A Drezdában rendezett 20. Szász Gyógyszerésznapon Dipl.-Pharm. Friedemann Schmidt úrral, a magyar gyógyszerügy lelkes támogatójával egyebek mellett a gyógyszerészet németországi helyzetéről beszélgettünk.
– A Sächsische Landesapothekerkammer (Szász Gyógyszerész Kamara), majd az Allgemeine Bundesverband Deutscher Apotheker (ABDA, Össznémetországi Gyógyszerész Szövetség) elnöki tisztségei után Ön lett a Bundesverband der Freien Berufe (Szabadfoglalkozású Szakmák Szövetsége) elnöke. Kérem, mutassa be a szövetség működését! Mióta létezik, milyen szervezetek, tagok működnek benne, milyen feladatokat lát el és mennyire befolyásolja működését a politikai környezet?
– A Szabadfoglalkozású Szakmák Szövetsége (SzSzSz) idén májusban lesz 75 éves. Ez az egyetlen országos ernyőszervezet, ami összefogja az összes szabadfoglalkozású szakmát. (Magyarul talán a „hivatásrendi kamarák” kifejezés állhat a legközelebb hozzá – a szerk.) Az SzSzSz-ben képviselt szakmai csoportok önkormányzati testületekbe, egyesületekbe tömörülnek. 
Független orvosi, gyógyszerészi, jogi és üzleti tanácsadói, műszaki és tudományos, oktatási, pszichológiai és fordítói, valamint újságírói és művészeti szakmákból állnak. Tagjai tehát az egyes szakmák tartományi és országos szintű kamarái és szövetségei. Így a szövetségi szövetséghez tartozik a 15 állami szövetség is. A német gazdaság egyik legfontosabb ernyőszervezeteként tartják számon, elvégre több mint 6 millió ember dolgozik ágazatunkban, és a német bruttó nemzeti termék 11%-át állítjuk elő.
– A Szász Gyógyszerésznapon Ön moderálta a pódiumbeszélgetést, ahol neves szakértők és politikusok véleményét is kikérte. A politikusok és a gyógyszerészek közötti kapcsolat visszatérő téma volt. Mennyire áll közel, esetleg távol a szakma és a döntéshozók véleménye?
– Gyógyszertári rendszerünk erősen szabályozott, és ezért erősen függ a politikától is. Ezért a kormánykoalíció pártjaival ésszerű munkakapcsolatra van szükség, de ez jelenleg nehezen valósítható meg. A német gyógyszerészi közösség hagyományosan szorosan kötődik a polgári spektrum pártjaihoz, azaz a CDU/CSU-hoz és az FDP-hez. Az SPD-vel és a Zöldekkel való kapcsolaton ezért folyamatosan dolgozni kell.
– A pódiumbeszélgetésen egzisztenciális kérdések is felmerültek: például a függetlenség, a kompetenciák, a felelősség, a szolgáltatás minősége, a díjazás vagy tulajdonjog kérdése. Ha rangsorolhatná őket, melyiket tartaná legbefolyásosabbnak, legfenyegetőbbnek vagy legvédelmezőbbnek a gyógyszerészet jövője szempontjából?
– Számomra a gyógyszertárak tulajdonjogának megőrzése áll a középpontban. Kapitalizmusban élünk, és a tőke tulajdonlása befolyást és szerveződési képességet jelent. A gyógyszertár a gyógyszerészé – ezt az elvet követi a német rendszer. Szabályozásunk kimondja az „idegen tulajdon tilalmát”,azonban, hogy ez a szabályozás társadalmi elfogadottsága megmaradjon, a törvényt folyamatosan hozzá kell igazítani a társadalom és a politika kívánságaihoz és elvárásaihoz.
– A nagykereskedők „csendes” tulajdonosként vagy akár franchise cégként mennyire befolyásolják a gyógyszertárak működését?
– Nálunk a nagykereskedők nem lehetnek tulajdonosok a patikákban, ugyanakkor sok gyógyszertár nagyon szoros kapcsolatban áll a gyógyszer-nagykereskedőkkel, de közvetlen tulajdonosi érdekeltségük nem lehet, ahogy gyógyszergyártóknak sem.
