XXI. századi rendszer indul el az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) november elsejei bevezetésével - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a témában tartott konferencián.
A november 1-én bevezetésre kerülő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működésével, használatának előnyeivel és az abban rejlő lehetőségekkel foglalkozó konferenciára került sor október 26-án a budapesti Lurdy Házban. Az összejövetel sajtónyilvános részén felszólalt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Pintér Sándor belügyminiszter, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, Deutsch Tamás a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos és Vartus Gergely miniszteri biztos.
Az összejövetel Ónodi-Szűcs Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét, majd Balog Zoltán vette át a szót. Elmondta, hogy az EESZT bevezetésével a gyógyítás és a gyógyulást is érezhetően gyorsabbá, biztonságosabbá, kényelmesebbé és hatékonyabbá válik. A rendszer bevezetésének első szakaszában a háziorvosok, a közfinanszírozott szakrendelők, a kórházak és a gyógyszertárak csatlakoznak a rendszerhez, jövőre pedig a mentőszolgálat és az összes magánszolgáltató, illetve terveik szerint 2019-ig a megelőző öt év adatait digitalizálják. Kiemelte a rendszer előnyeit: például elkerülhetőek a párhuzamos és a többszörös vizsgálatok, képet kaphat a korábban szedett gyógyszerekről az orvos, kiküszöbölhetőek az esetleges mellék- és kölcsönhatások. Az előnyök a betegeket, az egészségeseket és a rendszerben dolgozókat is érintik. Elmondta továbbá, hogy a rendszer "élesben" indulása előtt az érintettek 95 százaléka már regisztrált a hálózatban. A rendszer rugalmas, benne van az állandó fejlődés lehetősége – emelte ki, majd végezetül kérte a rendszert használó szakemberek segítségét az esetleges hibák feltárásához.
Pintér Sándor a rendszer létrehozása előtti időkre való visszaemlékezéssel kezdte beszédét, amikor azon gondolkodtak, hogyan lehetne segíteni az egészségügy állapotán? A cél az emberek segítése, támogatása, a betegellátás biztonságosabbá tétele volt, és hogy minél jobb körülmények között minél jobb ellátást biztosítsanak. A rendszer működni fog és mindenkinek előnyére válik – hangsúlyozta. Jó az orvosoknak, jó a betegeknek, ahogy a kutatók, tudományos munkát végzők is hasznot húzhatnak belőle. A képtovábbítás is számos új lehetőséget kínál az orvosoknak és persze a betegeknek is. Az eddigi egészségügyi informatikai fejlesztések szigetszerűek voltak, az EESZT ezeket az alkalmazásokat "fogja össze", az adatokat a felhőben tárolva. „Miért vagyok itt?” – tette fel a kérdést a továbbiakban. Mert az új informatikai rendszer bevezetésért a BM felelős – hangzott el. „Az Önök támogatása nélkül ez a rendszer nem fog működni – kérte ő is az együttműködést a szakemberektől. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy call centert üzemeltetnének majd, ahol azonnal megpróbálnák kezelni a felmerülő informatikai problémát.
Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte, a biztonság, a hatékonyság és a betegek kényelme volt az a három fő cél, amit a rendszer létrehozásakor elterveztek. Rámutatott arra, hogy ilyen átfogó informatikai rendszer sehol sincs Európában, hasonló is csak az észteknél van. November 1-je után a betegek kevés változást fognak érezni, de az orvosok és a patikusok között egy új kommunikációs rendszer lép életbe. A továbbiakban hangsúlyozta, az elvégzett munka nem a fejlesztés vége, hanem az első pontja. A rendszerben gyakorlatilag nem változik semmi, csak a kommunikáció formája. Néhány adatot is megosztott jelenlévőkkel: például 600 munkatárs dolgozott a projekten, 1100 szakmai találkozó találkozót tartottak, 268 ezer 4-es oldal dokumentációt készítettek…
Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos szerint digitalizáció nélkül nem képzelhető el egyetlen európai gazdaság versenyképességének erősítése sem, ahogy oktatásának vagy egészségügyének színvonalának emelése. A kormány megközelítése szerint a digitalizáció nem csupán technikai forradalmat jelent, hanem alapvető társadalmi változások sorozatát, amely rendkívül sok esélyt és lehetőséget teremt a polgárok számára. Összefüggő fejlesztések folynak – hívta fel a figyelmet –, amelyeknek az első lépése csupán az egészségügy digitalizációja. A cél a „Guttenberg-galaxisból a Neumann galaxisba” jutni – fejezte be mondandóját.
