Évek óta folyamatosan nő az országba bekerülő hamis gyógyszerek száma, 2012-ben a NAV 1 206 000 pirulát foglalt le két nagyobb akciója során. Március elsejétől hazánkban is regisztrálni szükséges és nyilvánossá kell tenni a legálisan működő webpatikákat.
A Liszt Ferenc repülőtéren egymilliárd forint értékű szállítmányt állítottak meg, Indiából Magyarországon keresztül Ukrajnába próbálta továbbítani a feladó. Békéscsabán egy illegális webpatikát üzemeltető, hamis gyógyszereket csomagoló és ezekkel kereskedő házaspáron ütöttek rajta. A 206 ezer darab készítmény mellett a lakásban a csomagolásukhoz szükséges papírdobozokat, hamisított hologramos címkéket és magyar nyelvű használati utasításokat is talált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ezek a felderítések fogyasztók százainak egészségét mentették meg a bizonytalan forrásból származó hamisítványoktól. A békéscsabai lakásban talált készítmények minősége, hatása, a gyártási körülmények sem voltak ismertek, nem azonosítható és nem ellenőrzött helyről származtak.
Évről évre nő az országba kerülő ilyen gyógyszerek száma, ennek egyik oka a fogyasztók tájékozatlansága vagy nemtörődömsége. A hamis patikaszerek vásárlása súlyos gazdasági károkat okoz az országnak és a gyártóknak. Tény, hogy a bizonytalan forrásból származó készítmények akár a gyógyszertári ár feléért is beszerezhetők az illegális webpatikákon keresztül, a piacon vagy utcai árusoktól. Ám a hamisítványban nem annyi a hatóanyag, vagy nem az, mint az eredeti gyógyszerben. A gyártásnál, tárolásnál költségminimalizálásra törekszenek, elképesztő higiéniai körülmények között állítják elő és tárolják a termékeket.
Szerencsés, akinek a hamis gyógyszeréből „csupán” a hatóanyagot hagyják ki, akinek viszont patkánymérget, rákkeltő anyagot vagy kábítószert kevernek a tablettájába, komolyabb egészségügyi problémákkal néz szembe. A hamisítók a legolcsóbb vegyszereket használják töltőanyagnak, színezéknek és ízesítőnek. E gyógyszerek alkalmazásakor számolni kell a várt hatás elmaradásával, a szennyezések vagy ki nem vizsgált hatóanya- gok okozta toxikózussal, mely esetleg csak jóval a gyógyszer bevétele után jelentkezik. Szélsőséges esetben a hamisítvány halált is okozhat.
A bizonytalan beszerzés helyett a patikákban kapható generikus gyógyszereket javasolják az orvosok annak, aki spórolni szeretne. Ezek a készítmények az eredeti, szabadalmi védettséggel már nem rendelkező hatóanyagot ugyanúgy tartalmazzák, de más, legálisan működő gyógyszergyár gyártja őket, más márkanéven.
2011-ben a világon a hamisítványok forgalmát 200 milliárd dollárra becsülték, ez jelentősen nagyobb volt, mint a heroiné és az ópiumé együttesen. Egyes fekete-afrikai, illetve délkelet-ázsiai országokban tízből csak két megvásárolt doboz valódi. A WHO adatai alapján az utóbbi években több mint 100 000 olyan haláleset történt, amely dokumentáltan hamis, rossz minőségű gyógyszerekre vezethető vissza.
Ma már nemcsak potencia- és izomtömeg-növelőket, valamint fogyasztószereket hamisítanak, hanem mindent, ami gazdaságilag megéri: az onkológiai szerektől az antibiotikumokig. Már nem csak piacokon vagy zugkereskedésekben lehet ezekkel találkozni, az észak-amerikai kórháztól a német patikáig is felbukkanhatnak hamisítványok. A korábban kábítószer-csempészetre szakosodott szervezett bűnözői csoportok a nagyobb haszon és a kevesebb rizikó reményében „iparágat” váltottak, és felhasználják bevált terjesztési útvonalaikat a hamis tabletták esetében is. Az így képződött haszon egy része tehát a terrorizmust táplálja.
