Az MGYK leköszönő országos és újonnan megválasztott területi vezetőinek egyeztetésével kezdődött az idei GYKTN.
A Danubius Hotel Arenában december 5-én tartott munkamegbeszélésen az MGYK országos elnöksége, az állandó bizottságok vezetői és tagjai, a munkabizottságok vezetői és a szakértők, a Területi Elnökök Értekezlete leköszönő vezetői és a területi szervezetek újonnan megválasztott vezető tisztségviselői vettek részt. Ahogy azt több előadó is hangsúlyozta, a régi és az újonnan választottak találkozásának célja az információ-átadás és a kontinuitás biztosítása volt a Kamara működése szempontjából. 
Ennek érdekében az előadók beszámoltak az elmúlt években végzett kamarai munkájukról, tapasztalataikról és hasznos tanácsokkal látták el az adott terület újonnan megválasztott vezetőit.
Dr. Hankó Zoltán kamarai elnök „Az elnökség működésének elvei, tapasztalatai” című előadásában ismertette a Kamara Alapszabályban rögzített célját. Bemutatta az elnökség technikai működését, a munkabizottságokat, a döntéshozatal rendszerét. Kiemelte, hogy minden elnökségi ülés határozatképes volt az elmúlt kamarai ciklusban. Beszámolt arról, hogy milyen elvek mentén irányította az elnökség munkáját. Kitért az elvégzett feladatokra, ugyanakkor említést tett azokról a területekről is, ahol még van javítani való. Említést tett az előttük álló feladatokról is, az elmúlt négy év tapasztalatai alapján úgy látja, a Kamara szervezeti struktúráján változtatni kell, ugyanis minden síkon professzionálisan kell működniük.
Dr. Sohajda Attila, a gazdasági munkabizottság vezetője az ágazat gazdasági helyzetét elemző kamarai munkáról adott tájékoztatást. Miután ismertette állandó és napi feladataikat, kitért a gazdasági adatok beszerzésének forrásaira, majd a módszertanukat elemezte. Bemutatta a munkacsoport tagjait, végezetül felhívta a figyelmet a gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacsoport bővítésének szükségességére.
A Kamara jogalkotással kapcsolatos munkájának elveiről, gyakorlatáról dr. Bartus György, a jogi munkabizottság vezetője számolt be. Előadásában bemutatta az MGYK működésének jogi kereteit, majd feltette a kérdést: Mi is a Kamara feladata a jogalkotással kapcsolatban? Válaszában felhívta a figyelmet a „proaktivitás” jelentőségére, azaz arra, hogy egy adott törvény, rendelet megalkotása előtt lehetőség szerint igyekeznek a véleményüknek hangot adni. A működési elvek bemutatása során kiemelte, hogy jogkövető magatartásra biztatják a kollégákat.
Az MGYK programszervezési gyakorlatáról dr. Sándor Csaba, a Békéshelp Kft. ügyvezetőjeadott tájékoztatást. Előadásában bemutatta a cég tulajdonosait, majd részletezte, hogy mit is jelent a non-pofit jelleg. A tevékenységük ismertetése során részletezte azokat a kamarai rendezvényeket, továbbképzéseket, amelyek szervezését a Békéshelp Kft. végezte. További céljaik közül a közösségépítést, a szakmai utak szervezését, az új kommunikációs csatornák használatát emelte ki – mindehhez szükséges a humán erőforrás és a pénzügyi forrás biztosítása.
Dr. Zalai Károly főtitkára„Tájékoztató a Kamara marketing és kommunikációs tevékenységéről” című előadásában hangsúlyozta, a kamarai marketing elsődleges céljának kell lenni önmaguk megismertetése, elfogadtatása. Foglalkozott a marketing mindennapi gyakorlati kérdéseivel, az ezzel kapcsolatos szakmapolitikai feladataikkal is. Úgy látja, növelni kell a gyógyszerészek elfogadottságát az orvosoknál és más gyógyszerészi szervezeteknél is. Hangsúlyozta a népegészségügyi programokban való részvétel fontosságát is. „Ki kell lépni a patikából” – hívta fel a figyelmet ezzel kapcsolatban, majd az új kommunikációs csatornák használatáról szólt.
Dr. Horváth-SziklaiAttila hivatalvezető az országos hivatal működésébe, illetve a területi hivatalokkal való együttműködés mikéntjébe engedett betekintést. Mit csinál az MGYK és mit csinál a hivatal? – tette fel a kérdést, majd meg is adta a választ. Ezt követően a szabályzók hierarchiáját mutatta be. Kitért az indikátorokra is, ami a tevékenységüket jellemzi. Végezetül megemlítette, hogy hivatalvezetőként immáron öt elnöksége is volt a Kamarának, és nem egyszerű feladat a 21 kamarai szervezet munkájának a koordinálása sem.
