Hogyan állunk? címmel a GYKTN keretében november 30-án tájékoztatók, beszámolók hangzottak el a gyógyszertárakat érintő aktuális kérdésekről.

 

Elsőként Szabó Bálint (főosztályvezető, EESZT) számolt be az EESZT-vel kapcsolatos elmúlt évi tapasztalatairól. Mint mondta, Balog Zoltán volt az emberi erőforrások minisztere, amikor az EESZT indult. A Tér mindenhol elérhető, akkor is, ha nem használják, és „akik használják, szeretik”.A következőkben nemzetközi összehasonlításban vizsgálta a rendszert: uniós szinten is az élvonalba tartozik, bátran nevezhetjük egyedülállónak – hangsúlyozta. 2018-ban 17 ország képviselője hat megvalósult projekt keretében vizsgálta a rendszert, ami nagy sikert aratott. Az év ITC projektje az idén az EESZT lett.Megjegyezte azt is, tudják, hogy vannak problémák, a javításukon dolgoznak.

A továbbiakban a csatlakozásokról ejtett szót: mint ismeretes, minden gyógyszertár csatlakozott, ugyanakkor az orvosoknál nem mondható el ugyanez. Miután a további feladataikat részletezte, rátért a visszajelzések fontosságára. Mint mondta, egy programot készítettek az alkalmazásfejlesztők, a klinikai területen dolgozók, az egészségügyi ellátók, az EESZT működtetők tennivalóival kapcsolatban. Idén már ennek a mentén dolgoztak.  Kitért a rendszerszállítókra, majd a nemrégiben kialakításra került információs csatornájuk került szóba, amit bárki használhat. Szót ejtett az oktatási rendszerükről, úgy látja, elsősorban az orvosoknál alacsony a tájékozottság, ezért körükben elindítottak egy tájékoztatási programot. Ez 2019-ben is működni fog, minden egyes intézménybe kimennek és segítenek a rendszer használatában. Támogatórendszerük segítségével kiszállnak minden helyszínre, ahova hívják őket, hogy a helyszínen oldják meg a felmerült problémát. Említésre került, hogy megfelelnek a GDPR követelményeinek. A további feladatokkal kapcsolatban pedig kiemelte a mobileszközök rendszerhez való hozzáférésének kérdését, ahogy a járóbeteg ellátási rendszer fejlesztését.

Barak Helga, (tanácsadó, Széchenyi Programiroda) „Pályázati lehetőségek gyógyszertáraknak” címmel számolt be a patikák pályázati lehetőségeiről. Bemutatta a 2011-ben alakult Széchenyi programirodát, ami a Miniszterelnökség alatt működik, és az elmúlt években a nemzetközi és hazai területfejlesztés meghatározó szereplőjévé lépett elő. Alapvetően az uniós programokból finanszírozott projektek és egyes határon átnyúló, nemzetközi együttműködési programok esetében lát el szakmai közreműködői feladatokat. Mintegy 60 ügyfélszolgálati ponton mintegy 180 tanácsadójuk segíti a pályázni akarókat és pályázókat. Szolgáltatásaik ingyenesek, ezek a pályázati tájékoztatástól és ötletadástól kezdődően, a projektek előkészítésében és  megvalósításában való közreműködésen át, egészen a projektzárásig és utógondozásáig, szinte minden területre kiterjednek. Végigkísérik őket azon az úton, ami egy fejlesztéssel kapcsolatos ötlet megszületésétől annak sikeres megvalósításig tart. A közreműködésükkel elnyert és szerződött pályázatok száma csak 2017-ben meghaladta a 6000-et. Szakértőik közel 9400 projekt megvalósításához nyújtanak szakmai segítséget.

Bemutatta továbbá a jelenleg a gyógyszertárak számára elérhető pályázatokat, amelyek a következők:

-  Budapest és Pest megye területén megvalósítandó energetikai és megújuló energia beruházások támogatása,

- kkv-k részére új és használt eszközök és gépjárművek beszerzésére, képzéseken, konferenciákon, szakmai kiállításokon való részvétel finanszírozására,

-  vissza nem térítendő támogatás kkv-k részére gyakornokok foglalkoztatása esetén bér- és eszközfinanszírozáshoz, infrastrukturális beruházások támogatása munkahelyek kialakításához,

- legalább 3 munkavállaló esetén, 3-50 millió Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető munkavállalók képzésére.

Végezetül néhány gyakorlati tudnivalót osztott meg a hallgatósággal. (A pályázatokkal kapcsolatos további részletekről a honlapunkon tájékozódhat – a szerk.)

