A Gyógyszerészi Hírlap márciusi számában is a szakmát elsősorban érintő kérdésekkel foglalkoztunk. Egyebek mellett olvashatnak a közelgő vándorgyűlésről, valamint a „Rólunk” című új rovatunkban egy fiatal gyógyszerész gondolatébresztő sorait találják.

Merre tovább magyar gyógyszerészet?

A fenti cím alatt az idei vándorgyűlés céljáról, feladatairól olvashatnak. A Kamara különleges jelentőséget tulajdonít a rendezvénynek, mert  

- a gyógyszerészek többségi gyógyszertár-tulajdonlását előíró rendelkezések 2017. január 1-i hatályba lépésével lényegében lezárult a lakossági gyógyszerellátás rendszerében több mint negyedszázaddal ezelőtt megkezdődött rendszerváltás és

- január 5-én sajtótájékoztatón került bejelentésre, hogy a kormány kész a kamarával meglévő stratégiai megállapodás megújítására. Az előzetes egyeztetések értelmében erre előre láthatóan szeptemberben kerülhet sor.

Kompetens gyógyszerész – II. rész

A kompetens gyógyszerész címmel februárban indított sorozat célja a jogszabályokban elismert gyógyszerészi szakmai kompetenciák napi gyakorlatban való érvényesülésének elősegítése és új kompetenciák elvi, szakmai alapjainak megteremtése. A sorozat második részében a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban egészségügyi szolgáltatást nyújtó gyógyszerészek gyógyszerkiadáshoz, betegtájékoztatáshoz kapcsolódó, jogszabályokban rögzített kompetenciáival foglalkozunk.

Idegenvezető a digitális dzsungelben

Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, aki küldetésének tartja, hogy az orvosi információkhoz, a technológiákhoz való hozzáférés demokratikus legyen. A vele készült interjúban egyebek mellett elmondja, hogy ha „valami digitalizált, akkor mérhető, transzparens, objektív – így meg lehet mondani, hogy mi működik rosszul. Hollandiában például az egészségügyi számlák majdnem száz százaléka digitális. Tehát egy szuperszámítógéppel ellenőrizni tudják, hogy melyik praxis, klinika vagy kórház hogyan működik… A magyar egészségügyben kis lépésekkel semmit nem fogunk elérni, szinteket kell ugrani, és ezt csak digitalizációval lehet”.

Gondolatébresztő

„Rólunk” című új rovatunk egy fiatal gyógyszerész írásával jelentkezik. A 30-as éveinek derekán járó dr. Kacsala Péter gyógyszerész családba született, Szegeden végzett, aztán az Egyesült Királyságba ment dolgozni, ahol végigjárta a ranglétrát, majd patikavezetői státuszt hátrahagyva tért haza. Jelenleg a Tolna megyei Nagykónyi és a környékén lévő több kis falu lakosságának gyógyszerellátásáért felel. A cikkben az ifjú gyógyszerész gondolatait olvashatják eddigi életútjáról, a vidéki Magyarországról és – természetesen – a gyógyszerészetről.

„Be kell vallanom, hogy a külföldön megszerzett tudásomnak és kommunikációs gyakorlatomnak csak töredékét tudom itthon hasznosítani. Részben az időhiány az oka, részben a szakmai korlátok: a recept nélkül kiadható hatóanyagok nagyon alacsony száma, a tudásunkhoz képest minimális szakmai kompetenciánk, beleszólásunk. Legalább ilyen fontos, hogy sokszor nehezen tudom a beteg számára érthetően, magyarul elmagyarázni betegségét. A magyar szakmai nyelven sokszor nem tudom elkerülni a tudományos műszavakat, és ha nem figyelek, menthetetlenül tudományoskodásba, egy szűk réteg számára érthető zsargonba torkollok”.