta feltétel nélküliség valósuljon meg.
Egy gyógyszerésztörténeti gyűjtemény margójára
Dr. Farkas Pálnak bátran mondhatjuk érdekes és különleges gyűjteménye van gyógyszerészeti emlékekből. A legrégebbi tárgya az 1790-es évekből származik. Mégis a ceglédi Kossuth Múzeumban rendezett kiállítást leszámítva a nagyközönség alig láthatja: egyelőre nem akad helyszín egy állandó kiállítás számára.
Körülbelül harminc tabló volt kiállítva, és ezen kívül tárlók álltak rendelkezésre. Elsősorban a papírrégiségeket érdemes kiemelni a sorból, mert ezek meglehetősen ritkák: receptborítékok, receptfüzetek, 1800-as évekből származó receptek, diplomák színesítették a képet. Különböző dokumentumok, például Marosvásárhelyről és Felvidékről, a XIX. század közepéről származó igazolás a gyógyszerészgyakornok minősítésével kapcsolatban. De számtalan régi gyógyszeres doboz is megtalálható volt, ezek közül a Lukulin drazséhoz személyes kapcsolat is fűz kb. 50 éve volt szerencsém részt venni a kifejlesztésében. A legrégebbi egy a 1790-es évekből származó irat, amely gyógynövényeket sorol fel árakkal és a felhasználási módokkal együtt. Aztán Schulek Elemér kongresszusi meghívói, számolócédulák, számlák, ex librisek
is a gyűjteményemhez tartoznak.