Árulkodó jelek*
Csomagolás
– Eredetitől eltérő minőségű a csomagolóanyag
– Nincsen magyar nyelvű felirat a dobozon
– Nincsen OGYI-T vagy EU-s engedélyszám a dobozon
– Más a felirat a dobozon, a bliszteren, a tablettán
– Nincsen Braille-írásos felirat a dobozon
– A doboz színe, mintázata más, mint a megszokott
– Nincs a dobozban magyar nyelvű betegtájékoztató
– Rossz helyesírású szöveg található a dobozon
– és a betegtájékoztatón
Tabletta
– A gyógyszer szemmel láthatóan rossz minőségű
– A tabletta széle töredezett
– A tablettán rosszul olvasható a felirat
– Elmosódott a felirat benyomatának éle
– A készítménynek nem egységes a színe
– A készítmény színe eltér a megszokottól
Tartalom
– A készítmény íze eltér a megszokottól
– A készítmény állaga eltér a megszokottól
– A készítmény nem vagy eltérő arányban tartalmazza
– az eredeti összetevőket
– A készítmény az egészségre káros, akár mérgező
– anyagokat tartalmaz
*A hamis gyógyszer nem azonos az eredeti készítménnyel: csomagolása, címkézése, megnevezése, összetétele, eredete, gyártója, hatása, származási országa vagy forgalmazója eltér az eredeti gyógyszerétől. Azonosítása sok esetben szinte lehetetlen. Ám vannak árulkodó jelek a hamisítvány felismerésében.Magyarországon a gyógyszertárak ellenőrzött úton, zárt rendszeren keresztül szerzik be készleteiket, az itt vásárolt készítmények minősége garantált. Főleg a szigorú előírásoknak köszönhetően eddig még nem találtak sem patikákban, sem kórházakban hamis gyógyszereket.
A 2013 júliusában hatályba lépő új büntető törvénykönyvben az Európa Tanács Medicrime egyezményével összhangban a hamis gyógyszerek gyártása, forgalmazása és értékesítése három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez egytől öt évig terjed, ha a cselekményt egészségügyi dolgozó vagy engedéllyel rendelkező forgalmazó követi el, továbbá, ha a szóban forgó hamis gyógyszer a felhasználók széles köre számára válik elérhetővé.
Tipikus esete ennek a világhálón értékesített hamis patikaszer. Jelenleg még meg lehet állítani ezt a folyamatot: a szigorúbb büntetés visszatartó erejű lehet a hamis gyógyszerekkel kereskedők számára. Jelenleg hazánkban a legnagyobb veszélyt az internetes rendelésekből származó, Indiában és Kínában előállított, postai csomagokban érkező hamisítványok jelentik. A neten rengeteg félrevezető, magyar nyelvű, patikaszert értékesítő oldal található, a hamisítványok pedig egyre megtévesztőbb külsejűek.
Kapaszkodót jelent az a gyógyszerhamisítás elleni EU-s irányelv, amely többek között kötelezi a tagállamokat, hogy regisztrálják és tegyék nyilvánossá az országban legálisan működő webpatikákat. Ez a szabályozás Magyarországon 2013. március 1-jén lép hatályba, az ÁNTSZ weboldalán már elérhető azon gyógyszertárak listája, amelyek értékesítésre jogosultak a világhálón. Ezeken kívül minden más – akár magyar nyelvű –, gyógyszert forgalmazó weboldal illegális. Márciusban a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület lakossági kampányt indít, amelyben az illegális internetes portálról rendelt gyógyszerek veszélyességére hívja fel a figyelmet. A kampány többek között kitér arra, hogyan kerülhetők el a hamis készítmények, és hogy hová forduljon az, aki bizonytalan készítménye eredetével kapcsolatban.
A szerző Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője