A Gyógyszerészi Hírlap szeptemberi számában is folytatjuk korábban elkezdett sorozatainkat, de természetesen olyan aktualitásokkal is foglalkozunk, mint a nemrégiben lezárult ÁSZ-vizsgálat, illetve felhívjuk a figyelmet a közelgő Gyógyszerész Köztestületi Napokra.
Az ÁSZ-jelentés margójára
A közelmúltban lezárult ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban dr. Hankó Zoltánt és dr. Horváth-Sziklai Attilát kérdeztük. A kamarai elnök egyebek mellett elmondta:
"Vannak olyan hibák, amelyeket az ÁSZ joggal tett szóvá és ezeket nem is vitatjuk. De vannak olyan megállapítások is, amelyeket illetően az ÁSZ és a Kamara között véleménykülönbség van. Személy szerint nehezen tudom értelmezni bár kénytelen vagyok elfogadni az ÁSZ azon megállapítását, hogy az MGYK gazdálkodása nem volt szabályszerű. Fogalmilag ugyanis a gazdálkodás a rendelkezésreálló erőforrások felhasználását jelenti. Az erőforrásokat pedig tehát a tagdíjbevételeket, a vállalkozásokból befolyó pénzeket és az állami támogatásokat szabályszerűen használtuk fel: a források jogszerűtlen vagy ésszerűtlen felhasználásának még a gyanúja sem merült fel. Ugyanakkor tény, hogy például a számviteli szabályzatunk szövege a mai napig azonos a 2012. január 5-én hatályba lépett szabályzatával és nem vezettük át a számviteli törvény 2013-as nomenklaturális módosításait. Ez hiba, de ennek sem a gazdálkodásunkban, sem a könyvelésben nem volt következménye
"
Bemutatkozik az MGYK Ipari Állandó Bizottsága
"A gyógyszeripar feladatainak, kihívásainak, eredményeinek, híreinek, a legújabb kutatások, technológiák és alkalmazások bemutatása a nem az iparban dolgozó gyakorló gyógyszerészek számára is érdekes és hasznos lehet. Ennek a Kamarán belül több formája is lehetséges. Terveink szerint a kamarai információs felületeken egy ún. Ipari sarkot kialakítva a gyógyszeriparral kapcsolatos bemutatkozó és ismertető cikkeket, híreket jelentetünk meg. A Gyógyszerészi Hírlapban és a kamarai honlapon szeretnénk bemutatni az egyes gyógyszercégeket, valamint a különböző gyógyszeripari szakterületeket. Az egyes gyógyszercégek bemutatását cikksorozat keretén belül tervezzük, amelyek megírására a cégek vezetőit vagy megbízottait kérjük fel. A cikkek 1-2 havonta jelenhetnek meg. Tervezzük olyan általános gyógyszeripari cikkek közlését is, mint pl. a gyógyszeripari szakmákat bemutató sorozat, vagy az ipart is érintő aktualitások bemutatása (pl. gyógyszerhamisítás, magyar gyógyszer védjegy), ezek megírására is gyógyszeripari szakembereket kérnénk fel. Célunk, hogy a gyógyszeripar markánsabban jelenjen meg a Kamarán belül, és az ipari cégek és tevékenységek, hírek jobban eljussanak mind az iparban, mind a máshol dolgozó kollégákhoz is."
Munka nélkül nem megy
Augusztus 20. alkalmából Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült mások mellett dr. Csapi Géza, Kecel város nyugalmazott gyógyszerésze. A kitüntetettel a díjátadó után, a budapesti Vigadóban beszélgettünk.
"A presztízs a gyógyszerésztől függ. Ha empátiával, odafigyeléssel végzi munkáját, akkor ki lehet alakítani olyan megbecsülést, mint régen volt. Munka nélkül nem megy. Magától nem áll vissza. Ezért minden egyes gyógyszerésznek keményen meg kell dolgoznia. Nem úgy működik ez, hogy ha van egy gyógyszerészi diplomám, akkor már presztízsem is van. Egyébként az, hogy változás van megítélésünk tekintetében, jelzi az is, hogy gyógyszerészeknek is odaítélnek magas állami kitüntetéseket, ez korábban nem így volt."
Újra látogatható Pécs legendás patikamúzeuma, a Szerecsen Patika
Rövid hírek rovatunkban a pécsi patikamúzeumról olvashatnak: Újabb állandó kiállítóhellyel bővült a Janus Pannonius Múzeum: augusztus 2-ától immár az intézmény működtetésében nyílt újra Pécs országos hírű patikamúzeuma az Apáca u. 1. szám alatt. Ezen a helyszínen nyílt meg a város első nyilvános apotékája" (a Szerecsen), amelyet 1697-ben alapított Seitz Nepomuk János.Több tulajdonosváltás után a Szerecsen Patika, a XIX. század közepén a Sipőcz-család birtokába került. Sipőcz István akinek neve máig olvasható a patika bejárata feletti díszes homlokzaton 1857-től lett tulajdonos. A helyiek gyakran azóta is Sipőcz Patikaként emlegetik a kultikus helyszínt, hiszen a családban a patikus mesterség tovább öröklődött mondta.