Dr. Brezanóczy Ferenc „A TEÉ működésének elvei, tapasztalatai” címmel osztotta meg gondolatait a Területi Elnökök Értekezletéről. Miután bemutatta a TEÉ történetét, fejlődését, kiemelte, hogy súlyuk az elmúlt nyolc évben jelentősen megnövekedett, az országos elnökség figyelembe veszi megállapításaikat, döntéseiket. „Az alsó sorból a felsőbe kerültünk” – mondta, utalva az MGYK elnöke által korábban bemutatott organogramra. Ezt követően kitért a működési rendjük ismertetésére, majd azokat a kérdéseket említette, amelyekben már kinyilvánították véleményüket. Végezetül kitért arra, hogy miért van szükség a TEÉ-re.
A Felügyelő Bizottság működésének elveiről, tapasztalatairól dr. Torma Ádám tájékoztatta a jelenlévőket. Mint elmondta, a területi választások során nyolc új elnöke lett a megyei felügyelő bizottságoknak. Az FB a Kamara legfőbb ellenőrző szerve, feladataikat az Alapszabály határozza meg. Szót ejtett a normakontrollról, mint kötelezettségről, valamint a működési elvükről. Ő is kiemelte a „proaktivitás” fontosságát, tehát hogy tevékenységük ne merüljön ki abban, hogy egy-egy határozatot csak utólag vizsgálnak meg. Felhívta továbbá a figyelmet a területi bizottságokkal történő konzultáció fontosságára.
Dr. Pintér László, az Etikai Bizottság elnöke „Az országos Etikai Bizottság működésének elvei, tapasztalatai” című előadása mellett prof. dr. Paál Tamás, az Etikai Kollégium elnöke „Az Etikai Kollégium működésének elvei, tapasztalatai” című előadását is megtartotta, ugyanis a professzor hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni az összejövetelen. Bemutatta Etikai Kódex létrejöttének történetét, majd az Etikai Kollégium feladatainak ismertetésére tért át. 
A továbbiakban az Országos Etikai Bizottságot mutatta be, amely működési elve az igazságosság és a jogszerűség. Az etikai célokról is szót ejtett, ezek a hivatástudat és a felelősség erősítése. Néhány etikai határozat említése után olyan példákat említett, amikkel kapcsolatban fel kell tenni a kérdést: etikus-e?
Dr. Zupkó István, az Oktatói Állandó Bizottság elnöke a bizottság működésének elveiről, tapasztalatairól tartott előadást. Bemutatta a tagokat, majd rátért a feladataik ismertetésére. Sorolta azokat a témákat is, amivel foglalkoznak: oktatási reform, KKK megújítása. „A szakma sok mindenben változott az elmúlt húsz évben, ezt azonban az oktatás nem követte” – indokolta az oktatással kapcsolatos reformok szükségességét. „Interface” szakma a gyógyszerészet – ennek kapcsán szót ejtett a képzőhelyek fontosságáról is. Kitért a szakvizsgára, úgy látja, ennek akkor van igazán értelme, ha a szakvizsga kompetenciabővítéssel is jár.
Dr. Bárdos Attila,az Ipari Állandó Bizottság elnöke a bizottság működésének elveit, tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Miután bemutatta létrejöttének történetét, rátért eredményeik ismertetésére. Szólt a 2017/18-as tanévben indult egyhetes ipari szakmai gyakorlatról, amin a végzős hallgatók vehettek részt. Céljaik között szerepel a szakmai gyakorlaton részvevők számának a növelése. Említette a kérdőíves felmérésüket, illetve a Gyógyszerészi Hírlap ipari gyógyszerészettel foglalkozó sorozatát. Céljaik között szerepel az is, hogy több iparban dolgozó gyógyszerész legyen kamarai tag. Az ipari gyógyszerészet népszerűsítését, szakmai továbbképzések szervezését is feladataik között hozta szóba.
Az Alkalmazotti Állandó Bizottság működésének elveit, tapasztalatait dr. Csokros Andrea, azAÁB elnöke ismertette. „A Kamara mindenkié, közösek a céljaink” – kezdte előadását, majd bemutatta a bizottság létrehozásának történetét. Céljaik közül a gyógyszerészi kompetenciák növelését és a bérrendezést emelte ki, valamint hogy az ügyelet számítson be a szolgálati időbe. Szóba hozta az expediálás során többször tapasztalható etikátlan motivációs rendszert. Végezetül kitért gondjaikra, például hogy egyelőre nem találják a megfelelő kommunikációs csatornákat a kollégák között.
Az előadások végeztével dr. Hankó Zoltán vette át a szót, aki a vidék gyógyszerellátásával kapcsolatos kérdéskör megvitatásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Miután többen is hozzászóltak a kérdéshez, döntés született arról, hogy szülessen egy határozat, amit a küldöttközgyűlés elé kívántak tárni. A nyilatkozat szövegének megvitatása után a Területi Elnökök Értekezlete határozatot hozott és egyhangúlag elfogadta azt.
A csütörtöki munkamegbeszélés után lehetőségük nyílt a részvevőknek a Danubius Hotel Arenában egy vacsora melletti kötetlen beszélgetésre.
mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos és Pap Tímea