„A verifikációs rendszer gyógyszertári vonatkozásai” címmel dr. Illés Zsuzsanna, (igazgatósági elnök, HUMVO ZRT. ) osztotta meg az egyedi dobozazonosítókkal kapcsolatos rendszer alapjainak bemutatásával, illetve a kialakulás folyamatának bemutatásával kezdte. Ezt követően rátért az EMVO, az Európai Gyógyszer-azonosító, illetve a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosító nonprofit szervezetekkel kapcsolatos tudnivalók ismertetésére. A 2018-as év legfőbb ezzel kapcsolatos történései, valamint IT projekt mérföldkövei is szóba kerültek, ahogy az eddig elért eredmények is. Kitért a rendszer egyes szereplői kötelezettségeire, illetve részletezte a csatlakozási folyamatot. Összefoglalásként elmondható, hogy a HUMVO-nak alapvetően három feladata van: az adattárház létrehozatala, a magyar és az európai adattárház összekapcsolása, annak biztosítása, a kettő közti kapcsolat tesztelése, valamint az ellátási lánc normakövető működtetése. A 2019. februári induláshoz felkészültek a feladatra.

A 2019. év fontosabb adózási és számviteli változásairól dr. Elmerné Bagi Edina tájékoztatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2018 júniusától több olyan jogszabály született, illetve korábbi jogszabály módosult, amelyek 2019. január 1-én lépnek hatályba és a gyógyszertárakat működtető vállalkozások életében is jelentős, feltétlen figyelembe veendő változásokat tartalmaznak – előadásában ezeket részletezte. A társasági és osztalékadóval kezdte, majd rátért a személyi jövedelemadóval kapcsolatos változásokra, a kedvezményeket is megemlítve. Bemutatta az egyes meghatározott és béren kívüli juttatásokat, felhívva a figyelmet arra, hogy ezek közül mi szűnik meg. A személyi jövedelmadóval kapcsolatban több más információt is megosztott, végezetül pedig kitért az adómentesen adható juttatásokra. (A 2019. évi adózással kapcsolatos további információkról honlapunkon, illetve a Gyógyszerészi Hírlap decemberi számából értesülhet – a szerk.)

Dr. Nyíri László a vidék gyógyszerellátásával kapcsolatos kamarai javaslatokat osztotta meg a hallgatósággal.Előadása elején a gyógyszerellátással kapcsolatos országos statisztikai adatokat ismertetett. Mindezek összefoglalásaként idézett egy 2013-as EMMI közleményt: „Magyarországon az egy lakosra jutó gyógyszertárak száma európai viszonylatban is magasnak tekinthető, és a földrajzi eloszlásuk is megfelelő.” Majd miután ismertette a korábbi kamarai álláspontokat a kistelepülések gyógyszerellátásával kapcsolatban, felhívta a figyelmet a „két legfontosabb kőbevésett, összetartozó szempontra”, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni az említette kapcsolatban:

1. A jelenleg működő gyógyszertárak megőrzése, gazdálkodási helyzetének javítása és szolgáltatásainak fejlesztése,
2. a gyógyszertár nélküli települések gyógyszerellátásának javítása.

A továbbiakban azokat a szempontokat sorolta, amelyek jelentősen befolyásolhatják a működtetést. Ilyen például az állami-önkormányzati szerepvállalás, fiókpatika működtetés, működési célú támogatás és finanszírozási előleg, generikus ösztönző és szolgáltatási díj mértéke, ahogy azárrés rendszer vagy a marketing szabályozás is szóba került.

A meglévő gyógyszertárak stabilizálása érdekében tett kamarai javaslatok ismertetése következett ez után:

1. A jelenleg elérhető központi támogatási rendszerek (kispatikák működési célú támogatása, fiókpatikák támogatása, szolgáltatási díj, generikus ösztönző) további fejlesztése, esetleg önkormányzati támogatási rendszerek általános alkalmazása,
2. árképzési és marketing szabályok korrekciója,
3. egészségügyi szolgáltatók adózási kedvezményeit hozzárendelni a gyógyszertárakhoz,
4. vissza nem térítendő pályázati források gyógyszertárak fejlesztésére,
5. fiatal gyógyszerészeknek a vidéki gyógyszertár vásárláshoz a patikahitel program mellé vissza nem térítendő támogatás adása,
6. állami támogatás pendliző gyógyszerészi szolgáltatáshoz,
7. fiatal gyógyszerészek számára a vidéki munkavállalást segítő központi támogatás (letelepedési, járműbeszerzési, rezsiátvállalás stb.).

Végezetül szót ejtett arról, hogy mit nem támogatnak: gyógyszer-kiadó automata és Family Frost jellegű rendszer, új szereplővel.

mgyk.gyh

Fotó: Dr. Nagy Vilmos 

vissza