Vartus Gergely elmondta, a rendszert úgy fejlesztették ki, hogy ne kelljen a "napi rutinokat" megváltoztatni. Nem új szoftvert hoztak létre, hanem a már meglévő informatikai rendszerek "mögé" fejlesztették ki az EESZT-t, megkönnyítve ezzel a rendszer használóinak munkáját. Előadásában részletesen bemutatta, hogy igazi változtatások nélkül folyhat a továbbiakban is a napi munka.
Ezek után a sajtó munkatársai távoztak a teremből és szakmai előadások, bemutatók következtek.
A sort Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kezdte, aki örömét fejezte ki a rendszer létrejötte miatt, és mint mondta, büszkeség tölti el, hogy Európában is élenjáró dolgot sikerült létrehozni. Nagyon régi igényük teljesült ezzel. Majd úgy fogalmazott, az EESZT jó célra született, elindítása bátor és történelmi lépés volt, azonban agy feladatnak tekinti, hogy a betegekkel elhitessék, adataik biztonságban lesznek. A rendszer működéséhez bizalom szükséges –hangsúlyozta, de nincs okunk arra, hogy ezt a bizalmat ne adjuk meg. Ha felmerülnek is átmeneti problémák, közösen, a javítás szándékával ki lehet majd javítani azokat – hívta fel a figyelmet.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke előadásában a gyógyszertári vonatkozásokra koncentrált. Mint elmondta, az EESZT-vel kapcsolatban már 2016-ban egyeztetésre hívtak mindenkit, aki érintett a rendszer létrehozásában és bevezetésében. A múlt év áprilisában miniszimpóziumot is tartottak ezzel kapcsolatban. Az akkor vetített diákat újra bemutatva felidézte, hogy milyen szakmai elvárást támasztottak a rendszerrel kapcsolatban. Ilyen volt például, hogy a bevezetés ne járjon a patikáknak többletköltséggel, és a kistelepüléseken lévő gyógyszertárak internetkapcsolata is kielégítő legyen. Azzal kapcsolatban, hogy mit várnak a rendszertől, elmondta, hogy számos pozitívummal jár majd a rendszer alkalmazása, így kevesebb lesz a gyógyszerkiadási tévedés, és megszűnnek a mai rendszerből adódó szakmai konfliktusok az orvos és a gyógyszerész, a gyógyszerész és a biztosító között. Kitért a kockázatokra is, majd az MGYK feladatait foglalta össze.
Szabó Zoltán Attila, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója következett ezután, aki arról beszélt, hogy az EESZT "csak" egyfajta háttérrendszer, amely a már meglévő szoftverekhez csatlakozik, ezért is egyszerű a használata. Mint mondta, 2017. februárjában a rendszer már elindult, a pilot után most 10 ezer ügyfelük van. Szólt a jövőbeni fejlesztések terveiről is: a következő nagy lépés az lesz, hogy a november előtt keletkezett adatokat öt évre visszamenőleg feltöltsék a felhőbe, illetve az egészségügyi dokumentumok (laborlelet, zárójelentés) standardizálják. A legfontosabb lépések egyikének az Országos Mentőszolgálatnak az EESZT-hez való jövő novemberi csatlakozását nevezte. Külföldi példákat is hozott a rendszerrel kapcsolatban: ott működik leghatásosabban, ahol a törvény erejével élnek a bevezetésével kapcsolatban.
Az előadásokat követően lehetőség nyílt kérdések feltételére, majd ezek megválaszolása után Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató zárszavával fejeződött be az összejövetel.
mgyk.gyh