1989. július 15-én alakult meg a Magyar Gyógyszerész Kamara mint egyesület a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjében.
„A Magyar Gyógyszerészi Kamara 1989 nyarán alakult a gyógyszerésztársadalom önkéntes elhatározásával azért, hogy „rólunk ne nélkülünk” szülessenek döntések. Az egyesülési jogról szóló törvény alapján, az első adandó alkalommal létrehozott szakmai érdekvédelmi szervezet a gyógyszerészet szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációját tűzte ki célul és közel ötezer fős önkéntes tagságával hamarosan a magyar gyógyszerészet legnagyobb taglétszámú szervezetévé vált. A kamara részt vett a gyógyszerészet rendszerváltó törvényeinek az előkészítésében, szorgalmazta a gyógyszertárak privatizációját és etikai normákat állított a gyakorló gyógyszerészeknek.
A kamara köztestületként 1994-ben nyert elismerést, amikor az Országgyűlés törvényt alkotott a „Magyar Gyógyszerész Kamaráról” (1994. évi LI. törvény). A törvény rögzítette a kamara szervezetének és működésének legfontosabb paramétereit, nevesítette szakmai érdekvédelmi jogköreit, elismerte a gyógyszerészek jogát a szakmai önkormányzat működtetésére, felhatalmazta a kamarát a hivatásetikai szabályozás megalkotására és a szakmai/etikai normák betartatása érdekében valamennyi gyógyszerésznek előírta a kötelező kamarai tagságot.”
A kamarai törvényben rögzített és az Alapszabályban vállalt feladatok folyamatos bővülésével a Magyar Gyógyszerészi Kamara Küldöttközgyűlése által rögzítve az alábbi célokat fogalmazza meg:
A Kamara célja
a) a magyar egészségügy ellátórendszerében érvényesíteni a gyógyszerészeti szakmai szempontokat és megteremteni a gyógyszerészek hivatásgyakorlásához szükséges feltételeket;
b) a gyógyszerellátás valamennyi területén érvényesíteni a biztonság, a minőség és a hatékonyság követelményrendszerét;
c) az egyetemi képzés során megfelelő számú és feladatai magas színvonalú ellátására képes, megfelelő hivatástudattal rendelkező gyógyszerész képzése;
d) a gyógyszerészek szakképzése és továbbképzése során a gyógyszerészeti tudomány mindenkori állásának megfelelő, a betegek érdekeit szolgáló, a napi gyakorlatban hasznosítható képzésben részesüljenek a gyógyszerészek;
e) a gyógyszerészek jogszabályban elismert kompetenciáinak érvényesítése a napi gyakorlatban a lakossági gyógyszerellátás, a kórházi és klinikai gyógyszerészet, a gyógyszergyártás és a minőségbiztosítás területén, a gyógyszerészi kompetenciák bővítése a szakmai és társadalmi elvárásokkal összhangban;
f) a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállóságának és a lakossági gyógyszerellátást nyújtó gyógyszertárak tulajdonosi, gazdasági és szakmai integritásának erősítése, továbbá a hivatásgyakorlás feltételrendszerének megteremtése;
g) a gyógyszerellátás zavartalan, gyógyszer- és betegbiztonságot szolgáló feladatvégzéséhez szükséges források biztosítása;
h) a lakossági gyógyszerellátásban az Európai Bíróság döntéseinek szellemében a gyógyszertárak a személyi jogos gyógyszerész szakmai irányításával, tényleges és minél nagyobb arányú többségi gyógyszerészi tulajdonban működjenek;
i) a fekvőbeteg-gyógyintézetek gyógyszerellátásában az intézeti gyógyszerészek szakmai szerepkörének megerősítése, a kórházi betegek ellátása során a klinikai gyógyszerészeti szakmai elvek hatékony érvényesítése, a munkakörülményeik biztosítása, egzisztenciális elvárásaik megvalósítása, és megfelelő életpályamodell kidolgozása;
j) a gyógyszeriparban dolgozó gyógyszerészek tudásuknak és felkészültségüknek megfelelő munkakörökben, meghatározó szereplőjévé váljanak a magyarországi gyógyszergyártásnak és - kutatásnak;
k) a felsőoktatásban és a közigazgatásban dolgozó gyógyszerészek hatékony érdekvédelme, szakmai, egzisztenciális és financiális vonatkozásban egyaránt;
l) fiatal, főként pályakezdő gyógyszerészek, gyógyszerész végzettségű egyetemi oktatók szakmai kibontakozásának elősegítése és az alkalmazott gyógyszerészek működésének támogatása;
m) a gyógyszerészek a jogi, szakmai és etikai követelményeket betartva, a gyógyszerekért, a betegekért és munkahelyükért viselt felelősségtudattal végezzék gyógyszerészi tevékenységüket;
n) a gyógyszerészet társadalmi presztízsének javítása;
o) gyógyszertár-működtetés szakmai és gazdasági támogatása;
p) a gyógyszerészek szakmai és szakmapolitikai tájékozottságának elősegítése;
q) a gyógyszertárak népegészségügyi programokban való részvételének elősegítése és koordinálása.
A 30 év elnökei:
1989-1990: Prof. dr. Vincze Zoltán
1990-1998: Dr. Szabó Sándor
1998-2006: Hávelné Szatmári Katalin
2006-2011: Dr. Horváth Tamás
2011- : Dr. Hankó Zoltán
Pillanatképek a Kamara harminc éves életéből
Küldöttközgyűlés - 2003
A Kamara vezetősége - 2009
Gyógyszerészbál - 2009
Országos Patikanap központi megnyitója - 2011
Küldöttközgyűlés - 2011
Orbán Viktor miniszterelnök látogatása - 2012
Orbán Viktor miniszterelnök látogatása - 2012
Dr. Hankó Zoltán és prof. dr. Vincze Zoltán - 2014
Köztestületi Napok - 2014
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter látogatása - 2014
A Kamara székháza
A Kamara székháza
