Magyar Demokrata - 2019.03.27. (44,45. oldal)

Egy éve nyílt meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) háromdimenziós nyomtatási központja, ahol 3D bioprinting is zajlik: a bionyomtató alapanyagát élő emberi sejtek adják. Idővel komplett szervek, tüdő, máj, szív kifejlesztésére is képes lesz ennek segítségével az orvostudomány. Pongrácz Judit Erzsébet professzor asszonnyal, a PTE Gyógyszerészi Biotechnológia Intézetének vezetőjével, a 3D Bioprinting alprojekt szakmai vezetőjével beszélgettek.

... A terápiák fejlesztését és tesztelését, a betegségek molekuláris hátterének megismerését már látványosan segítjük háromdimenziós, nyomtatott szövetek révén. Ezek gombostűfejnyi méretű, de funkcióképes szervecskék, amelyeket össze tudunk kötni kicsiny átmérőjű csatornákkal, tápfolyadékot keringetve bennük. Ez így együtt egy miniemberként működik, úgy nevezzük, human-on-a-chip, vagyis ember egy chipen. Meg tudjuk vizsgálni például azt, hogy ha egy gyógyszer eléri a májat, és az rosszul érzi magát, akkor az, amit termel, eljut-e az agyba a mesterséges keringésen keresztül, és ott mérhetőek lesznek-e kifejtett hatások. Ez egyrészt kiegészíti, akár ki is váltja az állatkísérleteket, másrészt hatékonyabb is azoknál, mert az egerek mégsem emberek. Ahhoz, hogy különféle szerveink teljes vagy részleges pótlását biztosítsuk, nemcsak a megfelelő technológiára lesz majd szükségünk, hanem időre is a kifejlesztéshez. Az ember kilenc hónapig fejlődik az anyaméhben, amíg a szervei alkalmassá válnak az önálló működésre, tehát egy baleset esetén az azonnali pótlás lehetősége később sem lesz valószínű. Ha pedig betegségről van szó, nem biztos, hogy a saját sejtekből szaporított új szerv gyógyulást hoz, hiszen hordozhatja ugyanazokat a beteg géneket, fertőzéseket, amelyek az előző szervet már tönkretették...