– Magyarországon a németországi BENU egyre több gyógyszertár tulajdonosi érdekeltségi körébe tartozik, és a gyógyszerek reklámozása mögött is első helyen a BENU áll. A legtöbb reklám nem csak a gyógyszerekről szól, hanem a cég, a kedvezmények népszerűsítéséről is. Mi az ezzel kapcsolatos a német gyakorlat?
– Németországban a gyógyszerreklámozást szinte kizárólag a gyógyszert gyártói végzik, de az európai csomagküldő gyógyszertárak is végeznek reklámtevékenységet. Az egyéni gyógyszertárak vagy gyógyszertári csoportok kevésbé vannak jelen a hagyományos reklámozásban. A közösségi médiában minden bizonnyal más a helyzet, de arra nincs rálátásom.
– Az adatok szerint a német gyógyszertárak száma folyamatosan csökken. Mi ennek az oka, és mit próbálnak tenni a tendencia megállítása érdekében?
– A gyógyszertárak száma körülbelül 2010 óta csökken, most már minden német szövetségi államban. A konkrét számok: 2023 év végén összesen mintegy 17600 gyógyszertár működött. Mivel évente eddig kb. 500 gyógyszertár zárt be, most aktuálisan kb. 17250- 17300 gyógyszertár állhat a lakosság szolgálatában. Ez messze az uniós átlag alatt van. A csökkenésnek több oka is van, sajnos az önfoglalkoztatásban, illetve minden szabadfoglalkozású szakmában negatív tendencia figyelhető meg. Az egészségügy területén különösen a kis gyógyszertárak küszködnek gazdaságilag, gyakorlatilag eladhatatlanok. A gazdasági feltételek jelentős javulása ellensúlyozhatná ezt a tendenciát, de ez jelenleg nem látható előre. Ebben a tekintetben a gyógyszertárak száma a jövőben is valószínűleg tovább fog csökkenni. Jelenleg a szakképzett munkaerő hiánya és a rossz gazdasági feltételek jelentik a legnagyobb veszélyt.
– A magyarországi gyógyszerészeket jelenleg három fő probléma izgatja. Jogszabály született arról, hogy fiókgyógyszertár gyógyszerész fizikai jelenléte nélkül is működhet, a másik a kórházi gyógyszertárak kiszervezése, a harmadik pedig a Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi projektje. Ezekkel kapcsolatban szeretném megtudni a véleményét. Az elsővel kapcsolatban úgy tudom, Németországban is szóba került a gyógyszertár gyógyszerész nélküli működésének, vezetésének kérdése. Hogyan lehet ezt megakadályozni?
– Az ötlet, hogy bizonyos gyógyszertárakat „segédszakmák” tagjai vezessenek, nem új keletű. Jelenleg a német szövetségi egészségügyi minisztériumtól várható egy törvénykezdeményezés, de ez még nem áll rendelkezésre. A gyógyszerészek minden rendelkezésükre álló eszközzel ellenezni fogják ezt a tervet, egyelőre nem tudjuk, mi lesz a kimenetele.
– Ön szerint mi a veszélye a kórházi gyógyszertárak kiszervezésének. Úgy tudni, Németországban már korábban volt egy sikertelen próbálkozás ezzel kapcsolatban…
– A német kórházi gyógyszertárak száma egy hosszú csökkenő fázis után több éve többé-kevésbé stabil, azonban napirenden van egy nagyszabású kórházi reform. Még nem világos, hogy ez hatással lesz-e a kórházi gyógyszertárakra.
– A Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi programja hazánkban állítólag német mintára készült. Milyen jogi háttérrel, szakmai ellátással, milyen anyagi támogatással működik ez Önöknél?
– Németországban a Malteser International a katolikus egyház nonprofit karitatív szervezete. Az egészségügyi ágazatban mentőszolgálatokat, ápolási intézményeket és egyéb szociális szolgáltatásokat működtetnek. Sajnos erről többet nem tudok.
– Az említett magyarországi változások mennyire alakíthatják más országok, akár az európai gyógyszerellátás jövőjét is? Mit mondana az uniós gyógyszerpolitikáról?
– A gyógyszerészeti ágazat évek óta az Európai Bizottság figyelmének középpontjában áll. Bár az elmúlt években kevesebb közvetlen megközelítés történt a dereguláció és a liberalizáció terén, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a folyamat folytatódni fog. Ennek oka a minden uniós országban fennálló költségnyomás, a társadalom elöregedése és az orvosi tudományok fejlődése.
zalai
